Vitézi rend

két világháború közti magyar rend
Insignia Hungary Order Vitéz.svg

A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Horthy Miklós kormányzóvá választásakor kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükséget érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik a háború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak és feltétlen hűséggel tartoznak a kormányzónak. Elsősorban a világháborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett Vitézi Rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.[1]

Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek.

A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, mely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” előnevet használhatták. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak.[2]

1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt a vitézi rendet is betiltotta. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja.[3] Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatban a tilalom betartása nem kényszeríthető ki, mert a törvény nem tartalmaz szankciót.[4]

A Vitézi Rend megalapítása, céljaSzerkesztés

A rend alapításának előzménye a még az első világháború előtt meghozott 1912. évi LXIII. törvénycikk volt, amely a haditelkek létrehozását rendelte el. A háború idején ezt minden évben kiegészítették újabb törvénycikkekkel, majd a 6650/ 1920. M.E. rendelet és az 1920. XXXVI. tc.77. §-a pontosan szabályozta a most már vitézi telek néven elkülönített földterületek jogállását.[5]

A vitézi telket az államfő adományozhatta bizonyos háborús kitüntetések alapján. A vitézi telek nem volt elidegeníthető, az elsőszülött fiú örökölhette, illetve – az államfő engedélyével – a női leszármazott férje. Utód nélkül vagy méltatlanná válás, hazaárulás, esküszegés esetén vissza szállt az államra. E csaknem egybeestek a középkori nemesi birtokok jogi helyzetével.[5]

A cél az volt, hogy a vitézi telkek tulajdonosait zárt közösséggé, renddé szervezzék. A Vitézi Rend alapszabályában a kitűzött célok:[5]

„...utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a magyar állam védelmében egyéni vitézségükkel és a forradalmak alatt nemzeti érzésükkel kitűntek, érdemeik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket, s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni, úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben. A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit.”

Felépítése erősen katonai jellegű volt, szigorú egyszemélyi vezetés alatt állt. A legfőbb tisztséget a Vitézek Főkapitánya töltötte be, akit az alapszabály szerint az Országos Vitézi Szék tagjai választottak élettartamra, kinevezéséhez az államfő hozzájárulása kellett. Mivel azonban a főkapitány kezdettől fogva vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó és legfőbb Hadúr volt, így az alapszabály e pontjának alkalmazására 1944-ig nem került sor. A főkapitány a Rend legfontosabb ügyeiben személyesen dönthetett, azaz a korabeli szóhasználat szerint „Legfelsőbb Elhatározást” hozhatott.[5]

Az Országos Vitézi Szék (a továbbiakban: ÓVSZ) volt a Rend legfőbb irányító szervezete, elnöke a Vitézek Főkapitánya. Tagjai: az államfő által kinevezett nyolc Vitézi Törzskapitány, a miniszterelnök, a belügy-, az igazságügy-, a földművelésügyi s a honvédelmi minisztérium 1-1 képviselője, illetve a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.[5]

Az Országos Vitézi Szék évente mintegy 2-3000 rendeletet adott ki, irányítva az alsóbb szervezeteket. Nagy létszámú hivatala végezte az adminisztratív munkát.[5]

A rend történeteSzerkesztés

Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a vitézi rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.

 
Vitézi bál 1934 februárjában

Horthy utóbb, 1940 októberében Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett levelében ekképp határozta meg a rend alapításának célját:[6]

Alapításánál főleg a fajnemesítés gondolata vezetett. [...] Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva.

A rend jogi helyzete 1931-ben rendeződött, amikor a miniszterelnök 1931. november 29-én kiadta a vitézi intézmény vagyonjogi személyiségéről szóló 6.450/1931. M.E. számú rendeletét. A Rend vagyonjogi ügyeit az Országos Vitézi Szék bonyolította. A szerződések és jognyilatkozatok érvényességéhez, valamint vagyoni intézkedésekhez az Országos Vitézi Szék jóváhagyása is kellett. A törvényes képviselő az ügyvezető törzskapitány volt. A felavatott vitézek telekkel történő ellátását nem sikerült teljeskörűen megoldani, hiszen 1930 végére csak 31%-uk rendel­kezett vitézi telekkel. Tehát a vitézi cím nem járt automatikus vitézi telek adományozásával, hanem csak az arra való jogosultságot szerezte meg a rend tagja.[2]

A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944 decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a vitézi rend levéltára és dokumentációja megsemmisült.[7]

A „vitézi rend” szókapcsolat a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstromszámon és a „vitézi jelvény” a 161 696 lajstromszámon védettséget kapott.[forrás?][8]

A második világháború után a rendet feloszlatták és a vitézi cím használatát együtt a korábban használt a származással összefüggő nemesi címekkel együtt ma is törvény tiltja.

A nyugatra került rendtagok a rendet továbbra is életben tartották, és Edinburghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága[9] által is elismertették. A vitézi rend kiadványában, a Register of Orders of Chivalryben 1964-ben hirdette ezt ki. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.[10]

Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.[11][12][13][14][15][16]

A rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”[17]

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitézavatáson mondott beszéde:

Vitéz BAJTÁRSAIM!

Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.

Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is.

A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.

A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.

Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfi erényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján.

Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!

[18]

A vitézi rend főkapitányaiSzerkesztés

Főkapitány
1   Horthy Miklós

(1868–1957)

1920 1957 altengernagy, 1944-ig kormányzó
2   Habsburg József

(1872–1962)

1957 1962 volt magyar királyi herceg és kormányzó, az MTA volt elnöke
3   Farkas Ferenc

(1892–1980)

1962 1977 katonatiszt, cserkészvezető
4   Habsburg József Árpád

(1933–2017)

1977 2017 volt magyar királyi herceg
5 Habsburg József Károly

(1960–)

2017

Felvétel a vitézi rendbeSzerkesztés

 
Történelmi Vitézi Rend a Székelyek Nagy Menetelésén - 2013

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott. 1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé.[16][19]

A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót-rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona-rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal, és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt. A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.[16]

A szovjet megszállást követően a vitézi rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend.[11]

A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4) megszervezéséhez fűződik. A vitézi rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezésre került 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozó.[20]

Az interneten is fellelhető legnagyobb névsor adatbázisában 26 500 név szerepel.[j 1]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A rend irattára a második világháború alatt gyakorlatilag megsemmisült, és a fellelhető források adatai között között továbbra is sok ellentmondás tapasztalható ezért sok pontatlanság van a rend tagjaival kapcsolatban. Az egyik legnagyobb interneten is elérhető névsor adatbázisában 26.500 név szerepel. Forrás: [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kora Antal 73. o.
  2. a b Tátrai Szilárd: A VITÉZI REND TÖRTÉNETE A HARMINCAS ÉVEKtől A FELSZÁMOLÁSIG - I. A Vitézi Rend története a harmincas évek elejétől 1944 végéig (magyar nyelven). Hadtörténelmi Közlemények. (Hozzáférés: 2017. október 6.)
  3. "3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos."
  4. A 988/B/2009. AB határozat (a dokumentum 8–9. oldalán). [2016. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  5. a b c d e f Kora Antal 74. o.
  6. Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó, 1965, 261. oldal. A levél eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi.
  7. N. Kósa Judit: Hatalmas és fajmagyar (magyar nyelven). Népszabadságonline, 2010. január 16. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  8. 90 éves a Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  9. http://www.icocregister.org/
  10. A Vitézi Rend rövid története (magyar nyelven). vitezirend.co.hu. [2007. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  11. a b A Vitézi Rend hitvallása, célja és eszménye (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend vitezirend.co.hu. [2007. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  12. Vitézi Rend a szervezet (magyar nyelven). A Vitézi Rend Magyarországi törzsszékének honlapja. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  13. Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  14. Vitézi Rend Kárpát-medencei tartománya (magyar nyelven). vitezek.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  15. 1956-os Vitézi Lovagrend (magyar nyelven). 56osvitezilovagrend.hu. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  16. a b c dr Szentváry-Lukács János: VITÉZI REND Knightly Order of Bravery (magyar nyelven). akm.jjsoft.hu. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  17. A Vitézi Rend (magyar nyelven). bunkernet.freeweb.hu. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  18. Horthy Miklós avatási beszédei (vitézek albuma alapján) (magyar nyelven). vitezirend1920.hu, 1921. augusztus 20.
  19. The Hungarian Vitez Order (angol nyelven). vitez.6x.to. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  20. Kozákné Grosz Erna: Vitézi Rend (magyar nyelven). remeny.org, 2008. december 5. (Hozzáférés: 2010. március 7.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fekete Ferenc: A vitézi rend története. HK Hermanos Kiadó, 2011.
  • Hellebronth Kálmán, tisza-beői: Vitézi Rend története, szervezete és tagjainak névkönyve 1920-1941. Hermit Könyvkiadó Bt., 2013 (hasonmás kiadás).
  • Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920–1945. Attraktor Könyvkiadó Kft., 2013.
  • Kora Antal: Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése. Limes, 4. sz. (2003) 73–93. o. (fizetős hozzáférés)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézi rend témájú médiaállományokat.
  • Vitézi Rend (magyar nyelven). A Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága (ICOC) által 1962 óta elismert és bejegyzett Vitézi Rend honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  • Történelmi Vitézi Rend (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Vitézi Rend (magyar nyelven). Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  • Levélváltás vitézi ügyekben (magyar nyelven). szentkoronaradio.com, 2007. november 13. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Erik Naberhuis: The Hungarian Vitéz Order (angol nyelven). austro-hungarian-army.co.uk. (Hozzáférés: 2010. március 15.)