Vitézi rend

két világháború közti magyar rend

A vitézi rend magyar alapítású, a nemességhez hasonlító rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Horthy Miklós kormányzóvá választásakor kifejezetten lemondott a királyi előjogokról, amik körébe tartozott a nemesi cím adományozása is. Ugyanakkor szükséget érezte annak, hogy saját hatalmi bázisának kiszélesítése érdekében létrehozzon egy kiemelt társadalmi csoportot olyan személyekből, akik a háború idején kitűntek a nemzet szolgálatában, utána pedig, a forradalmak idején ellenforradalmi magatartást tanúsítottak és feltétlen hűséggel tartoznak a kormányzónak. Elsősorban a világháborúban hadi kitüntetéseket szerzett, főleg paraszti származású személyekből kívánta létrehozni a katonailag szervezett vitézi rendet. A középkori hűbérbirtok helyett vitézi telket adományoztak, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása jelképezte, a karddal való vállra ütéssel és az esküvel.[1]

Vitézi rend
Insignia Hungary Order Vitéz.svg
Egy eredeti oklevél
Egy eredeti oklevél

Egyéb nevek Történelmi Vitézi Rend
Alapítva 1920. augusztus 20.
Típus társadalmi szervezet
Székhely 1095 Budapest, Soroksári út 46.
Cím 1453 Budapest, Pf. 20.
Nyelvek magyar magyar
Főkapitány Hunyadi László
Működési régió országos

Elhelyezkedése
Történelmi Vitézi Rend (Budapest IX. kerülete)
Történelmi Vitézi Rend
Történelmi Vitézi Rend
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 19° 04′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 19° 04′ 21″
A Vitézi rend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézi rend témájú médiaállományokat.

Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek.

A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, mely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” előnevet használhatták. Amennyiben nem volt „igazi szép magyar” a vezetéknevük, magyarosítaniuk kellett. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak.[2]

1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt a vitézi rendet is betiltotta. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja.[3] Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatban a tilalom betartása nem kényszeríthető ki, mert a törvény nem tartalmaz szankciót.[4]

A Vitézi rend megalapítása, céljaSzerkesztés

A rend alapításának előzménye a még az első világháború előtt meghozott 1912. évi LXIII. törvénycikk volt, amely a haditelkek létrehozását rendelte el. A háború idején ezt minden évben kiegészítették újabb törvénycikkekkel, majd a 6650/ 1920. M.E. rendelet és az 1920. XXXVI. tc.77. §-a pontosan szabályozta a most már vitézi telek néven elkülönített földterületek jogállását.[5]

A vitézi telket az államfő adományozhatta bizonyos háborús kitüntetések alapján. A vitézi telek nem volt elidegeníthető, az elsőszülött fiú örökölhette, illetve – az államfő engedélyével – a női leszármazott férje. Utód nélkül vagy méltatlanná válás, hazaárulás, esküszegés esetén vissza szállt az államra. E csaknem egybeestek a középkori nemesi birtokok jogi helyzetével.[5]

A cél az volt, hogy a vitézi telkek tulajdonosait zárt közösséggé, renddé szervezzék. A Vitézi Rend alapszabályában a kitűzött célok:[5]

„...utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a magyar állam védelmében egyéni vitézségükkel és a forradalmak alatt nemzeti érzésükkel kitűntek, érdemeik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket, s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni, úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben. A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit.”

Felépítése erősen katonai jellegű volt, szigorú egyszemélyi vezetés alatt állt. A legfőbb tisztséget a Vitézek Főkapitánya töltötte be, akit az alapszabály szerint az Országos Vitézi Szék tagjai választottak élettartamra, kinevezéséhez az államfő hozzájárulása kellett. Mivel azonban a főkapitány kezdettől fogva vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó és legfőbb Hadúr volt, így az alapszabály e pontjának alkalmazására 1944-ig nem került sor. A főkapitány a Rend legfontosabb ügyeiben személyesen dönthetett, azaz a korabeli szóhasználat szerint „Legfelsőbb Elhatározást” hozhatott.[5]

Az Országos Vitézi Szék (a továbbiakban: ÓVSZ) volt a Rend legfőbb irányító szervezete, elnöke a Vitézek Főkapitánya. Tagjai: az államfő által kinevezett nyolc Vitézi Törzskapitány, a miniszterelnök, a belügy-, az igazságügy-, a földművelésügyi s a honvédelmi minisztérium 1-1 képviselője, illetve a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója.[5]

Az Országos Vitézi Szék évente mintegy 2-3000 rendeletet adott ki, irányítva az alsóbb szervezeteket. Nagy létszámú hivatala végezte az adminisztratív munkát.[5]

A rend történeteSzerkesztés

Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a vitézi rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.

 
Vitézi bál 1934 februárjában

Horthy utóbb, 1940 októberében Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett levelében ekképp határozta meg a rend alapításának célját:[6]

Alapításánál főleg a fajnemesítés gondolata vezetett. [...] Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva.

A rend jogi helyzete 1931-ben rendeződött, amikor a miniszterelnök 1931. november 29-én kiadta a vitézi intézmény vagyonjogi személyiségéről szóló 6.450/1931. M.E. számú rendeletét. A Rend vagyonjogi ügyeit az Országos Vitézi Szék bonyolította. A szerződések és jognyilatkozatok érvényességéhez, valamint vagyoni intézkedésekhez az Országos Vitézi Szék jóváhagyása is kellett. A törvényes képviselő az ügyvezető törzskapitány volt. A felavatott vitézek telekkel történő ellátását nem sikerült teljeskörűen megoldani, hiszen 1930 végére csak 31%-uk rendel­kezett vitézi telekkel. Tehát a vitézi cím nem járt automatikus vitézi telek adományozásával, hanem csak az arra való jogosultságot szerezte meg a rend tagja.[2]

A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944 decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a vitézi rend levéltára és dokumentációja megsemmisült.[7]

A „vitézi rend” szókapcsolat a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstromszámon és a „vitézi jelvény” a 161 696 lajstromszámon védettséget kapott.[forrás?][8]

A második világháború után a rendet feloszlatták és a vitézi cím használatát együtt a korábban használt a származással összefüggő nemesi címekkel együtt ma is törvény tiltja.

A nyugatra került rendtagok a rendet továbbra is életben tartották, és Edinburghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága[9] által is elismertették. A vitézi rend kiadványában, a Register of Orders of Chivalryben 1964-ben hirdette ezt ki. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.[10]

 
A Magyar Vitézi Rend emlékműve a Pákozdi Katonai Emlékparkban

Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.[11][12][13][14][15][16]

A rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”[17]

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitézavatáson mondott beszéde:

Vitéz BAJTÁRSAIM!

Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.

Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is.

A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.

A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.

Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfi erényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján.

Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!

[18]

A vitézi rend főkapitányaiSzerkesztés

Főkapitány
1   Horthy Miklós

(1868–1957)

1920 1957 altengernagy, 1944-ig kormányzó
2   Habsburg József

(1872–1962)

1957 1962 volt magyar királyi herceg és kormányzó, az MTA volt elnöke
3   Farkas Ferenc

(1892–1980)

1962 1977 katonatiszt, cserkészvezető
4   Habsburg József Árpád

(1933–2017)

1977 1993 volt magyar királyi herceg
5 Radnóczy Antal

(-2003)

1993 2003 ny. dandártábornok
6 Hunyadi László[19]

2003 ötvös, restaurátor

Hunyadi László főkapitányt 2020 március 15-e alkalmával a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetéssel tüntették ki.

Felvétel a vitézi rendbeSzerkesztés

 
Történelmi Vitézi Rend a Székelyek Nagy Menetelésén – 2013

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott. 1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé.[16][20]

A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót-rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona-rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal, és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt. A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.[16]

A szovjet megszállást követően a vitézi rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend.[11]

A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4) megszervezéséhez fűződik. A vitézi rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezésre került 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozó.[21]

Az interneten is fellelhető legnagyobb névsor adatbázisában 26 500 név szerepel.[j 1]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A rend irattára a második világháború alatt gyakorlatilag megsemmisült, és a fellelhető források adatai között között továbbra is sok ellentmondás tapasztalható ezért sok pontatlanság van a rend tagjaival kapcsolatban. Az egyik legnagyobb interneten is elérhető névsor adatbázisában 26.500 név szerepel. Forrás: [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kora Antal 73. o.
  2. a b Tátrai Szilárd: A VITÉZI REND TÖRTÉNETE A HARMINCAS ÉVEKtől A FELSZÁMOLÁSIG - I. A Vitézi Rend története a harmincas évek elejétől 1944 végéig (magyar nyelven). Hadtörténelmi Közlemények. (Hozzáférés: 2017. október 6.)
  3. "3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos."
  4. A 988/B/2009. AB határozat (a dokumentum 8–9. oldalán). [2016. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  5. a b c d e f Kora Antal 74. o.
  6. Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Könyvkiadó, 1965, 261. oldal. A levél eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi.
  7. N. Kósa Judit: Hatalmas és fajmagyar (magyar nyelven). Népszabadságonline, 2010. január 16. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  8. 90 éves a Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  9. http://www.icocregister.org/
  10. A Vitézi Rend rövid története (magyar nyelven). vitezirend.co.hu. [2007. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  11. a b A Vitézi Rend hitvallása, célja és eszménye (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend vitezirend.co.hu. [2007. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  12. Vitézi Rend a szervezet (magyar nyelven). A Vitézi Rend Magyarországi törzsszékének honlapja. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  13. Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  14. Vitézi Rend Kárpát-medencei tartománya (magyar nyelven). vitezek.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  15. 1956-os Vitézi Lovagrend (magyar nyelven). 56osvitezilovagrend.hu. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  16. a b c dr Szentváry-Lukács János: VITÉZI REND Knightly Order of Bravery (magyar nyelven). akm.jjsoft.hu. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  17. A Vitézi Rend (magyar nyelven). bunkernet.freeweb.hu. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  18. Horthy Miklós avatási beszédei (vitézek albuma alapján) (magyar nyelven). vitezirend1920.hu, 1921. augusztus 20.
  19. SUHAJDA KRISZTIÁN: Suhajda Krisztián felszólalása. Országgyülés, 2013. szeptember 30. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  20. The Hungarian Vitez Order (angol nyelven). vitez.6x.to. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  21. Kozákné Grosz Erna: Vitézi Rend (magyar nyelven). remeny.org, 2008. december 5. (Hozzáférés: 2010. március 7.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fekete Ferenc: A vitézi rend története. HK Hermanos Kiadó, Szeged, 2011
  • Hellebronth Kálmán, tisza-beői: Vitézi Rend története, szervezete és tagjainak névkönyve 1920-1941. Hermit Könyvkiadó Bt., 2013 (hasonmás kiadás).
  • Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920–1945. Attraktor Könyvkiadó Kft., 2013 (Fiat iustitia)
  • Kora Antal: Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése. Limes, 4. sz. (2003) 73–93. o. (fizetős hozzáférés)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézi rend témájú médiaállományokat.
  • Vitézi Rend (magyar nyelven). A Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága (ICOC) által 1962 óta elismert és bejegyzett Vitézi Rend honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  • Történelmi Vitézi Rend (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Vitézi Rend (magyar nyelven). Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  • Levélváltás vitézi ügyekben (magyar nyelven). szentkoronaradio.com, 2007. november 13. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Erik Naberhuis: The Hungarian Vitéz Order (angol nyelven). austro-hungarian-army.co.uk. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  • A tízéves Vitézi Rend. 1921–1931; szerk. Szécsy Imre et al.; Országos Vitézi Szék, Bp., 1931
  • A Vitézi Rend kis kátéja; Országos Vitézi Szék, Bp., 1934 (hasonmásban: 2014)
  • A Vitézi Rend szervezeti, szolgálati és ügyviteli szabályzata; Szénásy, Bp., 1940
  • Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve; összeáll. Tisza-beői Hellebronth Kálmán; Urbányi Ny., Bp., 1941
  • Tassányi József: Vitézi Rend Ausztráliai és Új-Zélandi Törzs története; The Knightly Order of Vitéz, Victoria, 1998
  • Bercsényi Miklós–Bősze József: A vitézi rend magyar örökség. A vitézi rend története, 1920–2010; Pytheas, Bp., 2012