Vita:Ómagyar Mária-siralom

Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 8 évvel ezelőtt a(z) Átírás és értelmezés forrásai témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Középkori témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ejtsd:

IP javaslata forrás nélkül

Valik Síralm tudadlany (most) Síralmal Söpödük.

bóúval aszok epödök

Uálászd(ot) vülágiomtol

Süldao füadomtol (régisen ez a forma is helyes)

öszes örömötűj(örömétűl)


Ah ön-ö-es oradó eggyön így füadom

Síraó ányád töküntschöd

búváböl-öl kínyjokkat.


S szömöm künyüel áradt

ön-évnyhom búval(bóal) fárad de vörüt hujjotüjá

ön-évhom alélagyja


Vűlág velágá

verágnák verágá

köSchörün kíny(a)szt(a)tol

vasSch szögökkel vörötol


Ú(dzs) nyögüm ön-fian

öszesch möszól

Szögényol SzőpSigod

vérod héajj(hijján) vűszöol(veszöl)


Sűralmam fohkászátom

dördötík kívl

ön-éomhomnak-böl bóúja


qui Sumha nym kyul hyul


Wegh halal engumet

eggedum illen

maraggun urodum

kyth wylag felleyn


O ygoz Symeonnok

bezzeg Scouuo ere

en erzem e buthuruth

kyt niha egyre.


Tuled ualmun

de num ualallal

hul yg kynzaSSal

fyom halallal.


Sydou myth thef

turuentelen

fyom merth hol

byuntelen


fugwa huztuzwa

wklel ue ketwe

ulud


Kegug gethuk fyomnok

ne leg kegulm mogomnok owog halal kynaal

anyath ezes fyaal egembelu ullyetuk.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.87.89 (vitalap | szerkesztései) 2007. október 26., 20:23

iunhum szerkesztés

iunhum → yunhum → szívem...

Saját kutatás, ezért a cikkbe nem írom be, de szeretném, ha nyoma maradna: a finnugrizmus még ennek a fontos szövegnek az értelmezésébe is beleüti a rusnya orrát. Már az iunhum szó átírása is prekoncepcionális, semmi sem indokolja, hogy yunhum legyen a „mai” (?) formája. A „szív” fordítás pedig teljesen légből kapott kitaláció. A „szív” egyetlen nyelvben sem hasonló alakú.

A finnugor szemellenző viszont megakadályozza a szó értelmének feltárását, mivel azt az ótörökben kéne keresni. A török iun – merő véletlenségből – azt jelenti, „én”. A mai napig is használjuk az E1-et abban a formában, hogy „én magam”, illetve „jómagam”. A mondat ezzel az értelmezéssel is helyes, bár a nyelvhasználat azóta megváltozott, ebben a szövegkörnyezetben nem így mondanánk.

Tehát en iun = én magam, jómagam, azaz en iunhum = nekem, magamnak. – LA pankuš 2015. szeptember 17., 12:21 (CEST)Válasz

Publikálj róla egy cikket, aztán azt vissza lehet majd hivatkozni, mint forrást. Gyurika vita 2015. szeptember 17., 12:23 (CEST)Válasz

Még előfordulhat.   Merő véletlenségből ez magyarázatot ad a jómagam szóra is, ahol ezek után nyilván nem a melléknév a szóelem. A iun és az en együttes előfordulása bizonyítja, hogy a két szót sokáig egyszerre használták. Következésképp az énmagam szóösszetétel iunmagam alakja logikus. – LA pankuš 2015. szeptember 17., 12:28 (CEST)Válasz

Átírás és értelmezés forrásai szerkesztés

@Laszlovszky András: látom, kijavítottál néhány dolgot. Néha egész biztos, hogy elírás volt a kiadott szövegben (pl. en iunhum írásmódból nem lehet csak junhum az átírásban), máshol nem javítottam volna de úgy sem a fontos a szerkesztők véleménye, hanem a forrásoké, tehát szerintem hagyjuk a forrás szövegét, esetleg lábjegyzetekkel, hogy pl. kihagyták az „én” szót. Vagy pedig más szöveget válasszunk más forrásból, ha van olyan forrás, ami jobbnak tűnik és legalább annyira komoly és elismert. Oliv0 vita 2015. szeptember 17., 13:31 (CEST)Válasz

Nem is figyeltem a lábjegyzetet. Őszintén szólva ilyen módon még komolytalanabbnak tűnik. Nem is értem, hogyan publikálhat valaki ilyen felületesen, sőt prekoncepcionálisan. Nem tudom, mi lenne a teendő, mert a „forrás” az forrás, de mégis nyilvánvaló marhaságok vannak benne, mint a ſydou→zsidó. A „ſydou”-nak esetleg az értelmezése lehet zsidó, de az átírása semmiképp nem az, hanem a sidou. Ez a névtelen enciklopédiaszerkesztés 22-es csapdája. – LA pankuš 2015. szeptember 17., 13:52 (CEST)Válasz

A Leuveni kódex helyesírása szerkesztés

Kijavítottam a kódex nevét a helyes alakra, mire Laszlovszky András visszajavította, mondván, hogy nem cím, nem kell a nagybetű. Pedig de. Itt is így írják: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap-dupla/leuveni_kodex_%E2%80%93_omagyar_mariasiralom. A szövegben is előfordul, tehát nem csak mondat elején. Ráadásul egyértelműen nagybetűsek mindig az ilyen felépítésű kódexnevek: Bécsi kódex, Müncheni kódex (l. OH. 503., 1089.) stb. Szóval kérem, hogy a javításomat érvényesítse egy kompetens személy.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője R4b6it (vitalap | szerkesztései) 2018. március 22., 15:09

Visszatérés a(z) „Ómagyar Mária-siralom” laphoz.