Vita:Arany János (költő)

Legutóbb hozzászólt Tacsipacsi 1 évvel ezelőtt a(z) Kép témában
E szócikk témája irodalom tantárgyból a középiskolai tananyag része.
A 20 éves magyar Wikipédia legjobb szócikkeinek egyike
A magyar Wikipédia jubileumi versenyén a 20 év legjobb szócikkei között a szerkesztők szavazatai alapján az
Arany János (költő) című szócikk

„Művész életrajz” kategóriában

második helyezést ért el!
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Irodalmi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)

Kép szerkesztés

Nekem valahogy zavarja a szépérzékemet, ha egy kép így „kinéz" az oldalból. Nincs valakinek találna egy olyan képet Aranyról, amin balra néz? Akkor az kerülne a jobb oldalra, ez meg lejjebb a cikkben, bal oldalra. (Kevésbé elegáns megoldás lenne tükrözni a képet.) Alensha 2005. február 28., 23:25 (CET)Válasz

@Alensha Tanács: próbáljon meg úgy keresni, hogy odaírja, hogy balra nézzen. 2001:4C4E:2E89:8700:78CB:2371:73AE:3B72 (vita) 2022. november 22., 20:24 (CET)Válasz
egy 17 éves üzenetre válaszoltál. Szerintem már nem aktuális. Madár vita 2022. november 22., 20:34 (CET)Válasz
Szerintem meg igen. Ha megnyitod a cikket (azt örökblokkolva is meg tudod tenni), akkor láthatod, hogy még mindig jobbra néz a kép, tizenhét év ide vagy oda.
@Alensha: Két balra néző képet találtam a Commonson, de egyrészt mindkettő fekete-fehér, másrészt valószínűleg mindkettő tükrözés, csak nem mi követtük el őket…
Én egyelőre maradnék a Barabás-képnél, hiába néz a rossz irányba, még mindig a legjobb a felhozatalból. – Tacsipacsi vita 2022. november 23., 02:26 (CET)Válasz

Nem csonk ez még? szerkesztés

Elveszett alkotmány? Lírája? Balladái? Őszikék? Nem csonk ez? OsvátA. 2005. június 26., 20:27 (CEST)Válasz

Különös tekintettel a benne található (...) jelzésekre? :) Képkérdésben: Arany ifjúkori képei ugye tuti régebbiek 150 évnél? Buta kérdésnek tűnik, de ha egyszer nincs megadva egyiknél sem a pontos készítési idő... -- Serinde 2005. június 26., 20:31 (CEST)Válasz

A kép tuti XIX. századi. Csak rá kell nézni. Jó lenne tudni, ki föstötte? Mi lenne, ha balra tenném? OsvátA. 2005. június 26., 20:34 (CEST)Válasz

De valószínűleg nincs 150 évnél régebbi, akkor pedig tudni kellene, hol az eredetije, ki digitalizálta. Jajj, nem olyan egyszerű... Vagy elég 100 év is? Mert akkor mindjárt rakhatunk be 8 másikat :) -- Serinde 2005. június 26., 20:39 (CEST)Válasz

Nem 70 év a bűvös határ? OsvátA. 2005. június 26., 20:40 (CEST)Válasz

Melyik Stróbl a szobrász? Az Alajos, vagy a Kisfaludy S. Zsigmond? OsvátA. 2005. június 26., 20:45 (CEST) Utánanéztem, javítottam OsvátA. 2005. június 26., 20:51 (CEST)Válasz

Ha pontosan tudod, ki a szerző és hogy 70 éve meghalt, akkor igen. Azt hiszem. Egyébként lásd a Wikipédia:Felküldési útmutatót. -- Serinde 2005. június 26., 21:02 (CEST)Válasz

Megjegyzések későbbi javításhoz szerkesztés

  • Életrajz: hiányos
  • Művei, pályakép: hiányzik
  • Újításai: hiányzik
  • Szakirodalom: hiányzik
  • Forrás: hiányzik

Kata 2006. április 30., 13:53 (CEST)Válasz

Javítás: Színészkaland A vándorszínész társaság vezetője nem lehet azonos a hivatkozás szerinti Hubay Gusztávval, mivel ő 1836-ban csak 11 éves volt. Egy másik Hubay a színiigazgató.

Moszovics üzenőlapja  2017. március 14., 09:15‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)Válasz

Szinnyei ráadásul 1881 körül megjelent első kötetében csak a vezetéknevét említi, azt, hogy Hubay Gusztáv, a Schöpflin-féle színművészeti lexikon (1929-31) írja [1]. (Ferenczy-Danielik (1856-8) a rövid életrajzban nem is említi, a többoldalas életrajzot kínáló Egyetemes Magyar Encyclopaedia (1861) egy fél sorban rendezi le, hogy foglalkozott színészettel is.) Vagy nem abban az évben történt - bár a lexikonok mind erre az évre teszik, vagy nem az a Hubay volt - de akkor ki más?, vagy Hubay nem akkor született - ennek meg kicsi az esélye, a Geni-profil kezelője valószínűleg jól ismeri az adatokat. Gyurika vita 2017. március 14., 12:33 (CET)Válasz

VALAMI TÖRTÉNT EZZEL A LAPPAL! szerkesztés

most kiabálok!!!!!Kata 2006. május 16., 13:36 (CEST)Válasz

Látom, közben visszaállították. Ha ilyet észreveszel menj be a laptörténetbe, kattints rá az utolsó helyes változat dátumára (a vandál előtti szerkesztés), nyisd meg szerkesztésre nem törődve a figyelmeztetéssel, hogy a lap egy elavult változatát szerkeszted, hiszen persze, tudod, majd mentsd el. Ezt hívjuk röviden visszaállításnak és ezzel a módszerrel bármely szerkesztés eltüntethető, következmények nélkül - Serinde üzenet 2006. május 16., 13:40 (CEST)Válasz

Petőfi szobrától Arany haláláig szerkesztés

  • A szócikkben jelenleg még ez szerepel:
"...1882. október 10-i a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én déli 12 órakor hunyt el".
  • A Petőfi-szobor avatásának dátumát mérvadó források egybehangzóan október 15-ben adják meg. Két példa:
Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Bp., 1989. 2307 sz. tétel.
Bart Istvánk szerk.: Budapest Krónikája a kezdetektől napjainkig. Bp., 2007. pp. 318-319.
  • Ezért a szócikkben erre javítom
"...a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én déli 12 órakor hunyt el".

P.S. A vita 2006. májustól szünetelt. Több aktualitás miatt vettem fel a fonalat. Idén Arany János halálának emléknapja egybe fog esni Liszt Ferenc születésének 200. és Szent-Györgyi Albert halálának 25. évfordulójával. Továbbá 2011. május 1-jén II. János Pált boldoggá avatták és ünnepnapját 1978-as pápai beiktatása napjában, október 22-ben határozta meg XVI. Benedek pápa.

(Aláíratlan P.S.bejegyzés, valószínűleg 2011-ből *feridiák-tól származik). --Vadaro vita 2013. november 25., 21:12 (CET)Válasz

Ideje volna levédeni szerkesztés

Mivel tanévben heti rendszerességgel anonok vandalizálják, ellenük védetté kellene tenni. A többi nagyjainkkal együtt, megérdemelné! Voxfax vita 2013. november 25., 20:41 (CET)Válasz

Egyetértek --Holdkóros vita 2013. november 25., 22:00 (CET)Válasz

Másolt részek szerkesztés

(Előzmény: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Arany János, "Kötetlen rész" szakasz.)

Kedves @Andrew69.:! Bár valószínűleg már sokat módosítottál a cikken, szerintem továbbra is vannak benne másolt szövegrészek. Ilyenek:

  • (A Toldi felépítése): A Toldi műfaját tekintve elbeszélő költemény, tizenkét énekből áll. (…) A mű költői képekben gazdag, ezek közül is kiemelhető az álom-allegória…
Wikipédia: "A Toldi műfaját tekintve elbeszélő költemény, mely tizenkét énekből áll. Költői képekben gazdag alkotás és ezek közül is kiemelkedik az álom-allegória: …"
  • (Buda halála:) A vállalkozó szellem felélénkülése jellemzi Aranyt a kiegyezés előtti években. Ekkor készül el ez a mű is a hun trilógiának egyedül befejezett része... A tragikum előérzetének kifejezése, a belső jellemzés, a metaforában gazdag nagy művészi hatású, korszerű alkotássá teszi a hun trilógiát.
Wikipédia: "Arany a kiegyezés előtti években írta Pesten abban az időben, amikor a vállalkozó kedve újraéledt. Ez a tervezett hun-trilógia egyedül befejezett része (…) A tragikum kifejezése, a metaforákban gazdag fordulatok, nagy művészi hatású és korszerű alkotássá emelte a művet."
  • (Bolond Istók:) A költemény előre haladásával kibontakozik a magát kigúnyoló elbeszélő hangnem. A Bolond Istók megtorpanások sorozata. Az elbeszélő kifogy a történetből.
Wikipédia: "A költeményben előrehaladva bontakozik ki az önmagát kigúnyoló elbeszélő hangnem a riasztóan komor világ. A Bolond Istók valójában megtorpanások sorozata, melyben végül a mesélőnek elfogy a története.
  • (A rab gólya): …több kísérletet tesz a lírizált kisepika megteremtésére. …a rab madárnak a költői hagyományból vett allegóriáját a kiszolgáltatottságnak belülről, lélekállapotként való ábrázolásává fejleszti.
Wikipédia: "…a lírai kisepika megteremtésére tett kísérletet. A rab madárnak egy fehér gólyának a költői hagyományból vett allegóriáját, a belső kiszolgáltatottságot lélekállapotként ábrázolta."
  • (Ágnes asszony): ...a Zács Klárában a líraiság oly módon nyilvánul meg, hogy a külső történés kihagyásai a belső történésre irányítják a figyelmet, - [ez a rész a Wikipédia-cikkben szó szerint átvéve, de a Megjegyzések (8. sz.) alatt köszön vissza!] -
a költő a lelkiismeret és az önvád jelképes kifejezésével voltaképp egyetlen lélekállapot tárgyiasítását adja – mint korábban A rab gólyában (1847) vagy később Az örök zsidóban (1860). [ez a rész pedig a cikk Ágnes asszony részében olvasható].
  • (Egy egész bekezdés:) Arany második balladatípusát a többszólamú előrehaladó szerkezet jellemzi. Ennek a típusnak – a többszólamúság következtében – már távolibb a rokonsága a románccal. …csaknem mindegyik történeti ballada politikai célzatosságot rejt magában. Az 1850-es években föl kellett rázni a nemzetet fásultságából, s Arany magára vállalta ezt a föladatot. Az V. László végszavaival („De visszajő a rab...!”) osztrák börtönökben sínylődő hazafiak hozzátartozóiba próbált lelket verni, a Zács Klára Haynau bosszújának kegyetlenségét is fölidézte, a Szondi két apródja (akár A walesi bárdok) arra emlékeztetett, hogy magyar költő nem dicsőítheti Ferenc Józsefet… (...) …Arany a nemzeti önrendelkezés eszményének értékét állította olyan korban, amely a magyarság függetlenségét eltörölte, hanem azért is, mivel történeti példázataival egyszerre tanít a megalkuvás elutasítására és a sorssal való kemény küzdelemre.
A fenti bekezdés a Wikipédia "Második balladatípusát történelminek lehet nevezni..." kezdetű bekezdésében olvasható majdnem szó szerint (kisebb eltérésekkel).

Nem olvastam végig a cikket, ezért könnyen lehet, hogy további másolt szövegrészek is vannak benne. A magam részéről itt befejezem. – Vadaro vita 2016. december 21., 17:00 (CET)Válasz

Én többször végigolvastam, sőt most már elmondhatom java részét én írtam. Másolt részeket most már nem találok benne, de kérlek jelezd, ha valamit nem vettem volna észre. Az irodalom részt meg lehet akár csökkenteni is illetve kellene valakit találni, aki megírná az Arany János költészete szócikket. Andrew69.   2016. december 26., 11:07 (CET)Válasz

Arany János és a zene szerkesztés

Én írtam ezt a fejezetet az alábbi három forrásból:

  • Arany János dalai. A Magyar Rádió és Televízió Zenekara és Énekkara, Hamari Júlia, László Margit, Ney Tibor, Tekeres Sándor, Ádám Jenő Hungaroton (Hozzáférés: 2016. május 14.) (audió)
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest: Zeneműkiadó. 1986. 21–22. o. ISBN 963 330 599 3  
  • Arany János dalai. Hungaroton (Hozzáférés: 2016. május 14.)

A Leszler-könyvhöz most nincs hozzáférésem, mert visszavittem a könyvtárba, de a Hungarotontól származó infók a jelek szerint nem jók. Azóta megvettem Kodály-Gyulai: Arany János népdalgyűjteménye c. könyvét, de még nem olvastam végig.

Arany kéziratos népdalgyűjteménye 1945-ben az ostrom alatt elégett, így az általa szerzett népdalokat csak Bartalus kiadványaiból lehet ismerni. A Kodály-Gyulai könyv felsorolja a 19 Arany által írt dalt, de a dalok többségéhez nincs szöveg. Ahol van, ott sem közli a szöveg eredetét. Valamennyi Bartalus II. kötetéből való, de Kodály (ő írta a fejezetet) oldalszámot közöl kottaszám helyett. Nem tudom, van-e egy oldalon két dal a Bartalus-könyvben. Ráadásul Bartalus könyvét több mint száz éve adták ki, így csak a Széchenyi-könyvtárban van meg, ott pedig nem vagyok tag.

Tehát ha egyáltalán van valami a szövegek eredetéről, az csak Bartalus könyvében lehet, és én nem tudom megnézni. Gyimhu vita 2017. január 20., 14:22 (CET)Válasz

Beírtam azokhoz a dalokhoz, ahol nem volt írva szerző, hogy ismeretlen a szöveg szerzője. Ha valaki megtalálja majd javítja ez szerintem nem olyan nagy gond, bár az is lehet, hogy visszaállítjuk és nem lesz beírva szerző. Andrew69.   2017. január 20., 15:52 (CET)Válasz

Bezárójelezés szerkesztés

"Arany János (költő)" - Ez az egyértelműsítés most komoly? Nevezetes egyáltalán a másik Arany János, lesz róla valaha cikk, fog rá mutatni belső hivatkozás? Nagyon el tudja venni a kedvem, amikor ilyeneket látok :(. – Sasuke88   vita 2017. január 22., 21:42 (CET)Válasz

Széchenyi Istvánból is van még egy, úgyhogy érdemes megbarátkozni a gondolattal. Gyurika vita 2017. január 22., 22:17 (CET)Válasz

Nyugi, már hozzászoktam ehhez a sok értelmetlen és ultragáz egyértelműsítéshez, de elfogadni sosem fogom. – Sasuke88   vita 2017. január 22., 22:45 (CET)Válasz

"Nevezetes egyáltalán a másik Arany János, lesz róla valaha cikk, fog rá mutatni belső hivatkozás?" Arany János (karnagy) Gyurika vita 2017. január 22., 23:21 (CET)Válasz

Ellenőrzött lap? szerkesztés

Ez van kiírva, de a szerkesztésemnek nyoma sincs. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Angyalfia (vitalap | szerkesztései)

@Angyalfia: Utánad egy órával egy anon belerondított a lapba és a helyreállítás csak részlegesen sikerült. Most pótoltam a kiegészítéseidet. --Karmela posta 2018. január 23., 14:50 (CET)Válasz

Köszönöm! – Angyalfia vita 2018. január 23., 22:12 (CET)Válasz

Adta és teremtette szerkesztés

„Anekdota:

Amikor Arany János Nagyszalontán jegyző volt, valaki megkérdezte tőle:
– A nemzetes jegyző úr szájából sohasem hallottunk még “teremtettezést” . Hogy lehet az?
– Nem szoktam káromkodni – válaszolta Arany.
– És ha haragszik a jegyző úr ?
– Akkor hallgatok.
– És ha nagyon haragszik ?
– Akkor még jobban hallgatok.”[1]

„Arany János és a káromkodás

Mikor Arany János Nagyszalontán jegyzősködött, egy tanácsbeli egyszer azt kérdezte tőle:
- Hogy lehet az, hogy a nemzetes jegyző úr szájából soha egy adta teremtettét, egy káromkodást nem hallunk?
Arany kurtán és nyugodtan válaszolt:
- Nem szokásom.
- Hátha nagyon megharagszik – firtatá a tanácsbeli.
- Akkor hallgatok – felelte Arany.
- De ha nagyon, de nagyon megharagszik?
- Akkor nagyon, de nagyon hallgatok – felelte Arany, s ezzel be is érte a tanácsbeli.”[2]

Szerintem elférne, persze semmiképp sem a bevezetőben. Egy anekdota Petőfiről is van.– Holdkóros vita 2020. március 28., 21:07 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Arany János (költő)” laphoz.