Vita:Az új polgári törvénykönyv tervezete és javaslata

Sziasztok! Szerintem érdemes a Polgári jogi kodifikáció c. lapban megjelent összefoglaló jellegű tanulmányokat is beírni a szakirodalomhoz (MATARKÁ-ban benne van). Legislator

Háttéranyag az új polgári törvénykönyvről

A Kormány fontos célkitűzése a polgárbarát, szolgáltató állam megteremtése. Ehhez változnia kell az állam és a polgár viszonyának, és e változás kedvezményezettjének a polgárnak kell lennie. Államot és polgárt egyenrangú partnerré, együttműködő társsá kell tenni. A korábbi rugalmatlanság és szigor sok maradványa a polgári jog terén figyelhető meg, magánviszonyaink és vállalkozásaink szabályozásában.

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk megújításra szorul. A jelenlegi közel 50 éves Ptk. eredeti 685 paragrafusával szemben az új Polgári Törvénykönyv javaslata 7 könyvben, közel 1200 paragrafust tartalmaz, ami mögött természetesen 1200, sőt még annál is több élethelyzet, ügy, eset, jogvita húzódik meg. De mégsem ez a legfontosabb, hanem a szemléletváltás, a jogi gondolkodás megújítása. Abban, hogy ez az új polgári jogi kódex mára elkészülhetett, benne van Magyarország tágan értelmezett versenyképességének nem csak a záloga, de a bizonyítéka is. A megújulás, az alkalmazkodás, a haladás képessége. Tíz éve kezdődött az új kódex előkészítése. Ebben a tíz évben több munkacsoportban, szerkesztő és kodifikációs bizottságban számos kiváló elméleti és gyakorlati szakember dolgozott azon, hogy jogi hagyományainknak megfelelő, de a XXI. század igényeit is kielégítő törvénykönyv jöjjön létre.

Új törvénykönyvre akkor van szükség, ha az világos értékválasztást képes felmutatni, olyan értékválasztást, amely egyértelművé teszi, hogy mi az a társadalompolitikai felfogás, mely a törvényalkotót irányítja. Az új Polgári Törvénykönyv javaslata kiemelkedő védendő értéknek tekinti az egyén autonómiáját, a tulajdon védelmét, a jogbiztonság megerősítését.

Az új polgári törvénykönyv legfontosabb célkitűzései: - versenyképesség feltételeinek javítása, - kiszolgáltatott helyzetben lévők kedvezőbb jogi pozíciójának biztosítása, - a gyakorlat által igényelt új jogintézmények bevezetése, illetve a meglévők szükségessé vált megváltoztatása, - korszerű szolgáltatásnyújtás az érintetteknek, az informatikai eszközök használata, - a kapcsolódó joganyag korszerűsítése.

Az új Polgári Törvénykönyv felnőttnek tekinti az állampolgárokat: a különböző ügyeik elintézését, lezárását, ha erre mód van, az érintettekre bízza, és csak végső esetben engedi át a döntést bíróságoknak. Új lehetőségek - pl.: közjegyzők, közvetítők - bevonásával is csökken a bírósági ügyek száma.

Az új Polgári Törvénykönyv új megoldásokat és áttekinthető rendszert hoz a hétköznapokba azzal, hogy számos felesleges, elavult rendelkezést újraértelmezett és felülvizsgált, ezáltal egy olyan mindenki számára áttekinthető szabályozást alakított ki, amely megkönnyíti a mindennapok gazdasági és személyes ügyeiben az eligazodást.

Néhány jelentős módosítás

Fogyasztói szerződés - „Minden fogyasztót megillet a védelem” Ha egy adott területen laikus ember, mint fogyasztó szerződik egy vállalkozással, könnyen belátható, hogy a fogyasztó a gyengébb fél. A szerződést kötők közötti egyensúly megteremtése érdekében a kiszolgáltatott helyzetét erősítik a fogyasztóvédelmi szabályok. Nincsenek viszont jobb helyzetben az egyéni vállalkozások, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak vagy a mikrovállalkozások sem, ha közép vagy nagyvállalkozással kötnek szerződést. Az új Polgári Törvénykönyv ezért a fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását erre az esetkörre is kiterjeszti.

Blanketta szerződések - „A tájékozottság alapkövetelmény” Az azonos tartalommal tömegesen kötött szerződések igen gyakran szükségessé teszik szerződési blanketták, szabványszerződések használatát. Ezek előnye, hogy gyorsan, egyszerűen, nagy számban teszik lehetővé szerződések megkötését, tartalmuk nyilvános és ezáltal ellenőrizhető. Az általános szerződési feltételeket azonban nem mindig ismerik az aláírók, ezáltal nincsenek tisztában kötelezettségeikkel és jogaikkal. Ahogy egy háztartási készülékhez pontos leírást kell, hogy kapjunk a helyes használatról, ugyanúgy jogunk van ahhoz is, hogy ismerjük egy általunk aláírt szerződés minden részletét. Az új Polgári Törvénykönyv ezért előírja blanketta megállapodást használó vállalkozásoknak, hogy az általános szerződési feltételeiket folyamatosan tartsák honlapjukon és tegyék lehetővé papíron is a megismerését (pl. függesszék ki).

Bizalmi vagyonkezelő - „Biztos kézben” A gyakorlatban felmerülő igények alapján vezeti be az új Polgári Törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelő intézményét. Az angol trustra emlékeztető konstrukció alapján a hivatásos vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról. Ez a kezelésbe adó tulajdonos nyilatkozatában megjelölt személy javára történik. Az új lehetőség többféle élethelyzetre is megoldás lehet. Például végrendeletben előírható, hogy a laikus feleség helyett egy szakember kezelje a kiskorú örökös vagyonát. Összeférhetetlenségi helyzetet is meg lehet szüntetni a vagyonkezelő feljogosításával, mert meghatározott ideig a kezelésbe adó tulajdonosi rendelkezési jogot nem gyakorolhat (pl. üzleti befektetései felett). A bizalmi vagyonkezelés létrejöhet jogszabály vagy bírósági határozat alapján is. Így alkalmazható a vagyon védelme érdekében záralávétel vagy letétbehelyezés helyett bűntető eljárásban vagy gazdasági perben.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság - „Az önállóságra mindenkinek szüksége van” Az előzetes jognyilatkozattal bárki még egészségesen rendelkezhetne arról, hogy ha belátási képessége kora vagy betegsége miatt csökken vagy megszűnik, milyen döntések érvényesüljenek. Így előre elrendezhetné például, hogy kit nevezzenek részére gondnoknak, szociális otthonban elhelyezése esetén mi történjék ingatlanával, stb. A szintén új jogintézményként bevezetésre kerülő támogatott döntéshozatal pedig azoknak jelent megoldást, akiknek döntéseik következményeinek mérlegeléséhez segítségre van szükségük, arra, hogy valaki "lefordítsa" számukra milyen választási lehetőségeik vannak. A hatályos szabályozási rendszer alapján őket gondnokság alá helyeznék, holott megoldás lenne számukra a már több országban (pl. Svédországban, Németországban) megvalósult támogatott döntéshozatal. Ezekkel a lehetőségekkel, valamint gondnokság szabályainak megújításával a kódex az emberi jogokat a szükséges legkisebb mértékben korlátozó, de az érintettek érdekeit hatékonyan védő rendszert alakít ki.

Egyszerűbb örökbefogadási szabályok - „Felnőni családban jó” Ma Magyarországon évente a több mint 20.000 állami gondozásban lévő gyermek közül, a statisztikák szerint alig 800-900 örökbefogadása történik meg. A legszakszerűbb gondozás mellett sem tud az állam, olyan feltételeket és olyan környezetet teremteni az árván maradt vagy családi környezetükből más okból kikerült gyermekek számára, mint amit egy szerető család biztosíthatna. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva az új Polgári Törvénykönyv úgy alakítja át az örökbefogadás szabályait, hogy azok minél több gyermek számára tegyék lehetővé a családban nevelkedést.

A túlélő házastárs haszonélvezeti joga - „Életszerűbb örökösödési szabályok” A jelenleg hatályos törvény szerint a túlélő házastársat az örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyontárgyán élete végéig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Gyakran évtizedekig tartó viták forrása, hogy az özvegynek haszonélvezete van az elhunyt előző házasságából származó gyermekei örökségén. Az új kódex az özvegy számára haszonélvezetet biztosít az általa lakott ingatlanra és ún. gyermekrész öröklést az egyéb vagyontárgyak esetén.

Sérelemdíj - „Élni a joggal” A jelenlegi szabályozás értelmében a kártérítés megítéléshez bizonyítani kell, hogy a sértettnek kára származott személyiségi joga megsértéséből. Az új törvény szerint azonban már maga a jogsértés ténye is elegendő lenne az úgynevezett sérelemdíj megítéléséhez. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolná.

Alapítvány - „Közösen, közös célokért” A hatályos szabályok értelmében alapítványt tartós, közérdekű cél magvalósítása érdekében lehet létesíteni. A gyakorlatban az alapítványokat nyilvántartásba vevő bíróságok – helyesen – kiterjesztően értelmezték az alapítvánnyal elérni kívánt cél „tartós” jellegét. Például ilyennek tekintették egy szobor felállítását, egy park felújítását, holott elképzelhető, hogy ezek a célok viszonylag rövid időn belül megvalósulnak. A másik feltétel, a közérdekűség fennállását is megállapította a bíróság olyan konkrét ügyekben, amikor csak egy személy érdekeit szolgálta az alapítvány. Közérdekű lehet ugyanis az is, ha például egyetlen beteg gyermek gyógyíttatása, vagy egy rászoruló tehetséges fiatal iskoláztatása a közvetlen cél. Az Új Polgári Törvénykönyv szerint kikerülne a kötelező kritériumok sorából a tartós és közérdekű cél megjelölése. Így lehetőség nyílna arra is, hogy szabályozott keretek között magáncélú, illetve nem tartós alapítványokat lehessen létrehozni. Emellett az állam támogatási politikájának nem az alapítvánnyá minősítés feltételeiben, hanem a közhasznúvá nyilvánításban, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezményekben kell érvényesülnie.

Szomszédjog - „A jog mindenkié” A szomszédokkal kapcsolatos kusza jogviták szinte mindnyájunkat érintik. Az új rendelkezések éppen ezen a helyzeten változtatnak azáltal, hogy tisztázzák: kinek és miért kell felelősséget vállalnia. Így új rendelkezésként kerül a törvénykönyvbe, hogy a szakszerűtlen építkezéssel a szomszédos ingatlanban okozott kárért az építtető felelősséggel tartozik akkor is, ha a kárt az építkezéshez igénybe vett közreműködői okozták. A Javaslat ily módon érdemben javítja a károsult igényérvényesítési esélyeit, hiszen az építtetőt (szomszédját) megtalálja. A kifizetett kártérítést pedig az építtető szomszéd követelheti a kárt okozóktól, az általa igénybevett közreműködőktől.

Elévülési idő - „Védelem mindenkinek” Az elévülési idő szabályozásának átalakítása megerősíti a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogvédelmét. A hatályos rendelkezések értelmében ugyanis a lejárt tartásdíjat, életjáradékot, baleseti járadékot csak hat hónapra visszamenőleg lehet követelni. Az új Polgári Törvénykönyv az általános ötéves elévülési idő alkalmazását írja elő erre az esetkörre is.

Kodifikáció: mi tartott eddig ?

Ne bújjunk státuszok mögé, szerepeltessük a neveket, könyvenként és időszakonként. A Családjogi Könyv esetében például felmerülhet a hatalmi ágak összefonódásának gyanúja. Szerepeljen kinek a feladatkörébe tartozott az évek során a civil szervezetek meghallgatása. Szerepeljen, a Ptk javaslat melyik könyve mikor került nyilvánosság elé, mikor szerepelt először az IM-IRM honlapon, mikor és ki rendelte el az angol nyelvű fordítást.

Mi tartott eddig?-kérdezi Mr. Nagy Ismeretlen. A holland polgári törvénykönyvet (Burgerlijk Wetboek) ötven éven át kodifikálták. – legislator 2009. április 7., 22:36 (CEST)

Legfelsőbb Bíróság álláspontja

Nem tartom szerencsésnek, hogy a szócikknek ilyen módon a részévé vált a Legfelsőbb Bíróság (LB) álláspontja. A világért sem a minisztériumi tervezetet vagy a minisztérium eljárását szeretném védeni, de az LB álláspontja nagyon is szubjektív, sarkos és részben félrevezető. Szerintem helyes volt az irodalomba felvenni (én vettem föl) az LB álláspontjára mutató linket, de ennek egy részét a szócikk részévé tenni hiba volt. Hogy miért félrevezető az LB-álláspont? Pl.: "A korábban a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített és szakmai-társadalmi vitára bocsátott Javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a Kodifikációs Bizottságok (Főbizottság, Szerkesztőbizot­tság) hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el." Nos, a 2006-ban szakmai vitára bocsátott javaslat jelentős részeit is az igazságügyi tárca - Vékás Lajos professzorral együttműködő - munkatársai készítették, ill. dolgozták át, öntötték végleges formába. A Főbizottság és a Szerkesztőbizottság jóváhagyott tervezeteket, de nem maga dolgozta át azokat. Persze a Szerkesztőbizottság néhány tagja komoly munkát végzett. Szóval az LB álláspontja a valóságtól eltérő képet fest a munkaszervezésről. (Nem beszélve arról, hogy nyilván a mindenkori kormány felelőssége, hogy mit terjeszt az Országgyűlés elé, így egy ponton túl a munkát nyilván át kellett, hogy vegye a minisztérium a bizottságtól. Más kérdés, hogy ez az "átvétel" korrekt módon történt-e.) Másrészről pedig 2008 tavaszán az LB kollégiumvezető bírája két szakmai fórumon is pozitívan nyilatkozott a minisztériumi tervezetről, mintegy felülírva az LB korábbi álláspontját. Ismétlem: nem a minisztériumi tervezetet védem, hanem azt állítom, hogy az LB álláspontjából vett részlet nem való a szócikkbe. – Civilista ^vita 2008. augusztus 5., 17:13 (CEST)

válasz Legislatornak

Az összefoglaló jellegűeket igen. Az furcsa, hogy itt két speciális kérdésről - és nem általában a kodifikációról vagy annak központi kérdéseiről - szóló tanulmány (Fazekas, Koi) bekerült az irodalomjegyzékbe. Ilyen alapon még legalább száz cikket kellene felsorolni. – Civilista ^vita 2008. augusztus 5., 17:17 (CEST)

Százat azért nem, én arra gondoltam, hogy a jogági jellegű, Polgári jogi kodifikáció hasábjain megjelent tanulmányokat lehetne ide felvenni, mivel én a közigazgatást ismerem jobban, felvettem azt a kettőt, amelyet a tíz esztendó alatt a lap a témának szentelt. De fel lehetne venni Vincze Attila tanulmányát az alkotmány és a Ptk. tervezet kapcsolatáról stb. Ellenben azt, hogy X.-nek vagy Z.-nek mi a véleménye egy-egy résztervezetről, azt talán valóban nem kell felvenni. Legislator

Az utóbbi véleménnyel lehetne vitatkozni és úgy érvelni, hogy egy polgári jogi részkérdésről írott cikk sokkal szorosabban kapcsolódik a polgári tkönyvhöz, mint a ptk-tervezet más jogágak, pl. a közigazgatási jog, alkotmányjog vagy a büntetőjog, szempontjából való elemzése. Itt szerintem sokkal inkább a kodifikáció történetéről szóló cikkekre lenne érdemes hivatkozni. – Felsőelefánt ^vita 2009. március 16., 09:24 (CET)

Vitatkozni bárkivel és bármivel lehet-úgy nagy általánosságban. Én azt jeleztem, hogy azzal foglalkozom, amihez némi közöm is van, az egyéb Polgári jogi kodifikációban megjelent cikkeket iktassa ide más. A történetiség is szép dolog, csupán szerényen megjegyzem, hogy egy hét, és megszavazzák az új polgári törvénykönyvet, úgyhogy erősen el kell gondolkodni a szócikk névváltoztatásán.– legislator 2009. április 7., 22:33 (CEST)

Elnézést, április 20. a pontos időpontja az új Ptk. záróvitájának és zárószavazásának, így döntött a Házbizottság. – legislator 2009. április 9., 12:08 (CEST)

Elfogadás esetén valsz át kellene nevezni a szócikket ("Az új Polgári Törvénykönyv") és talán a jelenlegi 1-9. illetve 11. pontok egy történeti pont alpontjaivá alakulhatnak. A 10. pont pedig talán lehetne egy második pont, hiszen az nem kifejezetten történeti. Talán. ? – Felsőelefánt ^vita 2009. április 15., 20:43 (CEST)

A másik lehetőség nyilván egy önálló "rekodifikáció-történeti" szócikk fenntartása, de ez talán furcsa lenne. Illetve úgy látom, hogy pl. a német wikipedián is a BGB-szócikk része a BGB megszületésének története is. Persze kérdéses, hogy minden részlet, ami most még talán érdekes, különösen a hosszú idézetek, érdekes-e hosszú távon. Másfelől meg úgy tapasztalom, hogy annyiban hasznos ez a szócikk, hogy sokan használják, akik nem látják át a folyamatot, újságíróktól szakdolgozatírókig.– Felsőelefánt ^vita 2009. április 15., 20:49 (CEST)

Április 27. napját mondták a zárószavazás napjának újabban:-). – legislator 2009. április 26., 16:04 (CEST)

Valóban, egy ideig ápr 27 szerepelt az országgyűlés honlapján a zárószavazás napjaként, de most már ez is eltűnt és jelenleg nincs kitűzve a zárószavazás időpontja: [1] Ad calendas graecas? – Felsőelefánt ^vita 2009. április 26., 20:47 (CEST)

Most azt olvasom, hogy a zárószavazás júniusra halasztását kéri az IRM. Legislator

az államigazgatás elhaló linkjei

Már sem a ptk koncepció, sem a szerkesztőbizottság tervezetei nem érhetőek el az IRM honlapjáról, ezért ezeket a nem működő linkeket töröltem. Érdekes módon a személyi és az öröklési jogi könyvet nem sikerült a minisztériumnak eléggé törölnie, azok még elérhetők.– Felsőelefánt ^vita 2009. április 29., 21:04 (CEST)

Rossz hír. Terveztem pár behasonlítást. – legislator 2009. május 10., 17:07 (CEST)

Ma lesz a nagy nap?

Már úgy izgulok...:-D – legislator

szócikk címe

Javaslom a szócikk címének megváltoztatásával megvárni, hogy kihirdetett tv lesz-e az elfogadott tv-ből. Közt elnök, AB stb. – Felsőelefánt ^vita 2009. szeptember 22., 21:20 (CEST)

Háttéranyag az új polgári törvénykönyvről - miért is?

Mi volt a célja annak, hogy az anonim szerkesztő az Igazságügyi Minisztérium "Háttéranyag az új polgári törvénykönyvről" c. sajtóanyagát a vitalapon elhelyezte - minden kommentár nélkül? Fő problémám, hogy nem derül ki egyértelműen, hogy a "Háttéranyag" szerzője a minisztérium. Ezen kívül sem tudom, mi értelme van egy ilyen népszerűsítő anyag idemásolásának. Az anyag színvonala - enyhén szólva - nem valami magas, bár a minisztérium sajtó/marketingosztályán biztosan hosszan törték a fejüket, hogy jópofa alcímeket adjanak az egyes részeknek. Ezt a szöveget leginkább egy az utcán, metróban osztogatható szórólapon tudom elképzelni...Igaz, szerencsére csak a vitalapra került, nem a szócikkbe. – Felsőelefánt ^vita 2009. október 24., 23:22 (CEST)

Nem tudom, ki másolta ide, és azt sem, hogy minek. Jól hallom, 2009. évi CXX. törvény?:-D – legislator ^vita 2009. november 25., 16:16 (CET)