Vita:Balatoncsicsó
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Horváth János(Csicsón. Zala m.) született 1769. november 4-én Horváth Pál és Turkovics Katalin szegény jobbágy szülőktől. Jankó Ádám az akkori csicsói plébános ösztönzésére, és Bajzáth püspök anyagi támogatásával taníttatták Középiskolát Pápán és Veszprémben végezte.1788-92-ig filozófiát és teológiát tanult Pappá szentelték 1792. november11-én Horváth János korának egyik legműveltebb papja volt Jól tudott latinul, folyékonyan beszélt németül és franciául. Horváth János 1796.-ban szőlősgyöröki plébános. Festetics György 1801-ben a Hahóti apátságra és a keszthelyi plébániára.Ebben az időben a Zala m. Árvaházi Felügyelő Bizottság elnöke. Zala. 1804-ben, Veszprém.1814-be, Somogyvár-megye 1819-ben táblabírájává választotta. Veszprémi kanonok 1808. augusztus5-től.Ugyan ebben az évben rudini c. apát és szemináriumi rektor lett. 1830. szeptember 13 tól Székesfehérvár püspöke 1835. január 16-án bekövetkezett haláláig. 1815 -1830-i volt helytartó tanácsos, udvari Kancellárián előadó.Sokáig a a legkomolyabb prímásjelöltek között szerepelt 1825.-ben pedig az Országgyűlésen a káptalan követe.1832. a Király kinevezi valóságos titkos tanácsosnak,az Akadémia pedig 1832. szeptember 11-én tb. tagjává választják.Sokáig a a legkomolyabb prímásjelöltek között szerepelt, de bécsi rendőrminiszter ellenezte kinevezését, többek között azért, mert magyar nyelvű folyóiratot adott ki, s ehhez helytelen" magyar szeparatizmusról tett tanúságot" Meleg barátságot tartott korának íróival Kiss Jánossal Kisfaludi Sándorral, Verseghy Ferenccel Kazinczy Ferenccel Egyik legjelentősebb irodalmi tette az volt, hogy 1820-ban megindította Az "Egyházi Értekezések és Tudósítások" címén magyar nyelven katolikus folyóiratot.