Vita:Belső mag

Nincsenek megbeszélések ezen a lapon.
E szócikk témája földrajz tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Terrestrial globe.svg Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Nyar94 (vita), értékelés dátuma: 2013. március 12.

A Föld magjára vonatkozó vas, vas-nikkel feltételezés William Gilberttől ered 1600-ból. Ekkor még számos ritkább kémiai elemet nem ismertek, nem ismerték továbbá a Curie-pontot, mely megadja hol veszíti el egy ferromágneses anyag a mágnesességét és a Bulk-modulust sem, amely meghatározza mi az a legnagyobb nyomás, amely felett az anyag sűrűsége nem nő tovább (térfogatát tovább nem lehet csökkenteni). Több, mint 400 év telt el azóta, és már kezünkben van minden eszköz és tudás a helyes válasz megadásához.

Csak e két utóbbi dolog megkérdőjelezi a vas-nikkel elméletet, ugyanis a vas Curie pontja 769 °C(1042 K), a nikkelé 356 °C (629 K), ami azt jelenti, ezen hőmérséklet felett nem mutatnak többé mágnesességet. A Föld magjának határán már 4000 K uralkodik, már itt rég nem mágnesesek, tehát a mag mágnesességére ez az összetétel nem adhat választ.

A Bulk-modulust tekintve sem a vas, sem a nikkel, sem ötvözetük nem vehet fel elvileg olyan sűrűséget, amely a magot jellemzi. A mag sűrűsége 10-11 g/cm3 közé esik. A vas sűrűsége szilárd állapotban 7,86 g/cm3, a nikkelé 8,908 g/cm3 (és folyékony állapotban még kevesebb), a vas-nikkel ötvözeté 7,9 g/cm3. A vas és a nikkel Bulk-modulusa 180 és 170 GPa, míg a belső magban 350 GPa körüli a nyomás. Mindez azt jelenti, hogy a mag sűrűsége már a 180 GPa körüli nyomásnál nem változna tovább (nem nőne), de ez nem így van, tehát olyan elemnek kell lennie, amely a 350 GPa-t is "kibírja". A sűrűségváltozások jól követhetők olyan szeizmikus hullámoknál, melyek áthaladnak a magon (http://www.seismology.hu/mnktrsk/bz/PREMs.jpg), az s és a p hullámok pedig szépen jelzik hol folyékony és szilárd a mag. Azt javaslom, hogy a vas-nikkel elméletet a tudósok vagy akár amatőrök (mint amilyen én vagyok) vizsgálják felül. Én megtettem, tudom a választ, de nem írom itt le, inkább megpróbálom rávezetni az embereket. Szóval aki nem lusta, számolja ki a Bulk-modulusból a vas max. sűrűségét és ugyanúgy a nikkelét. (Ez nagyon fontos!)

Azt is szeretném továbbá előtérbe helyezni, hogy vannak 1. és 2. generációs csillagok. Bolygónk, a Föld egy 1. generációs csillagrendszer szupernóva robbanásából származik (és mint tudvalévő, szupernóva robbanáskor keletkeznek vasnál nehezebb elemek). Jelenleg egy 2. generációs csillagrendszerben vagyunk, azaz nem a Naprendszerben született a Föld.

Tisztelettel és bizakodással: Mona – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Thabet Mona (vitalap | szerkesztései) 2010. február 24., 21:38

Visszatérés a(z) „Belső mag” laphoz.