Vita:Dreher család
En ugy tudom, h a kobanyai sorgyarat 1864-ben alapitottak. Es Dreher Antal meg boven elt 1863 utan is, mivel a gyar(akat) fia Ifj. Dreher Antal 1870-ben vette at... 2006. november 3., 14:03 82.89.151.185
A martonvásári kastély megvásárlása
szerkesztésItt összefoglalom a Vita:Haggenmacher Henrik#Melyik József főhercegtől vették? szakaszban folytatott eszmecsere leglényegét és az ott összeszedett, idevágó adatokat, szíves felhasználásra:
A Dreher család 1897-ben megvette a martonvásári Brunszvik kastélyt „Habsburg József főhercegtől”, mégpedig nagy valószínűséggel József Károly Lajostól (1833–1905), József nádor fiától, József Ágost apjától. A főherceg a kastélyt 1893-ban vette meg, 1897-ben adta el. További adatok a Dreherek és a Brunszvik kastély témához: [1] [2]. Akela vita 2008. szeptember 8., 16:28 (CEST)
Lektorálandó
szerkesztés- Érdekes anyag, rémesen tagolva.
- A gyár nem egyenlő a márkáival, illetve a családdal illetve annak tagjaival. Ezek több szócikket igényelnnének és sokkal fegyelmezettebb szerkesztést. Aki a Zrt-s részt írta, láthatóan nem törődött a cikk egyéb tartalmával.
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban.
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban.
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban.
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban.
- Semmit ne mondjunk el többbször ugyanúgy egy lexikonban.
- Ha kérhetem.--Linkoman vita 2008. november 11., 16:32 (CET)
Reklám
szerkesztésAz egész cikkhez nincs megadva semmilyen, a cégtől független forrás, a benne szereplő információ így ellenőrizhetetlen. A szubjektív reklámízű megfogalmazás kerülendő. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Chei (vitalap | szerkesztései) 2009. január 9., 10:06
Ettől még nem "reklám", hanem "nincs forrás". misibacsi*üzenet 2009. február 24., 20:22 (CET)
Barber és Klusemann Serfőzőház részvényfelvásárlása
szerkesztésMindenki tudja, hogy a Barber és Klusemann Serfőzőházból lett az Első Magyar Részvényserfőzde 1867-ben. Tehát Dreher Jenő nem vásárolhatott belőle részesedést. Főleg nem úgy, hogy közben a Részvényserfőzdéből is vásárolt. A Dreher, a Haggemacher és az Első Magyar Részvényserfőzde 1923-as egyesülésekkor létrejött céget pedig nem Dreher-kombinátnak hívták, hanem Dreher Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt-nek.