Vita:Egri csillagok

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Jávori István (vita), értékelés dátuma: 2013. december 26.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

DÍjkiosztás

Ezúton ennek a lapnak adományozom a LEGTÖBBSZÖR MEGRONGÁLT CIKK, azaz a LEGVÉDTELENEBB ÁLDOZAT elismerő kitüntetést!

Kata 2007. április 17., 14:44 (CEST)

---

Tisztelt Kollégák, érdemes megnézni a német wiki verzióját! --Burumbátor 2006. március 27., 13:56 (CEST)

(A szócikkből áthozva)

A 2005-ös A Nagy Könyv játékban ez a regény lett Magyarország kedvence, talán nem is véletlenül. A magyar gyerekek túlnyomó többsége ugyan nem szeret olvasni, de ezt a könyvet talán még ők is élvezettel bújják. Remélem, hogy Magyarországon egy ember sem akad, aki el ne olvasná ezt a nagyszabású művet. [1] – 212.24.191.2 2006. május 15., 18:45 (CEST)

egyetértek, csak sajnos az iskolában lejáratják azzal, hoy kötelező olvasmányt csinálnak belőle... :( (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 15., 19:11 (CEST)

Biztos, hogy rossz dolog az, ha azok a felnőttek, akik tudják egy könyvről, hogy remekmű, azt kötelezővé teszik azoknak a sarjadóknak, akik ezt nem tudják? --Burumbátor 2006. május 15., 19:17 (CEST)

Ami kötelező, az csak rossz lehet egy diák szemszögéből. Tudod, hányan utálnak szuper könyveket csak azért mert el kellett olvasniuk? Ha kötelezővé tennék a Harry Pottert, szerintem hamaroan kisdiákok ezrei sírnák csatakosra a párnáikat amiatt, hogy nem sikerült olvasónaplót szerezni és valóban végig kell olvasniuk. Pedig most bolodgan teszik, többször is egymás után. Ilyen az ember, amíg gyerek. De vajon jobb lesz-e, amint felnő? :) - Serinde ^üzenet 2006. május 15., 19:30 (CEST)

Egyetértek. Nekem akkora traumát okozott annak idején, hogy még mindig nem vitt rá a lélek, hogy felnőttként is elolvassam, pedig lehet, hogy más hatást keltene. Gyerekfejjel erőszakosnak és gusztustalannak éltem meg, és az akkoriban népszerűvé váló lövöldözős-véres filmekkel soroltam egy kategóriába. – KovacsUr 2006. május 15., 19:38 (CEST)

OK! De jó-e az a társadalomnak, ha mindig a gyerekek szemszögéből akarunk dolgokat megítélni. Serinde, eljött az idő, felnőttél!!! :)))--Burumbátor 2006. május 15., 19:36 (CEST)

Szívem, én anno úgy faltam a könyveket, hogy már évek óta túl voltam a kötelezőkön, mire sorra kerültek, nem terhelt a "tudat". Ezért nem ez alapján ítéltem meg őket :) 12 évesen vetettem magamnak Moliére és Brecht drámákat és csillogó szemmel követtem a színházban a Tragédiát. De láttam osztálytársaimon, mit kínlódtak egy-egy nagyszerű és érdekes könyvvel. Hogy miért? Úgyhogy már felnőttem; amiben nem, abban meg nem megy szimpla felszólításra :) - Serinde ^üzenet 2006. május 15., 19:45 (CEST)

Amúgy ez a cikk még nagyon csonk... - Serinde ^üzenet 2006. május 15., 19:48 (CEST)

Ja, bocs, nem akartam protruding lenni, persze, itt a dolog a szócikkről szól.... Nem a társadalomfilozófiáról :) --Burumbátor 2006. május 15., 19:51 (CEST)

Burum, nem jó, ha mindent a gyerekek szemszögéből akarunk megítélni, de az se jó, ha a felnőttek szemszögéből ítéljük meg, mit kell szeretnie a gyereknek. Elvileg nem rossz dolog, ha valaki meg akar ismertetni másokkal egy jó könyvet, de megint más, ha kötelezővé teszi. (Hány 1980 előtt született diák tudja értékelni pl. az orosz nyelv szépségeit? Pedig biztosan nagyon szép nyelv, de életemben 4 olyan emberrel találkoztam csak, aki szerette.) Arról meg ne is beszéljünk, hogy sok felnőtt nem tud gyerekfejjel gondolkozni, van, ahol negyedik osztályban már kötelező az Egri csillagok, a gyerek még történelmet sem tanul, időben abszolút képtelen elhelyezni az eseményeket, csodálkozik, hogy a törökök miért nem vadászrepülővel jöttek, stb. (Nekem speciel 11 éves koromban nagyon tetszett az Egri csillagok, pár évvel előtte még nem biztos, hogy értékeltem volna.)

Azzal egyetértek, hogy az Egri csillagok remekmű, de akárhogy is nézem, ez egy szubjektív vélemény. Vannak olyan agyonsztárolt „remekművek”, amit felnőtt fejjel is képtelenség elolvasni. Hogy gyerekszemmel nézve mi a remekmű, azt meg úgyis a gyerekek döntik el, nyolcévesen nekem sokkal inkább remekmű volt a Két Lotti, mint a Nyomorultak.

KovácsÚr: Most már azért nem ártana elolvasnod :))) (nahát, egy pasi, aki nem szereti a gyilkolászást...)

(Lőjetek le, már megint nem dolgozom...)

(Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 15., 19:54 (CEST)

Tudjátok mit? Ritka az a kötelező, ahol happy end a vége. Szerintem ezért is szeretik, akik olvassák. Ráadásul még kosztümös is. És mennyivel reményt sugárzóbb, mint egy Kincskereső kisködmön, vagy az Árvácska! De ennyi erővel, amennyit itt beszélünk, már megírhattuk volna a túloldalát is. Kata 2006. május 15., 20:01 (CEST)

Ööö... Azt hittük, hogy te már pártfogásodba vetted és hamarosan gatyába rázódik :o) - Serinde ^üzenet 2006. május 15., 20:03 (CEST)

Hát ha úgy vesszük, a Légy jó mindhalálignak is happy end a vége, de Nyilas Misinél idegesítőbb főszereplő kevés van az irodalmban szerintem... (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 15., 20:03 (CEST)

A két legjobb könyv, amit életemben olvastam az iskolában a Bűn és bűnhődés, meg a Vörös és fekete, mert mind2 "csak" szorgali volt, nem kötelező. Na azokat élvezettel tudtam olvasni. :) Villy 2006. május 15., 20:06 (CEST)

Én szeretem az oroszt. Valamelyest tudom is, ma ezen a nyelven végzem a munkámat. A gyerekeimet orosz suliba írattam, mert fontosabbnak (érted, A., FONTOSABBNAK) tartom az angolnál. Nekünk a pánszláv környezetben kell helytállnunk, és angolul ma már mindenki megtanul egyébként is. Meg németül...--Burumbátor 2006. május 15., 20:22 (CEST)

Hát, a magyar oldal helyett végül a németet segítettem helyrerakni. Érdekes, hogy az írója milyen élvezettel alkotta meg, példamutató, pedig semmi köze hozzánk, neki nem volt kötelező. De érdekes volt az is, amit először beleírt, így kénytelen voltam helyreigazítani a látásmódját. Benne volt a Nyugat véleménye rólunk, meg a regény túlzott petriotizmusáról. Így átküldtem neki ezt a cikket Eger kultuszáról, amit ideteszek most rögtön: Kata 2006. május 15., 20:16 (CEST)

Az egri diadal nagy fontosságú esemény volt, hiszen a XVI. században első ízben sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A siker egyik forrása a védők egysége és a győzelembe vetett feltétlen hite volt. Hat idegen tüzér kivételével mindnyájan magyarok voltak, akik szűkebb pátriájukat és hazájukat védelmezték. Az egri vitézek helytállását a keresztény hit is erősítette, ami egyúttal az ország függetlenségének és integritásának a megvédését is jelentette.

A várbeli katonaság hadászatilag korszerű összetétele mellett Bornemissza Gergely tüzes szerszámai is hozzájárultak a sikerhez. Már az egykorú német krónikaíró, Ortelius is megemlítette az egri nők hősiességét: "Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek". Természetesen meghatározó szerepe volt a vár kapitányának, Dobó Istvánnak. Amellett, hogy 1548 óta tudatosan erősítette a vár védelmi rendszerét, személyes bátorsága, előrelátása, következetessége, a korszerű hadászatban való jártassága az ellenséggel szemben, meg nem alkuvása valamint a katonái iránt tanúsított méltányossága egyaránt hozzájárult a győzelemhez. Az egri diadal jelentőségét csak fokozta, hogy azt Dobó Istvánék külső segítség nélkül érték el. A keresztény világ csodálatát váltotta ki az egriek hősiessége, és Dobó Istvánt a "kereszténység Herkulese"-ként emlegették Európában. Az egri események páratlan nyilvánosságot kaptak. Akkor jeles énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány hónappal az ostrom után verses krónikába foglalta az eseményeket. Az osztrák és német nyomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán pedig egész Európában elterjedt az egriek hősi helytállásának híre."

(mek.oszk.hu)

Lap megírása

Nos, ennyit beleírtam, innen már folytatható...Sajnos átnéztem Egerbe. Hiányzik Eger története és az egri vár leírása is. Kata 2006. május 17., 08:22 (CEST)

Jumurdzsák neve

A cikkben az első előforduláskor így szerepelt, majd a "z" betű valahogy kimaradt, ezeket pótoltam. Most nincs kéznél a regény, de szerintem "dzs"-vel volt írva. Kiejtés szerint biztosan, a filmben így hangzik el. misibacsi 2006. november 7., 08:39 (CET)

Hány ostrom volt a regényben?

Na kérdezem hány ostrom volt a regényben? (1 szerintem)

Helyreállítás

Jó lenne, ha visszatenné valaki, mert én nem tudom. Már X alkalommal esnek neki, lehet, hogy csak ezt ismerik? Kata 2007. március 13., 16:56 (CET)

Nekem a forrása kicsit kevésnek bizonyul! A 6. osztályos irodalomkönyvben több van(1/2-1 oldal).

Hát igen, ez való igaz! Nincs is forrása, ennyit fejből is meg lehet írni. Azért ciki volna rátenni, hogy forrás 6. oszt. irodalomkönyv, nem gondolod? Amúgy nem érdemes túl sokat beleírni, hetente megrongálják. Amúgy pedig bemutakozhatnál vagy begépelhetnéd a 6. osztályos irodalomtankönyvet. Kata 2007. március 27., 16:37 (CEST)de a 6.-os irodalom könyv már szinte ó divatú szerintem az internet másik cimén meg lehet keresni és akkor lesz tökéletes!!ez van!!jó olvasást

Fordítások

Ma mutatták be a könyv kínai fordítását, amely egy nálunk élő kínai műve. A TV2 híradója szerint ez a 18. nyelv, amelyre lefordították. Bináris ^ide 2007. december 6., 22:59 (CET)

Egy 1848 előtti tankönyv Buda elfoglalásáról

Kedves Kollégák!

Bemutatkozással kell kezdenem a mondanivalómat, mert kezdő vagyok a wikipedián, de az életben egyáltalán nem mondhatom magam kezdőnek. Sőt, azt hiszem, én vagyok a legidősebb szerkesztő a wikipedián.

Budapesten születtem, de mivel abban az időben Erdély Magyarországhoz tartozott, ezért édesapám szülővárosába, Kolozsvárra költöztünk - és itt ragadtunk. Magyarországon is van lakásom, de mivel a lányom nem akar átköltözni, ezért én is főleg Romániában tartozkodom.

Zeneakadémiát végeztem, de kezdő tanár koromban elbeszéléseket, karcolatokat, egyfelvonásos színdarabokat és kisregényeket közöltem az erdélyi irodalmi napi-, heti- és folyóiratokban.

Sok évvel ezelőtt egy réges-régi könyvet találtunk egy rokonunk padlásán, a kémény mellett, félig elégve. Sokáig nem tudtuk, ki a szerzője, míg végül volt történelem tanárnőm férje, dr. Jakó Zsigmond történelem professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület akkori elnöke, megfejtette a talány.

Dr. Jakó Zsigmond a könyv keletkezésének időpontját az 1848-as év előtti időszakra tette és szerinte Kőváry László történelmi munkájának alapján összeállított tankönyv lehetett.

Többek között Buda elfoglalásáról is szó van benne, melyről oly szépen ír Gárdonyi Géza az "Oda Buda" című fejezetben.

Szeretnék idézni a könyvből, de nem tudom, hol tehetném meg: a megfelelő fejezet cselekményél, vagy a forrásoknál? Komjatyan Maria ^vita 2008. október 21., 06:55 (CEST)

További magyarázatok az EGRI CSILLAGOK -hoz

További magyarázatokat fűztem az Egri Csillagokhoz egy XIX. század eleji tankönyv alapján, melyet egy padláson találtunk, a kémény mellett, félig elégve. Címlapja hiányzik és néhol az oldalak felső és alsó szélei. Mivel történelmi regényt írok, ezért felvilágosítás végett felkestem volt történelem tanárnőmet, Barabás Margitot, akinek a férje, dr. Jakó Zsigmond a közismert történész professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület akkori elnöke volt. A két történész szerint a könyv Kővári László történelmi munkája alapján készült tankönyv, mely valamikor 1848 előtt készülhetett.

Ifjúsági regényről lévén szó, úgy gondolom, hogy a regény cselekményének összehasonlítása egy XIX. század eleji tankönyv tartalmával nagyon fontos és érdekes téma.

A "További magyarázatok"-ban a budai vár elfoglalásáról és Erdély elszakadásáról írok. Megtekinthető a "közreműködéseim"-ben.

A linkelés még nincs kész.

A regénynek a valóságban is élt szereplői közül is írhatnék egy párról, pl. a királynéről, a királyfiról stb. Komjatyan Maria ^vita 2008. október 27., 09:42 (CET)

Kedves Marika!

Átmásoltam ide, amit írtál, mert ott nem volt jó helyen, ahova raktad. Egy olyan lapra írtad, amely minden regényről, filmről stb. szóló cikkből linkelve van, figyelmeztetésképpen azoknak, akik nem szeretnék megismerni a történet végét, mielőtt elolvasnák a regényt vagy megnéznék a filmet.

Ezeket a dolgokat ebbe a cikkbe kéne beílleszteni, vagy létrehozni egy külön szócikket, például: Az Egri csillagok című regény történelmi háttere címmel, és a Téma szakaszban belinkelni.

Üdv: FBöbe 2008. október 27., 10:13 (CET)

AZ "EGRI CSILLAGOK" történelmi háttere

IDÉZETEK A MÁSODIK RÉSZ BEVEZETŐJÉBŐL ÉS A CSELEKMÉNY BÖVEBB ISMERTETÉSE

"János király meghalt. A fia csecsemő. A nemzetnek nincs vezére...

Senki se tudja, hogy a pogány török uralmától fázzon-e jobban, vagy pedig a keresztény német uralmától?

A német Ferdinánd ráküldte Budára vén totya generálisát, Roggendorfot. A török császár maga indult el, hogy feltűzze a félholdas zászlót a magyar királyi palotára.

Írtanak pedig akkor esztendő számának 1541-et."

A regény cselekménye szerint az ifjú Bornemissza Gergely elkíséri mostohaapját, Török Bálintot a királyi várba és jelen van a török szultán küldöttének érkezésekor. Ali aga ajándékokat hoz a királynénak, többek között kardot és buzogányt a csecsemő királyfinak és közli a szultán óhaját: látni szeretné a kis királyfit. A szultán kérésére a királyfi több száz fős "méltó kísérettel" indul Óbudára, ahol a szultán serege táborozik. A szultán tervében a nagyszámú kísérethez való ragaszkodásnak fontos célja van: a legkíválóbb főurak és seregeik eltávolítása a várból.

Gergely a királyfi kíséretében is jelen van, mint Török Bálint apródja.

A királyfit gazdag ajándékokkal visszaküldi a szultán a várba, de a főurakat vacsorával vendégeli meg.

A Budára visszatérő sereg már messziről észreveszi a három lófarkas zászlót a budai kapun és a templomokon, tornyokon.

"Elveszett Buda!"

Az apródok visszatérnek a török sátortáborhoz és türelmetlenül várják uraikat a borzalmas hírrel. Gergely azonban hiába várja Török Bálintot. A török szultán rabul ejti és Konstantinápolyba viszi örök fogságba.

EGY TIZENKILENCEDIK SZÁZAD ELEJI TANKÖNYV BUDA ELESTÉRŐL

A XIX. század elején Kővári László történelmi munkájának alapján készült tankönyv szerint a szultán ajándéka és a csecsemő királyfi látogatása a szultán sátrában nem egymás után következik.

Dr. Jakó Zsigmond kolozsvári történész professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület akkori elnöke szerint a nagyon rossz állapotban (egy padláson, a kémény mellett félig elégve) talált tankönyv valamikor 1848 előtt készülhetett. Idézünk a könyvből:

"...a' szultántól az ifjú fejedelem számára kaftán, fejedelmi bot, és kard megérkezvén, azon izenettel, hogy a jövő tavaszon maga a' szultán is útnak indulna Budafelé. - 1541. tehát Március végén meg is érkezék Szolimán Buda alá, és Roggendorfot egész hadával megvervén, Budát az ostrom alól felszabadítá, azonban a' királyfit Izabellától magához, látás végett, kikérvén - míg az a'főrendek kíséretében, a' hatalmas szultán sátorában szinte estvefeléig tartatnék, az alatt különböző tanácsok folyának a' török divánban, - mellyeknek következéséül a' török szép szín alatt, a' szultán parancsából, Budára csapatonként felvonulván, midőn elegendően gyűltek volna fel, - a' várat elfoglalák, - alkonyat tájt a' királyfi visszaküldeték a szorongó anyának, a főrendek kíséretében, Török Bálintot kivéve, kit Szolimán holtigi fogságra vitt Konstantzinápolyba; de Buda már török kézben volt, - mind ezek így történvén a' szultán Izabellát a' királyfival együtt Erdélybe utasítá - neki adván Magyarország részeit a' Tiszáig - 's azután visszatére Konstantzinápolyba. - Izabella pedig a' királyfival, és egész udvarával, elhagyva Budát, azon évben Lippára költözék le, - ott telelvén, tavasszal 1542. Erdélybe költözék Gyulafejérvárra - Budára pedig a' Szultán Basát rendelé az elfoglalt részek igazgatására, - és így Erdély egészen elszakada Magyarországtól 1541-ben, 's azóta külön fejedelmek által kezde igazgattatni..."

Negyedik rész: EGER VESZEDELME

A negyedik rész elején Gárdonyi Géza felsorolja az 1545-ös, 46-os, 47-es, 48-as, 49-es, 50-es, 51-es és 52-es éveket, mint Magyarország történetének egyik legemlékezetesebb korszakát.

Az 1551-es évről ezt írja: "1551: Izabella királyné távozott Erdélyből. Fráter Györgyöt orgyilkosok megölték."

A következő évről pedig csupán ennyit:

"És következett az 1552. év." Vagyis az egri vár veszedelme.

A regény mondanivalójának jobb megértése végett, a szerző által felsorolt utolsó két év megjegyzéseihez még hozzátesszük a következő idézetet a fent említett tankönyvből:

"...György barát eszközletére beérkezék Erdélybe I. Ferdinánd hadivezére J. Kásztáldó Baptista 6000. néppel, - 1551. - Martinuzi kénszeríté a' királynét, hogy Erdélyt, és a' magyar koronát I. Ferdinándnak adná által - az általadás, és lemondás meg is történt Kolozsvárt az országgyűlés előtt illy kötmények alatt, hogy II. János Zsigmond Erdély helyett örökségül kapja az opoli és ratibori herczegségeket, és feleségül Johannát, I. Ferdinánd leányát, Izabellának pedig 100,000 aranyak fizettesenek ki. Sírás és zokogások közt adá által Izabella a kolozsvári nagy templomban a' koronát, - 's busongva fiával együtt útnak indult 1551.Jul.18-kán."

egri csillagok 3.rész

Azt szeretném kérni hogy az egri csillagok 3.része jobban ki legyen fejtve.Köszy.Szűcs Petronella

én azt hiányoltam, és elég sokáig is kerestem, a részletes jellemzést.. pont azt nem találtam akit kerestem.: Cecey Évát. :s

Zrínyi Miklós-Tartalom

Nem most olvastam a regényt, de úgy emlékszem, hogy Zrínyi Miklós nem szerepel benne, legfeljebb említés szintjén. Lehet, hogy tévedek, ezért nem javítottam ki. Ezenkívül a Tartalom rész szerintem nagyon vázlatos. Próbáltam javítgatni, de ráférne egy átfogóbb bővítés. Üdv Arisztotelész ^vita 2010. november 16., 21:47 (CET)

Nagyon minimálisan szerepel benne.

A kocsi mellett négy előkelő úriember áll a Bálint úr társaságában. Bemutatják nekik a fiúkat. Az egyik rövid orrú, tüzes szemű, alacsony, barna ifjú. Fölemeli a kis Török Ferencet, és úgy csókolja meg. - Tudod-e még, ki vagyok én?

- Miklós bácsi - feleli a gyerek.

- És a másik nevem?

Ferkó gondolkozva néz Miklós bácsinak puha, fekete szakállára.

Helyette János szól:

- Zirinyi.

- Nem Zirinyi, te - igazítja az apja -, Zrínyi.

http://mek.niif.hu/00600/00656/html/02.htm

Alensha 2010. november 16., 22:02 (CET)

Valóban. Köszönöm! Arisztotelész ^vita 2010. december 8., 15:10 (CET)

Külföldön

Azt hallottam, hogy Japánban és/vagy Dél-Koreában kötelező olvasmány lett a hazafiasság bemutatására. Ezt valaki meg tudja erősíteni vagy cáfolni? -nagytibi ^üzen 2012. december 9., 13:32 (CET)