Vita:Erdélyi szász székek

Brassóban már az 1900-as és 1910-es népszámlálási eredmények szerint is a magyarok alkották a relatív többséget. A 19. század második felében és a 20. század elején különben elég egyenlően oszlott három részre a város lakossága a nemzetiségek szerint. A magyarok számbeli növekedése az 1920-as években nem a szászok valamiféle elmagyarosodásának tudható be, hanem a brassói gyáripar fellendülésének, amely tömegével vonzotta a városba a háromszéki és csíki székelyeket. (Jellemzően Brassó lett a magyar szocialisták egyik fellegvára.) A szászok asszimilálódására (magyarokhoz, de egyáltalán bárkihez) utaló mondat pedig nem állja meg a helyét, mert ennek a mértéke minimális volt és főleg értelmiségieket érintett. A brassói szászok általában jól beszéltek magyarul, mivel a dajkák és a háztartási cselédek túlnyomórészt székelyek voltak. A szász társadalom viszont jellemzően zárt maradt a magyarokkal és a románokkal szemben is, előbbiek ráadásul hagyományosan az alsóbb rétegeket alkották a városban (az ipari segédek, napszámosok, fuvarosok, szolgálók többségét). – Auguste 2008. május 18., 16:34 (CEST)

Amellett: én már régóta linkesítem a „Szerdahelyszék”, „Kőhalomszék” és hasonló szavakat. Most felsorolod a szász székeket és a székhelyüket adod meg linkként. Talán adjuk meg az esélyt, hogy valaki, aki elmélyülten ismeri a szász történelmet, egyszer megalkossa ezeket a címszavakat. – Auguste 2008. május 18., 16:39 (CEST)