Vita:Erkel Ferenc
 | A(z) Erkel Ferenc egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk 2010. november 4. és 2010. november 7. (ajánló), valamint 2015. november 5. és 2015. november 8. (ajánló) között szerepelt a kezdőlapon. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
 | Ez a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű, online elérhető összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb webes anyagot. Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából. |
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
Kitüntetett 
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2010. november 1. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Komolyzenei műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Kitüntetett
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2015. május 7. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Sakkműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Kitüntetett
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2010. november 2. | |||
| |||
|
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Megjegyzés szerkesztés
Ezt a cikket bővíteni lehetne, pl. a főbb irodalommal. Megírása óta sok új esemény történt, pl. az Bánk bán film bemutatása, operapartitúrák kritikai kiadásának elindulása stb. ha időm lesz bevezetem ezeket. Tisztelettel: Kassai István
| Ide hozom, ami a tatarozás előtt volt |
|---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
|
Régi muzsikusdinasztiában született, tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyváradon folytatta, s Pozsonyban fejezte be. 1828-tól Kolozsváron zongoraművészként majd karmesterként működött. Kolozsvárott került kapcsolatba Ruzitska Józseffel, akinek a hatására figyelme az opera felé fordult. 1834-ben került a fővárosba, majd egy évvel később végleg letelepedett Budapesten. 1835-ben a Magyar Színjátszó Társaság karmestereként helyezkedett el, majd a rákövetkező két évben a pesti német színház másodkarmestere lett. 1838-ban a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) első karmesteri, majd 1862-től egy évtizeden át a Nemzeti Színház főzeneigazgatói állását töltötte be. 1840-ben szerezte el első operáját, a Báthory Máriát, melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta, aki később állandó segítője lett operaszerzői munkájában. Ő volt az Operaház első zeneigazgatója egészen haláláig. A Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot 1844-ben nyerte meg. Részben az ő nevéhez fűződik az 1837 és 1843 között dúló „operaháború”, mely a körül robbant ki, hogy a Pesti Magyar Színház – mint az egyetlen magyar játéknyelvű színház – műsoraiban milyen arányban képviseltesse magát az opera és a dráma. A vita színházpolitikai kérdések és egyéni karrierérdekek kereszttüzében zajlott; Erkel képviselte az európai klasszisokat felmutatni képes operai műfajt, míg Bajza József és az Athenaeum folyóirat körül csoportosuló liberális értelmiségiek a dráma ügyét féltették. A szabadságharc után minden erejét a fővárosi hangversenyélet fellendítésének szentelte. 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot. Pályája csúcsán írta a Bánk Bánt, mely az utolsó Egressy Béni-szövegkönyvű operája volt. Erkel fél évszázados munkával teremtette meg a magyar operajátszás alapjait. Saját operái mellett írt népszínmű-, balett- és kísérőzenéket is. Pedagógiai tevékenysége mellett zenei intézményeket is alapított, illetve vezetett (Filharmóniai Társaság, Országos Magyar Daláregyesület). 1875-től 1886-os nyugdíjazásáig a Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Szülővárosa, Gyula 1888-ban díszpolgárává választotta. A zene mellett neves sakkozó volt [1], az 1864-ben alakult Pesti Sakk-körnek előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett. 1839-ben feleségül vette Adler Adélt, Adler György lányát, Adler Vince nővérét, s házasságukból később szintén zenei pályát választó fiúk születtek: Gyula, Elek, László és Sándor.1893-ban hunyt el.
Fő művei:
|
Származása szerkesztés
Ezt írja a német wikipédia: Erkel stammte aus einer donauschwäbischen Familie. Úgy emlékszem, olvastam a magyarországi németek honlapján ugyanezt (ugyanott írták, hogy Puskás Ferenc is német származású). A nevét Franz Erkl formában láttam valahol. MZ/X vita 2010. november 4., 18:11 (CET)
Látom, valaki anonymus beleszerkesztett. Az azonos nevűeket így különböztették meg azelőtt: idősebb, idősb Erkel József MZ/X vita 2012. április 23., 16:21 (CEST)
Lakása szerkesztés
Azt írja az egyik alapvető forrás: "1839-ben ismerkedett meg Adler Adéllel, házasságukból 11 gyermek született. Éveken át a budai várban, az Úri utcában laktak." Ezzel szemben a gyermekeiket a belvárosi plébánián keresztelték meg. És - tudomásom szerint - Pesten is volt Úri utca. Valószínűsítem, hogy a jelenlegi Petőfi Sándor utca. MZ/X vita 2021. november 26., 20:35 (CET)