Rainer Péter, mint a szerzői jog tulajdonosa írásban nyilatkozott, hogy az alábbi szövegek
GJ életének főbb állomásai.doc
GADÁNYI JENŐ FESTŐMŰVÉSZ ÉLETÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI
1896. március 27-én született Budapesten. Édesapja Gadányi József, édesanyja Vaszary Katalin.
1902–1906 Budapest székesfőváros Krisztina téri elemi népiskola elvégzése.
1906–1910 Budapest székesfőváros Fehérsas téri polgári fiúiskola elvégzése.
1910–1919 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakának elvégzése. – I. évesen III. díj állattanulmányra.
1915–1918 Diákéveit az I. világháború megszakítja, katonaként a fronton (Dalmácia, Albánia) maláriát kap, megsebesül, csak gyógyulása után érettségizik.
1920–1923 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése, festőművész és tanári diploma. Mestere anyai nagybátyja, Vaszary János.
1920-tól, főiskolás kora óta szerepel csoportos képzőművészeti kiállításokon. – A Szinyei Társaság több ösztöndíját nyeri el.
1924 Tagja a Képzőművészek Új Társaságának (KUT).
1925 Alapító tagja az Új Művészek Egyesületének (UME). – Rippl-Rónai József javaslatára képeit díjazza a Szinyei Társaság, ez életében művészetének egyetlen komoly elismerése.
1927 Párizsban a kor legnagyobb francia mestereinek munkáit tanulmányozza. – Első egyéni kiállítása Frankfurt am Mainban. – Reprezentatív magyar kiállítások alkalmából képei gyakran szerepelnek külföldön. – Megnősül.
1928 Az UME első budapesti kiállításán a Janina gyár festészeti díját nyeri el. – Dr. Dienes Valéria orkesztika iskolájában művészettörténetet tanít. – Megszületik Éva lánya.
1929 Rajztanár – fiúiparostanonc-iskolai tanítóvá választják. – Iparostanonc-iskolai tanítói pedagógiai tanfolyamot végez, dicsérettel vizsgázik.
1930 Első önálló hazai kiállítása, Ráfael Viktorral. – Iparostanonc-iskolai tanítói szaktárgyi tanfolyamot végez, levizsgázik. – Megszületik Nóra lánya.
1940-es években hétszer hívják be katonai szolgálatra (tartalékos hadnagy), a frontra nem kerül ki. Munkaszolgálatosok parancsnokaként is megőrzi emberségét. Ahol és akin tud segít, emberek életét menti. Erről később soha nem beszél, ezt semmilyen előnyszerzésre nem használja fel.
1941 Az Alkotás Művészház Képzőművészeti Szabadiskolájának vezető rajztanára.
1945 Az Európai Iskola alapító tagja és egyik meghatározó egyénisége.
1946 A Szentendrei Festők Társasága közgyűlése egyhangú határozattal meghívja rendes tagjai sorába.
1946–1949 Az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola tanára.
1946–1953 Visszavonultan él és dolgozik Békásmegyeren – ez élete egyik legtermékenyebb időszaka, remekművek sorát alkotja meg.
1948 Az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendez.
1949 Főiskolai tanári állásából jogtalanul eltávolítják. Művészeti életét ellehetetlenítik. Nem állíthat ki.
1950 Nyugdíjazzák. – A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége felvételi kérelmét elutasítja.
1953 Budai műtermében folytatja munkáját.
1954 Kiállítása az esztergomi Magyar-Szovjet Társaság klubjában (csak meghívottaknak).
1955 „Zártkörű” kiállítása az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátorműhelyében. – A Csók István Alkotóközösség törli tagjai sorából.
1956 Visszatérés a közéletbe: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége azonnali hatállyal felveszi képzőművész tagjai sorába. Az MKISZ Intézőbizottságának tevékeny tagja. Hét év után újra kiállíthat.
1957 A Csók István Alkotóközösség visszavárja; tagságának törlése „félreértés” volt. Nem kíván visszatérni.
1957-től a Képzőművészeti Alap Festő Bírálóbizottságának tagja, rendszeresen jár ülésekre, zsűrikbe.
1957 Az Ernst Múzeumban és a székesfehérvári István Király Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendez.
1957–1959 Pályázat útján elnyeri élete egyetlen állami megbízását; egy gobelintervet. Elkészíti, művezetésével leszövik, majd a kárpit a ’80-as években „eltűnik”, azóta sem került elő.
1958 A pécsi Janus Pannonius Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendez. A Festőművészek Szinyei-Merse Pál Alkotóközösségének vezetőségi tagjává választják.
1959 Az esztergomi Keresztény Múzeumban élete utolsó gyűjteményes kiállítását rendezi.
1960 február 29-én meghal Budapesten.
1986 Emléktábla a Bp. XII. Kiss János altábornagy utca 55. ház falán – Rainer Péter javaslatára.
2016 Esztergom posztumusz díszpolgára – Rainer Péter javaslatára.
Összeállította Rainer Péter, Gadányi Jenő unokája, a Gadányi Jenő Alapítvány elnöke
GJ életrajz MA.doc
Mucsi András: GADÁNYI JENŐ (1896–1960) FESTŐMŰVÉSZ ÉLETRAJZA
Gadányi Jenő 1946 k.
1896. március 27-én született Budapesten. Diákéveit az I. világháború megszakítja, katonaként megsebesül, csak gyógyulása után érettségizik, majd beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára. 1923-ban szerez művészi és tanári diplomát. Mestere anyai nagybátyja, Vaszary János, aki Gadányin kívül a két világháború közti magyar piktúra számos jelentős egyéniségét indította útra. 1927-ben eljut Párizsba, ahol a kor legnagyobb francia mestereinek munkáit eredetiben is tanulmányozhatja. Még ugyanebben az évben kiállítást rendez Frankfurt am Mainban, majd megnősül.
A 20-as években lezárul művészetének első szakasza, az útkeresés, a tájékozódás, a lassú önmagáratalálás korszaka. Kezdetben Kernstok és köre, a Nyolcak, majd Kassák folyóirata, a MA köré csoportosuló konstruktív festők törekvései, valamint Vaszary és a párizsi festők színgazdagsága hatnak egyéni stílusának alakulására. Művészi elképzeléseit elméleti problémákat fejtegető írásaiban fogalmazza meg.
Főiskolás kora óta, 1920-tól kezdve szerepel kiállításokon. Képeit Rippl-Rónai javaslatára 1925-ben díjazza a Szinyei Társaság, ez volt Gadányi életében művészetének egyetlen és utolsó hivatalos elismerése. Első önálló hazai kiállítását 1930-ban rendezi. Tagja a Képzőművészek Új Társaságának (KUT), alapító tagja az Új Művészek Egyesületének (UME), 1945-től az Európai Iskola alapító tagja és meghatározó egyénisége. Reprezentatív magyar kiállításokon képei gyakran szerepelnek külföldön.
Gadányi képei a természeti látványból indulnak ki és látszólag hagyományos témákat ábrázolnak. Elsősorban tájképek, csendéletek, ritkábban figurális kompozíciók. Víz alatti tájakra, titokzatos, soha nem látott őserdőkre emlékeztető, fantasztikus álomvilágot megjelenítő, szokatlan, néha fénylő tövisekkel teletűzdelt buja tájaiban, rendkívül kifejező, érzelmi telítettségű színeiben egy befelé forduló művész érzékeny reagáló lényét, belső önarcképét ismerhetjük meg. Képeinek legtalálóbb jellemzését mesterének, Vaszarynak a modern festményekről mondott szavai már előre megfogalmazták: „Szimbólumok ezek, s a szimbólumok mögött érzés, gondolat, élmény, vagy éppen egy egészen különös felfogású ember búvik meg. És mindezek felett, ez az ember fontos a képben. Maga a művész és az ő festői elképzelése – nem a valóság analógiája.”
Gadányi 1946–49 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Jogtalan eltávolítása, nyugdíjazása és az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítása után (1948) visszavonultan dolgozott. 1946–53 között Békásmegyeren élt, itt alkotta – élete egyik legtermékenyebb korszakában – a falusi környezet ihlette monumentális alakjait és kifogyhatatlan fantáziájának expresszív erejű tájképlátomásait. 1953-tól budai műtermében folytatja munkáját.
Bensőségesebb kapcsolat csupán néhány festő-barátjához, Bene Gézához, Márffy Ödönhöz, Vaszkó Erzsébethez fűzi.
Gadányi az a fajta szívós és makacs, intellektuális művésztípus, aki – mint a Tragédia Plátója – a borsón is szépet álmodik. Mint Egry vagy Nagy István, az új magyar piktúra nagy magányosai közé tartozik. Életműve egymagában is kifejező jelképe a közösséget kereső, a társadalom rezdüléseire érzékeny művész vigasztalan magáramaradottságának.
„Művészete csupa bensőséges izgalom, ellentétes erők aktív küzdelme, tüzes lobogás” – írja róla 1947-ben legszenvedélyesebb méltatója és későbbi barátja, Kassák Lajos. Gadányi maga törte és magányosan járta sajátos útjait, maga alakította ki festői elképzeléseit és önemésztő, de fáradhatatlan munkásságával, életművével meg is valósította azokat. Halálával (1960. február 29.) lezáruló, de egyre ismertebbé váló művészete példamutatás a fiatal festőnemzedéknek. Kortársait megkérdezve, keresve sem találhatnánk tisztább művészt Gadányinál, akinek töretlen pályája, hivatástudata egyszerre lehetett volna ennyire egyenesívű és etikailag feddhetetlen. Ma is érvényesek Pogány Ö. Gábor róla írt szavai: „Szinte észrevétlenül, csendben és cimboraságok nélkül nőtt legszámottevőbb mestereink közé, előre kiszámított munkaterv alapján, majdnem hogy matematikailag felállított képlet szerint.”
Gadányi a XX. századi magyar festészet egyik meghatározó, mindvégig a maga útját járó, elveiből soha nem engedő egyénisége volt.
GJ hang-kép anyag.doc
GADÁNYI HANG- ÉS KÉPANYAG
Filmhíradó
- Kassák hatvanadik születésnapi ünnepsége. Zeneakadémia. Bp. 1947. március 21. – GJ az első sorban ült.
- Képzőművészek költöztek a kitelepített svábok házaiba (Békásmegyer). Mafirt Krónika 90/6. bejátszás, 1947. 10.
Rádióműsor
- Rádióinterjú 1948. május
- Rácz György Géza: GJ kiállításának ismertetése. Esti Krónika 1967. június 10.
- Kerékgyártó István: GJ emlékkiállítása. Láttuk-hallottuk 1967. június 16.
- GJ festőművészről beszélget Ambrus Tibor. Mesterek-mesterművek 1968. július 28.
- GJ-ről Rainer Péter. Délutáni találkozás - közéleti beszélgetések - szerk.: Pécsi Krisztina 2016. 03. 11. 17:04
http://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/391606
TV műsor
- GJ emlékkiállítás-megnyitó. TV-híradó 1967. június 10.
- Dömsödi Gábor: Beszélgetés GJ-ről – Fett Jolán, Lukácsy Sándor, Mucsi András. MTV2 1990. 12.
- Szemadám György: (H)arcképek sorozat: GJ. 1991.
- Kecskeméti Kálmán: GJ emlékkiállítás a Haas Galériában. TV2 Színkép Magazin 67. adás 2. szám. 2000. 05. 15.
- Beszélgetés GJ-ről. Duna Televízió 2004. 11.
- A magyar kaland – volt egyszer egy európai iskola. Dokumentumfilm 2007. Adás: MTV2 2009. 09. 08.
- Szakrális kiállítás – GJ. HTV Hegyvidéki Hírek 2009. 09.
- Szőnyi Franciska: GJ emlékkiállítás-megnyitó, Artotéka, Budapest-Kőbánya. ATV 2011. 09. 01.
- GJ kiállítás a G12-ben. Hegyvidéki TV riport. Adás: 16. 05. 03. 19 ó és 16. 05. 04. 20 ó
Írásai
A virágok legendája 1927. (kézirat)
Gondolatok a művészetről. Független Kritika 1935. május 3.
Absztrakt művészet. Munka 1938. 60. szám. 2072-2074.
Katalógusbevezető. Vaszkó Erzsébet festőművész kiállítása. Budapest, Alkotás Művészház. XXX. Kiállítás, 1944.
GJ vallomása. Paletta. (Szerk.: Lóránth László) Jelen Könyvkiadó, 1944. 71-75.
Önéletrajz. Az új magyar művészet önarcképe. Európai Iskola 7-8. füzet, 1945. 20-22.
Kassák hatvanadik születésnapjára. (Szerk.: Nádass József) Világosság Nyomda, Budapest, 1947. 15-16.
GJ Műteremlátogatás. Kortárs 1947. 2. szám. 51.
Előszó kiállításának megnyitóján. Esztergom, 1954. október 10. (kézirat)
Perlrott Csaba Vilmos búcsúztatója (kézirat). Budapest, Kozma utcai zsidó temető, 1955. január 27.
Bevezető zártkörű kiállításának megnyitóján Esztergom, 1955. december 20. (kézirat).
Kassák Lajos kiállításának megnyitója. Esztergom, 1957. június 9. (kézirat)
Régi és új realisták. Műterem 1958. 1. szám. 6.
Katalógusbevezető. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 1958. február 2.
A rajzról. Bevezető. GJ: Rajzok. Budapest, 1958.
Frank Frigyes gyűjteményes kiállításának megnyitója. Budapest, Csók István Galéria, 1958. május 3. (kézirat)
Szöveg a Vaszary-képek vetítéséhez. Előadás: Könyv-Klub, Budapest, 1958. június 27. Limes 1993/3-4. 24-32.
GJ füzet bevezetője + 19 fekete-fehér grafika. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum, 1959.
GJ írásaiból. Művészettörténeti Értesítő 1960/4. szám. 311-313.
A szobrász és látogatója. Vigília 1967/1. szám. 19-22.
GJ: Önéletrajz. Kortársak szemével. Írások a magyar művészetről 1896–1945. (Szerk.: Németh Lajos) Corvina, Bp. 1967. 276-277.
Rembrandt és a mészáros. Magyar Nemzet 1969. október 24.
GJ gondolatai a művészetről. GJ emlékkiállítás katalógus. Miskolc, Miskolci Galéria, 1973. május 26 – július 1.
GJ feljegyzéseiből. Vigília 1978. 5. szám. 326-330.
Részletek GJ naplójából, művészeti feljegyzéseiből. Művészet 1983. 5. szám. 56-57.
Aforizmák és naplójegyzetek. Új Írás 1984/6. szám. 70-76.
GJ: Naplórészletek. Ars Hungarica 1987/2. szám. 237-251.
GJ: Önéletrajz, Naplójegyzetek, Levél. Kultúra és Közösség 1990/4. avantgarde szám. 127-139.
GJ: Levelek, feljegyzések, naplórészletek. (Közli: Wehner Tibor). Új Forrás 1993/3. szám. 66-80.
Egy fiók tartalma – GJ művészeti írásai, kritikák, újságcikkek művészeti eseményekről 1920-tól. (Összeáll.: GJ-né, szerk: Kilián László) Arthouse könyvek 1., Veszprém, 2001. 69-96.
Levelezés
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, Budapest
GJ-IRODALOM.doc
IRODALOM
Rózsa Miklós: Új magyar képek. Ma Este 1925. március 12.
A varsói kiállításról. Kurjer Warszawsky 1927. április
Benno Reifenberg: Kunst in Frankfurt. Frankfurter Zeitung 1927. október 22.
JG. Pester Lloyd 1927. november 29.
Magyar festő sikere Frankfurtban. 8 Órai Újság 1927.
Magyar festő külföldi sikere. Magyarság 1927.
L. St. G.: Kustellung im Hagenbund. Wiener Extrablatt 1928. január 4.
Lotte Sternbach Gärtner: Ungarische Kunst. Wiener Allgemeine Zeitung 1928. január 10.
K. M.: UME I. nagy bemutatkozása. Nemzeti Újság 1928. február 19.
Rabinovszky Máriusz: UME kiállítása. Nyugat 1928. március 1.
Fuzsitától a fiatal magyar nemzedékig. Velencei nemzetközi kiállítás. Nemzeti Újság 1928. május 4.
(f.g.): Ráfael Viktor és GJ kiállítása. Pesti Hírlap 1930. február 16.
M.V.: Két fiatal festő bemutatkozása a Tamás Galériában. Nemzeti Újság 1930. február 16.
Két fiatal festő a Tamás Galériában. Az Est 1930. február 16.
e.a.: GJ és Ráfael Viktor. Újság 1930. február 16.
Éber László: Művészeti Lexikon. Győző Andor kiadása, Budapest, 1930.
(f.j.): GJ kiállítása. Pesti Hírlap 1931. január 17.
Gy. T.: A Kovács Szalon két kiállítója. 8 Órai Újság 1931. január 18.
A Kovács Szalon GJ... Új Nemzedék 1931. január 18.
A Kovács Szalonban GJ és G. Lázár Ilona. Nemzeti Újság 1931. január 20.
Farkas Zoltán: Kovács Ákos szalonja… Nyugat 1931.
Tihanyi János Lajos: A Kovács Szalon… Előőrs 1931.
Komor András: Új kiállítások. Új Szín 1931. 2. szám. 94.
A magyar legújabb kor lexikona 1919–1932. (Szerk.: Rátky Zoltán és Strazimir Oszkár.) Budapest, 1932. 548.
Lehel Ferenc: Naplójegyzetek. A KUT kiállítása II. Nemzeti Művészet 1934. 2. szám. 31.
Kállay Miklós: A KUT kiállítása a Nemzeti Szalonban. Nemzeti Újság 1934. április 17.
R. P.: Csupa szín, fény… Magyar Hírlap 1934. április 17.
Antal József: GJ gyűjteményes kiállítása. Független Kritika 1935. május 4-5.
Boross Mihály: GJ festő. Esti Kurír 1935. április 27.
(f.j.): GJ kiállítása. Pesti Hírlap 1935. április 27.
(á.): GJ kiállítása. Budapesti Hírlap 1935. április 28.
(-er): GJ gyűjteményes bemutatója. Függetlenség 1935. április 28.
g-ő (Gerő): In der Tamás-Galerie… Sonntag 1935. április 28.
K. A.: GJ képei. Pesti Napló 1935. április 28.
(m-i.): GJ kiállítása. Magyarország 1935. április 28.
P. J.: GJ képei. Az Est 1935. április 28.
mp.: GJ. Új Nemzedék 1935. április 28.
(szp. á.) (Szélpál Árpád): A Tamás Galériában. Népszava 1935. április 28.
(szp. á.) (Szélpál Árpád): Egy tárlat, amelyen vitatkoznak. Népszava 1935. május 1.
(e.a.) (Elek Artúr): GJ festményei. Újság 1935. május 2.
(m. v.) (Máriássy Viktor): GJ kiállítása. Nemzeti Újság 1935. május 3.
K.B.: Nemzeti Szalon KUT Kiállítás. Független Kritika 1936. március 5.
(=): A KUT fiataljai a Nemzeti Szalonban. Népszava 1937. április 17.
Szomory Dezső: Az új társaság kiállítása. Az Est 1937. november 21.
Absztrakt képek és szobrok egy pesti kiállításon. 1938. január 29.
R. L.: Művészeti gyorsfényképek. GJ. 1938. január 29.
Szélpál Árpád: Képzőművészet. Absztrakt művészet. Népszava 1938. január 30.
(e.a.): Két kiállítás – Öt művész. Újság 1941. március 12.
(f.j.): Négy festő és egy szobrász az Almásy-Teleki Éva művészeti intézetben. Pesti Hírlap 1941. március 18.
g. l.: Almásy-Teleki Éva grófnő Művészeti Intézetében… 1941. március 21.
K. J.: A becsületesség, a tudás és a művészet. Új Idők 1941. március 23.
Kiállítás. Öt művész. Újság 1941. március 14.
Kállai Ernő: Wesenhafte Formen. Eine bedeutsame Austellung neuer Kunst. Pester Lloyd 1941. március 17.
r.: Négy festő és egy szobrász a volt Ernst-múzeumban. Népszava 1941. március 19.
Az Ernst Múzeumban… Új Magyarság 1941. március 19.
Kassák Lajos: Négy festő kiállítása. Kelet Népe 1941. április 15.
sz. i.: A KUT kiállítása. Új Magyarország 1941. december 3.
Kállai Ernő: Őszinte beszámoló egy beszélgetésről. Magyar Csillag 1942. 1. szám
Kassák Lajos: Vallomás tizenöt művészről. Pantheon, Budapest, 1942. 81-88.
Kállai Ernő: Neue Gesellschaft Bildender Künstler. Austellung im Nemzeti Szalon. Pester Lloyd 1942. november 3.
K. A.: Csoportkiállítás a volt Ernst Múzeumban. Pest 1943. május.
Szegi Pál: Öt festő és egy szobrász gróf Teleki Éva Művészeti Intézetében. Magyar Csillag 1943. 10. szám. 630.
Somogyi Vilmos: Rippl-Rónai „széljegyzetei”… Esti Kurír 1943. május 1.
G. L.: Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete… Magyar Nemzet 1943. május 2.
GJ. Népszava 1943. május 6.
T.-Sz. G.: Csoportkiállítás Almásy-Teleki Éva grófnő Műintézetében. Újság 1943. május 6.
Francois Gachot: Cinq peintres et un sculpteur á la galerie Almásy-Teleki. Gazette de Hongrie 1943. május 8.
Kállai Ernő: Fünf Maler, ein Bildhauer. Pester Lloyd 1943. május 9.
Rózsa Miklós: Művészet és szépség. Anonymus kiadás, 1943. 241.
Lyka Károly: Öt festő és egy szobrász. Új Idők 1943. 21. szám.
Francois Grachot: Öt festő és egy szobrász. Jelenkor 1943. június.
Barta-Schlüter: Eine Musterkollektion entarteter Kunst. Deutsche Zeitung 1943. november 6.
Kállai Ernő: Cézanne és a XX. század konstruktív művészete. Anonymus kiadás, 1944. 114, 116, 118.
H. B. D.: „Szabad nép, szabad művészet” 1945. május 26.
(ppp): Rózsa Miklós emlékkiállítása. Mai Nap 1945. május 30.
Rabinovszky Máriusz: Képzőművészet. Európai Iskola. Magyarok 1946. 1. szám. 300.
Kállai Ernő: Műteremsarok: GJ. Jövendő 1946. március 14.
Joó Kálmán: Az Európai Iskola. Szabad Nép 1946. április 2.
Urai Dezső: Látogatás a Békásmegyeri Művésztelepen. Szivárvány 1946. október 5.
Kállai Ernő: Csoportkiállítás. Művészet, Film, Zene 1946.
(J. M.): Hét művész az Ernst Múzeumban. Független Magyarország 1946. december 9.
(d. m.): Csoportkiállítás az Ernst Múzeumban. Világ 1946. december 10.
sz. s.: Az Ernst-múzeumban… Népszava 1946. december 11.
Kádár Zoltán: Csoportkiállítás a volt Ernst Múzeumban. Szabad Szó 1946. december 11.
v. m.: Hét művész az Ernst-múzeumban. Magyar Nemzet 1946. december 11.
Háy Károly László: Csoportkiállítás a volt Ernst-Múzeumban. Szabad Nép 1946. december 18.
Csoportkiállítás az Ernst Múzeumban. Asszonyok 1946. december 18.
Rabinovszky Máriusz: Kiállítások. Magyarok 1947. 1. szám. 72.
sz. s.: Kiállítás. GJ. Világosság 1947. április 12.
Kassák Lajos: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig. Alkotás 1947. 2. szám.
Kassák Lajos: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig. Magyar Műkiadó, Budapest, 1947. 70.
Pekáry Dagmar: GJ. A festő számára az egyetlen lehetőség merni és küzdeni. Színház 1947. október 21.
Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai. Officina, Budapest, 1947. 26, 82.
Kassák Lajos: GJ kiállításának megnyitója. Budapest, Ernst Múzeum 1948. április 3. (kézirat)
Kállai Ernő: GJ gyűjteményes kiállítása. Katalógus-előszó – Budapest, Ernst Múzeum, 1948. április 4 – 18.
Ujváry Béla: GJ festőművész kiállítása a v. Ernst-múzeumban, Magyar Művészet, 1948. 15/4, 195
Székely Zoltán: Vedres Márk szobrai és GJ képei. Független Magyarország 1948. április.
F. A. E.: GJ gyűjteményes kiállítása. Szabad Nép 1948. április 8.
g. l.: GJ. Magyar Nemzet 1948. április 15.
GJ. Kossuth Népe, Hírlap, Világ, Hazánk, Kis Újság, Szivárvány, Népszava 1948. április.
Pogány Ö. Gábor: GJ kiállítása. Szivárvány 1948. április 17.
Hayts Géza: Műteremlátogatás GJ-nél. 1951. június 1. (kézirat)
Dévényi Iván: GJ kiállításának megnyitója. Esztergom, 1954. október 10. (kézirat)
Kassák Lajos: GJ kiállításának megnyitója. Budapest, Ernst Múzeum, 1957. (kézirat)
Murányi-Kovács Endre: GJ kiállítása. Hétfői Hírek 1957. június 10.
Artner Tivadar: GJ kiállítása. Esti Hírlap 1957. június 29.
Hayts Géza: GJ. Vigília 1957. 4. szám. 253-254.
Gerlőtei E.: Moderne Malerei in Ungarn. Basler Nachrichten 1958. január 28.
Martyn Ferenc: GJ kiállításának megnyitója. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 1958. február 2. (kézirat)
Körner Éva: GJ műtermében. Műterem 1958. 4. szám. 16-19.
Magyar művészet 1800–1945. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1958. 452.
Pogány Ö. Gábor: Magyar festészet a XX. században. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1959.
Dévényi Iván: GJ kiállításának megnyitója. Esztergom, Keresztény Múzeum, 1959. május 30. (kézirat)
Gerlőtei E.: Der Maler aus Ungarn: Czóbel, Márffy, Gadányi. Bunte Blätter, Kölner Stadt-Anzeiger 1959. június 20.
Dévényi Iván: GJ esztergomi kiállítása. Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1959. július 8.
(D. I.) (Dévényi Iván): GJ esztergomi kiállítása. Dunamente 1959. június 20.
Dévényi Iván: GJ kiállítása Esztergomban. Vigília 1959. 7. szám. 436-437.
Gerlőtei E.: Auch heute sammelt man Kunstwerke in Budapest. Die Weltkunst, München 1959. október 29.
Witz, Ignacy: U Budapesztenskich malarzy. Varsó, 1959.
H. G. (Hayts Géza): GJ. Evangélikus Élet 1960. március 27.
B. Supka Magdolna: GJ. Művészet 1960. 1. szám. 23-24.
B. Supka Magdolna: GJ. Művészet 1960. 8. szám.
Dévényi Iván: In memoriam GJ. Vigília 1960. 4. szám. 250.
Dévényi Iván: Modern grafikai kiállítás Esztergomban és a Pécsi Modern Magyar Képtárban. Vigília 1960. 4. szám. 628-629.
Berda József: G koporsója fölé. Kortárs 1960. 7. szám. 30.
Dévényi Iván: GJ-ről. Vigília 1960. 10. szám. 628-629.
Körner Éva: GJ. Művészettörténeti Értesítő 1960. 4. szám. 304-311.
Körner Éva: GJ. Magyar Építőművészet 1961. 6. szám. 61-62.
Körner Éva: GJ. Vetítettképes előadás. Budapest, Fészek Klub, 1961. március 3. (kézirat)
Dévényi Iván: GJ-emlékest. Vigília 1961. 5. szám. 310.
Kiss Tuzson Ádám: GJ. Vetítettképes előadás. Lausanne, 1961. október. (francia nyelvű kézirat)
Bálint Endre: Katalógusbevezető. Exposition Jenő Gadanyi. Galerie Groupe Saint-Luc, Párizs, 1961. november 30 – december 12.
R. C.: G. Stylisation puissante. Les Arts. Paris 1962. január 9.
Rácz István: GJ vetítettképes előadás. Budapest, Egressy Klub, 1962. február 26. (kézirat)
Körner Éva: Képzelet és természet GJ művészetében. The New Hungarian Quaterly 1963. január – március. 216-218.
Körner Éva: Magyar művészet a két világháború között. Gondolat és Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963. 66, 67, 68.
(S. M.): GJ grafikái. Magyar Nemzet 1963. december 8.
Marosi Ernő: Magángyűjtők kiállítása a Nemzeti Galériában. Művészet 1963. 11. szám. 43.
L-y S-r (Lukácsy Sándor): Múzeumi séták (VI.) JPM Modern Képtára, Népművelés 1963. december.
S. M.: GJ grafikái. Magyar Nemzet 1963. december 8.
Csáji Attila: Konstruktív törekvések Magyarországon és Gadányi Jenő. Budapest, 1964. (kézirat)
Körner Éva: GJ. Acta Historiae Academiae Scientiarium 1965.
Gadányi Jenőné: Így történt (életrajzi regény). Magvető, Budapest, 1965.
Rácz István: GJ. Corvina, Budapest, 1965.
Dévényi Iván: Művészeti krónika. Rácz István: GJ-monográfiájáról. Vigília 1965. 8. szám. 501.
Dévényi Iván: Monográfiák XX. századi magyar festőkről. Rácz István: GJ-monográfiájáról. Jelenkor 1966. 1. szám. 71.
Dévényi Iván: Képzőművészet. Gadányi Jenőné: Így történt című könyvéről. Vigília 1966. 3. szám. 197-198.
Művészeti Lexikon II. (Főszerkesztők: Zádor Anna, Genthon István.) Budapest, 1966. 170.
Kerékgyártó István: Művészet és magatartás. Kortárs 1966. 11. szám. 1842.
Magyar életrajzi lexikon I. (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes.) Budapest, 1967. 561-562.
Dévényi Iván: GJ. Látóhatár 1967. 3-4. szám. 375-378.
Szabó György: Reflexiók. Élet és Irodalom 1967. június 17.
Havas Lujza: GJ emlékkiállítása. Népszava 1967. június 18.
(bozóky) (Bozóky Mária): Hungarian painter’s posthumous one-man show. Daily News, Budapest 1967. június 18.
Perneczky Géza: GJ emlékkiállítás a Nemzeti Galériában. Magyar Nemzet 1967. június 22.
B. Supka Magdolna: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1967.
(Rónay László): Láttuk, GJ-nek… Új Ember 1967. június 25.
M. Kiss Pál: Hazai kiállítások. GJ emlékkiállítása. Látóhatár 1967. 7-8. szám. 741.
Furkó Zoltán: Kamatoztatható örökség (GJ műveiről). Kortárs 1967. 8. szám. 1341-1342.
Dévényi Iván: JG oeuvre-austellung. Budapester Rundschau 1967. szeptember 1.
Dévényi Iván: GJ-emlékkiállítás. Vigília 1967. 9. szám. 634-635.
Kerékgyártó István: GJ emlékkiállítása a Déri Múzeumban. Alföld 1967. 12. szám. 81-82.
Kassák Lajos: GJ. Kortársak szemével. Írások a magyar művészetről 1896–1945. Szerk.: Németh Lajos. Corvina, Budapest, 1967. 253-256.
Hayts Géza: GJ. Jelenkor 1968. 4. szám. 336-338.
Bozóky Mária: Gadányi grafikája. Magyar Műhely 1968. 30. szám. 46-54.
Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest, Corvina Kiadó, 1968. 104, 120, 121, 147.
Gadányi Jenőné: Vélemény és vallomás. 1969. (kézirat)
Bozóky Mária: Gadányi grafikája. Művészettörténeti Értesítő 1970. 3. szám. 203-222.
Kassák Lajos: Összes versei II. kötet. Magvető, Budapest, 1970. GJ sírjára (1960) 227.
Dévényi Iván: Jegyzetek GJ-ről. Életünk 1971. 1. szám. 61-67.
Rónay György: Kassák Lajos. Budapest 1971. 249.
Balogh András: GJ művészete (vetítettképes előadás). Budapest, Építők Műszaki Klubja, 1972. október 11. (kézirat)
Bálint Endre: Hazugságok naplójából. Magvető, Budapest, 1972. 36, 74, 81-82, 129.
A magyarországi művészet története. 1973. GJ. https://archive.org/stream/magyarorszgim00arad/magyarorszgim00arad_djvu.txt
Dévényi Iván: GJ. Műgyűjtő 1973. 1. szám. 19-20.
Végvári Lajos: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Miskolc, Miskolci Galéria, 1973. május 26 – június 1.
Csutorás Annamária: GJ kiállítása. Észak-Magyarország 1973. május 31.
Horpácsi Sándor: Még egyszer Gadányiról. Déli Hírlap 1973. július 9.
Passuth Krisztina: XX. századi magyar művészet kiállítása Amerikában. Művészet 1973. 7. szám. 12.
Dévényi Iván: GJ emlékkiállítása Miskolcon. Vigília 1973. 9. szám. 634-635.
Major Ottó: Európai Iskola. Tükör 1973. 42. szám. 16-17.
Dévényi Iván: Az Európai Iskola kiállítása Székesfehérvárott. Vigília 1973. 12. szám. 853-855.
Dévényi Iván: GJ. Művészet 1974. 7. szám. 26-29.
Kovalovszky Márta: Katalógusbevezető. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1975. március 2 – 30.
Bálint Endre: GJ kiállításmegnyitója. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1975. márc. 2. (kézirat)
Tóbiás Áron: GJ műhelyére emlékezve. Új Tükör 1975. 14. szám. 16-17.
Dévényi Iván: Unfaithful Faithfulness of GJ Retrospective in the King Stephen’s Museum in Székesfehérvár, New Hungarian Quaterly 1975. 60. szám. 198-200.
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei. (Szerk.: Solymár István.) Corvina Kiadó, Budapest, 1975. 174, 175.
Die Samlungen der Ungarischen Nationalgalerie. Zumammelgestellt von István Solymár. Corvina Verlag. 174, 175.
Láncz Sándor: GJ. Élet és Tudomány 1976. 19. szám. 885-890.
Mucsi András: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum 1978.
Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről. Magvető, Budapest, 1978. 188-189, 200, 324-330, 384, 422, 508.
Hegyi Béla: Beszélgetés Bálint Endrével. Vigília 1978. 7. szám. 457, 462.
Martyn Ferenc: Töredékek. GJ 1958-as pécsi kiállításmegnyitója. Pécs, 1979. 65.
Heitler László: Az esztergomi GJ-gyűjteményről. Népszava 1979. január 28.
Bodri Ferenc: Az esztergomi modern gyűjtemény helyzete és tervei. Művészet 1979. 5. szám. 28.
Heitler László: GJ művei Esztergomban. Új Forrás 1979. 5. szám. 61-64.
Kállai Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Corvina Kiadó, Budapest, 1981. 14, 28, 32, 155, 202, 261, 263, 298, 300, 316-319, 326, 338-339.
Andrási Gábor: Egy kiállítás története. Vigília 1981. 2. szám. 140-142.
Heitler László: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Szentes, Móricz Zsigmond Művelődési Központ, 1981. május 24 – június 14
H. L. (Heitler László): GJ műveiből. Emlékkiállítás Esztergomban. Napló 1981. július 9.
Heitler László: GJ grafikái. Népszava 1981. július 17.
Hárs Éva-Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár. Budapest, 1981.
Sz. Kürti Katalin: „A festészet mérnöke.” GJ emlékkiállítás a Déri Múzeumban. Hajdú-Bihari Napló 1981. szeptember 9.
Heitler László: GJ képei. Debrecen, Déri Múzeum. Új Tükör 1981. 44. szám
Wehner Tibor: GJ emlékkiállítás Esztergom, Balassa Bálint Múzeum. Művészet 1981. 11. szám. 56.
Művészeti Lexikon. 3. kiad. 2. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–84. 170.
Pán Imre: A láthatatlan symposion – Szellemi életünk útjai 1947–48. (Bevezető: György P.-Pataki G.) Ars Hungarica 1982. 1. szám
Heitler László: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Pápa, Jókai Mór Művelődési Központ, 1982. január 17 – 28.
Heitler László: Természet és képzelet egyensúlya. GJ emlékkiállítás Pápán. Napló 1982. január 20.
Heitler László: GJ grafikáiról. Új Forrás 1982. 2. szám. 32-39.
Lóska Lajos: Szélárnyékban. Vaszkó Erzsébet festészetéről. Művészet 1982. 5. szám. 10-13.
Heitler László: Életmű – félárnyékban. GJ-ről és képeiről. Nők Lapja 1982. 23. szám. 16.
Sík Csaba: Bevezető. GJ tizenhét grafikája. Corvina Kiadó, Budapest, 1982.
Heitler László: GJ grafikái – Mappa Sík Csaba bevezetőjével. Népszava 1982. november 17.
Lukácsy Sándor: Gadányi albuma. Magyar Nemzet 1982. november 21.
Salamon Nándor: Magyar grafikusok – GJ. Népújság 1982. december 24.
Heitler László: Művész és tanár: GJ. Rajztanítás 1983. 2. szám. 20-26.
Heitler László: Katalógusbevezető. GJ emlékkiállítása. Tatabánya, Kernstok Terem, 1983. március 4 – 27.
Heitler László: Szibilla a XX. században – GJ: Látnok (Gondolkodó). Művészet 1983. 3. szám. 9-16.
Bodri Ferenc: Gadányi és Kassák. Művészet 1983. 3. szám. 17-21.
Szuromi Pál: Határmezsgyén. Művészet 1983. 3. szám. 22-25.
P. Szabó Ernő: GJ tizenhét grafikája. Corvina Kiadó, Budapest, 1982. Művészet 1983. 3. szám. 58.
Heitler László: Klasszikus korszerűség. GJ tatabányai emlékkiállításáról. Dolgozók Lapja 1983. március 12.
Gadányi Jenőné: Emlékeim Dienes Valériáról. Vigília 1983. 5. szám. 332-335.
Sík Csaba: GJ emlékkiállítás-megnyitója. Győr, Xántus János Múzeum, 1983. (kézirat)
Heitler László: Gazdag művészi hagyaték – GJ győri emlékkiállítása. Kisalföld 1983.
Heitler László: Életmű félárnyékban – GJ-ről és képeiről. Nők Lapja 1983. június 5.
Heitler László: GJ emlékezete Ajkán. Népszava 1983. szeptember 6.
Salamon Nándor: Művei élnek, híre növekvőben… GJ kiállítás Ajkán. Napló 1983. szeptember 8.
Lukácsy Sándor: GJ ébresztése. Új írás 1984. 6. szám. 58-62.
Gadányi Jenőné: Egy fiók tartalmából. Új írás 1984. 6. szám. 63-70.
Lukácsy Sándor: GJ emlékkiállítás-megnyitója Nagykanizsán. 1985. febr. 11. (kézirat)
Keresztes Szilvia: GJ emlékkiállítása Nagykanizsán. 1985. február 20.
Lukácsy Sándor: Művészete, mint a gyermekek arca. Új Ember 1985. február 17.
Lukácsy Sándor: GJ emlékkiállítása Esztergomban. Magyar Nemzet 1985. szeptember 28.
Heitler László: GJ képei – Esztergom, Balassa Bálint Múzeum. Új Tükör 1985. 41. szám
Magyar művészet 1919–1945. A magyarországi művészet története. 7. kötet (Szerk.: Kontha Sándor.) Budapest, 1985. 589-591.
Wehner Tibor: Képzőművészeti krónika. Új Forrás 1986. 1. szám. 58-62.
GJ emlékkiállítás. (katalógus). Szentendre-Budapest, Szentendrei Képtár, Budapest Galéria Kiállítóháza, 1986.
Mezei Ottó: Emlékezzünk GJ-ről. In: Gadányi Jenő emlékkiállítás. Budapest, Fészek Klub, 1986. április 22 – május 16.
Rába György: Kiállításmegnyitó. GJ emlékkiállítása. Budapest, Fészek Galéria, 1986. április 22. (kézirat)
Deim Pál: Kiállításmegnyitó. GJ emlékkiállítása. Szentendre, Szentendrei Képtár, 1986. augusztus 8. (kézirat)
Aba Judit: „…a képek bennem vannak…” Pesti Műsor 1986. 36. szám. 59.
K. M.: GJ emlékkiállítása. Élet és Tudomány 1986. 43. szám. 1368.
Csorba Géza: GJ festőművész – emléktáblaavató. Budapest, XII. Kiss J. altb. u. és Margaréta u. sarok, 1986. október 24. (kézirat)
Emléktábla-avatás. Hegyvidék 1987. március 16.
Láncz Sándor: GJ naplójáról. Ars Hungarica 1987. 2. szám. 235-237.
Bozóky Mária: GJ. Egy kiállítás ürügyén. Művészet 1987. 3. szám. 28-31.
Kortársai GJ-ről. (Közli: Heitler László.) Ars Hungarica 1987. 2. szám. 253-261.
Kassák Lajos: Szénaboglya. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1988. 9, 38, 86, 97, 163, 218.
Lóska Lajos: Városi Képtár – Deák-gyűjtemény Székesfehérváron. Budapest, 1988.
Frank János: Tárlataink ’57. Élet és Irodalom 1988. szeptember 30.
György Péter-Pataki Gábor: Az Európai Iskola és az elvont művészek csoportja. Budapest, 1990. 82-85, 151-153, 180-182.
Lossonczy Tamás: GJ emlékkiállítása. Kiállításmegnyitó. Budapest, Vigadó Galéria, 1990. december 13. (kézirat)
Szegő György: Tájkompozíció, GJ emlékkiállítása. Magyar Nemzet 1990. december 21.
Körner Éva: GJ művészetéről. Kultúra és Közösség 1990. 4. avantgarde szám. 88-92.
Mucsi András: GJ és Esztergom. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Budapest, 1991. 287-297.
Mucsi András: Esztergomi jegyzetek egy kiállítás margójára. Esztergom és Vidéke 1991. február.
Rainer Péter: A GJ életmű még mindig nem közkincs. Magyar Építőművészet 1991. 4. szám. 57.
Szegő György: Tájkompozíció, GJ emlékezetére. Magyar Építőművészet 1991. 4. szám. 57.
Mezei Ottó: GJ. Új Művészet 1991. 5. szám. 27-29.
Lukácsy Sándor: Változatok a szabadságra: GJ. Holmi 1992. 1. szám. 110-114.
Wehner Tibor: GJ emlékkiállításának megnyitója. Budapest, Alkotmánybíróság, 1992. július 7. (kézirat)
Gadányi Jenő: Levelek, feljegyzések, naplórészletek. (Közreadja: Wehner Tibor.) Új Forrás 1993. 25. szám. 65-80.
Wehner Tibor: GJ előadása Vaszary János művészetéről. Limes 1993. 3-4. szám. 23-24.
Mucsi András: „Képek és könyvek között…” Dévényi Iván, az esztergomi műgyűjtő. Limes 1993. 3-4. szám. 59, 61, 62, 63.
Rába György: Egy király a sivatagban. Liget 1994. 12. szám. 10-14.
Wehner Tibor: GJ és Esztergom, Esztergom és GJ. Új Művészet 1996. 12. szám. 66-68.
(f.): GJ (1896–1960). Új Ember 1996. május 26.
Kahlich Ernő: GJ emlékére. Hegyvidék 1996. július 17.
Szabó-Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, 1997.
Kávássy Sándor: GJ kiállítása Gyulán. A Falu 1998. 2. szám. 62.
Magyarország múzeumai. Vince Kiadó, Budapest, 1998. 175.
Művészeti Kislexikon. 1998.
Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A-G). (Főszerk.: Fitz Péter.) Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999. 676.
Andrási Gábor-Pataki Gábor-Szücs György-Zwickl András: Magyar képzőművészet a 20. században. Corvina Kiadó, Budapest, 1999. 80, 81, 110, 128, 135, 140, 142, 275, 283.
Kopócsy Anna: Katalógusbevezető. GJ festőművész emlékkiállítása. Merítés a KUT-ból IV. Budapest, Haas Galéria, 2000.
Rába György: Remények és csalódások. Egy király a sivatagban. Orpheusz könyvek, Budapest, 2000. 44-48, 50.
Egy fiók tartalma – GJ művészeti írásai, kritikák, újságcikkek művészeti eseményekről 1920-tól. (Összeáll.: GJ-né, szerk.: Kilián László.) Arthouse könyvek 1., Veszprém, 2001.
A második nyilvánosság. XX. századi magyar művészet. (Összeállította: Hans Knoll.) Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002. 51, 111, 122, 128, 143, 144, 146, 169, 193, 366, 371, 419, 429.
Elveszett lapok a XX. századi magyar művészet történetéből. (Szerk.: Várkonyi György.) A Makarius-Müller Gyűjtemény. – Lost Pages from the History of 20th-Centry Hungarian Art. The Makarius-Müller Collection. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2003.
Kopócsy Anna: „Kerülő úton” GJ festészete a harmincas években. Dolgozat 2003.
Kopócsy Anna: Résztanulmányok GJ monografikus feldolgozásához. Dolgozat 2003.
Kopócsy Anna: Van-e a helynek szelleme? GJ emlékkiállítása. Új Művészet 2003. 7. szám. 20-21.
Kákonyi Péter: Otthon a bécsi országút partján. Magyar Nemzet 2003. július 28.
Istvánffy Miklós: Megnyílt GJ festőművész kiállítása. Esztergom és Vidéke 2003. október 30.
Modern Magyar Festészet 1919–1964. (Szerk.: Kieselbach Tamás.) Budapest, 2004. 11, 30, 31, 33, 554, 666-667, 672-677, 788.
Ébli Gábor: Egy irodalmár képei. A Lukácsy-gyűjtemény. Európai Utas 2004. 2. szám. 26-32.
Rainer Pál: Egy festőművész katonaruhában. Vár Ucca Műhely 2004. 12. szám. 77-99.
Jolsvai András: GJ és Kassák. 168 Óra 2004. november 18.
Csaplár Ferenc: GJ művei. Budapest, Kassák Múzeum és Archívum, 2004.
Csaplár Ferenc: GJ, Kassák. Élet és Irodalom 2004. november 26. 19.
Rieder Gábor: GJ művei. Az avantgárd sodrában. Pesti Műsor 2004. december 2-8.
Kopócsy Anna: GJ. A Városi Képtár – Deák Gyűjtemény katalógusa. (Szerk.: Nagy Zoltán.) Székesfehérvár, 2005. 115-117.
K. Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei 1896-2003. Corvina Kiadó, Budapest, 2005. 116-117.
Molnos Péter: GJ (1896–1960): Konstruktív csendélet 1933. Kieselbach Galéria és Aukciósház 29. katalógusa, 2005. október 11.
A Dévényi Gyűjtemény. (Szerk.: Virág Judit-Törő István.) Budapest, Mű-Terem Galéria, 2006. 4, 5, 56, 60, 74, 85, 122, 126, 133, 136, 139, 153, 154, 159.
Kaposi Endre: Emlékezés GJ-re. Esztergom és Vidéke 2006. március 23.
Bodonyi Emőke: A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. Phd dolgozat, Budapest, 2006. (kézirat)
A Szentendrei Régi Művésztelep. (Szerk.: Tóth Antal.) Corvina Kiadó, Budapest, 2007. 44, 45, 48, 52, 53, 54, 60, 61, 62, 64, 65, 67, 136, 160, 191, 197, 202.
Bodonyi Emőke: GJ emlékkiállítása a Szentendrei Képtárban. Szentendre és Vidéke 2007. március 9.
Mezei Gábor: GJ emlékkiállításának megnyitója. 2007. március 9. (kézirat)
Rainer Péter: Ami a megnyitón kimaradt – GJ emlékkiállítás zárójára. Szentendrei Képtár, Szentendre 2007. április 15. (kézirat)
Képzőművészek Esztergomban a 20. században. (Szerk.: Kaposi Endre.) Art Limes 2008. 24-25.
Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család. Somogy megyei múzeumok közleményei, Kaposvár 2008. 364, 365.
Wehner Tibor: GJ emlékkiállítás-megnyitója. Esztergom, El Greco Galéria, 2008. július 19. (kézirat)
Rafael Balázs: Állandó kiállítóhelyért kiált az ismeretlen GJ-életmű. KEMMA Hírportál 2008. 07. 20.
Wehner-vernissage: Élmény-emlék-intellektus: GJ festőművész emlékkiállítása. Esztergom, El Greco Galéria, 2008. Limes 2009. 3. szám. 11-13.
Szeifert Judit: Művészet félárnyékban – Nem hivatalos utak a Rákosi-korban. Artmagazin 2009. 5. szám. 36-41.
(m.): Tájképlátomások GJ-vel. Hegyvidék 2009. szeptember 22.
Rum Attila: A „volt Ernst Múzeum” története: 1937–1948. http://www.piktura.eoldal.hu/cikkek/ernst-lajos/a-volt-ernst-muzeum.html 2009. 12. 20.
(gm) Gündisch Mónika: Szakrális természet. Vasárnapi Hírek 2010. április 11.
Gulyás Zsuzsanna: Picasso után jönnek GJ festményei. Új Szó 2010. 09. 29.
https://archivum.ujszo.com/napilap/kultura/2010/09/29/picasso-utan-jonnek-gadanyi-jeno-festmenyei
Szakolczay Lajos: Szakrális természet – GJ grafikái az Írószövetség Klubjában. Hitel 2011. 2. szám.
Szakolczay Lajos: Szakrális természet – GJ grafikái az ARTOTÉKÁban. Magyar Fórum 2011. 37. szám.
Szeifert Judit: Rejtőzködő művészet – nem hivatalos művészeti stratégiák 1949–1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) disszertáció 2011. http://doktori.btk.elte.hu/art/szeifertjudit/diss.pdf
Nézzük együtt... GJ képeit! - 2012/3. http://multiarts.hu/szitakoto/folyoiratcikk.php?cikk=549
Wehner Tibor: Tapló. Kíméletlen Művészeti Napló 1996–2006. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2013. 28, 55, 157, 158, 160, 192, 421, 436, 514.
Supka Magdolna: A drámai groteszk. Napkút Kiadó, Budapest, 2013. 203, 204, 273, 401, 404, 406, 423.
Gadányi. (Szerk.: Rainer Péter.) Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány, Budapest, 2015.
Szakolczay Lajos: Szívvel és aggyal festette képeit – GJ a természettel állandó,... Magyar Idők 2016. 01. 02.
Emlékkiállítás festményekből – GJ emlékkiállítása. Mai Belváros 2016. 4. szám
Antalffy Yvette: 120 éve született GJ. Talita (online újság) 2016. 03.
Antalffy Yvette: A GJ emléktábla koszorúzása. Montázs Magazin (online újság) 2016. 04.
(Balajthy) Anna: Emlékkiállítás GJ tiszteletére. Hegyvidék 2016. 05. 03. 11.
Oxi: GJ, az avantgardista. Könyvkultúra magazin online - http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2016/05/gadanyi
Wéber Anikó: GJ festőnkre emlékezünk. Kultúra.hu 2016. 11. 10.
GJ – emlékkonferencia és kiállítás. http://www.varmegom.hu/wp/gadanyi-jeno-emlekkonferencia 2016. 11. 11.
Csombor Erzsébet: GJ festőművész és Esztergom www.evid.hu/kultura/item/ Esztergom és Vidéke 2016. 12. 07.
Csáji Attila: Egy hajdani fiatalember rácsodálkozása GJ-re. ROVART netújság - ISSN 1337-7167 2017. 04. 18.
Juhász Kristóf: Az átkos elfeledett festői. – Magyar Idők 2017. 12. 06.
Laczkó János: GJ életműve raktárakban és végre a Műcsarnokban is. Új Művészet 2018/1 28-30.
Sághy Ildikó: Egy/kor... – Lyukas óra 2018/1. borítók, 36, 37, 38 o.
Dóczi-Székely Gábor: GJ festői világa. – delikapu.hu 2018. 02. 20.
Rainer Péter: Utóhang a GJ kiállításról – GJ életműve végre a Műcsarnokban. – delikapu.hu 2018. 02. 20.
GJ-KIÁLLÍTÁSOK.doc
GADÁNYI JENŐ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSAI
Egyéni kiállítások
1927 Galerie Goldschmidt, Frankfurt am Main (Németország)
1930 Tamás Galéria (Ráfael Viktor festőművésszel), Budapest (gyűjteményes)
1931 Kovács Ákos Szalon (G. Lázár Ilona szobrászművésszel), Budapest
1931 Tamás Galéria, Budapest (gyűjteményes)
1935 Tamás Galéria, Budapest (gyűjteményes)
1936 Párizs (Franciaország) (Hincz Gyula, Kelemen Emil festőművészekkel)
1947 Gadányi legújabb grafikái, Pán Imre Művészboltja, Budapest
1948 Ernst Múzeum (Vedres Márk szobrászművésszel), Budapest (gyűjteményes)
1950 k. Tamás Galéria, Budapest (gyűjteményes)
1954 Magyar-Szovjet Társaság, Esztergom (gyűjteményes)
1955 Keresztény Múzeum, restaurátorműhely, Esztergom
1957 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjteményes)
1957 István Király Múzeum, Székesfehérvár (gyűjteményes)
1957 Kaposvár (gyűjteményes)
1958 Janus Pannonius Múzeum, Pécs (gyűjteményes)
1959 Keresztény Múzeum, Esztergom (gyűjteményes)
Emlékkiállítások
1961 Galerie Groupe Saint-Luc, Párizs (Franciaország)
1963 Grafikák – nyitókiállítás, Dürer Terem, Budapest
1964 Keresztény Múzeum, Esztergom
1967 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 Déri Múzeum, Debrecen
1967 József Attila Művelődési Ház, Nyíregyháza
1973 Miskolci Galéria, Miskolc
1975 István Király Múzeum, Székesfehérvár
1978 Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1979 Művelődési Központ, Esztergom
1980 7. Országos Akvarell Biennále, Eger
1981 Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1981 Esztergomi Vármúzeum, Esztergom
1981 Nehézipari Minisztérium Továbbképző Központ, Esztergom-Kertváros
1981 Déri Múzeum, Debrecen
1981 Móricz Zsigmond Művelődési Központ, Szentes
1982 Jókai Mór Művelődési Központ, Pápa
1983 Xántus János Múzeum, Győr
1983 Kernstok Terem, Tatabánya
1983 Nagy László Művelődési Központ, Ajka
1984 Dömösi Galéria, Dömös
1985 Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1985 Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa
1986 Szentendrei Képtár, Szentendre
1986 Budapest Galéria, Budapest
1986 Fészek Galéria, Budapest
1986 Tihanyi Múzeum, Tihany
1988 Börzsöny Múzeum, Szob
1990 Vigadó Galéria, Budapest
1990 Városi Galéria, Várkastély, Pápa
1992 Alkotmánybíróság, Budapest
1992 Kiállítóház, Drégelypalánk
1993 Móricz Zsigmond Művelődési Központ, Szentes
1996 Duna Múzeum, Esztergom
1998 Symposion Társaság Klubja, Budapest
1998 Dürer Terem, Gyula
1998 Vay Ádám Kastélymúzeum, Vaja
2000 Haas Galéria, Budapest
2001 Haas Galéria, Budapest
2001 Művészetek Háza, Veszprém
2001 Helikon Könyvesház, Pinceklub, Budapest
2001 Helikon Könyvesház, Budapest
2002 Hegyvidék Kortárs Galéria, Budapest
2003 Keresztény Múzeum, Esztergom
2004 Kassák Múzeum és Archívum, Budapest
2007 Szentendrei Képtár, Szentendre
2008 El Greco Galéria, Esztergom
2008 Ökollégium-Artgaléria, Budapest
2009 XII. kerületi Művelődési Központ, Budapest
2010 Credo-ház, Vác
2010 Magyar Írószövetség, Budapest
2010 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pince Galéria, Budapest
2011 Artotéka, Budapest-Kőbánya
2015 FilmesHáz, Budapest
2016 Hereditas Galéria, Budapest
2016 Galéria 12, Budapest
2016 A hónap műtárgya, Pesti Vigadó
2017 Műcsarnok, Budapest
Kollektív kiállítások
1920 Őszi tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
1921 Őszi tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
1923 Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola növendékeinek munkái, Ernst Múzeum, Budapest
1923 Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, Nemzeti Szalon, Budapest
1925 UME és KUT I. közös kiállítása, Budapest
1925 KUT II., Nemzeti Szalon, Budapest
1925 Díjazott művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1926 KUT III., Ernst Múzeum, Budapest
1926 Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1926 Őszi Kiállítás (KUT), Műcsarnok, Budapest
1927 Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1927 Magyar Képzőművészek Kiállítása, Krakkó, Varsó, Poznan (Lengyelország)
1928 UME I., Künstlerbund Hagen, Bécs (Ausztria)
1928 UME II., Nemzeti Szalon, Budapest
1928 XVI. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Kiállítás, Velence (Olaszország)
1928 UME III., Stockholm, Oslo, Malmö, Göteborg (Svédország)
1929 Modern Magyar Festők, Tamás Galéria, Budapest
1929 Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Művészotthon, Budapest
1929 A Modern Magyar Grafika, Tamás Galéria, Budapest
1930 Tavaszi kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1930 UME IV., Nemzeti Szalon, Budapest
1930 Önarckép kiállítás, Tamás Galéria, Budapest
1931 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1931 UME V., Nemzeti Szalon, Budapest
1931 Magyar posztimpresszionisták, Könyves Kálmán, Budapest
1932 k. Mai művészek önarckép kiállítása, Tamás Galéria, Budapest
1932 UME, Tamás Galéria, Budapest
1932 Kollektív kiállítás (8+2), Ernst Múzeum, Budapest
1932 KUT és UME együttes kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1933 Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1933 k. Galerie Bargera, Köln (Németország)
1934 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1934 Modern Magyar Grafika, Tamás Galéria, Budapest
1935 Magyar akvarellek, Tamás Galéria, Budapest
1936 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 Jubileumi Kiállítás (KUT), Nemzeti Szalon, Budapest
1938 Párizsi magyar művészek, Tamás Galéria, Budapest
1938 Mai Fiatalok (100. kiállítás), Tamás Galéria, Budapest
1938 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1941 Csoport-kiállítás (4+1), Ernst Múzeum, Budapest
1941 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1942 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1943 Csoport-kiállítás (5+1), Ernst Múzeum, Budapest
1943 KUT, Nemzeti Szalon, Budapest
1943 A Magyar Grafika 150 éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1944 Új romantika, Tamás Galéria, Budapest
1945 Európai Iskola Állandó Kiállítása, Művészbolt, Budapest
1945 Szociáldemokrata és munkás képzőművészek tavaszi kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet, Bp.
1945 Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szakszervezete Kiállítása, Budapest
1945 Szociáldemokrata Párt Képzőművész Társaság Kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet, Budapest
1945 Rózsa Miklós emlékkiállítás, Anonymus Intézet, Budapest
1945 Fővárosi Képtár, Budapest
1945 Első Szabad Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1945 Magyar Képzőművészek Szabadszervezete I., Pécs
1946 Békásmegyeri művészek, Iskola, Békásmegyer
1946 Elvont művészek I. magyar csoportkiállítása, Budapest
1946 Európai Iskola I. kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet, Budapest
1946 k. Európai Iskola kiállítása, Esztergom
1946 Makarius Gyűjtemény, Zürich (Svájc)
1946 Csoport-kiállítás (4+3), Ernst Múzeum, Budapest
1946 Képzőművészek a hadifoglyokért I., Ernst Múzeum, Budapest
1947 Európai Iskola I. klinikai kiállítása, Rusznyák-klinika, Budapest
1947 Európai Iskola II. klinikai kiállítása, Horányi-klinika, Budapest
1947 Európai Iskola III. klinikai kiállítása, Germán-klinika, Budapest
1947 A Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1947 Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest
1947 Magyar Művészhetek Képzőművészeti Kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet, Budapest
1947 Akvarell kiállítás, Művészbolt, Budapest
1947 A művész két arca, Alkotás Művészház, Budapest
1947 A Kortárs I. Képzőművészeti Kiállítása, Kortárs Galéria, Budapest
1948 A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 Reprezentatív magyar képzőművészeti kiállítás, London (Nagy-Britannia)
1948 Kollektív Kiállítás, Művészeti és Kereskedelmi Intézet, Budapest
1948 Száz magyar művész, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 A Fővárosi Képtár XXXV. Kiállítása, Budapest
1948 Mi magunk – Európai Iskola kiállítása, Budapest
1948 A Fővárosi Képtár XL. Kiállítása, Budapest
1954 Makarius Gyűjtemény, Krayd Galéria, Buenos Aires (Argentína)
1956 Kertészet a magyar képzőművészetben, Műcsarnok, Budapest
1956 7 művész kiállítása, Keresztény Múzeum, Esztergom
1957 Makarius Gyűjtemény, Buenos Aires (Argentína)
1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1957 Magyar Képzőművészek, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1957 Képzőművészeti kiállítás, Miskolc
1958 Magyar Képzőművészek, Antwerpen (Belgium)
1958 Balaton a képzőművészetben, Csók István Galéria, Budapest
1959 Tavaszi Tárlat, Pécs
1959 Grafikai kiállítás (Kína)
1959 Képzőművészeti kiállítás, Varsó (Lengyelország)
Kollektív kiállítások – halála után
1960 Nemzetközi grafikai kiállítások, Lugano, Genf (Svájc)
1961 Esztergomi Magángyűjtők Kiállítása, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1961 Magyar képzőművészeti kiállítások, Prága (Csehszlovákia), Genf (Svájc)
1962 Modern építészet – modern képzőművészet, Építők (Műszaki) Klubja, Budapest
1963 XX. századi művek budapesti műgyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 Dr. Tompa Kálmán gyűjteménye, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
1967 XX. századi Magyar Művészet, London (Nagy-Britannia)
1967 Nemzeti Szalon, Budapest
1968 Kunvári Bella gyűjteménye, Modern Művészeti Galéria, Pécs
1969 Magyar Művészet 1945–1969, Műcsarnok, Budapest
1970 Új szerzemények kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1971 Mezőgazdaság a művészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1972 Magyar Avantgarde Művészet, Indiana Egyetem, Bloomington (Amerikai Egyesült Államok)
1972 Lodz (Lengyelország)
1972 Állandó kiállítás, Miskolci Képtár, Miskolc
1973 Berlin (Német Demokratikus Köztársaság)
1973 Európai Iskola, Csók István Képtár, Székesfehérvár
1974 Dr. Forgács Péter és dr. Görgényi Frigyes magángyűjteményének kiállítása, Hazafias Népfront, Budapest
1979 I. Országos Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979 Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum modern gyűjteményéből, Jókai Klub, Budapest
1979 Szegedi Műgyűjtők Klubja 5. kiállítása, Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged
1980 A magyar rajzművészet 35 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1980 Szántódpuszta
1980 Magyar Rajzművészet II., Békéscsaba
1980 Békásmegyer művészei, Kelta utcai Általános Iskola aulája, Budapest
1981 XX. századi művészet Pogány Zsolt gyűjteményében, István Király Múzeum, Székesfehérvár
1982 Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest
1983 Az esztergomi Dévényi Gyűjtemény, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1983 Kiskunhalas
1984 Új Magyar Rajzművészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1984 Az Európai Iskola, Budapest Kiállítóterem, Budapest
1986 Kortárs Magyar Rajzművészet, Dijon (Franciország)
1987 Makarius Gyűjtemény, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1987 Makarius Gyűjtemény, Óbudai Pincegaléria, Óbudai Társaskör, Budapest
1998 Országos Akvarell Biennále, Vármúzeum, Eger
1998 XX. századi magyar művészet Haas János gyűjteményéből, Csikász Galéria, Veszprém
2001 Szentendrei képzőművészet évszázada II. Kis és nagy remekművek, MűvészetMalom, Szentendre
2002 Makarius Gyűjtemény, 2B Galéria kiállítása, Óbuda, Budapest
2003 Kassák Békásmegyeren, Kassák Múzeum és Archívum, Budapest
2004 Új természet, 1930–40-es évek tájábrázolása, Szentendrei Képtár, Szentendre
2004 Szentendrei képzőművészet évszázada V. Rajzok, MűvészetMalom, Szentendre
2004 Magyar rajzművészet 1890–1945, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2005 Szemtől szemben, Szentendrei Képtár, Szentendre
2005 Kedvenc képem, Kassák Múzeum és Archívum, Budapest
2006 Új szerzemények, Kassák Múzeum és Archívum, Budapest
2006 Szentendrei képzőművészet évszázada VI. A festő műhelyében, MűvészetMalom, Szentendre
2007 Rejtőzködő rajzok. Pán-Mezei gyűjtemény grafikái, 2B Galéria, Budapest
2007 Makarius Gyűjtemény, Kiscelli Múzeum kamaraterme, Budapest
2009 80 év művészei a Kiss János altábornagy utca 55-ben, kiállítás a ház mosókonyhájában, Budapest
2009 10 éves a Hegyvidék Galéria, jubileumi kiállítás, Hegyvidék Galéria, Budapest
2009 100 év/100 név, Galéria Lénia, Budapest
2009 Az Európai Iskola 1945–1948, Magyar Zsidó Múzeum, Budapest
2011 Festmények, papírok, akvarellek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2011 Rippl-Rónai kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2011 Zsolnay negyed, Pécs
2011 Elvont táj, Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
2014 Új Budapest Galéria – Bálna, Budapest
2014 Supka Magdolna emlékkiállítás, Józsefvárosi Galéria, Budapest
2014 A fenséges geometriája, MODEM, Debrecen
2016 Haas Galéria, Budapest
2016 '56-os kiállítás, Galéria 12, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Budapesti Történeti Múzeum + Kiscelli Múzeum Makarius Gyűjtemény, Budapest (BTM+KM)
Déri Múzeum, Debrecen (DM)
Janus Pannonius Múzeum, Pécs (JPM)
Keresztény Múzeum, Esztergom (KM)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (MNG)
Magyar Nemzeti Múzeum – Balassa Bálint Múzeum, Esztergom (MNM/BBM)
Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, Bp. (PIM/KM)
Xántus János Múzeum, Győr (XJM)
Városi Képtár + Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár (VK+DGY)
Figyelem! Ez az engedély önmagában nem jelenti azt, hogy a tartalom a Wikipédia valamennyi szabályának megfelel és nem zárja ki, hogy azt az egyéb szabályainak való megfelelés érdekében megváltoztassák.
E mű speciális használati engedélyét (és/vagy a jogtulajdonos licencnyilatkozatát) a Wikimedia üzenetkezelő rendszerében archiváltuk (2018092610004559 ügyszám alatt). Ha meg szeretnél bizonyosodni az engedély/licenc valódiságáról, lépj kapcsolatba az üzenetkezelő rendszerhez hozzáféréssel rendelkező szerkesztők egyikével.
Permission has been archived at the e-mail ticketing system of Wikipedia.
Permission has been archived at the e-mail ticketing system of Wikipedia.