Vita:Globális felmelegedés

Téma hozzáadása
Aktív megbeszélések
Korábban kiemelt szócikkEz a lap egykor a kiemelkedő minőségű szócikkek közé tartozott.
A kiemelt státuszának megvonásáról szóló szavazást archiváltuk.

Nuvola apps iconthemes.pngEz a szócikk 2008. február 25. és 2008. március 2. között
szerepelt a kezdőlapon. A jelölés eredményét itt találod.

Other-langs2.pngA szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az afrikaans, német, angol, finn, maráthi, holland, pampanga, lengyel, thai és tatár Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény
Referálás Referálva
Jelölték kiemelt szócikknek Sikertelen jelölés
Második alkalommal jelölték kiemelt szócikknek Sikertelen jelölés
Harmadik alkalommal jelölték kiemelt szócikknek Megkapta a kiemelt státuszt
Jelölték kiemelt státusz megvonására Elvesztette a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: korábbi kiemelt szócikk

Vitaarchívumok
Filing cabinet icon.svg
1. 2007. január 26. – 2007. május 16. (kiemeltszavazás megkezdéséig)
2. 2007. május 16. – 2007. június 13. (a teljes újraírás megkezdéséig)
3. 2007. június 13. – 2007. december 30. (2008-ig)
4. 2008. március 2. – 2008. október 17. (2008-tól, archiváláskor ez bővítendő)

Teljesség???Szerkesztés

A teljességre rossz minősítést adtam. Minden tudományos alapossága ellenére a FORRÓ témákról hallgat a szócikk. Hol van leírva, hogy a legtöbb vadon élő emlősfaj egyedszáma egyre meredekebben csökken, ... ami a tápláléklánc alján levő globális Növényvilág ÖSSZEOMLÁSÁNAK MEGKEZDŐDÉSÉT BIZONYÍTJA??? Még csak meg sem említi, hogy ökológiai számítással hány főnyi emberi populációt tud eltartani a mérsékelt égövi szárazföld? (globálisan 52 milliót, a jelenlegi sokszínűség megtartásával) Emiatt a TÚLNÉPESEDÉS szó hiányzik a szócikkből. Ugyanez a helyzet az energiahatékonyság szerepével, az áram-pazarlással, stb. Azt sem említi, hogy ÁTLÉPTÜK A HALÁLKÜSZÖBÖT, a globális melegedés leállításához szükséges 40 év nem áll rendelkezésre a Növényvilág összeomlásának a 2050-es befejeződéséig. Ami valamelyik üzleti lobbinak a rövidtávú érdekeit sértené, az mind ki van innen cenzúrázva. Márpedig az üzleti világ ugyanúgy ki fog pusztulni, mint minden élő, úgyhogy ez a kíméletesség nem más, mint a növekedésimádó gyilkos bankszektor, a fosszilszeneket kiokádó gyilkos energialobbi és gyilkos világkereskedelmi lobbi, csupa gyilkos dédelgetése. Ez önvédelmi harchoz fog vezetni, megosztja az embereket, végzetesen ostoba stratégia. --Dezső László vita 2011. március 27., 23:34 (CEST)

Úgy látom, hatékony a globálisfelmelegedés-lobby propagandatevékenysége, a katasztrófatudat oltása, meg a többi. Mindenesetre egy enciklopédiacikknek a tényeket kell tartalmazni. A tényeken felüli spekulációk nem tartoznak ide. Szorosan véve semmi más nem tartozna ide, mint hogy egy elmélet szerint a Föld átlaghőmérséklete nő, amelyet emberi tevékenységnek tulajdonítanak. Ehhez képest túl sok egyéb is van benne. LA pankuš→ 2011. március 27., 23:57 (CEST)

Ez viszont így nem igaz, az emberi tevékenység gyorsítja a melegedést. Voltak korábban is jégkorszakok és felmelegedések. 600 millió éve a trópusokon is 1 km vastag jég fedte a tengereket egy NatGeo film szerint. Ezután kezdődött a kambrium és a többsejtű életvilág robbanásszerű fejlődése. Máskor pedig mediterrán éghajlat volt az északi sarkvidéken. Az tényleg nem mindegy, hogy egy változás néhány évtized, vagy néhány ezer év alatt megy-e végbe. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 11., 04:04 (CEST)

De bziony igaz. Az emberi tevékenység kézzelfogható mértékben nem gyorsítja. A légkörben a széndioxid aránya elenyészően kevés és volt már olyan is, hogy a mainak a sokszorosa volt. Mégsem forrt fel a Föld. Mert az üvegházgázok legjelentősebbike a vízgőz, amit soha senki nem tud csökkenteni és az okozza az üvegházhatás 99%-át. A maradék 1%-ban garázdálkodik az ember, ez pedig nem elég globális éghajlatváltozás előidézésére, csak arra, hogy egyes fejlett országok eladhassák a fejlődő országoknak a széndioxid-kvótájukat. A jelenlegi melegedés – ha van egyáltalán, mivel az adatsorok is megkérdőjelezhetők – természetes folyamat. A Föld számára az a természetes állapot, amikor egyáltalán nincs rajta állandó jég, és most épp egy interglaciálisban vagyunk. Még nem tudjuk, véget ér-e a jégkorszak vagy csak egy melegedési periódus van. Mindenesetre a hőmérsékleti adatok rögzítése a 19. század közepén kezdődött, amiről tudjuk, hogy több évszázados távlatban a leghidegebb periódus volt, az ehhez hasonlított melegedési ráta torz képet ad. A történelem folyamán voltak a mostaninál sokkal melegebb időszakok is. LA pankuš→ 2011. július 11., 09:17 (CEST)

"A Föld számára az a természetes állapot, amikor egyáltalán nincs rajta állandó jég, és most épp egy interglaciálisban vagyunk." Ez a mondat biztos hogy pontos? Szerintem az időszakos eljegesedések ugyanúgy "természetesek", ez a bolygó pályájából következik, ha jól emlékszem isiből.Bokorember vita 2012. április 3., 16:22 (CEST)
Időszakos eljegesedések vannak, de korántsem olyan gyakran, mint a Milankovic-periódusból kéne következnie. Ezek a periódusok csak a kainozoikumi eljegesedés kisebb változásaira illenének, de még arra sem pontosan. A Föld történetének 90%-ában nem volt állandó jég sehol. A nagyobb jegesedések mindig akkor voltak, amikor szárazföld került a sarkok közelébe, vagy a sarkokra nem jutott el a tengerek hőáramlása (például nagyrészt bezáródó öböl lett belőle). Ez alól legfeljebb a kriogén jegesedés kivétel, de azért még annak a kutatása sem tart ott, hogy bármilyen nagyarányú következtetést levonjunk. Az, hogy az elmúlt 25 millió év jeges volt, nem jelenti azt, hogy ez természetes lenne. – LA pankuš 2012. április 3., 16:47 (CEST)

Vicces lenne ez a szájtépés, ha nem a bőrünkre menne. Azonban, ha elfogadjuk azt az igen valószínűnek tűnő feltevést, hogy a földi időjárásrendszer kaotikus (ráadásul a Föld nem is teljesen zárt rendszer, hiszen a Naptól nyer energiát, és a Naptevékenység ismeretlen módon befolyásolhatja, további véletlen zajt eredményezve), akkor - amint ez a kaotikus rendszerek lényege - el kell fogadnunk azt is, hogy az időjárás hosszútávú előrejelzése lehetetlen a számunkra, még akkor is, ha az azt működtető rendszer minden elemét a legutolsó atomig és kémiai kötésig figyelembe vesszük (és persze, hol vagyunk még ettől, ld. Nap); akár létezik globális felmelegedés, akár nem. Rövidtávú adatsorokból extrapolálni, ennek legfeljebb szociálpszichológiai szempontból van értéke. Ez egy olyan vita, amelyben úgysem tudja senki sem bizonyítani, hogy igaza van (bár a két ellentétes hipotézis, amire alapul, nem értelmetlen, lehet érvelni mellette, de nem puszta empirikus adatokkal). Teljesen értelmetlen arról vitázni, hogy mi a "valódi" oka a globális felmelegedésnek. Arról viszont érdemes, hogy mennyiben érint minket és mit tehetünk ellene. Kerge Kísértet 2011. július 11., 10:27 (CEST)

Nagyjából egyetértek. Kiegészítve azzal, hogy mivel a geológusoknak áll rendelkezésére hosszú távú adatsor, a geológusok kompetensek ebben a kérdésben. És a geológia adatai semmiben nem támasztják alá az emberi tevékenységből eredő globális felmelegedés misztériumát. Más kérdés, hogy az emberiségnek tényleg katasztrofális következményekkel kell/lehet számolni. De például amíg az Antarktisz a déli pólus környékén van, addig nem lesz vízszintemelkedés. Az északi sarki jég elolvadása egy centivel sem növeli a tengerszintet, mert az a jég – úszó jég lévén – már addig is kiszorította a saját tömegének megfelelő mennyiségű vizet. A melegedés bizonyos mértékig éppen a tengerszint süllyedését okozza, mivel a melegedés nagyobb párolgással jár és az óceánokból elpárolgó víz nagy része az Antarktiszon köt ki. Ezekről általában nem szoktak beszélni. Ahogy arról sem, hogy az Indiai-óceán szinte az utóbbi két évtizedben hatvan centit csökkent. Az előbbi okból. LA pankuš→ 2011. július 11., 10:36 (CEST)

De én éppen azt látom a vitából, hogy nem túl sok, hanem túl kevés van a cikkben. Például a vulkáni tevékenység által a légkörbe juttatott gázok mennyiségéről semmi. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 11., 13:23 (CEST)

Hát igen. A vulkáni tevékenység nagyságrendekkel több gázt bocsát ki, mint az emberiség összesen. De ne felejtsük el, hogy a vulkáni gázok azokból az olvadt kőzetekből származnak, amik régen a légkörből felvett széndioxidból keletkeztek. Ezek a gázok is csak visszajutnak a légkörbe. Ráadásul kontrolálhatatlanul. De itt van a gond is, senki sem tudja, hogy pontosan mennyi gáz kerül vulkáni tevékenység révén a légkörbe, mert fogalmunk sincs az ilyen tevékenységek nagy részéről. LA pankuš→ 2011. július 11., 13:38 (CEST)

Már megint off leszek, de ez az egész például kiváló téma ismeretelméleti vagy tudományszociológiai doktorinak (esetleg szakdolgozatnak) valamelyik egyetem btk-án. Ugye itt olyan hitek ütköznek egymással, amik szigorú bizonyíthatósága nemcsak gyakorlati, de elvi okok miatt is, erősen kétséges. Áltudomány-e ettől a felmelegedés körüli hercehurca? Melyik a "racionálisabb" álláspont? Hogy itt érzem a bőrömön a felmelegedést, már a halálhatáron (vagy min) is túlléptünk, és kétségbeesetten teszek ellene, vagy hogy mivel úgyse látunk az egészbe, nem tehetünk semmit? Miért kellene egyiket vagy másikat elfogadni? Oksági alapon álló cáfolat (antarktiszjég-fizika), valószínűség- vagy játékelméleti (kevesebbet kockáztatok, ha teszek valamit legalább, hátha mégis nekem van igazam) [1], szociológiai (döntsön szavazás, mit kell tenni) megközelítés, vagy mi a helyes? Kemény és izgalmas téma, akárcsak az alapjául szolgáló földtudományi jelenség. Kerge Kísértet 2011. július 11., 14:01 (CEST)

  1. Mondjuk én erre szavaznék. De hogy milyen alapon? Megérzés.

Ismeretelméleti és arisztotelészi félszillogizmus kérdés: kinek használ? Pontosabban a USA húz-e hasznot belőle? A válasz igen. (Széndioxid-kvóta adásvétele.) Tehát az ember okozta globális felmelegedés biztosan hamis, de talán még a felmelegedési tendencia is. LA pankuš→ 2011. július 11., 14:06 (CEST)

Az Egyesült Államok inkább negligálja a témát, minthogy felszínen tartaná, szerintem. Paulus Pontius Crassus vita 2011. július 11., 14:20 (CEST)

Természetesen félig-meddig poénnak szántam a fentieket, de azért nem állítanám, hogy negligálják. Én úgy látom, épp annyira lebegtetik, amennyi a folyamatos pánikhangulathoz szükséges, valamint ahhoz, hogy a gazdasági előnyöket lehúzhassák róla. A kérdés lényege azonban továbbra is az: mihez képest melegedünk? Mert még mindig nincs olyan átlaghőmérséklet, mint például a 12. században volt. LA pankuš→ 2011. július 11., 14:27 (CEST)
András, épp erről beszélek. Senki sem mondhat olyat, hogy "biztosan". Épp ezt jelenti, hogy egy rendszer kaotikus. Ha csak egy kicsit is bizonytalanul ismered, akkor egyszerűen képtelen vagy megjósolni a viselkedését. Lehet, hogy az emberi tevékenység már rég eldöntötte, hogy kinyíródik az egész bioszféra. Lehet, hogy nem. Bárkinek igaza lehet. Nem tudni. Kerge Kísértet 2011. július 11., 14:30 (CEST)
Egyetlen biztosant sem írtam (valószínűleg), csak vázoltam néhány ellenérvet, mivel ezeket rendre elhallgatják. Ezért jöhet az a következtetés, hogy valakinek hasznára lehet a dolog, hiszen a klíma-szkeptikusok alig kapnak teret. Még kevésbé a geológusok, akik elmondhatnák, hogy nem természetes állapota a Földnek, hogy van állandó jég egyáltalán. LA pankuš→ 2011. július 11., 14:37 (CEST)

Kis adalékSzerkesztés

Kis adalék: a szócikkben hivatkozott Lomborg, az egyik leghíresebb klíma-szkeptikus már nem úgy gondolja, mint korábban: [1] , [2]. Bokorember vita 2010. november 22., 16:22 (CET)

Felmelegedés kontra melegedésSzerkesztés

A bevezető szerint: "Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk. ..."

Tudomásom szerint a "felmelegedés" befejezett dolgot jelöl. Ha a melegedés folytatódik, akkor a "fel-" igekötő használata félrevezető, mivel a folyamatos melegedést a magyar nyelvben "melegedés" szóval jelöljük. Javasolom ezt a javítást, nemcsak a szövegben, hanem a szócikk címében - és ezért az összes (más szócikkekben levő) hivatkozásában - is. --Dezső László vita 2011. március 27., 22:21 (CEST)

A magyar nyelvben nincs befejezett és folyamatos igeidő megkülönböztetés, csak két igeidő: jelen és múlt. Akár még jövő idejű is lehet a 'fel' igekötő: „felmegyek Budára (majd, egyszer, később, jövőre)”. Ez a kifejezés így vált bevetté. – LA pankuš 2012. július 19., 12:36 (CEST)

A kifejezés annyira nem "vált bevetté", hogy a Láng-féle Környezetvédelmi Kislexikon (Akadémiai Kiadó, 1999/2006) sem tartalmaz ilyen címszót. Pontosan az a gond, hogy további megtévesztés, szélhámoskodás is folyik a GLOBÁLIS MELEGEDÉS körül, pl. "klímaváltozás", "éghajlatváltozás", stb. Ezek mind-mind BEFEJEZETT folyamatokat SUGALLNAK, akár van befejezett igeidő a magyarban, akár nincs (mert ez is egyfajta MEGTÉVESZTÉS, ugyanis ez, hogy egy folyamat befejezett-e vagy nem, ennek köze nincs igeidőkhöz). A problémát súlyosbítja, hogy a GLOBÁLIS MELEGEDÉS egyre gyorsul, esze ágában sincs befejezettnek lenni. Talán mégis meggondolandó a módosítás, mielőtt a magyar Wiki szakmai hírneve bánná a MEGTÉVESZTÉST (hiszen innentől szó sem lehet gondatlanságról, sem félreértésről, stb.). Dezső László vita 2013. december 2., 16:34 (CET)

GlaciálisSzerkesztés

Érdekes, hogy ebben a szócikkben egy csomó olyan, az ember okozta globális felmelegedést tagadó vagy relativizáló elmélet kap helyet, mely az angol, lezárt szócikkben meg sincs említve. Van egy olyan érzésem, hogy maga a szócikk emiatt kissé elfogult a "nincs semmi baj, minden rendben" álláspont irányába. Ezt a tudományos konszenzus, ismereteim szerint nem támasztja alá. Meg szerintem a földtörténet nem is igazán kapcsolódik a 19-21. században megfigyelt globális felmelegedéshez. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎213.222.145.209 (vitalap | szerkesztései)

Már hogyne lenne köze? Mindennek mindenhez köze van. Az, hogy a glaciálisok hirtelen melegedő stadiálisokat mutatnak mindig, az, hogy a földtörténetben az a normális, ha nincs jég a sarkokon, és az átlaghőmérséklet mindig magasabb a mainál, pontosan ide tartozik. Az úgynevezett klímakutatók a 19. század közepétől jegyzett hőmérsékleti adatokból dolgoznak, és fogalmuk sincs a korábbi éghajlatokról. Például arról, hogy a vikingek miért nevezték el Zöldföldnek Grönlandot. Ha valami, akkor ez számít, ebben semmi elfogultság nincs, csak némi tudományos kitekintés a klimatológusok károgásából. – LA pankuš 2012. július 19., 13:42 (CEST)

Aha, értem, ettől függetlenül a tudományos konszenzus azt mondja, hogy a jelenség emberi eredetű és gondolom az örökmozgóról szóló cikknél sem íjuk le, hogy márpedig ilyet lehet csinálni, mert vannak "tudósok" akik ezt mondják, úgy a globális felmelegedésről szóló cikkben sem biztos, hogy hasznos a tudományos közösség véleményétől radikálisan eltérő álláspontot bemutatni. Az úgynevezett klímakutatóknak van fogalmuk a múlt klímájáról és tudnak arról is, hogy miért nevezték Grönlandot zöld földnek, sőt a "kis jégkorszakról" is vannak feljegyzések, még tán a magyar wikin is van róla szócikk. Az egyébként már protected státuszt elért angol szócikk sem tesz ilyesmiről említést, van a klímaváltozás szócikk, ami vizsgál ilyesmiket, mint a Föld éghajlata földtörténeti korokon átívelően, oda mehet a glaciális, szerintem itt semmi keresnivalója. Az meg, hogy az a "normális", ha nincs jég a sarkokon szintén értelmezhetetlen kijelentés, de a snowball earth szócikket ezért már tényleg nem fogom lefordítani. Azt sem értem, hogy mit jelent az, hogy tudományos kitekintés a klimatológusok károgásából? A tudomány ami ezt a jelenséget vizsgálja ugyanis a klimatológia. Arról meg tényleg fölösleges beszélni, hogy az állításokhoz kéne valami forrást is feltüntetni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎213.222.145.209 (vitalap | szerkesztései)

Nem. Az egyik tudomány, amelyik vizsgálja a jelenséget, a klimatológia. Mellette egy rakás más tudomány is van, és ezek között már nem igaz a sokat hangoztatott „tudományos konszenzus”. Egyébként pedig azért konszenzus, mert akik elleneznék ezt az elméletet, azok nem nagyon jutnak szóhoz, mert az USÁ-nak szüksége van a széndioxidkvóták eladására. Geológusokat megkérdezve korántsem lenne olyan egységes az álláspont. A hógolyó Földről van magyar cikk. De ez az átmeneti globális glaciális semmit sem tesz hozzá az utóbbi félmilliárd év jelenségeinek megértéséhez, mert egyfelől az okok még mindig homályosak, másfelől pedig ez egy kiugróan magas anomália. A glaciálisok bemutatása pedig ha tetszik, ha nem, az éghajlatváltozások lefolyásának megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Épp azért van a károgás, mert sokan nem ismerik az úgynevezett kutatók között.

Hozzáteszem, hogy ha a klimatológusok tudnak a viking kori éghajlatról, és azt is tudják, hogy éppen a XIX. század az egyik leghidegebb évszázad volt az elmúlt 2000 évben, még rosszabb a helyzet, mert akkor nem tudatlanok, hanem csalók. Egy kirívó negatív anomáliához mérik az éghajlatváltozást, és úgy adják elő, mintha a XIX. századi érték – amiből kiindulnak – valamiféle standard, kívánatos és állandó állapot lenne. – LA pankuš 2012. július 26., 10:57 (CEST)

jó tudni, hogy az USÁnak szüksége van arra, hogy eladja a széndioxid kvótákat, gondolom épp ezért nem írták alá a kiotói protokollt, ami ezt lehetővé tenné. Jó tudni azt is, hogy a kiemelt angol szócikk a rossz és nem a magyar. De ha megnézed a kis jégkorszak angol szócikkét, akkor azt is láthatod, hogy nem csupán ahhoz képest van melegebb. Azt meg nem hiszem, hogy a klimatológusok nem hallottak volna a glaciálisokról. A tudományos konszenzus mértékét jelzi az is, hogy a klímaváltozás elméletét az összes fejlett ipari ország tudományos akadémiája elfogadja. Gondolom a tudományos akadémiákban csak klimatológusok vannak és geológusok nincsenek. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎213.222.145.209 (vitalap | szerkesztései)

Ez a szöveg a bevezetőben viszont nagyon fals: "Ma még nem dönthető el, hogy a hőmérséklet változása mennyiben az emberi tevékenység következménye, annak ellenére, hogy egyre inkább tényként tálalja a média." Pláne hog yutána két mondattal elismeri, hogy majdnem egyöntetű konszenzus van a kutatók és kormányok között, hogy az igazi ok az emberi beavatkozás. Tehát ezt nem a "média tálalja". -  Zimmy   2012. augusztus 16., 14:03 (CEST)

Dehogynem. A média tálalja, mégpedig szűrt információk alapján. És aki ellent merészel mondani, azt rögtön agyon is hallgatják. Jó esetben. Ma már nem tudsz ismeretterjesztő csatornára kapcsolni a tévén anélkül, hogy ne valami globális katasztrófáról károgjon. Jönnek a meteoritok, a globális felmelegedés és a következő jégkorszak egyszerre, emellett szupervulkánok és megacunamik fenyegetnek mindent. A média terjeszti a katasztrófahangulatot, és az információi mindig féloldalasak.

Egyébként őszintén: ki hány geológust hallott ebben a kérdésben nyilatkozni. Őket nem szokás megkérdezni. És ha már szóba került, a jelenlegi éghajlat hőmérsékleti értékei még bőven nem érik el a jégkorszak kezdeti állapotát. Van még hová melegedni. Az egy dolog, hogy az emberiségre nézve ennek meredek következményei lesznek, de Föld egészének szempontjából nem a melegedés lenne a legproblémásabb. Nem a melegedés ellen kellene küzdeni (nem lehet!) dollármilliárdokkal, hanem mondjuk a szemétfeldolgozást és elhelyezést megoldani. Sokkal károsabb, hogy már az óceánok közepén is fogkefék és üres flakonok úszkálnak. De az Egyesült Államoknak sokkal egyszerűbb a figyelmet a széndioxidra irányítani, mivel a technológiája már megengedi a kibocsátáscsökkentést, mint szembenézni a valódi problémákkal. Az egész mizéria egy terelés. – LA pankuš 2012. augusztus 16., 14:17 (CEST)

Szerintem hagyjuk a vitát, ha szerinted a Wall Street Journal vezércikke elhallgatásnak bizonyul, vagy az Egyesült Államok nyomatja a széndioxid kibocsátás korlátozását, akkor nincs miről beszélni. A tények ugyanis ezzel szemben azok, hogy a klímaszkeptikusok tudományos közösségben elfoglalt súlyuk többszörösét kapják médiamegjelenésben és az Egyesült Államok foggal-körömmel küzd a széndioxid-kibocsátás korlátozása ellen. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Bagako (vitalap | szerkesztései) 2012. augusztus 21., 13:44‎

Persze. Ezért kell mindent kipucolni a cikkből, ami a természetes folyamatokat muatatja be. Ha erről nincs leírás, akkor nem is létezik, és könnyebb a démonokat kergetni. Ahelyett, hogy valami hasznosat csinálnának. – LA pankuš 2012. augusztus 21., 14:38 (CEST)

Ha valaki higgadtan végiggondolja a földtörténetet, akkor azt látnia kell, hogy egy interglaciálisban vagyunk, s emiatt van egy jelentős felmelegedés. A jégkorszak nem az utóbbi évtizedek emberi tevékenysége miatt múlt el. Másrészt azt sem lehet lesöpörni az asztalról, hogy most mondjuk néhány évtized-évszázad alatt elégetjük azt a szenet (kőszén, kőolaj, földgáz) amit néhány százmilllió év alatt kötött meg a növény- és állatvilág. Ez gyorsíthatja a felmelegedést, akár jelentős mértékben. A gyorsulás azért lehet probléma, mert a gyorsabb változáshoz nehezebb alkalmazkodni. Sok birodalom vagy civilizáció hanyatlott le eddig is az éghajlatváltozás miatt, amit nem az ember okozott. Az biztosan nagyon félrevezető, ha csak néhány évtized folyamatait, adatait vesszük figyelembe. Először is az adatokat kell összeszedni, enélkül sok kérdés valóban nem eldönthető. Olyan meg a legritkább esetben van, hogy csak ez okozza, vagy csak az okozza. Paulus Pontius Crassus vita 2012. augusztus 22., 09:06 (CEST)

http://nationalacademies.org/onpi/06072005.pdf olvasgassátok, és gondolkodjatok el azon, hogy vajon vannak-e geológusok az egyes nemzetek tudományos akadémiáiban, vagy azokat is a gonosz rémhírkeltő klimatológusok vezetik, vagy nézzétek meg a saját magatok által berakott grafikonokat, amik szintén nem indokolnak ilyen mértékű és ilyen sebességű változást, esetleg nézzétek meg a wp angol változatát, ahol szintén nem esik szó földtörténetről, de ha erre nem vagytok képesek, akkor legalább egy interjút linkeljetek be valami ténylegesen elismert tudóssal, aki azt állítja, amit ti is, tehát hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenység eredménye. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Bagako (vitalap | szerkesztései)

Aki mindenáron hinni akar ebben, az tegye. Lassan már tényleg vallásos jellegű lesz, tilos mást gondolni a dolgokról. A tudományos evidenciák törlése vagy a forráskérés rájuk is ezt mutatja. A múltban gyorsabb és jelentősebb hőmérsékletváltozások is voltak a mainál, ez is tény. Ez önmagában még nem jelenti, hogy a mai ne lenne emberi tevékenység eredménye, ezért nem is értem ezt a nagy ellenkezést. Nemrégiben találkoztam egy magyar származású amerikai tudós cikkével, aki épp arról írt, hogy miért nem emberi beavatkozás eredménye a jelenlegi hőmérsékletváltozás. Ki is rúgták a NASA-tól rögtön. A Magyar Tudományos Akadémia nem talált elvi hibát a cikkében, de persze siettek kijelenteni, hogy ettől még nem feltétlenül igaz. Hát ennyit az Akadémiákról. – LA pankuš 2012. augusztus 27., 18:45 (CEST)

Esetleg azt is megmondanád, hogy ha az Akadémiák nem illetékesek tudományos kérdésekben, akkort kik? Az, hogy olvastál valahol, valamikor egy cikket eléggé anekdotikus érvelésnek tűnik, de gondolom te okosabb vagy nem csak a tudományos közösségnél vagy az angol wikipediánál, de mindenki másnál is. Ezen kívül a klímaváltozás szócikknél hosszan írnak a számodra kedves elméletekről, amik a földtörténet korábbi klímájával foglalkoznak, ez a szócikk viszont az ember által okozott hatásokkal foglalkozik, a te gondolataid esetleg mint kritikák szekció férnének bele szerintem, nem rögtön kezdésnek. A tudományos megállapítások vitatása inkább vallásos, mint a tudományos konszenzus elfogadása, de kezdem belátni, hogy veled értelmetlen vitatkozni (Ld. még az USA nyomatja - hamis, geológusokat nem kérdeznek - hamis, a média csak az egyik oldalt nyomatja - hamis, mindezt források nélkül persze).Bagako vita 2012. augusztus 28., 12:41 (CEST)

Amiket itt emlegetsz, azok nem a cikkben, hanem a vitalapon vannak. Az érvelésben természetesen nem hivatkozom lépten-nyomon másokra, hanem próbálom összefoglalni a mondandómat. De úgy látszik, hiába. Ez a cikk nem az ember által okozott károkkal foglalkozik, hanem a gloibális felmelegedéssel. Ez a címe, ha nem tévedek. Következésképp az okait taglalni kell. Egyesek véleménye szerint emberi tevékenység okozza a jelenlegi klímaváltozást, mások szerint nem. Az enciklopédiának az a feladata, hogy bemutassa a tudományos tényeket, azok elhallgatása sehová sem vezet, csak a katasztrófahangulathoz. Ahhozz az elméletcsoporthoz, miszerint természetes folyamatok zajlanak, szervesen hozzátartozik a földtörténet, csak úgy érthető, illetve egy 40 millió éves klímaingadozásnak a része, amit nem lehet másképp bemutatni, mint annak a 40 millió évnek a klímatörténetével. Ha a 19. század közepén kezdődő rendszeres meteorológiai feljegyzésekkel kezdjük, akkor tényleg az lesz az eredmény, hogy az elmúlt évtizedekben megfigyelt gyors változást csak az ember okozhatta. De ha kinézünk ebből a gödörből, akkor látható, hogy a földtörténetben általában is, és az utolsó néhány százezer évben, sőt az utolsó 8000 évben is voltak a jelenleginél nagyobb és gyorsabb változások. Így már nem olyan egyértelmű, hogy az ember okozza-e ezt, egyáltalán ráerősít-e. A légköri széndioxid koncentrációjának változása például nem teljesen fedi a földtörténeti klímaváltozások hőmérsékletgörbéjét. Még az is lehet, hogy összességében elhanyagolható a hatása, hiszen a légkör legerősebb üvegházgáza nem a széndioxid (aminél nagyságrendekkel nagyobb koncentráció is volt már), hanem a vízgőz. Ezeket ismerni kell ahhoz, hogy véleményt lehessen alkotni. – LA pankuš 2012. augusztus 28., 13:28 (CEST)

Egyes vélemények szerint létezik evolúció, mások szerint nem. De ha megnézed az evolúció szócikket, az nem a kreacionizmussal indít. Lehet helye az ellenvéleményeknek, de ettől függetlenül a jelenleg elfogadott elmélet szerint a globális felmelegedés emberi tevékenység eredménye, így a cikknek nem a földtörténeti ellenérvekkel kellene indíytania, azok maximum a cikk végén, mint kritikák szerepelhetnének, ahogy az a protected státuszú angol szócikkben is van. A klímaváltozás kutatása során nem csupán a 19. századtól rendelkezik adatokkal, a klímaproxik segítségével következtethetünk a korábbi időszakok hőmérsékletére is. http://en.wikipedia.org/wiki/File:2000_Year_Temperature_Comparison.png Ez az ábra csupán az elmúlt 2000 év hőmérsékletéről mutat adatokat, de nem igaz az az állítás, hogy voltak gyorsabb és nagyobb változások. Az az elméletcsoport, mely szerint a globális felmelegedés természetes folyamat távol áll a tudomány fősodrától, valahol a perpetum mobile szintjén mozog tudományos támogatottsága. Ajánlott olvasnivaló: http://en.wikipedia.org/wiki/Scientific_opinion_on_climate_change

Én nem az elmúlt 2000, hanem az elmúlt 8000 évről beszéltem. Ugyanazon az oldalon, amit linkeltél, ott van ez is. Egyértelmű. Pedig nem én csináltam, becsszóra. A kreacionizmus és az evolúció viszonya pedig nem olyan, mint a mai éghajlatváltozás és a földtörténet viszonya. A földtörténet nem cáfolata vagy kritikája a globális melegedésnek, hanem a magyarázatának egy alternatívája. Ha nem látsz különbséget, az baj. Ha a melegedést mégsem emberi tevékenység okozná, akkor egy olyan folyamat aktuális állomása, ami 40 millió éve tart. A jelenleg elfogadott elmélet: melegszenek a Föld bizonyos területei. Az okok pedig ismeretlenek. Az egyik feltevés szerint emberi tevékenység okozza, a másik szerint meg nem. Ide se kell perpetum mobilét keverni, mert ismét nem azonos fajsúlyú dolgokról van szó. A nem emberi eredetű hőmérsékletváltozás feltevését a perpetum mobiléhoz hasonlítani tipikus kútmérgezéses érvelési hiba. 30 évvel ezelőtt még csak két ember hitte el, hogy a dinoszauruszokat egy meteorit pusztította ki. Ma már a tudományos világ nagy része ezt hiszi. (Szerintem ez se igaz.) Vajon Walter Alvarez volt fantaszta? Esetleg most azok, akik földi eredetű okban gondolkodnak? Nem lehet ezekben a kérdésekben abszolutívuszokban beszélni. – LA pankuš 2012. augusztus 28., 16:13 (CEST)

És az általad idézett kép kísérőszövegéből:"Because of the limitations of data sampling, each curve in the main plot was smoothed (see methods below) and consequently, this figure can not resolve temperature fluctuations faster than approximately 300 years. Further, while 2004 appears warmer than any other time in the long-term average, and hence might be a sign of global warming, it should also be noted that the 2004 measurement is from a single year" Azóta eltelt pár év, azok is hasonlóan melegek voltak, de azt hiszem nincs 300 évünk kivárni, hogy a kérdés eldőljön. A kreeacionizmus/evolúció pedig azért jó példa, mert a kreacionizmus tudományos elfogadottsága hasonló, mint annak, hogy nem emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, aminek létét pár éve még sokan el sem ismerték, ma már ilyen vélemények nincsenek, sőt olyanok sem amelyek egyértelműen tagadnák, hogy ez emberi tevékenység eredménye, csupán olyanok, akik szerint ezt nem lehet eldönteni. Ismétlem és az általam idézett szócikk is ezt mondja, ma már nincs olyan tudományos testület, ami határozottan tagadná, hogy a globális felmelegedéshez köze lenne az emberi tevékenységnek, az utolsó ilyen szervezet az American Association of Petroleum Geologists volt. Szerintem te nem vagy tájékozott, vagy nem akarsz hinni a tényeknek.Bagako vita 2012. augusztus 28., 17:16 (CEST)

Talán a cikket is kéne olvasni... Abban nincs olyan állítás, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenység eredménye. Csak olyan, hogy a jelenlegi állapot tökéletesen illeszkedik egy interglaciális melegedő szakaszába, amelyben egyébként vagyunk. Pontosan azt mondtam én is fentebb, hogy az emberi mértéket nem lehet megállapítani. Az pedig egyszerűen nem igaz, amit a kreacionizmussal kapcsolatban állítasz, már csak azért sem, mert a kreacionizmus önmagában nem tudományos elmélet vagy megközelítés. Egyébként akik azt állítják, hogy a melegedés emberi eredetű, azok is elismerik, hogy a mértékét nem lehet meghatározni. Ha tehát nem lehet megmondani, hogy a melegedés okai közül az emberi tevékenység milyen mértékben ludas, akkor a legalapvetőbb logika szerint a skála a 0-tól indul. – LA pankuš 2012. augusztus 28., 18:44 (CEST)

Talán a cikket is kéne olvasni... Abban nincs olyan állítás, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenység eredménye. Ja, csak nincs kibontva az igazság minden eleme. Azzal, hogy azt állítod, hogy nem lehet megállapítani, hogy az ember mekkora mértékben felelős, illetve, hogy a felmelegedés tökéletesen illeszkedik egy 400 ezer éves folyamatba, azt sugallod, hogy az emberi tevékenzségnek semmi köze nincs a jelenséghez. Ezt az álláspontot ma nagyon kevesen osztják a tudományos közösségen belül, úgyhogy szerintem nem biztos, hogy ezzel kellene kezdeni, mint azt már említettem, a szócikken belül, később, mint a jelenlegi értelmezésünk kritikája belefér, mint tény vagy mint általánosan elfogadott álláspont nem. Ha szerinted minden tudós sötétzöld, akkor persze nincs miről vitatkozni, de azért azt vedd figyelembe, hogy mekkora összegeket áldoztak különböző olajcégek a klímaváltozás tagadását kutató tudósok finanszírozására, milyen kevés sikerrel.--Bagako vita 2012. augusztus 29., 18:12 (CEST)

Ez nem sugallat kérdése. A tény az tény, és biztosan nem találsz olyan szakembert, aki vitatná, hogy jelenleg egy interglaciális melegedő szakaszában vagyunk. Innentől ez is ide tartozik. – LA pankuš 2012. augusztus 29., 21:19 (CEST)

Azt elhiszem, hogy a glaciálisból az interglaciálisba történő átmenet melegedő szakaszt jelent, az, hogy egy interglaciális n ezredik éve miért melegedő, arra viszont kéne forrás. Az, hogy úgy fogalmazol, mintha az emberi tevékenységnek semmi köze nem lenne a globális felmelegedéshez pedig akárhogy vesszük hazugság. És olyan szakembert sem találsz, aki vitatná az emberi beavatkozás jelentőségét a jelenség kapcsán, de ha szerinted a magyar wikipédia alkalmas arra, hogy szembemenjen az összes többi wikivel, akkor hajrá, népünk így biztos mindent jobban fog tudni...--Bagako vita 2012. szeptember 2., 15:15 (CEST)

Az engem cseppet sem érdekel, hogy akérmelyik másnyelvű wikivel szembemegy. Azok is csak lelkes amatőrök által írt forrásfeldolgozások, nem tekinthetők forrásnak vagy etalonnak. Az interglaciálisok pedig tudvalevően n-ezer évig instabil éghajlatúak, az ingadozásai természetesek. Én nem fogalmazok úgy, mint ha az emberi beavatkozásnak semmi köze nem lenne hozzá, bár fogalmazhatnék úgy, hogy elhanyagolható. Viszont sose értettem azokat a sötétzöld természetvédőket, akik például az atomerőművek ellen tiltakoznak. Szerintem a tüntetés után mindegyik hazamegy, felkapcsolja a lámpát és bedugja a számítógépét. Ehhez energia kell, de ha nem atomenergia szolgáltatja, akkor marad a hagyományos hőerőmű, ami széndioxidot bocsát ki. Ennyit a logikájukról. Majd ha a szél-, nap- és egyéb alternatív energiákat jó hatásfokkal és olcsón lehet hasznosítani, akkor talán tenni is lehet valamit. Ám érdekes módon az innováció még mindig nem ezek felé halad, az ilyen irányú kutatások kevés támogatást kapnak a leghangosabb zöld államoktól is. – LA pankuš 2012. szeptember 9., 09:39 (CEST)

Egyrészt nem vagyok benne bizos, hogy a protected státuszú, a magyarnál jóval nagyobb szerkesztői bázisú angol wiki az teljes egészében csak lelkes amatőtök munkája lenne, másrészt pedig a klímaváltozással foglalkozó tudósokról sem gondolnám, hogy mindannyian sötétzöldek lennének. Miért nem az általad "sötétzöldnek" nevezett álláspont az uralkodó olyan kérdésekben, mint a gmo-k vagy az általad is említett atom? És miért az a globális felmelegedés ügyében? Talán, mert a tudomány igyekszik értékmentes lenni? Másrészt meg mi köze a globális felmelegedésnek a zöld aktivizmushoz? Megsúgom, nem a környezetvédők miatt van a jelenség és van egy olyan érzésem, hogy nem is ők találták ki. Harmadrészt meg mind az EU, mind az Egyesült Államok, mind Kína egyre nagyobb összegeket költ a megújuló energiaforrásokra és azok növekedése jóval dinamikusabb, mint a fosszilis vagy nukleáris alapú energiatermelés növekedése és a költségei is csökkenek. Azt sem értem, hogy mit jelent az, hogy szerinted az ilyen irányú kutatások kevés támogatást kapnak a leghangosabb zöld államoktól is? Az EU irányelve előírják a megújuló kapacitások bővítését, a legtöbb helyen a "zöld" áram ára támogatott és az ilyen irányú kapacitások bővülnek. Ettől függetlenül persze az olajipar még mindig az egyik legnagyobb iparág a bolygón, ennek megfelelő lobbierővel. Lehet, hogy kényelmetlen elfogadni az emberiség által játszott szerepet, de hosszabb távon a bekötött szm sem biztos, hogy előrefelé vezet. Egyébként szívesen írok szócikket a sötétzöldekről is, ők ugyanis nem az atomerőmű, hanem a teljes ipari civilizáció ellen tiltakoznak, és mint ilyen, Magyarországon nem is nagyon találni támogatójukat. A globális felmelegedéssel és a megújuló energiával foglalkozó szervezetek jelentős része annyira mérsékelt zöld, hogy sok esetben egyátalán nem is illik rá ez a jelző.--Bagako vita 2012. szeptember 13., 09:02 (CEST)

Maradjunk a cikk témájánál és a tényeknél:

  1. tény: interglaciálisban vagyunk, amit senki sem vitat
  2. tény: az interglaciálisok labilis éghajlatúak általában
  3. tény: az elmúlt kétmillió évben több interglaciális is volt, amelyek legmelegebb periódusainak hőmérsékletét még mindig nem értük el
  4. tény: nem tudjuk leválasztani az emberi tevékenység eredményét az éghajlat természetes ingadozásától
  5. tény: történeti felmelegedési periódusok ismertek emberi széndioxidkibocsátás nélkül, és nem igaz, hogy ma melegebb lenne, mint a középkor közepén, mert akkor Grönlandon növényeket lehetne termeszteni
  6. tény: a rendszeres meteorológiai megfigyelések a 19. század közepén kezdődtek, ami minden ismeretünk szerint egy kiugróan hideg periódus vége, és minden adatunkat ehhez hasonlítják.

Következtetés: a földtörténeti folyamatok ismertetése ennek a cikknek a lényegi része, mert anélkül érthetetlen. Pont. – LA pankuš 2012. szeptember 13., 14:01 (CEST)

Tény, hogy a legtöbb tudományos testület szerint a mostani melegedést nem az interglaciális labilitása okozza. Tény, hogy a tudományos konszenzus szerint a mostani melegedés elsősorban emberi tevékenység eredménye Tény, hogy az olajipar számos "tudóst" fizet ennek cáfolására. Tény, hogy sikertelenül. Tény, hogy ha hihetünk a klímaproxiknak, akkor most melegebb van, mint a középkor során. Tény, hogy Grönlandon elolvadt a jég. Tény, hogy az emberi tevékenység bagatellizálása szuper jól képes megnyugtatni a lelkiismeretet. Tény, hogy az amerikai és brit sajtó, illetve a különböző gazdasági/üzleti lapok előszeretettel cikkeznek arról, hogy a globális felmelegedés nem emberi tevékenység eredménye, ám ezt annak kell látni, ami: üzleti érdekek képviseletének. Tény, hogy a klímaproxik használatával a melegedést nem csupán a 19. századhoz hasonlítják. Tény, hogy felajánlottam, hogy maradjon a glaciálisokról szóló rész, de ne a cikk elején. Tény, hogy semekkora kompromisszumkészséget nem mutatsz. Tény, hogy cserébe olyan érveket használsz, mint hogy a sötétzöldek hülyék. Tény, hogy nem linkelsz forrásokat. Tény az is, hogy Milutyin Milankovity munkássága óta sokat fejlődött a meteorológia http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Pleisztoc%C3%A9n_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9kletv%C3%A1ltoz%C3%A1sok.PNG

Tény, hogy az általad oly fontos tartott földtörténeti hőmérsékletváltozások dinamikáját megfigyelve most csökkennie kéne a hőmérsékletnek.--Bagako vita 2012. szeptember 13., 18:29 (CEST)

Elég egyetlen geológiai tankönyvbe vagy tanulmányba belenézni ahhoz, hogy észrevegyük. Pl. a Kárpát-medence mintegy 10 000 éve szubmediterrán volt, néhány más interglaciálisban pedig egyenesen mediterrán. A klímaproxik indirekt számítások hosszú távra, a pontosságuk nagyon gyenge, és eredményük inkább függ attól, hogy mit akarnak kihozni belőle, mint attól, hogy milyen volt ténylegesen. Tehát a „tény, hogy ha hihetünk...” nem tény. Nem hihetünk, nem hinni kell, ez nem hit kérdése. Ami pedig a tényként említett fizetett tudósokat illeti, azt csak összeesküvéselméletnek tudom tekinteni. Ráadásul vitaképtelenné tesz, bármit állítok vagy hoznék forrást, a legegyszerűbb ellenérv rögtön az lenne, hogy az olajlobbi fizette – ez egy szimpla kútmérgezés. Ezért is nem töröm magam, hogy feleslegesen forrásoljak. Ehelyett geológiai trivialitásokról beszélek, amiket épp úgy nem kell forrásolni, mint azt az állítást, hogy az ég kék. Mindjárt kiderül, hogy engem is a nemzetközi olajlobbi fizet. Így nem lehet vitázni. – LA pankuš 2012. szeptember 13., 18:45 (CEST)

Magyar Tudomány, Reményi Károly: Az oxigén, a szén-dioxid és az energia. Az első grafikon meglehetősen szemléletesen mutatja, hogy a légköri szén-dioxid mennyisége jóval nagyobb ütemben nő, mint a kibocsátás. Ennyit az emberi eredetről. Eddig is azt állítottam, hogy ha nullára is redukáljuk a saját kibocsátásunkat, attól még semmi sem változik a trendben. Az pedig egy másik kérdés, hogy a szén-dioxid valójában mekkora szerepet játszik a melegedés ütemében egy olyan légkörben, ahol a legerősebb és a legnagyobb mennyiségű üvegházgáz a vízgőz. – LA pankuš 2012. október 1., 14:42 (CEST)

"4. tény: nem tudjuk leválasztani az emberi tevékenység eredményét az éghajlat természetes ingadozásától" Ez nem teljesen igaz, fizikai törvényekről van szó, amelyek többé-kevésbé ismertek. Amikor egy ember ökológiai lábnyomát számítjuk, akkor az általa keltett üvegházhatást is pontosan ki tudjuk számolni, mégpedig több úton is. Ha csak összehasonlítás a cél (nem globális összesítés), akkor pl. elegendő a bevitt energia (a felszívódott táplálék energia-beltartalma) és a hasznos munkára fordított energia arányát kiszámolni (minden összehasonlított objektum - ember, igásló, traktor, stb. - között), melynek mértékegysége MJ/MJ. Az ember esetében ez kb. 11 MJ/MJ, egy igásló-pár kb. 6 MJ/MJ, míg egy traktor (a munkatengelyen) 13 MJ/MJ üvegházhatású. Bár még nem próbáltam, de talán nem lenne nagy ördöngősség az abszolút üvegházhatás kiszámolása sem ... és akkor az így kiszámolt (ember által okozott) hőmérséklet-emelkedés és a mért hőmérséklet-emelkedés különbsége adná az úgynevezett "természetes ingadozást". Dezső László vita 2013. december 2., 16:55 (CET)

Érdekes módon ugyanezen adatokból kiindulva sokan állítják, hogy 10 000 éven belül nagyobb eljegesedés várható, mint amekkora a kainozoikumi jégkorszakban valaha is volt. Az abszolút számítgatásoknak semmi értelme, mert millió meg egy egyéb hatástól függ a végeredmény. – LA pankuš 2013. december 2., 18:42 (CET)

Óceánok széndioxid-oldóképességeSzerkesztés

A szócikk - helyesen - felhívja a figyelmet az óceánok nagy hőkapacitására. Azonban a globális melegedés elhúzódásának ennél sokkal nagyobb hatású oka is van: a víz széndioxid-oldó képessége, amely meglehetősen nagy (egészen a szénsav-képződésig). Ha ma varázsütésre leállnánk az üvegházhatás-keltés túlzó formáinak (centralizált áramtermelés cca 50%, világkereskedelmi logisztika cca 25%, elégtelen hőszigetelések cca 10%, az agrárium spontán metántermelése cca 10%, mindez a jelenlegi népességet feltételező dimenzióban, de mindenek előtt a globálisan 130-szoros túlnépesedés dimenziójában, melynek felszámolásával 100%-ban felszámolható a túlzott üvegházhatás) mindegyikével, az óceánokban (az ipari forradalom kezdete óta) oldott széndioxid 30 ... 40 évig továbbra is felszabadulna és melegítené a légkört. Jó lenne, ha fizikus/kémikus átnézné és javítaná ezt a részt. Dezső László vita 2013. június 14., 15:14 (CEST)

„Az ipari forradalom kezdete óta oldott széndioxid” csak akkor szabadulna fel, ha az óceánok hőmérséklete jelentősen megnőne. Amit az óceán elnyelt, az ott is marad, azért nyelte el, mert feloldotta. Ha növekszik a hőmérséklete, akkor csökken a gázoldóképesség, de nem szűnik meg teljesen varázsütésre, így nem bocsátja vissza az összes elnyelt gázt. Viszont ha növekszik a hőmérséklet, megnő a széndioxid eltemetődését okozó folyamatok sebessége is (pl. mészvázú állatokból mészkő képződik, ami jelentős és végleges széndioxid elvonással jár). Ezek bonyolult egyensúlyi folyamatok, amikből a globális felmelegedéssel riogatók mindig csak azokat veszik figyelembe, amik az elméleteiket látszólag alátámasztják. – LA pankuš 2013. december 2., 18:48 (CET)

Tarvágásos erdőirtás TanzániábanSzerkesztés

„Tarvágásos erdőirtás” nincs és nem is lehet. Ezek ugyanis egymást kizáró fogalmak/folyamatok. A tarvágás az erdő mesterséges megújításának gyakorlatilag egyetlen módja. Ilyenkor bent hagyják a kivágott fák gyökereit a földben, és ezek a gyökerek meggátolják a talaj erodálását abban az időszakban, amíg az újulat fölcseperedik. Az erdőirtás lényege éppen az, hogy kiássák a gyökereket, hogy a területet utána más célra tudják hasznosítani. Ez a más cél Hátsó-Indiában és a Szunda-szigeteken az olajpálma, Brazíliában pedig a cukornád termesztése — mindkettő azért, hogy bioüzemanyagot gyártsanak belőle. Ebbéli minőségükben (is) a bioüzemanyagok szorgalmazói a Föld messze-messze legnagyobb fajirtói.

P/c vita 2018. december 24., 00:01 (CET)

Korrekt. Javítva. De ezért fölösleges volt ideírni. :) –   Zimmy   2018. december 28., 11:52 (CET)
Nem volt fölösleges: én például tanultam valamit, amiről amúgy nem szereztem volna tudomást. Malatinszky vita 2018. december 28., 13:28 (CET)

A szemléltető ábraanyag átgondolatlan és redundáns. Így pl. kétszer szerepel benne a Vostok–2 jégfúrás hőmérsékleti diagramja és egyszer a széndioxid — de ez utóbbi tükrözött helyzetben: a hőmérsékleti görbéken baloldalt van a jelenkor, a széndioxidon meg jobbra.

P/c vita 2018. december 24., 00:06 (CET)

(En Esperanto, ELNÉZÉST)Szerkesztés

(ELNÉZÉST, mi ne parol'as MAGYAR'o'n, mi'a ag'ad'o pri plur'a'j tem'o'j (inkluziv'e la tut'mond'a varm'iĝ'o) est'as inter'naci'a, do mi skrib'as en Esperanto)

Mi ŝat'us ke est'us / est'u la ar'o de la original'a'j font'o'j, mi dir'is «original'a'j», pri la tut'mond'a varm'iĝ'o, est'us / est'u en la artikol'o, (la ar'o de la original'a'j font'o'j dev'ant'a est'i rigor'a per re'ir'o'j je la font'o'j) tiu ĉi por ke la klimat'skeptik'o'j kiu'j ne'as la tut'mond'a'n varm'iĝ'o'n est'us / est'u inform'at'a'j / inform'it'a'j, objektiv'e, pri tiu ĉi disput'a tem'o. 131.255.4.148 (vita) 2021. október 10., 00:10 (CEST)

New graph you might like to translateSzerkesztés

Hello - there is a new graph suggested at

https://meta.wikimedia.org/wiki/Climate_change_portal/climate_denial_review

so you might like to replace your existing graph with a translation of

https://meta.wikimedia.org/wiki/Climate_change_portal/climate_denial_review#/media/File:Temperature_reconstruction_last_two_millennia.svg

Chidgk1 vita 2021. december 5., 20:21 (CET)

Visszatérés a(z) „Globális felmelegedés” laphoz.