Vita:Hellenizmus

E szócikk témája történelem tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A hellenizmus az hellenizmus

Valaki valamiért é-vel írta, ami kétségtelenül szép és archaikus, de a mai helyesírási szabályok szerént ez e-vel írandó. Bennó 2007. január 28., 23:47 (CET)

Borzalmasak ezek az archaikus történelemkönyvek, amiket az egyetemen használunk...--Mathae قلني 2007. január 30., 12:22 (CET)

Kis huncut! Maga nyilván ironizál. Persze hogy előfordul archaizmus egy egyetemi tankönyvben, sőt mi több, az egy kimondottan disztingvált divat. A mi tanáraink között volt olyan például (ELTE BTK), aki megkövetelte, hogy handout helyett sillabuszt mondjunk. Sajnos azonban bármennyire híve legyek én az archaizálásnak, az AkH.¹¹ 28. állásfoglalása világos ezügyben, és most büntetésedül ideidézem egy az egyben az Osirisból (bár begépelni nekem kell, tehát az erkölcsjavító célzat kissé kétséges :o):

Az -izmus, -ista stb. képzők előtti magánhangzó-rövidülés. Az idegen eredetű -izmus, -ista, -itás, -itál, -izál, -ikus stb. képzők előtt a főként idegen eredet tövek egy részében a tő belseji hosszú magánhangzó megrövidül. Ez az írásmód számít szabályosnak:

démosz – demokratikus | diakrónia – diakronikus | eufémia – eufemikus | hérosz – heroikus | hellén – hellenizmus, hellenisztikus stb.

A hosszú magánhangzó néhány szó származékában megőrződik, de ez az írásmód számít kivételesnek:

akadémia – akadémikus | kémia – kémikus | líra – lírikus

Lásd, kivel van dolgod, az összes példát nem idézem a fejedre. Bennó 2007. január 30., 13:18 (CET)

Elhiszem és elhittem mindezt, bár a handouttól és sillabusztól egyaránt kiráz a hideg. Csak gondoltam, ha már ezek az elvetemült szakértők ével mondják, történelem- és holtnyelv-tanárok vegyest, akkor csak igazuk lehet... Egyébként szerintem még jól sem néz ki, mert odáig oké, hogy helléniszmosz, de hogy latin raggal ellázni? Elég öszvér az a hellénizmus. Örülök viszont, hogy az Akadémia állást foglalt, bár Laczkó Krisztina tanárnőnek hála némi betekintést nyertem az Akh életébe. Hát, azóta finoman szólva szkeptikus vagyok ;). Sok beszédnek sok az alja, nem szaporítom tovább a szót, végkövetkeztetés: legyen. --Mathae قلني 2007. január 30., 13:34 (CET)

Háááát. Magam is Laczkó tanárnő emlőin nevelkedtem helyesírás-ügyben, és nagy tisztelője vagyok, különösen azt szeretem benne, hogy nem tekinti szentségnek a helyesírást, mint ahogy nem is az, csak egy nagy multú épület ezer apró sajátossággal, logikátlansággal, hagyománnyal. Van egyébként a folyamatnak fordítottja is, van aki "akademikust" meg "kemikust" meg "lirikust" mond és ír, lelke rajta. :o) A toldalékokkal kapcsolatban viszont mint ókorász hadd ne értsek egyet veled, nekem a kedvenceim ezek a hibridek, mert sokszor annyira jól elárulnak bizonyos szótörténeti fejleményeket. Nincs ezekkel semmi baj, be is szervesültek már szépen ezer nyelvbe. Ha pedig kötözködni akarnék – quod absit! :o) – hát a szóba került ragok közül speciel egy latin van: az -itas elvont fogalomképző (nőnemű), a többi görög, illetve az -ikus az kettős, véletlenül egybeeső képző, lévén ugye a két fivér rokonnyelv (pardon, nővér, latinul a nyelvek nőneműek). Bennó 2007. január 30., 13:44 (CET)