Vita:Kamat

Aktív megbeszélések

Ezt még folytatni szeretném, csak most nincs időm rá (Perselus)

Addig azért ráteszem a csonk jelzést. Ha kész a cikk, akkor kitörtölheted belőle. -Serinde 2005. április 30., 09:39 (CEST)


A realkamat keplete szerintem nem helyes. Igy szerepel: Reál kamat = Nominális kamat / (1+inflációs ráta)

Ez alapjan a real kamat mindig pozitiv lenne, csak kisebb a nominalis kamatnal. Mivel a r.k.lab = nom.k.lab - inflacios rata, ebbol kovetkezoen ha az infl.rata nagyobb a nom. kamatlabnal, akkor negativnak kene lennie. Sajnos nem talaltam olyan forrast, ahol a real kamat keplete meglett volna, de a fentiek alapjan en a Reál kamat = Toke * (Nominális kamatláb - Inflációs ráta) kepletre szavaznek. - Rocky 2005. május 3., 00:48 (CEST)


hianyzik az egyszerü- es a kamatos (halmozott, ill. tökesitett) kamat magyarazata. ha ez a szocikk jelentösen bövitve lesz, erdemes külön szocikket letrehozni a halmozott kamat reszletes magyarazatara, mint az angol szocikkben. az angol compound interest https://en.wikipedia.org/wiki/Compound_interest es a magyar kamatos kamat kapcsolata (link) oda illene (ha lesz egy külön szocikk).


A bankracio.hu honlapon található, az engedélyben részletezett (lásd sablondokumentáció) oldalak szövegeinek engedélye.


Reál vs. nominál kamatSzerkesztés

Sajna, ez a rész egy kicsit pontosításra szorul, mivel abba a hétköznapi hibába estünk, amit egyébként nem könnyű kikerülni, hogy keveredik a kamat és a kamatláb fogalma. Most pontosítom az oldalt, ha annak elolvasása után még kérdésed van, azt kérlek jelezd újra. --Perselus 2005. május 3., 09:36 (CEST)


Az ujonnan felkerult kamatlabas keplet jonak tunik, de a real kamatra vonatkozo keplettel tovabbra sem ertek egyet. Bar Te vagy a kozgazdasz, ugyhogy elkepzelhetonek tartom, hogy az megis OK, csak akkor a real kamat fogalmat kene rendbe tenni a fejemben. A real kamat nem a nominalis kamatnak az inflacios veszteseget meghalado resze? Tehat az altalam tegnap irt - kozelito - keplet alapjan pl. 20%-os inflacios rataval es 10%-os nominalis kamattal a real kamatlab -10%-ra jon ki (az Altalad pontositott keplet alapjan ez -8.3%). Ebben az esetben a real kamat nem negativ? Szerintem az -83 Ft lenne 1000 Ft toke utan. A fenti keplettel ugyanez poz. elojellel jon ki. (Kozben utanaszamoltam a pontositott keplettel, es az nem csak jonak tunik, hanem teljesen jo eredmenyt ad, ugyhogy az a tokeletes keplet.) -- Rocky 2005. május 4., 00:43 (CEST)


Azt hiszem, megtalaltam a hibat. A kamatlabra vonatkozo pontos keplet alapjan a tokevel valo szorzassal kijon egy olyan koztes eredmeny, ahol a szamlaloban van a toke + nom.kamat, majd le kell belole vonni a toket (de az mar a szamlalon kivul van; itt johetett egy egyszerusitesi hiba). A vegeredmeny hasonlit ahhoz, amit irtal: Reál kamat = (Nominális kamat - (tőke * infl.ráta)) / (1+inflációs ráta) Ezzel jol jon ki az eredmeny; ha az infl. veszteseg nagyobb a nom.k.-nal, negativ lesz a real kamat. Szerinted is igy korrekt? -- Rocky 2005. május 4., 01:03 (CEST)


Nos akkor egy számpéldával próbáljuk meg helyre tenni az ügyet.

Kiinduló adataink:

befektetett tőke: 1000 Ft

kamatláb: 10%

időtáv: 1 év

infláció: 20%

Reál kamat meghatározása

nominális kamat = 1000 Ft * 10% = 100 Ft

reál kamat = 100 Ft / (1+0,2) = 83 Ft

Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen megkapott 100 Ft kamat, az infláció leértékelő hatása miatt csak 83 Ft-ot ér.

Reál kamatláb meghatározása:

Reál kamatláb = ((1+0,1) / (1+0,2)) - 1 = - 0,083 = - 8,3%

Befektetett tőkénk értékének meghatározása:

Ha most azt szeretnénk megtudni, mennyit fog érni az 1000 Ft befektetett tőkénk 1 év múlva nominális és reálértéken, akkor azt az alábbiak szerint is kiszámolhatjuk (kamatos kamatozás képlete alapján)

Nominális értéken = 1000 Ft + (1000 Ft * 0,1) = 1000 Ft * (1+0,1) = 1100 Ft

Reál értéken = 1000 Ft + (1000 Ft * (-0,083)) = 1000 Ft * (1-0,083) = 917 Ft

Nos itt ez az utóbbi az érdekes, hiszen a korábbi számításokból azt gondoltuk volna, hogy 1083-nak kellene kijönnie. Ez azonban azért nem igaz, mert egy fontos alaptétel a nominál és reálszámításoknál, hogy az egyeztetéseket mindig el kell végezni, vagyis ha reálértéken számolunk, akkor mindent reálértéken kell figyelembe venni:

1000 Ft befektetésünk reálértéke egy év múlva: 1000 Ft / (1 + 0,2) = 833 Ft

A kapott reálkamat egy év múlva (ezt már kiszámoltuk): 83 Ft. Ez úgy is kiszámolható lenne, hogy a 833 Ft értékű reálbefektetésünkre fizet a bank 10% nominális kamatot (hiszen egy bank nem tud reálkamatot kifizetni), ami 833 Ft * 0,1 = 83 Ft.

Vagyis az egy év múlva visszakapott pénzünk vásárlóértéke: 833 Ft + 83 Ft = 916 Ft (az egy forint eltérés a kerekítésekből adódik)

Ebből most újra ki tudjuk számítani a reálkamatlábat, ami az 1000 Ft kezdeti reál befektetésünk (annak a reál értéke a befektetésekor még 1000 Ft volt), és a befektetésünk 1 év múlvai reálértéke alapján (917 Ft / 1000 Ft) - 1 = -0,083 = -8,3%

Összegzés

Véleményem szerint ennél jobban nem érdemes belebonyolódni a reál és nominál kamat számítás rejtelmeibe. A számítások során a reál és nominál értékek egyeztetése mindig sok bonyodalmat okoz, ezért minden szakirodalom azt javasolja, hogy kamatszámítási feladatoknál a nominális adatokkal számoljunk (hiszen reálpénzáramlás a valóságban sosem történik), és csak a legvégén váltsuk azokat az értékeket reálértékre, amik bennünket érdekelnek. Erre pedig kiválóan alkalmasak azok a képletek, amiket leírtam a szócikkben.

(Perselus)


OK. Ezert irtam, hogy lehet, hogy a real kamat fogalmat kene rendbe tenni a fejemben. Ezek szerint a real kamat szamitasakor az inflaciot csak a (nominalis) kamat reszre kell figyelembe venni, a toke inflacios vesztesege nem szamit bele, azt a toke realertekenel kell belekalkulalni. Akkor igy stimmel a keplet. -- Rocky 2005. május 4., 17:42 (CEST)

Kamatozás átmozgatásaSzerkesztés

Szívem szerint átmozgatnám a kamatozás részt és pontosítanám, illetve kibővíteném. Bár nem lenne olyan hosszú szócikk, de legalább szakmailag korrektül lenne rajta minden. Várom a véleményeket!

Drkazmer   No mesélj... 2008. október 31., 00:35 (CET)

Sokféle jelölésSzerkesztés

Miért kell az egyszerű kamatozásnál cénullal, a kamatoskamatozásnál meg T-vel jelölni a tőkét? Meg az elnevezések is változatosak: "kamatperiódus, futamidő" stb. Ezeket az elnevezéseket és jelöléseket lehetne egy kicsit egységesíteni. A Diadalmas Gubb 2008. november 3., 23:23 (CET)

Nem kellett volna "egységesíteni" a kamatperiódust és a futamidőt, mert nem ugyanaz a kettő.Futamidő = ennyi időre kapod kölcsön a pénzt. Kamatperidóus = Ilyen időközönként kell fizetned a kamatot. Pl. 10 éves futamidő, a kamatperidóus 1 hónap. – Hkoala   2008. november 4., 07:44 (CET)

Tévedés: a kamatperiódus nem azt jelenti, hogy milyen gyakran fizetsz kamatot, hanem hogy mennyi időnként változhat a kamat mértéke. Pl. a kamatfizetés havonta történik, de a kamatperiódus ettől még simán lehet 3 hónapos vagy 1 éves. (AFAIK) – Feanor  Na mi...? 2008. november 4., 14:09 (CET)
Az egészet átmozgatom a kamatozás szócikkbe, mert így káosz és pontatlan. Drkazmer   No mesélj... 2008. november 4., 22:37 (CET)

Banki eladósításSzerkesztés

A magánbanki pénzteremtés eladósítja a világot

Ha a magánbankok a hitelezések során pénzt teremtenek, miért nem szalad el az infláció ? Mert a bank a hiteltörlesztés során az eredetileg teremtett pénzt megszünteti. A végeredmény nem feltétlenül magas infláció, hanem óriási, összgazdasági szinten visszafizethetetlen adósság a magánbankok felé. Az adósság a magánbankok felé nagyobb, mint a teremtett pénzmennyiség: hogyan csinálják, pontokba szedve



A VILÁG LEGNAGYOBB TITKA


Összgazdasági szinten kell nézni, de az érthetőség kedvéért kis számokat használunk: Az adósság egy bank felé $3000, az adósság után hitelkamatot szed. A bank kb. $500 lekötött betét után fizet betéti kamatot. További $500 látraszóló betét után jelképes (pl. 0.1%) kamatot fizet. Vagyis $1000, a bank által teremtett, még a gazdaságban levő pénzhez tartozik átlagosan kb. $3000 adósság a bank felé. Ezt a pénzteremtési (és hiteltörlesztéskori pénzmegszüntetési) mechanizmus miatt tudják elérni. Az, hogy a bank csak közvetít, és az ügyfelei lényegében egymásnak tartoznak, nem igaz, tévhit. Az adósság kb. 20%-a (lásd a lekötött betétek kis ellipszisét) tényleg ilyen kölcsönközvetítés, de ez csak az emberek félrevezetésére jó: a rendszer alapvetően nem ilyen. A pénz túlnyomó részét a magánbankrendszer teremti: a kölcsönközvetítéshez pénzteremtésre nem lenne szükség. A $3000-$500 után szedett kamat a gazdaság legjelentősebb hatása, kb. az össztermék 20-25%-a, ami a világ vagyonának koncentrálásának első számú eszköze. Az egész gazdaság visszafizethetetlenül eladósodik úgy, hogy cserébe csak olyan közvetítő jeleket kap, amiket a központi bank 0 költségen megteremthetett volna.


Nem a megoldás a nehéz. A nehéz az, hogy az emberek a megfelelő kérdéseket feltegyék a közgazdászoknak (és ezáltal rájöjjenek, miért nem értették eddig: vagy másként megkeressék a választ), átgondolják és megértsék, milyen módon keletkezett a visszafizethetetlen adósság. Miközben az üzemeltetőknek nagy befolyásuk van a piacokra, kormányokra, médiára, hogy alapvetően a megtévesztés módszerével, esetenként korrupcióval, megfélemlítéssel, zsarolással, stb... kényszerpályára tereljék és a vagyont a saját irányításuk alatt koncentráló rendszert fenntartsák. Egyre többen felismerik a problémát, és a technika - a történelem során először - jó megoldási lehetőségeket nyújt. Csak a fejlettebb pénzkezelési és tájékozódási módszerek terén el kell érni a kritikus tömeget, hogy a társadalom immunitást fejlesszen ki a manipuláció ellen, és megtanulja az érdekérvényesítést.


Avagy miért negatív a világ összvagyona. De ez így nem való ide. Kinek az elmélete, és jobban is kellene fogalmazni. Szalakóta vita 2013. május 16., 16:39 (CEST)

Segítséget kérnék a táblázat végéhezSzerkesztés

A jegybanki alapkamat táblázata kitakarja az alatta lévő fejezetcímet. Mit lehetne ezzel tenni? Porbóllett vita 2014. július 15., 12:18 (CEST)

Visszatérés a(z) „Kamat” laphoz.