Vita:Koszovó függetlenségét elismerő országok/Archív01

Az ASEAN és az OIC zászló miért nem jön be? --Weiner ^vita 2008. február 21., 10:00 (CET)

Éljen, a magyar wikipédia mégegyszer megerőszakolta a magyar nyelvet!

Csak gratulálni tudok.

Azt kérném, hogy aki az alapvető magyar nyelvtani szabályokkal nincs tisztában, az ne szerkessze a magyar wikipédiát! A szavak végén az o mindig hosszú, kivéve a no-t és a nono-t! Ez alól még az euró sem kivétel, majd pont Koszovó lesz az! Örsvezér ^vita

Magam sem hiszem, hogy a Kosovo lenne a megfelelő, de vannak itt hatalmasabbak, akik ezt eldöntötték. --Weiner ^vita 2008. február 26., 18:10 (CET)

Google keresési eredmények a MAGYAR nyelvű oldalakon:

Kosovo   kb. 93100  találat
Koszovó  kb. 913000 találat

Véleményem szerint erre mondhatjuk, hogy rögzült. Örsvezér ^vita

Igen, de vannak emberek, akik szerint a magyar nyelv nem számít.

Milyen szép az is, hogy a cikk csak a címében használja az idegen alakot, és cikkszöveg pedig a meghonosodott magyar alakot. Ennyit néhány dilettánsról.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.211.200 (vitalap | szerkesztései) 2008. február 27., 13:01

Továbbá tombol a „dilettantizmus” akkor is, amikor a rendes magyar Sekszpír helyett képesek vagyunk Shakespeare-t írni, meg még pár tízezer hasonló esetben. Hajmeresztő… Miért nem követjük egyes szláv kollégáink szokását, akik az összes idegen nevet kiejtés szerint írják át? Ádám ✉ 2008. február 27., 13:09 (CET)

Ezt most kitől kérdezed? Attól a soktízezer (sokszázezer?) embertől, aki használja a nyelvet? --Weiner ^vita 2008. február 27., 20:52 (CET)

Csak költői kérdés volt, amellyel rá akartam mutatni egy összefüggésre. Egyébként tényleg nem lenne rossz ötlet szerintem, csak az a helyzet, hogy a magyar helyesírás nem ilyen alapokra épült, amennyiben megőrzi a latin írású alakokat, ahol csak lehet. És bármit is javaslunk, jó lenne átgondolni és következetesnek lenni. Ha Shakespeare és New York, akkor Kosovo, ha pedig Koszovó, akkor viszont Sekszpír és Nyújork. Ez van… Ádám ✉ 2008. február 29., 18:20 (CET)

Kosovo, Srbija.... Nem? :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2008. február 29., 18:35 (CET)

De mi a forrás arra, hogy a "Koszovó" alak éppúgy meghonosodott, mint a "Szerbia"? Ha a WP:ELL és a WP:SAJÁT elvet eldobjuk, akkor mi lesz helyettük? Tényleg ilyen irányba akarunk elmenni? Ádám ✉ 2008. február 29., 18:49 (CET)

Mi a definíciója a "meghonosodott alak"-nak? (Biztos, hogy nem az, hogy "benne van az OH-ban".) --Weiner ^vita 2008. március 1., 17:50 (CET)

Visszakérdezek:

1. Hajlandó vagy a definíció megválasztásakor ellenőrizhető forrásokhoz folyamodni, nem pedig a saját fejed után menni?
2. Ha igen: mi lenne számodra az ellenőrizhető és mérvadó forrás? (A Google-beli gyakoriságot az elmúlt években tudtommal még soha nem fogadtuk el hivatkozási alapként, max. érdekes adalékként.)

Ádám ✉ 2008. március 1., 22:31 (CET)

Mi lenne, ha hülyéskedés helyett inkább válaszolnál a feltett kérdésre? --Weiner ^vita 2008. március 2., 08:31 (CET)

Emberek, ez döbbenet. A Kosovo-vitalapon már minden elhangzott többször is arról, hogy miért Kosovo, hogy mikor lehet rögzült valami stb., stb. Ha már minden áron vitatkoznunk kell még éveken át erről a kérdéskörről, tegyük ott. De még mielőtt folytatnánk, tessék azt előbb végigolvasni, ott vannak levezetések átírási és írásrendszerekből, komoly források (nem Google), miegymás. Meg ne haragudjatok (bár persze megharagudhattok), de ami itt fent megy, az konkrét helyesírási, nyelvtörténeti, nyelvelméleti ismereteket nélkülöző melldöngetős hőbörgés, amiből süt a laicitás és a dilettantizmus. Tükör ^vita 2008. március 1., 22:48 (CET)

Kedves Tükör, én azt olvastam, és épp onnan gondoltam azt, a Koszovó alakot helytelennek nem lehet állítani. Ugyanakkor (sajtódohogás, stb) az is szempont, hogy a sajtó használja a nyelvet és ezáltal alakítja is, amit ma szokatlannak találunk, később - éppen ezáltal - rögzülhet is. Természetesen itt nem a tisztíccsa típusra gondoltam, tehát nem a helyesírási hibákra, hanem az elnevezésekre. Soha nem hívnánk Lipcsének Lipcsét, ha nem lettek volna olyanok, akik elkezdik így hívni, holott meglehet, közben néelyek meg arra intették emezeket, hogy az Leipzignek írandó-ejtendő. Tehát a sajtó minden hülyesége ellenére azt gondolom, hogy ha ők használják a Koszovó alakot, akkor barátkoznunk kell vele, akár tetszik, akár nem. --Weiner ^vita 2008. március 2., 08:31 (CET)

Szia, Weiner! Igazad van, meg is követlek, ez a része ott kevéssé volt átbeszélve, és valóban senki nem állította, hogy a Koszovó forma rossz, éppen csak nem vagyunk meggyőződve arról, hogy [koszovó] oly mértékben meghonosodott volna, miszerint a kiejtéshez kellene igazítanunk az írásmódját. Ebben a meggyőződésünkben támogatnak bennünket a másik vitalapon felsorolt források (a sajtó meg a Google számomra huszadrangú hitelességi kérdésekben). Azt hiszem elsősorban azt a hiedelmet kell eloszlatni a fejekben, hogy a meghonosodás azt jelentené, hogy mindenki vagy a magyar nyelvet használók nagy része ismeri az adott fogalmat, nevet stb. Ez nem így van. Uruguayban például majd nyolcvan éve rendeztek először focivébét :-), Stockholmban száz éve osztják a Nobelt, tudunk róluk, mégsem lett kiejtéskövető Urugváj az országnév írásmódja stb., stb., sok ilyen példa van a másik vitalapon. Ellenanalógiaként: garantálom, hogy a magyar nyelvet használók nagy része azt sem tudja, mi fán terem az adhézió vagy a pisztacit, mégis meghonosodott írásformaként kezeljük őket, amennyiben kiejtéskövetőek.

Mármost az idegen írásmódú idegen szavak és a kiejtéskövető írásmódú jövevényszavak elkülönítésére nincs betonszilárd kritérium. (A másik vitalapra odaírtam, mi volna az, ami engem személyesen meggyőzne a [koszovó] alak meghonosodásáról.) Ez ügyben is, ahogy a helyesírás más kérdéseiben, az akadémiai helyesírás és az azt koordináló bizottság szava a döntő, megadva nekik a bizalmat, hogy ha huszonötévente is, de akkor értenek a dolgukhoz. :-) Ha nyelvészeti elemzéseiket követően úgy vélik, egy szó meghonosodott és immáron jövevényszó, akkor azt onnan tudjuk, hogy írásmódja kiejtéskövető lett, az ún. idegen szavak pedig továbbra is tartják eredeti alakjukat.

Nem ennyire egyszerű persze, ahogy most itt leírom. Ahogy tudom, a nyelvészek elég bonyolult sztenderdet használnak annak megállapításához, mi meghonosodott, mi nem. Ez is egy szakma. És általában is amondó vagyok wikiszerte, hogy igyekezzünk nem okosabbak lenni adott szakmák képviselőinél, örüljünk, hogy készen kaphatunk eredményeket, adatokat, amiket csak tölthetünk fel a wikibe, mint megbízható szakmunkások, mert a todományukhoz nálunk jobban értő todományosok az időnket kímélve megspórolták nekünk a vitákat és szakmájuknak megfelelően kielégítő és megnyugtató eredményre jutottak egy sor kérdésben.

A lipcsés analógia egyéként nem túl jó, mert a 19. század végéig jellemzően az volt a gyakorlat, hogy mindent rögtön magyarítottunk (Verne Gyula, Prága stb.), és csak a 20. században szoktunk le erről a fordítási kényszerről. Ha megfigyeled, a ma magyaros írásmóddal kezelt földrajzi nevek 98%-a 1900 előtt került a nyelvünkbe. Ez sem Uruguayról, sem Kosovóról nem mondható el, de ez csak afféle lezáró bikkfang :-) Tükör ^vita 2008. március 2., 10:59 (CET)

Magyarország elismerte Koszovót

Fúúúúj. Szajci ^reci 2008. március 19., 18:34 (CET)

Köszönjük ezt a nagyon értelmes megjegyzést! Örsvezér ^vita

szívesen.  megjegyzés Örsvezér kérlek úgy írj alá, hogy a dátum is látszodjon. Köszi. Szajci ^reci 2008. március 21., 09:03 (CET)

Szajszi, ha majd újra egyesül a demokratikus Jugoszlávia, remélem, szépen mész az övéid közé!– Mammer ^vita 2008. március 21., 09:38 (CET)

Figy mamer, Hagyjál békén. Köszi. És mert te nem tudod leírni a neved én sem írom le normális. Ez volt az utolsó szavam hozzád. Szajci ^reci 2008. március 21., 09:40 (CET)

jól van szajszi, békén hagylak...te meg hagyd békén Koszovót, rendi? és ne írogass feleslegesen ilyen dolgokat, hogy pfújj, meg jújj.........tudod, a wiki nem erre való!– Mammer ^vita 2008. március 21., 09:46 (CET)

Ennyit írhattam, nem vandalizáltam a szócikket, nem írtam litániát. Ezt az egy dolgot írtam le. Ennyi. üdv Szajci ^reci 2008. március 21., 09:48 (CET)

ilyen elfogultan nem is szerkeszthetnél Szerbiával, Jugoszláviával, bosnyákokkal stb. kapcsolatos lapokat, majd átnézem, hogy mennyire jött elő ez a szélsőséges nacionalista/irredenta felfogásod a szerkesztéseidben, Szajszi– Mammer ^vita 2008. március 21., 09:54 (CET)

Egyáltalán nem jött fel, mert csak ezt írtam. Ha továbbra is háborgatsz, akkor szólni fogok az adminisztrátoroknak, úgyhogy ne háborgass. Szajci ^reci 2008. március 21., 09:56 (CET)

Peace. – Antissimo ^vita 2008. március 21., 10:03 (CET)

jó, szóljál, Szajszi– Mammer ^vita 2008. március 21., 10:13 (CET)

Jó fej ez a Szajci. Ő fújol itt, és még fenyegetőzik, hogy elszalad az adminisztrátorokhoz, mert valaki szóvá merte tenni ezt az otrombaságát. Nem csak Szajci szerkesztéseire érdemes ránézni, hanem a Dzsivan nevű haverjára is, akivel párban elfogulnak itt. – 84.206.40.98 (vita) 2008. március 21., 10:20 (CET)

Koszovó függetlenségét elismerő országok listája

Bár ez nem újdonság, de a lista és a térkép ismét frissítésre szorul. Időközben Montenegró és Macedódia is elismerte a függetlenséget.

2008. október 10., 8:26 (CET)

Megtörtént. Itt csak a listát lehet frissíteni, a térképet "központilag" tartják karban. Pilgab ^üzenet 2008. október 10., 09:48 (CEST)

El nem ismerő országok listája vs. Még nem döntött.

Itt valami nagy kavar van. Az ENSZ BT döntésétől függővé tevő országok egyértelmüen a nem elismerők közé tartoznak. És viszont, az el nem ismerők közé besorolt országok is pont azért nem ismerik el, mert az ENSZ BT-t tartják csak illetékesnek.

Itt nem ártana valami rendet tenni. Véleményem szerint egy kettős bontás egyszerübb lenne. Koszovó függetlenségét elismerő, és jelenleg el nem ismerő országok.

Ez egy minden szubjektiv elemet nélkülöző bontás lenne, mivel a konkrét objektiv tényeken alapul. A jobb oldali megjegyzés boxban pedig ki lehet fejteni, hogy ki és miért nem ismerte el eddig Koszovót. A még kivár kissé célzatos, és fura, hiszen pl. a PRC (kína) esetében egyértelmű hogy soha nem fog szakadár államot elismerni ilyen formában valamiért mégis a kivár közé van beillesztve. Gyanitom azért mert ők is a BT re hivatkoznak. Na de kérem. Kina a BT ben is világossá tette szavazatával hogy nem támogatja Koszovó függetlenségét. Ráadásul az is nyilvánvaló hogy a BT amíg Kínának és Oroszországnak veto joga van soha nem fogja koszovó függetlenségét elismerni. Innentől a BT re váró országokat a bizonytalanok közés sorolni finoman szólva is célzatos lépés.

Javasolnám táhát az objektiv formális ország elismerés szerinti felbontást, értelmező megjegyzésekkel.

--Kalpet ^vita 2008. április 7., 13:20(CET)

Még annyit tennék hozzá, hogy a táblázat még csak a nagy térképpel sincsen összhangban.

--Kalpet ^vita 2008. április 7., 18:57(CET)

Térkép

Honnan jön ez a térkép? Nem értem. Hogyan lehet javítani rajta? Például a Krím félsziget a térképen Oroszországhoz tartozik, pedig valójában Ukrajna. Másrészt pedig a színezése néhány helyen eltér attól, mint ami a táblázatokban van. És nem látom rajta a házunkat. :-) Ronuh 2008. április 10., 15:15 (CET)

Commonsból, egy figura folyamatosan karbatartja, de commonsban akár módositani is lehet, viszont nagyon friss úgyhogy eltérésnél valószinüleg a térkép a jobb, legalábbis eddig amit megnéztem mindig ez a térkép volt a pontosabb, úgyhogy ha eltérést találsz, az alábbi linken a fájl történetben ellenőrizd a forrást, vesd össze az ittenivel aztán ennek fügvényében javits. De mondom nagy valószinüséggel a térkép a pontosabb. Eltekintve a Krím félszigettől :)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Kosovo_relations.png

Üdv!

Kalpet ^vita 2008. április 10., 16:34 (CEST)

Államok, amelyek egyelőre nem döntöttek

Ezzel csak az a baj, hogy nem fedi a csoportot. Kina például nagyon is döntött, miszerint nem támogat egyoldalú lépéseket. Vizuálisabban, a narancssárga államokat a semlegesekkel egybemossa. Lehet talán szét kéne bontani a térkép jelölései szerint?

Kalpet ^vita 2008. április 10., 16:39 (CEST)

Malajzia

Malajzia szerintem (még) nem ismerte el. De nem tudok malájul, úgyhogy nem tudom megcáfolni a belinkelt hivatalos oldal alapján. :) Amire az enwiki hivatkozik, az meg nem jön be. (Malaysia Not In Hurry To Recognise Kosovo, Says Dr Rais, 24 April 2008, Malaysian National News Agency) A térképen egyébként halványzöld (vagy mi ez a szín...). – Tkarcsi ^vita 2008. május 4., 22:35 (CEST)

Valóban nincs jele hogy elismerte volna. Mindjárt javitom. Kalpet ^vita 2008. május 4., 22:54 (CEST)

Koszovói és kaukázusi kérdés

A nyugati hatalmak egy „egészen egyedi esetnek” nevezik Koszovót és szerintük az oszét-abház kérdéssel nem állítható párhuzamba. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint rendkívül gyenge lábakon állnak a nyugati érvek a koszovói függetlenség mellett. Koszovóban albánok élnek, aminek már van egy állama, nincs koszovói nép és koszovói nyelv sem. Csak a Miloševići rendszer által elkövetett bűntettekre való hivatkozás az, ami nyilvánvaló és bizonyított érv.
Oroszország fennen hirdeti a területi integritás elvének sérthetetlenségét, ezért Szerbia mellett áll ki, de az oszétek és abházok kiválását támogatja Grúziától. Viszont jogos lehet a függetlenedési szándékuk, figyelembe véve, hogy ezek önálló népek, saját nyelvvel, de nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország területén van megannyi népcsoport, melyek közül több szintén függetlenséget akar, de ezt Oroszország nem teszi lehetővé, míg más országok területén élő népek függetlenedésében segít, ezzel megsérti azt a bizonyos „területi integritás sérthetetlensége” nevű elvet.
A koszovói függetlenség mellett kiálló Nyugat érve a szerbek által véghezvitt vérengzések, amit bizonyítékok támasztanak alá. Az oroszok hasonlóképp tesznek amikor az oszét-abház függetlenség jogosságát emlegetik, mert szerintük a grúz támadás miatt 1600 civil halt meg Dél-Oszétiában, ám ez hitelt érdemlően még nem tudták viszont igazolni. Emellett meg kell említeni azt, hogy Zviad Gamszahurdia 1991-ben meghirdette egy olyan állami szintú programot, amelyet ha nevezhetünk így: „Grúzia a grúzoké,” tehát Grúziában csak egyetlen politikai és mitöbb egyetlen élő nemzet a grúz. Ezért a többi népcsoport saját útra akart lépni, semmint hogy a grúz lakosságba olvadjék. Így tört ki az abháziai háború. Abban az országban alig százezer ember él és a több mint egy évig tartó konfliktus miatt 4%-kal csökkent az abház lakosság száma.

Én elfogadom Bírónak az állításait, miszerint a nyugati hatalmaknak nem egészen elfogadható állaspontja van Koszovó önállósága mellett. Nem akarok igazságtalan lenni, a koszovóiaknak szükségük is volt a Nyugat támogatására, de Európában, s különösen itt keleten vannak más etnikai kisebbségek és népek, akiknek szintén szükségük van, vagy épp lehet támogatásra a Nyugattól diplomáciailag, anyagilag (katonailag ugyan nem). Vegyük például a Kárpát-medencében, a mostani magyar határon kívül esett magyar lakosságot Szlovákiában, vagy Romániában, azonkívül a ruszinokat Kárpátalján és a szászokat Dél-Erdélyben. Ezekre is legalább annyi figyelmet szentelhetnének a nyugatiak mint Koszovóra. Sőt itt vannak inkább egyedibb esetek, ha figyelembe vesszük, hogy a szászok és ruszinok önálló népcsoport. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. szeptember 6., 15:05 (CEST)

nagyon érdekes, amit írsz, Sz. Bíró Zoltán volt a konzulensem a diplomamunkám megírásánál. Véleményem szerint a nyugati hatalmak Trianon óta elkövetett legnagyobb baklövése volt Koszovó, és a baklövést Oroszország szemforgató módon, fapofával viszonozza a Kaukázusban. Mindeközben Észak-Ciprus újraegyesülési tárgyalásokat folytat Ciprussal... Érdekes időket élünk. Üdv, – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. szeptember 6., 17:02 (CEST)

A szó legszorosabb értelmében. A nyugatiak vakok és süketek, nem látnak az orruk hegyéig se, nem ismerik a mi, vagy akár a többi ország helyzetét se. Azt gondolják, hogy az EU tagjai minden simán elrendeződött, hogy egyből megszűntek az ellentétek a közép-európai térségben. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. szeptember 6., 21:21 (CEST)

Az egészet még szebbé teszi, hogy a szerbek koszovói vérengzéséről szól bizonyítékokról a Milosevics perben végül kiderült hogy valójában nem is léteznek, és soha nem is léteztek. Nemrégiben olvastam végig az anyagot. Roppant érdekes volt. Mikor Milosevics keresztkérdéseket tett fel pl. Dr. Helena Rantának, hát igen érdekes dolgok derültek ki. Pl. a szakértői csoport jelentése(report), amit a háború megindításakor lobogtattak, valójában se nem jelentés volt, se nem volt a szakértőké, hanem Helena Ranta által előző este egymaga készített sajtóközlemény. A vád által benyújtott fotók alapján a Rantáék által több a helyszínen elhunytnak minősített holtestről kiderült hogy valójában később vitték oda ahol megtalálták, az állítólagos civil áldozatok többrétegű , huzamosabb szabadon tartózkodáshoz berendezkedett ruházatot viseltek, (értsd 3-4 pulóver, erős alsó felső ruházat) és többségük UCKs alsóneműt, és az UCK által használt osztrák katonai bakancsot viselt, melyet később valakik eltávolítottak a lábukról, de a korai fotókon jól láthatóak. Mindezeken túl UCK logós tárgyak is előkerültek az áldozatok ruházatából - Ranta sajtóközleménye ezzel szemben konkrétan azt állította hogy ilyesminek nyoma se volt. Legalábbis a periratok szerint, mert valamely okból Rantáék teljes jelentése nem hozzáférhető a nyilvánosság számára. (csak a Ranta által összedobott "Report of the EU Forensic Team on the Racac Incident" című sajtóközlemény -- Ranta a perben úgy nyilatkozott, hiba volt a report címet adni neki.) Mindenesetre Milosevicsék bemutatták a kutatócsoport több (finn) tagjának publikációit amely szerint a csoport jelentése politikai döntés volt, nem tudományos. A belorusz-jugoszláv csoport jelentése nyilvános, és Ranta szerint tényeiben pontos, és szakmailag megalapozott. Egy ponton vitatta, mégpedig az áldozatok kezein elvégzett paraffinos lőpormaradvány teszt esetében, amely elavult, és nyugaton régen nem alkalmazott teszt, nem megbízható, mert vizeletre, műtrágyára, és egyéb oxidáló szerekre is hamis pozitív eredményt adhat. Mindenesre a paraffin teszt a 40 ből 37 kezére pozitív eredményt adott. Sajnos nem értek a dologhoz de mondjuk érdekelne hogy statisztikailag mi a valószínűbb, fegyverrel a kézben haltak meg vagy mindannyian valamilyen hamis pozitív eredményt adó vegyületben turkáltak. Mindezekkel szemben Dr. Ranta úgy nyilatkozott a Milosevics perben hogy az általuk elvégzett szakértői vizsgálat alapján tudományosan nem lehet megmondani, hogy az áldozatok mészárlás vagy tűzharc áldozatai lettek. A szerbek azt állítják hogy az áldozatok a Racaki megerősített UCK állásokat védő UCK gerillák voltak. Az ellenkezőjére pedig tudtommal a mai napig nem került elő semmilyen bizonyíték, és Dr. Helena Ranta perbeli vallomása szerint tudományosan ez nem is bizonyítható.

Roppant nagy kár hogy Milosevics idő előtt elhunyt, érdekes lett volna hogy mi lett volna a per végkimenetele e kérdésben. Slobo nagy gazember volt de hülye nem. Roppant kényelmetlen figura volt még a börtönben is, azt hiszem Washingtonban sokan fellélegeztek amikor meghalt.

Véleményem szerint szó nem volt itt se vakságról se süketségről, de még csak albánokról sem. Szerbia orosz fellegvár. Az volt, és az mai is. Koszovó ellenben amerikai támaszpont a Balkánon, - az egyik legnagyobb a világban - és az is marad - hacsak valaki erővel ki nem zavarja Camp Bondsteelből őket, ami azért nem túl valószínű.

Grúzia meg ahogy írtátok detto ugyanaz mint Koszovó, csak éppen az USA érdekei ezúttal az ellenkező oldalon vannak.

Amit én igazából nagyon nem értek az az hogy az EU nak, de főként Magyarországnak miért kellett ilyen mélyen belekeverednie ebbe a dologba.

Kalpet ^vita 2008. szeptember 6., 23:45 (CEST)

Milošević tényleg nem egy bárány, de nem lehet mindent az ő számlájára írni, ahogyan a németek is a világháborúban komoly gaztetteket követtek el, de minden vér nem az ő kezükhöz tapadt, akárcsák a katyńi vérengzést sem a németek követték el. Hogy Magyarország miért keveredett bele, az is kérdés, de ugyanakkor az is, hogy Magyarország miért támogat lelkesen a világ másik részén fekvő amerikai katonai akciókat, azonkívül furcsa az is, hogy ellenzéki pártok külpolitikai ügyekbe akarnak belekapcsolódni. De ez kizárólag politikai ügy, ide nem tartozik.
Ellenben ez a koszovói kérdés még egy jó másfél évtizeden belül érdekes fordulatot vehet, mert kiderül csupán azért támogatták az amerikaiak az ország függetlenségét, mivel támaszpontnak kellett nekik Balkánon. Talán elakarják kerülni a délszláv háborúhoz hasonló konfliktusokat, véleményem szerint egyetlen okból. A bosnyákok és albánok muszlimok. Boszniában a délszláv háború vége felé egyre nagyobb számban bukkantak fel arab önkéntesek, akik feltehetőleg terroristák voltak, ezután kezdett a Nyugat felfigyelni a háborúra, mert addig oda se hederítettek. Így a terrorszervezetek nyerhettek volna bázist a Balkánon és ezzel fenyegették volna Nyugat-Európát. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2008. szeptember 7., 08:58 (CEST)