Vita:Ló
 | A(z) Ló egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk 2017. október 30. és 2017. november 2. (ajánló), valamint 2022. november 3. és 2022. november 6. (ajánló) között szerepelt a kezdőlapon. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk a 2016-os év „Az év szócikke” versenyének Természettudomány kategóriájában az év második legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a horvát, maláj és skóciai angol Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
Kitüntetett 
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kemenymate (vita), értékelés dátuma: 2017. október 19. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Lovasműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Kitüntetett
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kemenymate (vita), értékelés dátuma: 2017. október 19. | |||
| |||
|
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
Ki idéz, mit idéz, honnan idézi? szerkesztés
Ki idéz, mit idéz, honnan idézi ezt: "...A lovak iránt valami ősi és kiolthatatlan érdeklődés, vonzalom és szeretet él bennünk..." OsvátA. 2006. december 8., 17:52 (CET)
Ami a "Lásd még" részt illeti:
- Bukephalos és Kincsem véleményem szerint nem kifejezetten ide tartozik. Ellenben a "Lovas világ" és "Lovassportok" (ide persze csak az utóbbi) kategóriákba annál inkább. Az ügető és az állatorvosi ló megintcsak nem ide tartozik mivel nem közvetlenül a "LÓ" fogalmához tartozik.
- Ellenben a "Lovas világ" és "Lovassportok" kategóriák igencsak ide tartoznának, azonban ebben segítség kellen mert nem tudom hogy lehet normálisan kategóriát linkelni. (Vagyis belső hivatkozásként jelenjen meg a kategóriára való hivatkozás.) Storm 2007. február 8., 14:01 (CET)
"Kincsem" szakasz átdolgozandó szerkesztés
A Kincsem nevű lóról szóló rész valószínűleg másolt, ezért átdolgozandó! Figyelem: NEM TÖRÖLNI! ÁTDOLGOZNI! Ennek a résznek a stílusa amúgy sem lexikoncikkhez való, tehát mindenképpen át kell írni. misibacsi 2007. október 8., 12:51 (CEST)
Másolásgyanús, nem a cikkbe való rész ide szerkesztés
Ide helyeztem a a következő szövegtömeget. --Adapa 2007. november 10., 19:19 (CET)
A nagy egyéniségek alakját gyakran teszik meg legendás történetek főszereplőjévé. A szájhagyomány megtörtént epizódokat kerekít „story”-vá, sejtelmes nimbusszal díszítve a Nagy Ő-t.
1944. őszét írták amikor, a kis akácos falut, Tiszaszentimrét is elérték a harcok. A még választott kort el sem ért sárga kis csikó szaladt sokáig nyerítve az egyik lovasszázad után, ahol anyja nyereggel és lovasával a hátán szomorúan bandukolt, állandóan hallva kis csikója síró nyerítését. A lépést ügetés váltotta fel, amit egy idő után a sárga csikó már nem bírta erővel, a ködös őszi estében végleg árván, egyedül maradt, teljes testében remegve, végleg elcsigázva. Hajnalodott, amikor, az alig világított szürkületben, magához hasonló sárga csikót pillantott meg, akivel a következő éveket, jóban – rosszban együtt töltötte el.
Még nem voltak kétévesek, amikor egy parasztcsalád jóvoltából hámot tettek rájuk, dolgozni kellett, a kegyetlenül nehéz, megerőltető, mindennapi munkában. Később, egy kisújszállási szódáshoz került, ahol még nehezebb munka következett, a szódásüvegekkel megrakott kocsi húzása a földutakon még nehezebb lett.
A háborút követő években a rendőrség igyekezett feltölteni megtizedelt lóállományát, különböző vásárokon a felvezetett lovakból kiszemelt egyedeket vásárolta meg. A kiskunmajsai vásárban több lovat kínált eladásra egy szódavízárus. Az egyik, egy kis sárga,- aki még a kocsiba fogva is mindenáron ugrani akart –, a sok ajánlgatásra végül is elkelt. A vékony, alig 165 centiméter magas lovacska láttán nem csapott túlságosan magasra a hatóság vásárlókedve, de végül is a kis sárga, beosztást nyert a kiskunhalasi rendőrség parancsnokságán. Heves vérmérsékletű, nehezen fegyelmezhető ló volt, arányait meghazudtolóan vakmerő, akadályt nem ismerő vadóc. Akit csak lehetett, megharapott, feldöntött. Nehezen is akadt rá lovas, a hosszú életre vágyok kissé tartottak tőle.
Először az örkényi lovasiskola tiszti továbbképző tanfolyamára helyezték, majd Tatán a londoni olimpiára készülő öttusázók edzőpartnere lett. Később, a Kossuth Akadémián indult először versenyen, Tokaji Mihállyal a nyergében. Izmosodott, felcseperedett, sárga szőre fényesedni kezdett, el is nevezték Aranyosnak. A Bástya, majd a Dózsa SE színeiben eleinte hajlamainak megfelelően távol- és magasugró versenyeken csillogtatta rendkívüli képességeit. Első komolyabb lovasával, Szatola Alberttel 207,- illetve 224 centiméteres ugrást is produkált, mert mindene az ugrás volt. Sori, mert csak így becézték Aranyost, számtalan magyar bajnoksághoz segítette Szatola Albertet, akit az ismeretlenségből nemzetközi hírnévhez juttatott. Szatola, fékezhetetlen, bravúrokra hajlamos ösztönei rokonlélekre találtak Aranyosban, és amíg a vakmerőség és nyers ütemérzék elégséges, addig a páros nagyszerű teljesítményekre volt képes.
Aranyos nemzetközi szerepléseit Bukarestben kezdte meg 1953-ban és ekkor két első hely megnyerése, fűződik az együttes nevéhez. Aranyos mellett a korszak kitűnő képességű lovai voltak, mint Hóvirág, Bársony, Léva, Higany, hogy csak a legjobbakat említsük, olyan lovasokkal, mint Somlay Lajos, Hajdú, Márkus, Karcsú Imre, aki később Aranyost örökölte Szatola távozása után. Az 1956-os évi stockholmi verseny előtt / a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a Melbourne-i olimpia lovas-versenyeit Európában, Stockholmban bonyolították le / az NDK–ban, Lengyelországban, majd Stockholm után Helsinkiben is helyt állt a kisebb vetélytársakat felvonultató versenyeken. 1956-ban, Stockholmban, a háború utáni első olimpiai versenyen, amelyen magyar ugrólovasok is részt vehettek,- nemzetközi versenytapasztalatok nélkül indultak –, ahol, sem lovas, sem ló nem látott olyan színvonalú pályát, melyen versenyezniük kellett, nem szólva a fölényes tudású ellenfelekről.
A pályán csak a rendkívüli ugróképességű Aranyos jutott végig, Szatolával. Szondy és Somlay nem ért el eredményt. 1957-ben, Szatola után, Hajdú József próbálkozott, és élete első külföldi versenyén, Zágrábban, a város Nagydíjáért folyó vetélkedésben harmadik lett. Lipcsében, a Nemzetek Díjában, Aranyos lovasa, már Karcsú Imre, vadászugratásban két első helyet szerzett. Az 1958-as versenyszezonban Karcsú Imre, Aranyossal az év legjobb ugrólovasának bizonyult, Móra László előtt. Karcsú Imre, melegszívű, csendes, szorgalmas ember volt. Szerette őt, talán jobban, mint a másik, de kihívások is nagyok voltak. És most is jöttek a sikerek: 1959. Wroclav, a Nagydíj és a Nemzetek Díja, Budapesten ugyancsak, 1959. Budapest, a Poussance 190-nel elért nyerése, a közönség mámoros ünneplése mellett. A magyar lovasválogatott másik jelentős állomása az európai lovasfőváros, Aachen volt. Mórát és Karcsút a már félelmetes ellenfélnek ismert d’Inzeo – fivérek kétszer is csak nagy nehezen szorítják maguk mögé a második helyre. Lipcsében és Budapesten is kiemelkedő győzelem. És készülődés az olimpiára, Rómába. 1960-ban mindenki Róma lázban ég, lovasaink sem kivételek természetesen.
Előtte egy hivatalos nemzetközi verseny Torinóban, ami egyben válogató verseny is, Somlay, Suti, Móra, Szabados, Hajdú, Karcsú és Bábel részvételével. A külföldi szaklapok által a "meglepően jó magyar csapat " az olaszok és a nyugatnémet lovasok után, harmadik a Nemzetek Díjában, majd ezután Rotterdamban, a nemzeti rangot adó Nemzetek Díjában, a magyar válogatott, Karcsú-Aranyos, Somlay- Okulj, Móra – Szertelen, Suti – Széplány révén, a második helyen végez.
1960 Róma. Az egyéni ugróverseny a Piazza di Siena régi római arénájában, a csodálatos antik levegőt árasztó római versenypályán. A magyar csapatban Karcsú Imre Aranyossal, és Suti István Széplánnyal eséllyel indult. Somlay lova, Okulj és Móra Szertelenje viszont ilyen óriási teljesítményre nem volt alkalmas. A kitűnő formája tetőpontján lévő Aranyos, aki ugyan már nem tartozott a fiatal lovak közé, de rendkívüli képességei feledtették 15 évét. Készült rá, több olimpia nem telt ki életkorából, hiszen a ló élete is véges. Talán most sikerül, és sikerül „ Sellő” – t is megelőzni, aki bronzérmes volt Berlinben. Karcsú és Aranyos a magyar színek győzelméért akart harcolni és győzni. Nagyon nehéz volt a pálya, de erre már tudatosan készültek fel, a tapasztalatok birtokában. Aranyos impozáns formában, kitűnően kezd. A pálya feléig csak 4 hibapontja van, ami nagyon jó előjel a többi versenyző összehasonlításával is, azon a pályán, ami sokak állítása szerint az eddig épített legnehezebb versenypálya. És ekkor történik a tragédia. Karcsú az óriási idegi megterhelés súlya alatt egy pillanatra kihagy, nem kerüli meg a fordulózászlót és kizárják. Róma tündöklő azúrkék ege pillanatra elsötétült a magyar szemek elől. Szertefoszlottak a remények….
Aranyos ezek után nyugdíjba ment. Amivel mostoha sorsa adós maradt, amit elmulasztott, azt a sportbarátok megadták számára: a kerteskői ménesben legelhetett, szaladgálhatott az életre, versenyre készülő csikókkal. Élete színes, változatos volt, nem rajta múlott, hogy az ugrósportban nem érhetett el Kisbér és Kincsem nemzetközi diadalát megközelítő sikereket. Aranyos lelke elvágtatott az éjszakába, ahol a fényes csillagok között örök megnyugvásra lelt, szíve a bábolnai Pipaszár erdő T – tisztásán alapított Híres Lovak Temetőjében pihen.
Leghíresebb Magyar Ló: KINCSEM szerkesztés
1876 és 1879 között 56 versenyen indult, és kivétel nélkül mindegyiken ő állhatott a "dobogó" legfelső fokára. Persze, nem amolyan neve nincs versenyekről van szó, hanem a legrangosabb viadalokról, olyanokról amelyeket Hannoverben, Bécsben, Prágában és Angliában rendeztek meg.
Pályájának csúcspontját az 1878-as, 4000 méter hosszú, angliai Goodwood-kupa jelentette.
Természetesen, egy ilyen világsztár életéről rengeteg legenda születik. Így Kincsem története sem mindennapi. Már születése körül is kialakultak mendemondák, így csak annyi bizonyos, hogy 1874-ben Tápiószentmártonon látta meg a napvilágot. Egyéves korában Gödre került, de nem szállították, mint a mai versenylovakat, hanem a négy lábán tette meg a két napig tartó utat.
A vidék bőséges legelőinek köszönhetően a kancacsikó szépen növekedett, és hamarosan meg is tette az első komolyabb lépéseit az edzéseken. Lakhelye a gödi csárda volt, amely már akkor is közel ötszáz éve állt, és a mai napig is állnak a falai. Állítólag az egyetlen épület, amely a törökök előtt épült, és falaiban római téglák is találhatók. A csárda udvarán állt egy kút, amely azt a vizet adta, amelyet a patás ivott. Kincsem még külföldi versenyei alkalmával is csak hazai vízzel volt hajlandó oltani szomját, éppen ezért mindig vele utazott egy tartálykocsi, friss magyar nedűvel.
Kincsem egy éves koráig nem volt az addigi tulajdonos istállójának éke. Éppen ezért eladásra szánták másik öt lóval egyetemben. A másik öt el is kelt, Kincsem azonban maradt, mert hát, szegény senkinek nem kellett.
Aztán két éves korában már egyre inkább kezdett hasonlítani a versenyző mamára, és Blaskovich Ernő, a tulajdonos úgy döntött, megkezdi a ló felkészítését a versenyekre. Élete legelső versenyén, 1876-ban Berlinbe megnyerte az 1000 méteres távot. Innentől kezdve meg sem állt az angliai Goodwood-kupáig.
A kupa elnyerése után Angliából rengeteg újságíró, szakember, istállótulajdonos érkezett Gödre, hogy megcsodálja a Magyar Csodát. Göd ezzel a "lóvilág" középpontja lett. A kanca 1879-ben vonult vissza. Még nyolc évig élt, majd 13 éves korában az örök "ló mezőkre" vágtázott. Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi.
KINCSEMRŐL, az 54 versenyében veretlen csodakancáról, a pályafutását követő évszázadban rengeteg könyv, tanulmány és cikk jelent meg. Ezekből válogatunk az alábbiakban, remélve, hogy talán ennyi is elegendő annak érzékeltetéséhez, milyen hihetetlen teljesítményt jelentett ez akkoriban, s amelyhez hasonló tünemény azóta sem született a földön.
KINCSEM 1874. sárga kanca apja: Cambuscan, anyja: Waternymph
A "HUNGARIAN WONDER"
Kincsem regényalak a szó betű szerinti értelmében! Előtte, utána soha nem volt ló, ami megközelítette volna. Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, az acélosság, a szinte tudatos küzdő képesség: elsőnek lenni a legjobbak között! Ez az oka annak, hogy a világon mindenütt ő volt és maradt a "Hungarian Wonder" – a "Magyar csoda".
A TULAJDONOS: BLASKOVICH ERNŐ (1834-1911) A lóhoz értés, a lószeretet öröklött volt a Blaskovich családban. Mindegyik Blaskovich tenyésztett, lovagolt és hajtott. Blaskovich Pál 1847-ben István főherceget másfél óra alatt vitte bravúros hajtással egy olyan úton, amit addig még három óra alatt sem teljesített jó kocsis, jó lovakkal. Azóta is közmondás Magyarországon: "hajt, mint egy Blaskovich..."
Fortuna kegyeltje
1875-ben 6-7 lova volt tréningben, és 6 yearling (1 éves) csikó legelészett a tápiószentmártoni ménesben. Ennyi ló azonban túl sok volt egy ilyen takarékos gazdának és Blaskovich elhatározta, hogy a csikók egy részét eladja. Csakhamar vevő is jelentkezett: Orczy báró és Lónyai gróf. Hosszú huzavona után kiderült mindegyik tetszik nekik kivéve egyet, a Kincsem nevűt. Így aztán Blaskovich a másik ötöt eladta a vevőknek, Kincsem pedig ősszel megérkezett Gödre, Hesp Róbert telepére, hogy a következő évben – mint a mesék szárnyas Pegazusa – szálljon a világhír, majd a halhatatlanság felé...
A TRÉNER: HESP RÓBERT (1823-1887) Egy kis farmer fia volt Slinsby-ből, a Yorkshire-i grófságból. Job Marsdennél, a nagy hírű trénernél tanult Maltonban. Mint egész fiatalember jött Magyarországra s itt a híres fóti, majd csákói falkavadászatokon dolgozott, mint Huntsman. 1868-ban Hesp Lepsényben kapott állást, itt kezdte a galopplovak idomítását. 1875 elején saját idomítótelepet nyitott Gödön. 1875 őszén megjött Kincsem, és ez Hesp nevét felejthetetlenné tette a turf történetében.
Hatalmas szerepe volt abban, hogy a Verhetetlen 4 éves versenyzői pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt.
Ő és egész családja tökéletesen beszéle a magyar nyelvet, ami ritkaságnak számított az angol trénerek és zsokék között.
Kincsem 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Hesp Róbert 39 nappal élte túl szeretett kancáját – április 25-én halt meg.
CAMBUSCAN Francis Cavaliero spanyol nemesi származású, de angol születésű igazi világpolgár volt. Angol nyelvtanárként működött a Monarchiában (Rudolf tónörökös nyelvtanára is volt), de mint lovas, idomár és kiváló telivérszakértő lett híres. 1866-1882-ig az Osztrák Jockey Club versenytitkára volt.
A kisbéri ménes az ő tanácsára vette meg fedezőménként Cambuscant. Cavaliero kivételes tenyésztői érzéke abban is megmutatkozik, hogy az ő nevéhez fűződik Buccaneer és Mineral imortja is, aminek eredményeként megszületett az Angol Derby és Francia Grand Prix nyerő Kisbér!
WATERNYMPH Szintén Cavalieronak köszönheti létét, ugyanis ő hozta be Magyarországra Waternymph apját, Cotswold-ot és anyját, The Mermaid-ot is!
Waternymph az Esterházyak színeiben versenyzett, de 1864-ben eladták Blaskovich Ernőnek 800 forintért. A sors fintora, hogy rögtön ezután a kiváló kanca megnyerte az Esterházy-díjat, ahol a győztes 940 forintot kapott.
Waternymph éveken át Blaskovich kedvenc vadászlovaként dolgozott. Végül mégiscsak tenyésztésbe állították, 14 évesen ellette Kincsemet.
AZ OLASZ FOGADÁS 1877 őszén a "Pesti St. Leger"-ben hét ló indult, köztük Kincsem is. Rengeteg a nép. A totalizatőr bérlőjének sajog a szíve: a forgalom nem lesz sok, hiszen még a játékosvérű pestiek is aligha játszanak arra, hogy a "Verhetetlen"-t leverik. (Ez időben a totón világszerte csak győzelemre lehetett fogadni.) Remek üzletember volt Császár Zsigmond: engedélyt kért arra, hogy a géppénztáraknál Kincsem fogadások nélkül induljon, és a másodiknak beérkező lóra fizessék a tétkvótákat. (Arra senki nem gondolt, hátha megverik Kincsemet.) Így aztán a másodiknak beérkező Prince Giles the First-re fizették a kvótát. A totalizatőr történetében ez volt az első ilyen eset, később az olasz ügetőversenyeken – és ennek példájára nálunk is bevezették.
fog szerkesztés
Nagyon hiányzik egy rész a lovak fogazatáról. SyP 2008. augusztus 17., 14:45 (CEST)
ITT MINDENKI ÍR MINDENT,DE IGAZÁN FELTŰNHETETT VOLNA MÁR A LAP SZERKESZTŐJÉNEK(én nem fogom átszerkeszteni),HOGY AZ ANGLO-ARAB NEM A KÖZEL-KELETRŐL VAGY ÉSZAK-AFRIKÁBÓL SZÁRMAZIK,HANEM
EGY AZ ARAB TELIVÉRBŐL ÉS ANGOL TELIVÉRBŐL ANGLIÁBAN,MAJD KÉSŐBB FRANCAIORSZÁGBAN KITENYÉSZTETT MELEGVÉRŰ LÓFAJTA,AKI RÁADÁSUL NEM TELIVÉR.LOVAS SZAKIRODALMAT NEM ÁRTOTT VOLNA
TÖBBET OLVASNI,NORMÁLIS ÍRÓKTÓL.EGYÉBKÉNT AZ EMLÍLETT TERÜLETEKRŐL AZ ARAB TELIVÉR SZÁRMAZIK.
NEM KÉNE IDEKEVERNI AZ ANGLO-ARABOT SEMMIKÉP.MIELŐBBI ÁTSZERKESZTÉST KELL VÉGREHAJTANI,AKI VÁLLALTA,HOGY EBBE BELEFOG CSINÁLJA MEG RENDESEN,MERT ENYHÉN SZÓLVAS IS HIÁNYOSABB MÁR ALIG LEHETNE,PLÁNE ANATÓMIAI RÉSZ.PLUSZ A VÉRMÉRSÉKLET SZERINTI ELKÜLÖNÍTÉSHEZ A PÓNIK SEMMIKÉP SE TEHETŐK,HISZEN AZT,HOGY AZ ADOTT ÁLLAT PÓNI VAGY (NAGY)LÓ MARMAGASSÁG ALAPJÁN ÖNTJÜK EL.
DIREKT ÍRTAM CSUPA NAGYBETŰKKEL,HOGY ÉSZREVEGYE KEDVES SZERKESZTŐ!!!!!!!!!!!
ÜDVÖZLETTEL:Zámbó András – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.130.227 (vitalap | szerkesztései) 2009. március 28., 18:56 (CET)
Nevek szerkesztés
{{tartalmi segély}}(?) nekem, mint teljesen laikusnak hiányoznak a nem és kor szerinti megnevezések. Vagy lehet a magyarban csak a kanca, mén, herélt csődör, csikó fogalmak léteznek?
Gina, 2013. 08.28. – A hozzászólás szerzője 82.131.175.253 (vitalap • szerk) 2013. augusztus 28., 07:58 (CEST)
Hibás kép szerkesztés
AÜ-ről áthozva.
Kedves Adminok!
Jelezni szeretnék egy hibás képet, egészen pontosan a Ló (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) oldalon, a szárkörméret és övméret felvételének helyét bemutató kép hibás, ugyanis mindkettő hely hibásan van jelölve rajta. Amennyiben lehet, akkor kérem töröljétek a képet, hiszen hibás információt közöl.
Köszönöm, Zizik (vita | közrem. | törölt szerk. | )
A képet töröltem a cikkből. --Rlevente 
üzenet 2014. szeptember 2., 15:54 (CEST)
A gyógyító lovaglás szerkesztés
Szó szerint ki van másolva a lovasterápia szócikk elejéről, ami ehhez került, ez a pár sor. Nem valószínű, hogy ez tilos, viszont nem hasznos a lexikont használó számára. Én a lovasterápia szócikkhez kattintottam, és újra el kellett olvasnom betűről betűre ugyanazt a szöveget. Ez nem előnyös egy lexikonban, enciklopédiában. Aki szerkeszti ezeket, kicsit nagyobb átéléssel is tehetné, ez az átmásolás betűről-betűre csak egy hirtelen gyors megoldás. --Szipucsu vita 2016. április 15., 22:36 (CEST)
A Lovasterápia bevezetője lecserélve. Szalakóta vita 2016. október 25., 19:53 (CEST)
Miért csinálja? szerkesztés
A „lovat szerkesztők” figyelmébe ajánlom a következő munkát:
Eredeti kiadás:
- Morris, Desmond (1988): Horsewatching. Jonathan Cape, London.
A műből vett tartalmas idézetek – nem kell őket hosszasan keresgélni – imitt-amott a Hálón is megtalálhatók. Jebusaeus vita 2016. október 27., 22:07 (CEST)
Megvan nekem valahol ez a könyv, de most éppen az angol cikket használom. Szalakóta vita 2016. november 3., 21:43 (CET)
Megkerült, felhasználtam refekhez. Szalakóta vita 2016. december 3., 20:17 (CET)
Képek szerkesztés
Tervezem, hogy a hétvégén még visszatérek a cikkre, és méretéhez képest ellátom képekkel. Aztán egyelőre nem fogok vele többet foglalkozni. Szalakóta vita 2016. november 18., 19:05 (CET)
Leszállok a lóról, most már hagyok másokat is szerkeszteni. Szalakóta vita 2016. november 20., 12:12 (CET)
Patrac szerkesztés
Ha valaki tudja, hogy mi a patrac (lásd itt: [1]), akkor kérem, magyarázza el! Köszönettel Szalakóta vita 2016. december 4., 22:06 (CET)
[2]. – Pagony foxhole 2016. december 4., 22:09 (CET)
- Kösz az utánanézést, beletettem a cikkbe. misibacsi*üzenet 2016. december 5., 08:50 (CET)
Híres lovak szerkesztés
Ismer valaki még híres lovakat Overdose-on, Kincsemen és a mitológián kívül? Szalakóta vita 2016. december 14., 14:30 (CET)
Bukefalosz, Nagy Sándor lova, meg Incitatus, Caligula konzullá kinevezett lova ugrik be hirtelen. – Hollófernyiges vita 2016. december 14., 14:49 (CET)
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Individual_horses – Sepultura
P's.box 2016. december 14., 15:57 (CET)
Nevek és idegen szavak szerkesztés
Szeretném, ha valaki ezeket ellenőrizné, és kijavítaná, mert nagyrészt fordításból vettem át őket. Szalakóta vita 2016. december 16., 19:49 (CET)
Lókolbász szerkesztés
A cikkből hiányzik a lókolbász. Bele lehetne kerülnie? – 188.143.46.173 (vita) 2017. szeptember 13., 18:06 (CEST)
Ha vannak hozzá megfelelő források, akkor igen. Recepteket nem kérünk, de történetet igen. Hol szokás, kik eszik, satöbbi. Szalakóta vita 2017. szeptember 23., 19:39 (CEST)
Szabálytalan kiemelés? szerkesztés
A kiemelés szabálytalanságáról Malatinszky az Egyéb kocsmafalon. Szalakóta vita 2017. október 21., 21:30 (CEST)
Tényleg olyan nagy a ló szeme? szerkesztés
Most, hogy kikerült a kezdőlapra is, mint érdekesség, feltűnt, hogy a szócikk állítása szerint „A szárazföldi állatok között arányait tekintve a lónak van a legnagyobb szeme.”, és erre két forrást is megad. Az most részletkérdés, hogy az egyik forrás nem is írja oda, hogy „arányait tekintve”, a másik meg csak az emlősök között tartja a legnagyobbnak. Az igazán nagy kérdés az, hogy egyáltalán ez igaz-e? Nem tévednek ezek a források? Nézzetek rá például a Fülöp-szigeteki koboldmaki fényképére! Ennek az állatnak szerintem kb. akkora a szeme, mint a testhosszának a tizede. Mekkora lenne egy lószem, ha a ló testhosszának tizedét tenné ki? Zerind üzenőlap 2022. május 17., 08:08 (CEST)
- Észrevételed jogos, javítva. Szalakóta vita 2022. május 21., 19:26 (CEST)
- @Szalakóta: A koboldmaki is emlős, és tényleg nagyobb szeme van. A lóról mit ír a forrás? Remélem van ehhez az infóhoz is. misibacsi*üzenet 2022. május 22., 10:55 (CEST)
- A forrás ezt írja: „Arányait nézve, a ló szeme a legnagyobb a szárazföldi emlősökét tekintve. ” Szalakóta vita 2022. május 22., 19:56 (CEST)
- Rendben, kösz, hogy megnézted. misibacsi*üzenet 2022. május 23., 06:06 (CEST)
- Töröltem a vitatott állítást. Szalakóta vita 2022. június 18., 16:23 (CEST)
- Rendben, kösz, hogy megnézted. misibacsi*üzenet 2022. május 23., 06:06 (CEST)
- A forrás ezt írja: „Arányait nézve, a ló szeme a legnagyobb a szárazföldi emlősökét tekintve. ” Szalakóta vita 2022. május 22., 19:56 (CEST)
- @Szalakóta: A koboldmaki is emlős, és tényleg nagyobb szeme van. A lóról mit ír a forrás? Remélem van ehhez az infóhoz is. misibacsi*üzenet 2022. május 22., 10:55 (CEST)
A ló megjelenése a különböző kultúrákban és földrészeken szerkesztés
Nincs esetleg ilyen témájú térkép vagy bármi más anyag? Balabenc vita 2023. június 22., 16:01 (CEST)