Vita:Müstairi Szent János-kolostor

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Világörökségi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Világörökségi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Darabolás?

A völgy, a település és a kolostor mehetne egy-egy külön cikkbe? – Hkoala 2008. július 13., 14:48 (CEST)

Igen, szét fogom darabolni, ez így valami rettenetes. Hidaspal ^vita 2015. január 5., 19:33 (CET)

Korábbi szócikk teljes szövege:

A müstairi Szent János benedekrendi kolostor a karoling korszak jó állapotban megmaradt kolostoregyüttese Svájcban, Graubünden kantonban.

A kolostort 800 körül Nagy Károly alapította, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a churi püspök járt el. A kolostor védőszentje Keresztelő Szent János lett. A kolostor latin nevéből (monasterium) alakult ki a település mai Müstair neve. A 12. századtól a kolostor benedekrendivé vált.

A falakon és a templomhajó boltíves teteje alatt található karoling freskókat a 15. század végén eltakartás és csak a 20. század elején fedezték fel őket ismét. 1908-1909-ben a Dávid életét ábrázoló freskókat, amelyek körbevették az egész templomot, átszállították a zürichi Országos Múzeumba. A többi freskót 1947 és 1952 között ismét láthatóvá tették.

A belső tér északi és déli falán öt vízszintes csíkon kerszetül 82 többé-kevésbé jó állapotban fennmaradt karoling motívum húzódik keresztül. A három apszison a karoling festményeket részben románkori motíumokkal festették át. A legismertebb román kép a főapszison található a táncoló Salomét ábrázolja Heródes vacsoráján, ahogy eléri Keresztelő János lefejezését. A főapszis jobb végénél található Nagy Károly életnagyságú szobra.

kit36a ^vita 2009. március 27., 01:48 (CET)

Visszatettem a cikkbe a tatarozás első lépéseként. Hidaspal ^vita 2015. január 5., 20:40 (CET)

Lektorálandó

Nagyjából kész a darabolás, de biztos, ami biztos a lektor sablont rátettem. Át kell még valakinek néznie. És figyelni kell, mit hová írunk. Lakosságot nem a freskókhoz, és így tovább. Hidaspal ^vita 2015. január 5., 23:11 (CET)