Vita:Nemzetközileg el nem ismert de facto államok

Legutóbb hozzászólt Impera 10 évvel ezelőtt a(z) Donyecki Népköztársaság témában

Tajvan szerkesztés

A Tajvan szócikkben az van, hogy 25 ország ismeri el, itt pedig, hogy 24. Mi az igazság? Péter 2007. május 24., 11:18 (CEST)Válasz

Kösz. Ennek utána kell nézni... maxval 2007. május 24., 11:36 (CEST)Válasz
Számoljuk meg a tajvani külgyminisztérium honlapján, hogy hány országban van tajvani követség! Misszió sok helyen van, de az éppen a nem-elismertség jele. Tehát nézzök a honlapot:
  • Európa: Vatikán

Nyugat-Ázsia: 0 Kelet-Ázsia, Óceánia: Kribati, Nauru, Marshall-szigetek, Palau, Tuvalu, Salamon-szigetek Afrika: Burkina Faso, Gambia, Malawi, Sao Tome Principe, Szváziföld Észak-Amerika: 0 Dél-Amerika: Belize, Costa Rica, Guatemala, Haiti, Honduras, Salvador, Dominikai Közt., Nicaraugua, Panama, Paraguay, St. Kitts-Nevis, St. Lucua, St. Vincent 1+6+5+13=25 Tehát 25. maxval 2007. május 24., 11:46 (CEST)Válasz

Príma. (Borzasztó szégyen, de bevallom, azt sem tudtam, hogy mi nem ismerjük el. Most ezt is megtanultam.) Péter 2007. május 24., 11:50 (CEST)Válasz

Magyarország eleve a Kínai Népköztársaságot ismerte el, akkor is, amikor még az országok túlnyomó többsége nem őt, hanem a Kínai Köztársaságot ismerte el. Egyszerre a kettőt elismerni nem lehet, a Kínai Népköztársaságot azonnal megszakítja a kapcsolatot mindazon országokkal, melyek elismerik a Kínai Köztársaságot, nincs kivltel ez alól. maxval 2007. május 24., 12:38 (CEST)Válasz
Igazából itt arról van csak szó hogy hány állam tart diplomáciai kapcsolatot Tajvannal. Az elismerés.... Hát ez esetben nem egyszerű. Ugyanis a világ országainak tulnyomó többsége elismerte a Kinai köztársaságot, még az elött hogy végül a kontinentális területeken a Kommunista Kina győzött volna. A formális államelismerést elvileg nem lehet viszavonni. Itt igazából az történt hogy Kommunista Kinát elismerték mint a Kinai köztársaság utódállamát, miközben a Kinai köztársaság még létezett. Egyszóval tegyen itt igazságot aki tud :) Ezért aztán Tajvan esetében az egyszerűség kedvéért azokat az országokat szokták megadni, amelyek diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn vele.Kalpet vita 2008. április 7., 23:01 (CEST)Válasz

Ezt nem úgy kell mondani, hogy ,,el nem ismert"? Nem elérhető, nem kikereshető, nem feldolgozható, nem visszaváltható Rob 2007. május 24., 12:16 (CEST)Válasz

Nem tudom, bevallom... maxval 2007. május 24., 12:38 (CEST)Válasz
Bevallom, én sem tudom, hogy ebben az esetben külön vagy egyben helyes. Ezért csak kérdésként vetettem fel. Rob 2007. május 25., 11:08 (CEST)Válasz

De facto-de jure szerkesztés

Feelsleges odaírni, hogy "nemzetközileg el nem ismert", mert a független államokhoz sem írjuk ki, hogy nemzetközileg elismertek, ez alapértelmezés. A szócikkben persze lehet definiálni.--Mazarin 2007. május 25., 16:48 (CEST)Válasz

Szerintem jobb volt az eredeti cím, mert a többi állam is de facto állam, csak ők éppen de jure is azok, ezek meg nem. – Alensha   üzi 2007. május 25., 19:25 (CEST)Válasz

Alensha +1 Armyyour 2007. július 23., 10:22 (CEST)Válasz

Jubaföld szerkesztés

Jubaföld független??? –  maxval 2008. október 4., 16:55 (CEST)Válasz

Jéé! szerkesztés

MEgjegyzés!!4

http://www.bumm.sk/35344/szlovakia-es-liechtenstein-kolcsonosen-elismerte-egymast.html

Érdemes lenne felülbírálni a szakaszt??????

Vajon mi baja lehet Liechtensteinnak Csehországgal meg Szlovákiával? – Hkoala   2009. május 20., 21:00 (CEST)Válasz

  • Csehszlovákia a II. világháború után a liechtensteini herceg csehszlovákiai ingatlanjait ügyesen betette a "német vagyonba" és elkobozta. S a kommunizmus után sem változtatott ezen sem Szlovákia, sem Csehország. Valójában a nem-elismerés csak annyit jelent, hogy nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Egyébként de facto elismerik egymást, pl. egy rakás szerződésben együtt szerepelnek, pl. a schengeniben... szóval az egész kicsit operettjellegű. Meg az is érdekes, hogy természetesen kölcsönösen még egymás útleveleit/igazolványait is elfogadják. –  maxval 2009. május 21., 19:24 (CEST)Válasz

Köszönöm a részletes választ! Kitalálhattam volna, hogy piszkos anyagiakról van szó  Hkoala   2009. május 21., 19:30 (CEST)Válasz

Off: ebből a szempontból érdekes és ajánlott vígjáték a en:Mouse that Roared, melyben egy kis fejedelemség megtámadja az USA-t (hogy gyorsan veszítsenek és jól helyreállítsák a gazdaságukat), de mivel soha nem jutottak el odáig, hogy hivatalosan elismerjék Amerikát a hadüzenetet így Monacón keresztül tudják csak továbbítani.– Dami vita 2009. május 21., 20:14 (CEST)Válasz

Ez csak egy film, de ihletet adott egy valódi eseményhez évekkel később. Amikor a britek egymás után adták meg a függetlenséget a jelentősebb karibi gyarmataiknak, az egyik új független állam Saint Kitts és Nevis lett volna, azonban a területhez volt csatolva Anguilla-sziget is. Viszont az anguillaik évek óta nehezményezték, hogy együtt kezelik őket Saint Kittsszel és Nevisszel, de Londonban süket fülekre találtak kéréseik. Amikor Anguillában megtudták, hogy tervbe van véve Saint Kitts és Nevis függetlensége, s benne lesz Anguilla is, betelt a pohár. Anguillában egyoldalúan népszavazást tartották, s 99 %-os arányban nyert az elszakadási párt. Mivel Londonban erre se nagyon reagáltak, plusszban még kikiáltották a függetlenséget és a köztársaságot. A végén a brit kormánynak nem maradt más megoldása, mint "megtámadni" a szigetet, partra szállt néhány brit katona plussz 30-40 rendőr és persze nyertek is fél óra alatt, mivel harc nem is volt: gyakorlatilag csinált egy sétát a kevesebb mint 100 brit katona és rendőr és visszállították a rendet, tulajdonképpen pontosan ezt szerette volna kiprovokálni a "függetlenségi" párt, melynek esze ágában sem volt függetlenséget akarni valójában: a cél az volt, hogy Anguilla legyen külön kezelve Saint Kitts és Nevistől és NE kapjon semmiképpen sem függetlenséget, hanem maradjob brit függő terület. Aztán meg is kötötték a szerződést, s azóta is be van tartva, Anguilla mind a mai napig brit függőség, a helyiek megelégedésére. A volt "köztársasági elnök", aki az egészet végülis kitalálta, pl. később több évig a sziget kormányzója volt. Viszont a rendezetlen ügyek miatt Saint Kitts és Nevis csak a 80-as években lett végülis független, jelenleg az utolsó független állam az amerikai kontinensen. Ami meg maradt brit terület, az már az is akar maradni. –  maxval 2009. május 24., 20:34 (CEST)Válasz
Érdemes megnézni az Anguillai Köztársaság zászlóját itt - http://www.worldstatesmen.org/Anguilla.html -, látszik rajta, hogy direlt paródia... :-))) –  maxval 2009. május 24., 20:48 (CEST)Válasz

Szlovákia és Liechtenstein szerkesztés

Szlovákiának és Liechtensteinnek van valami problémájuk egymással, vagy csak fölösleges formaságnak tartják, hogy formálisan is elismerjék egymást? Engem őszintén szólva meglepett a dolog :D Alensha 2011. április 7., 23:39 (CEST)Válasz

Lásd eggyel feljebb a kérdést és a választ   --Hkoala   2011. április 8., 08:00 (CEST)Válasz

ja... :D Alensha 2011. május 9., 23:19 (CEST)Válasz

mondjuk ezért nem célszerű, ha nem a legalsó szakaszt nyitom meg szerkesztésre, hanem fent a pluszjellel kezdek újat… pedig mindig lecsesznek. Alensha 2011. május 9., 23:20 (CEST)Válasz

Kérdés szerkesztés

Csak, mert érdekel. Min múlik, hogy valamelyik ország elismert vagy el nem ismert? Van valami választóvonal, hogy ha már ennyien, akkor elismert, ha még csak ennyien, akkor még nem? – Madridista Estadio Santiago Bernabéu 2011. május 10., 09:39 (CEST)Válasz

Az ENSZ a mérvadó, azon belül nem tudom, elég-e egyszerű többség vagy hogy megy. Alensha 2011. május 11., 00:49 (CEST)Válasz

A nemzetközi elismertség fokmérője az ENSZ tagság ÁLTALÁBAN, mivel vannak kivételek, pl. Svájc csak 2000 valamennyiben lett tagja az ENSZ-nek. ENSZ-tag akkor lesz egy ország, ha a Közgyűlés megszavazza a tagságot. Az öt BT-állandó tag egyöntetű szavazata mellett a tagság többsége szükséges ennek elnyeréséhez.

Egyértelmű választóvonal azonban nincs, nem is lehet, de abban az esetben, ha egy államalakulatot a szuper- és nagyhatalmak elismernek, a világgazdaság legfőbb szereplői elismernek, a vele egy kontinensen található országok túlnyomó többsége elismeri; és ezek diplomáciai kapcsolatot létesítenek vele (röviden: az adott területen létrejött államalakulatot a nemzetközi közösség nemzetközi jogi értelemben tárgyalópartnernek tekinti), akkor lehet egy ország nemzetközi elismertségéről beszélni. --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. május 11., 09:01 (CEST)Válasz

Tamil Eelam szerkesztés

Tamil Eelam-mal mi a helyzet??? D97v vita

Tamil Eelamot 2009-ben felszámolta a srí lankai hadsereg. Az utolsó tamil települést 2009. december 21-én foglalták el. --Szabi237 vita 2012. július 16., 13:49 (CEST)Válasz

Tamil Eelam és Azawad szerkesztés

Tamil Eelamot gyakorlatilag felszámolta a srí lankai hadsereg, 2009-ben, ma már semmiféle különállása nincs. Azawadot idén, január folyamán számolták fel, sőt a függetlenséget kikiáltó Azawadi Nemzeti Front visszavonta az erre vonatkozó nyilatkozatot is. Nem kéne mindkettőt kivennünk a listáról? --Szabi237 vita 2013. március 7., 13:09 (CET)Válasz

Donyecki Népköztársaság szerkesztés

Ez egy tüntetők, tényleges államhatalmat nem gyakorló szakadárok által kikiáltott entitás, de valójában nem létezik, és még Oroszország sem ismeri el. Egyelőre nem akarom törölni a listából, de lásd az indított törlési megbeszélést. Ib11 vita 2014. április 13., 05:51 (CEST)Válasz

Transznisztriát sem ismeri el Moszkva, ugyanilyen volt még Azawad is. És mi ez a csomó cikk a Hiénc Köztársaságról, Vendvidéki Köztársaságról, Lajtabánságról, meg Vésztői Köztársaságról? Azt hiszed ezeknek volt bármi olyan jelentőségük? Bocsáss meg, de én itt politikai motiváltságot érzek, mint a kocsmafalon tett anonim véleményben is. Impera vita 2014. április 13., 14:14 (CEST)Válasz
Nem de facto állam. Nem is működik akként. Ez a probléma. Nincs harag, és politikai motiváció sincs. Kérlek, nézd meg az előbbi hozzászólásomat a törlési megbeszélésnél. Ib11 vita 2014. április 13., 23:16 (CEST)Válasz
Még egy megjegyzés, amit tennem kell a Dnyesztermenti Köztársaság de facto állam. Saját kormányzattal rendelkezik, és szuverenitását nemzetközileg garantálják. Ez egy de facto állam. Ugyanez igaz a Krímre. A többi, amit felsorolsz, azok történelmi tényként léteztek, és meg is szűntek. Nem állítják, hogy létező de facto államok, mikor nem azok. A Krímet egy pillanatig sem vitattam, lévén hogy valódi de facto állam. Ib11 vita 2014. április 13., 23:37 (CEST)Válasz
Már bocs, de egy nemzetközileg el nem ismert állam szuverenitását mi és hogy garantálja nemzetközileg??? - Gaja   2014. április 14., 00:05 (CEST)Válasz
Szia. Ide is berakom. Tök simán. Nem ismerik el nemzetközileg, de kötnek vele szerződést/megállapodást. Mint például a Dnyeszter Menti Köztársaság esetében Moldova garantálja a de facto államiságát, de nem ismeri el. Vagy Tajvan esetében is Kína nem ismeri el, de mégis garantálja de facto önállóságát. Ib11 vita 2014. április 14., 06:17 (CEST)Válasz

Okés, mivel nincs tényleges forrás arra, hogy a tüntetők irányítanák akár csak katonailag is a Donecki Területet, amely állítólag a "de facto állam", ez egyelőre definíció szerint nem de facto állam. Kikiáltva ki van, ezt nem vitatja senki, de nem de facto állam. Így most kikommenteltem, amíg nincs kézzelfogható forrás arra, hogy az államhatalmat nem Ukrajna gyakorolja. Ib11 vita 2014. április 14., 06:23 (CEST)Válasz

Csakhogy az ukrán központi hatalom egyre inkább nem ura a helyzetnek, mert Doneckben a köztársaság vezetői ellenállnak nekik. Azt hiszem a Lajtabánság is nagyjából ezen a szinten volt, mert még a magyar állam sem ismerte el és nem kapott tőle támogatást, miért van tehát a de facto államok között? A törlési megbeszélésen is elmondtam, hogy mit kell itt figyelembe venni és elég sokan egyetértenek velem. A szakadár terület vezetői pedig továbbra is törekszenek megszervezni magukat, úgyhogy az események folyamatos alakulása zajlik e pillanatokban is. Arra pedig, hogy vannak a felkelők által ellenőrzött területek a donecki térségben, arra itt van bizonyítékként ez a térkép File:Donrepublicraions.png is, mely színskálával jelzi az ellenőrzöttség mértékét. Sőt az összecsapások már több városra kiterjednek, ahol rendőrőrsöket és katonai célpontokat támadnak meg: ez egy konkrét stratégiai lépés, hogy kulcsfontosságú pontokat foglalnak el, ahol fegyverekhez juthatnak. Népszabadság online. Impera vita 2014. április 14., 08:50 (CEST)Válasz

Szia Impera! Ja, kábé ilyesmi lehetett a Lajtabánság is. De fontos különbséget tenni a felkelés, és a tényleges kontroll (akár katonai, akár politikai) között. Itt még nincs szó olyan szintű kontrollról, mint amilyen a Krímben volt. Ott az ukránok mozdulni sem tudtak. Itt még más a helyzet. Az én POV-om az, hogy Putyin megmondta, hogy nem áll érdekében Ukrajna felbomlása. Neki a szevasztopoli flottabázis kellett, hogy ne kerülhessen a NATO érdekeltségi körébe. Szerintem ilyen sima. De mondom ez csak POV, és majd kiderül, mi lesz. De amint tényleges államhatalom gyakorlásáról van szó a Donecki Területen (Krímhez hasonlóan), máris más lesz a helyzet, és máris lehet de facto államnak mondani. Ib11 vita 2014. április 14., 09:46 (CEST)Válasz

Az igaz, hogy tudnak mozdulni, de hagyjuk azt, hogy kinek van több esélye. Az viszont tény, hogy a felkelők sem adják meg magukat és véres volt az elmúlt pár nap. Putyin azt tesz amit akar, nekem mondjuk közömbös az egész, de a lényeg, hogy van itt egy fennálló helyzet a Donecki Területen, amit az ottaniak független köztársaságnak definiálnak és napi rendszerességgel hallunk róla. Hogy itt most egy jugoszláviaihoz, vagy moldovaihoz fegyveres konfliktus fog kirobbanni, azt még nem tudjuk, de a konfliktus mindenesetre már elkezdődött. Ha te most ebben a magyar nyelvű cikkben a semleges nézőpont elvét látod sérülni, azt ismételten vissza kell utasítsam, tiltakozom ezen vélemény ellen és mások is úgy gondolják a törlési megbeszélésen, hogy ez itt nem sérül. Nézd meg az angol nyelvű verziót, mert ott tényleg (vagy elképzelhető, hogy) sérül a semlegesség elve. Ugyanis olyanok is szerkesztettek már nemcsak a donyecki köztársaságról szóló írásban, hanem ezekben a luhanszki és harkovi köztársaságokról szóló lapokban (melyeket itt már nem érdemes külön írásba foglalni), akik egyik-másik oldal hívei, szimpatizánsai, illetve a donyecki események résztvevői. Szerintem itt nem áll fenn ugyanaz a helyzet, ezért nem kell lekottázni itt egy törlési megbeszélést. Impera vita 2014. április 14., 10:02 (CEST)Válasz

Hiányzó de facto államok szerkesztés

A felsorolásból hiányzik több de facto állam is, pl. Nyugat-Szahara (csak részben de facto állam), Palesztina (még az ENSZ is elismeri megfigyelő státussal), Sealand (de facto államként működő mikronemzet). Van-e valami oka? Kérdezem, mielőtt tatarozni kezdek. Ib11 vita 2014. április 14., 07:24 (CEST)Válasz

Felvetem, hogy az Észak-Szentinel-szigetet helyezzük a de-facto államok közé. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:5186:f600:b52a:6717:5442:d735 (vitalap | szerkesztései)
Visszatérés a(z) „Nemzetközileg el nem ismert de facto államok” laphoz.