Vita:Részvénytársaságok Magyarországon

Legutóbb hozzászólt Grin 3 évvel ezelőtt a(z) Kivágott szöveg témában

Jó lenne belevenni a cikkbe, hogy mikortól van zárt és nyílt. Tudjátok, arra gondolok, hogy előtte csak simán rt volt. A cégnevek emiatt megváltoztak zrt-re, illetve nyrt-re. De mikortól? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.139.41.204 (vitalap | szerkesztései)

Szerintem ez a cikk rettenetes. Nem hiszem, hogy be kell emelni a fél GT szövegét, szárazon, komment nélkül. Elég lenne egy hivatkozás mondjuk a netjogtárra vagy egyéb helyre, ahol mindenki elolvashatja a hatályos szöveget. Ha nem olvasom el a jogi, paragrafusjellel bevezetett bekezdéseket, tulajdonképpen meg sem tudom, hogy mi az a részvénytársaság, mi az a részvény, stb. (Igazából azt szerettem volna megtudni, amikor rátaláltam erre a szócikkre, hogy mi a különbség az elnök és a vezérigazgató között, úgy gondoltam, hogy a részvénytársaságról szóló bejegyzésben ezt meg fogom találni, de nem...) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 92.249.196.0 (vitalap | szerkesztései)

Valóban, ennek a cikknek ilyen formában semmi értelme, önmagában csak a jogszabályt átmásolva érdemben senki nem fog megtudni a részvénytársaságokról semmit. Jogi egyetem negyedévén egy egész féléven keresztül tanuljuk a társasági jogot, ami az egész egyetem egyik legnehezebb és legnagyobb szóró tárgya: négy év tapasztalatából mondom, hogy itt még a törvényszöveg is kifejezetten bonyolult, nagyon nehezen emészthető. Kérdésedre válaszolva: főszabályként a részvénytársaságok ügyvezetését 3 tagú igazgatóság látja el (Zrt. és Nyrt. esetén is, azzal hogy a törvényi szabályozás diszpozitív, attól az alapszabályban eltérő számú igazgatóságot is megállapíthatnak). Az igazgatóság testületben jár el, elnökét maga választja a tagjai közül. Csak Zrt. esetén van lehetőség az alapszabály ilyen rendelkezése esetén, hogy az ügyvezetést igazgatóság helyett vezető tisztségviselőként vezérigazgató lássa el. Üdv, *I'm Lost!* vita 2017. január 6., 11:18 (CET)Válasz

Minden tiszteletem Csornai Zoltáné, de hogy kerül a neve ilyen hirtelen a összefoglalóba? Ő találta fel a részvénytársaságot vagy mi? :)

Mért kérded? Kötözködöl? OsvátA Palackposta 2014. január 28., 13:41 (CET)Válasz

Kivágott szöveg szerkesztés

@Grin:

"Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. Csomai Zoltán fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr. Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük – bankokat, állami vállalatokat, egyetemeket – , és létrehozta az akkori néven Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás – Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben – az egész országra kiterjedő vállalkozói kultúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán az 1992-es évben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.[1]"

Az első mondatban tényszerűen nem igaz, hogy "Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság" lett volna ez a cég. Úgy látszik, trendi ilyesmit állítani. A Novotrade című cikk szerkesztői is azt állítják, hogy az 1983-ban alakult Novotrade volt az első ebben a tekintetben - de ez is cáfolható. Az Intercooperation Rt. ugyanis 1968-ban alakult. (Az, hogy ténylegesen melyik cég volt az első, 1945 után újonnan alakult Rt., további vizsgálatot igényelne.)

Ugyanakkor fontos a kivágott szövegből az 1875-ös kereskedelmi törvényre való hivatkozás. Annnyi bizonyos, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM rendelet csak vegyesvállalatoknál, tehát magyar és külföldi érdekeltségű joint venture-öknél engedte meg a még hatályban tartott keresekedelmi törvényi cégformák (Rt., Kft.) alkalmazását. Kizárólagosan magyar vállalatok Rt-t, Kft-t nem, hanem közös vállalatot stb. alapíthattak.--Linkoman vita 2020. augusztus 6., 10:04 (CEST)Válasz

@Linkoman: Gondolom a hazai klasszikus kifejezés értelmezése jelentős ebben a mondatban, de én sem tudom, hogy mire gondolt pontosan a költő. Ahogy te is írtad: kizárólag hazai Rt.-t nem lehetett alapítani, és nekem rémlik, hogy a Novotrade esetében pont erről volt szó (mint „első”). A törvényi hivatkozásokat lehet vizsgálgatni, nekem most erre nincs kapacitásom.
Ha tippelnem kell, akkor a Novotrade és az ICP hazai Rt-ként lehetett az elsők között. – grin 2020. augusztus 9., 12:37 (CEST)Válasz


  1. Forrás: László Ágnes – Arcképcsarnok 1994
Visszatérés a(z) „Részvénytársaságok Magyarországon” laphoz.