Vita:Rómeó és Júlia (színmű)

A(z) Rómeó és Júlia (színmű) egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2009. november 2. és 2009. november 8. között
szerepelt a kezdőlapon.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az olasz, angol, spanyol és portugál Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2007. május 21. – 2007. május 22. (változások)	Törlésre jelölés	Megmaradt
2009. január 19. – 2009. február 18. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2010. január 3.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A cikk törlési szavazása, amikor még nem így nézett ki, mint most

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Rómeó és Júlia

Cím

Ennek miért Rómeó… a címe? Tény, hogy a Nádasdy Ádám-féle fordításban ez, de nekünk inkább a Mészöly Dezső-féle Romeo…-t kellene követni, nem? Vagy még esetleg a Kosztolányi Dezső-féle Romeó…-t. - Matthew ^{(hagyj üzenetet)} 2007. május 28., 15:27 (CEST)

A belinkelt Szász Károly-félében pedig Romeo és Julia… - Matthew ^{(hagyj üzenetet)} 2007. május 28., 15:29 (CEST)

Ezen már én is gondolkodtam... Szerintem a Mészöly-féle a legszebb fordítás, ahhoz lenne jó igazodni, de ez csak szubjektív vélemény. – Alensha ^üzi 2007. május 28., 15:34 (CEST)

Tataroz

Komplettül átírom az egészet az elkövetkezendő napokban, ezért kéretik nem belenyúlni addig :) – Timish ^levélboksz 2009. január 6., 14:31 (CET)

Nos 9 nap alatt sikerült befejezni! Hurray! :) – Timish ^levélboksz 2009. január 15., 20:47 (CET)

miért?

Nem akartam belenyúlni tatarozás közben, de szerintem nem való rá a középkor sablon. – Tomázia ^vita 2009. január 9., 23:06 (CET)

nem középkorsablon, hanem középkor portál sablon, és azért van rajta, mert ezzel a korszakkal a középkorműhely foglalkozik. – Timish ^levélboksz 2009. január 9., 23:17 (CET)

A cikken rajta van a portálsablon, a vitalapon meg a műhely értékelő sablonja. Igaz, hogy nem lehet egyértelmű dátumot kijelölni a középkor végénak (lásd a Középkor cikk bevezetőjét), de Shakespeare már minden szóbajöhető dátum után volt. – Hkoala 2009. január 16., 12:02 (CET)

Ez igaz, viszont jelenleg nincs olyan műhely ami ezzel a korszakkal foglalkozan, azt hiszem a középkorműhelyesek foglalkoznak ezzel is.... Lehet hogy a műhely nevét kellene akkor finomítani... – Timish ^levélboksz 2009. január 19., 13:56 (CET)

január 30. és iszlám

A Január 30. lapon azt látom, hogy aznap mutatták be a Rómeó és Júliát. Ha erre van valami forrás, akkor a cikkbe is be kellene írni, ha nincs, akkor onnan is törölni. – Hkoala 2009. január 16., 12:02 (CET)

Az iszlám aranykora cikkben meg ez áll: Az iszlám szerelmi költészet egyik első híres példája a Lajla és Majnun, amely a 7. században keletkezett az Omajjád korban, és aztán még sokan feldolgozták. Egyes kutatók szerint „Lajla és Majnun” tragikus történetének nyugaton ismert változata ihlette Shakespeare-t a Rómeó és Júlia megírására. - ugyanaz a helyzet, mint fent. – Hkoala 2009. január 16., 12:08 (CET)

Hát erre én nem találtam semmit... Talán Mathae-t kellene megkérdezni róla. Én is úgy tanultam annó a Shakespeare-szemináriumokon, hogy olasz történet ihlette (sőt igazából szinte egy az gyben átvette brooke versét, szóval nem is az övé...) Nem hiszem hogy van pontos dátum az első bemutatóra, a cikkben is az szerepel, hogy még azt sem tudni mikor írta... De megpróbálok utánanézni – Timish ^levélboksz 2009. január 16., 12:24 (CET)

Ahogy nézem a neten, komoly források sehol sem mondanak pontos dátumot, hisz még a megírás dátumát sem tudni... kiszedem a január 30. cikkből. egy a sok közül – Timish ^levélboksz 2009. január 16., 12:30 (CET)

Benne volt az 1595. év cikkében is a bemutató január 30-al, onnan is kiszedtem. – Hkoala 2009. január 16., 17:44 (CET)

Ezek szerint az iszlám aranykora szócikkre is ráfér az átír-sablon... Azt nem tudom, hogy egyes kutatók mit gondolnak, én speciel még nem hallottam, hogy a történetet ilyen kontextusban is említették volna. Egyébiránt nem tartom valószínűnek, de elképzelhetetlennek sem. Amennyire ismerem a témát, az arab szerelmi regények (a leghíresebb a Lajlá és Madzsnún alias Kajsz és Lajlá) mind arról szólnak, hogy a szerelmesek nem lehetnek egymáséi a gonosz család miatt, emiatt nemre való tekintet nélkül sokat sírnak, a pasas vándorol a sivatagban és megbolondul, és többnyire tragikus a vég. (Mert ezek többnyire erkölcsösek is, tehát ágyrajárásról szó sem lehet.) – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 16., 12:39 (CET)

Bár mint tudjuk, Sékszpirről azt tartják, hogy arab származású volt, én sem hiszem, hogy arab sztorikkal foglalkozott volna, pláne mikor akkoriban az olaszimádat volt a tuti nyerő lásd Velencei kalmár stb. művei... – Timish ^levélboksz 2009. január 16., 12:44 (CET)

Az olaszokra viszont hathatott. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 16., 12:51 (CET)

Az meglehet. (off) Miközben források után kutattam, rábukkantam erre itt: [1] a britek egyharmadának fogalma sincs arról, ki az a Shakespeare. Atyaég, ez aztán a hatékony oktatási rendszer! – Timish ^levélboksz 2009. január 16., 13:01 (CET)

Én a történelemoktatásukról hallottam, hogy mivel a gyerek dönti el, mit akar tanulni, a társadalom többsége csak a II. világháborúról hallott valamit is... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. január 16., 13:51 (CET)

Jegyzetek

A jegyzeteknél tanácsos lenne hanyagolni ezt az ablak az ablakban megoldást, mert ha valaki nyomtatni szeretné a cikket a jegyzetek 90%-a lemarad. → Raziel ^szóbuborék 2009. január 16., 18:51 (CET)

Nekem kezelhetőbbnek és csinosabbnak tűnt ez a görgetős, de a nyomtatásra nem gondoltam. Visszaállítottam ablak nélkülire. – Hkoala 2009. január 16., 18:55 (CET)

Cím 2

Tényleg megérdemel egy kiemeltséget, de szerintem, előbb konszenzus kellene a címről. Tartom, hogy a két legfontosabb fordítás a Romeo és Júlia címet viseli, valamint a Szigligetiben is ezzel a címmel megy. Rómeó és Júlia a musical, a filmek és a Nádasdy-féle förtelem fordítás. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 17:52 (CET)

Szerintem megvitattuk a címet fentebb és a kocsmafalon és arra jutottunk, hogy mivel a legtöbb kiadás is ezt preferálja , inkább ennél maradnánk. – Timish ^levélboksz 2009. január 20., 19:09 (CET)

Nem volt konszenzus! És Bennó is visszavonta elhamarkodott döntését. - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 19:27 (CET)

MEK, Wikiforrás, színház – mi kell még? - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 19:32 (CET)

Érdekesség: [2]. Szerintem az új kiadások se prefelálják a Rómeót (persze az eredeti műről szólva). (Most már leállok ) - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 19:40 (CET)

A szócikk nem Kosztolányi fordításáról, hanem Shakespeare eredeti művéről szól, és a magyar címe attól függ ki fordítja. Szvsz. Egyébként meg tökjó, hogy amíg csak csonk volt, addig senki nem kapálódzott, hogy mi lesz a szócikk címe....– Timish ^levélboksz 2009. január 20., 19:45 (CET)

Tény, de attól a Romeo a leghasználtabb. És én igenis kapálóztam akkor is (ld. fentebb) . - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 19:50 (CET)

Leghasználtabb? Mert mindenki a kosztolányi féle fordítást nyomja újra? :) Én továbbra is azon vagyok, hogy fordítófüggő, vegyük úgy, hogy a wikire én fordítottam át, és akkor az én fordításom a mérvadó. Hm? :))) Kéne egy irodalomtankönyv, hogy abban hogy hozzák. – Timish ^levélboksz 2009. január 20., 20:14 (CET)

Általában a Kosztolányit vagy Mészölyt használják, nem? Azok meg „Romeo” alakot használnak. És ha Műszakisban Romeo és Krónika Novásban Rómeó?- Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 20., 21:12 (CET)

Kedves mindenki: ha Júlia, akkor pedig Romeo is Rómeó kell hogy legyen! (Márpedig a hősnő a magyarban Júlia.) És miért ne maradhatna meg a magyar cím? Minden nemzet a saját nyelvén nevezi a darabot. Teemeah: ahol a "musical"-okról írsz, javaslok egy javítást a "...musicalek is születtek..." helyett, valahogy így: "...a musical műfajának amerikai verziójába is bekerült a darab,..." stb. A "musicalek" kicsit sután hangzik (az ilyesmi nekem is mindig probléma), és az "amerikai"-t azért tenném hozzá, mert végeredményben ők vitték tökélyre ezt a (szerintem) szirupos, nevetséges műfajt. Vándormadár ^vita 2009. január 28., 04:25 (CET)

musical műfajának amerikai verziója? :) ez nekem furán hangzik. :) a musical lehet hogy amerikai találmány, de attól nemminden rómeó és júliia musical lesz amerikai, van francia rómeó és júlia musical is. Szerintem ez olyan, mintha a jazz-hez folyton hozzáraknák, hogy afroamerikai jazz. – Timish ^levélboksz 2009. január 28., 12:11 (CET)

Én amondó vagyok, hogy legyen csak Rómeó és Júlia, nem kéne a korábbi fordítási címváltozatokhoz ragaszkodni. Végezzünk el egy próbát is: mondjuk ki helyesen (a magánhangzókra koncentrálva) azt, hogy: Romeo, utána azt, hogy: Rómeó. Meggyőződésem, hogy a többség a második változat szerint ejti a nevet. Eredetiben lehet, hogy Romeo a név, de a hősnő eredetiben biztosan nem Júlia, még csak nem is Julia! Szóval ha a csaj nevét magyarítjuk, a pasiét is kéne. Filmfan ^vita 2009. január 28., 12:19 (CET) P. S.: Okoskodásom apropója, hogy én írtam az 1968-as film szócikkét.

Teemeah:na jó, ha nem tetszik, hagyd ki az "amerikai verziót". Csak így: "...a musical műfajába is bekerült...stb., ilyen volt az amerikai West Side Story..." Vándormadár ^vita 2009. január 28., 18:24 (CET)

Akkor legyen ez az ó izé. Csak azért mondtam a másikat, mert mielőtt mélyebb kutatásokba kezdtem volna, mindenütt Romeoként láttam hivatkozni a darabra, csak az adaptációkra Rómeóként. De jön a Wikipédia ~50,1 százaléka és majd eldönti mi a helyes . - Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2009. január 28., 21:10 (CET)

Javaslatok

Teemeah: javítottam egy-két apró dolgot, legtöbbjüket beírtam az Összefoglalókba. A Történet szakaszba be kéne írni, Júlia kinek teszi a szerelmi vallomást, amit Rómeó kihallgat, és hogy pontosan ki is a dühöngő Capulet Tybalt (ezeket megjelöltem a szerk. ablakban). Ezek később kiderülnek, de szerintem fontos, hogy benne legyenek a Történetben is. A Shakespeare idejében szakaszban azt hiszem sikerült egy mondat átfogalmazása közben elrontanom egy vagy két </ref> bejegyzést, emiatt elnézést (próbáltam visszaállítani, de nem ment). Szerencsére van még sok időd átnézni amiket elkövettem, aztán természetesen vagy elfogadod a javításokat, vagy nem - teljesen tőled függ. Csak apróságokról van szó: egy egy-egy szócsere, írásjelek és hasonlók. A Film szakasznál kifutottam az időből. Különben gratulálok, nagyon szép munkát végeztél, a cikk megérdemli a kiemelést. Üdv, Vándormadár ^vita 2009. február 2., 22:19 (CET)

közben Szalax átírta a gtörténet részt :) a refeket bizony ki kell javítani, légyszi azért figyelj oda ezekre, mert nem kis munka volt berefelni az egészet... – Timish ^levélboksz 2009. február 2., 22:23 (CET)

Nem az egészről van szó, csak egy mondatnál történt. Különben is befejeztem. Vándormadár ^vita 2009. február 2., 22:27 (CET)

hát a megjegyzéses refek totál össze vannak keveredve viszont gőzöm sincs mitől!!! – Timish ^levélboksz 2009. február 2., 22:28 (CET)

Nekem sincs. Az egyetlen gikszer amit fent elismertem, annál a mondatnál történt, ami így kezdődik: Richard Burbage... (ennek igazát ellenőrizheted a változtatások összehasonlításával). Ez is csak azért volt, mert egy komplikált szerkezetet kellett tisztába tenni, és megcsúszott az ujjam a billentyűn. Különben egyetértesz Szalax átírásával? Megbeszéltétek előre? Vándormadár ^vita 2009. február 2., 22:42 (CET)

:: Megb eszéltük, és szerintem jó is lett. – Timish  levélboksz 2009. február 2., 22:52 (CET)

Szerintem is. Világosabb, és tele van idézetekkel. Egyre kérlek, hogy tisztázzuk ezt a ref dolgot. Megnézted a javításokat? Amíg nem győződsz meg arról, hogy részemről csak egy helyen történt az elcsúszás, azt kell mondanom, megbántam hogy próbáltam segíteni. Vándormadár ^vita 2009. február 2., 23:14 (CET)

Benvolio

Remélem nem túl agy probléma, hogy egy ilyen, viszonylag kis horderejű témának is nyitottam egy bejegyzést, de az érdekelne, hogy: Ha Benvolio valóban a Herceg rokona (ez van ugyanis az utolsó elfogadott szócikkben), akkor miért lett a Montague-családhoz téve, ill. ha Benvolio Rómeó rokona, ez is volt egy régebbi változatban, akkor miért lett átírva.

(Megjegyzem, halvány gőzöm sincs róla, hogy Benvolio ki fia borja, a magyar musicalelőadásban úgy tűnik, hogy Monague-rokon, de nem tudom, ez mennyire helytálló)

Yildirim voltam, 2010. aug. 9-én 01:50-kor. (És nem tudom, hogy kell aláírni)

Montague unokaöccse http://en.wikipedia.org/wiki/Benvolio – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. augusztus 9., 06:20 (CEST)

Nevetségesé teszi a szócikket a stratfordiánusok állandó "valószínűleg" kínlódása!

> Shakespeare idejében nagy népszerűségnek örvendtek az olasz novelle-ek, így valószínűleg maga az író is olvasta például William Painter 1567-ben kiadott olasz történetgyűjteményét. Shakespeare is hódolt a népszerű olasz történeteknek, erről tanúskodik a Velencei kalmár, a Sok hűhó semmiért, a Minden jó, ha jó a vége, a Szeget szeggel, és természetesen a Rómeó és Júlia is.

Valószínűleg? Valószínűleg még UFO-k is jöttek neki segíteni, hogy ilyen jól sikerült. A külföldön sosem járt stratfordi vadorzó, mint szerző régóta tarthatatlan feltevés! A másik lehetőség, hogy W.S. nem olvasott semmilyen francia fordításon át angolba ültetett harmadkézi R+J történetet, mivel olaszhonban, helyben, élőben tanulmányozta a témát. Értelemszerűen W.S. csak az álneve volt, ő valójában Edward de Vere, Oxford 17. grófja, I. Erzsébet királynő legidősebb törvénytelen gyermeke, idén szeptembertől mozi-szenzáció.

A "szaporodási" témájú szonetteket pedig a fiának, Southampton grófjának írta, aki az ebben a szócikkben említett homoszex vádakkal ellentétben nem volt homokos - annyira nem, hogy később a saját fiával együtt ment önkéntesként harcolni a holland függetlenségi háborúba (ahol meg is haltak)! 82.131.130.13 2011. május 6., 23:15 (CEST)

Kedves névtelen, a szócikk forrásokkal alátámasztott. Ha hozol forrásokat az állításaidra, akkor nyugodtan kiegészítheted a szócikket. Levegőbe dobálózni kijelentésekkel igen könnyű, a nevetségessé pedig kettő darab "s", ha már köpködünk egy szócikkre, tegyük rendesen. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 23:31 (CEST)