Vita:Rózsa Sándor (betyár)

Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2017. november 22.

1848–49-es témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Forgatás

a neten sok helyen rosszul írják a "Rózsa Sándor" tévéfilmsorozat idejét forgatásának, 1979-nek jelölik;
gondolom, többen ezt vették át a wiki szerkesztésekor .

A helyes időpont: 1971.
Biztos vagyok benne, hisz gyerekkoromban Kecskeméten az utcánkban is forgatták.
Így a wiki-n is több helyen (Rózsa Sándor, Oszter Sándor) rossz időpont látható.

forrás: http://www.imdb.com/title/tt0138980/

megpróbálom javítani, ha mind megtalálom, de nem hiszem, hogy megtalálom – User:evetke^vita 2007. október 31., 15:10 (CET)

Szabóság

Ez a szabóság mondat még hagyján, mivel a "szabóság" mai szóhasználatunkban nem egyenlő a szabó munkájával, hanem a szabó üzletét, munkahelyét, cégét jelöli.

A komolyabb gond az, hogy e cikk szemlélete teljesen eltér a Ráday Gedeon szócikk tartalmától, ahol szimpla sorozatgyilkosként van beállítva. Hogy aszongya: "Rózsa Sándor rablóbandáját szétugrasztotta, és az egész alföldi rablószövetkezetet felderítette és megsemmisítette (554 bűntényt derített fel)."--Linkoman ^vita 2008. február 26., 15:52 (CET)

Köztörvényes

Forrás nélküli anon bejegyzés:

Rózsa Sándor annyira karizmatikus személyiség volt, hogy kufsteini rabsága alatt vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a piactéren. Sokan akarták látni. Kufsteinben ő volt az egyetlen köztörvényes fogvatartott.

A kufsteini toronybörtönben a múzeumi szövegek külön kitérnek a szabadságharcban való részvételére. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy köztörvényes fogolyként volt ott. Jó lenne egy forrás ehhez.

Karmela^üzenőlap 2008. december 7., 04:24 (CET)

Pedig valóba', majd előásom. A szabharc utáni működéséért ítélték el, valamikor talán a hatvanas évek elején? | Nagy Gömböc ^hamm! 2008. december 7., 04:39 (CET)

Kufstein alapvetően politikai börtön volt, tehát tényleg nem volna meglepő, ha egyedül Rózsa Sándor lett volna az az elítéltek közül, aki valódi bűncselekményeket is elkövetett. 81.182.62.211 (vita) 2010. július 9., 10:17 (CEST)

Köztörvényes?

„A szerbek elleni – kicsapongásoktól sem mentes – eredményes csatáik elismeréseként Kossuth Lajos december 15-én hirdetményt tett közzé, melyben az amnesztiát megújította és megerősítette. Váratlan fordulattal ezután Rózsa Sándor nem folytatta tovább a harcot, hanem visszavonult, letelepedett és békésen élt Bodó Katalinnal, feleségével és két gyermekével. Amikor a katonai helyzet 1849-ben rosszabbra fordult, már hiába kérték, hogy szervezze újjá csapatát, válasza szerint, mióta becsületes ember, azóta kutyába sem veszik korábbi társai.

A szabadságharc bukása után a hatóság megkezdte a korábbi katonák felkutatását és besorozását az osztrák hadseregbe. Október közepétől Rózsa Sándort is keresték, és miután november közepén csak az elfogására küldött katonák egyikének megölése árán tudott elmenekülni, kénytelen volt családját hátrahagyva elbujdosni. Tudta, hogy ha elfogják, nincs kegyelem. Az elrendelt statáriális bíráskodás szerint az elfogott betyárokat három napon belül fel kellett akasztani.”
Zsupos Zoltán cikke [1]

Békésen éldegélt a családjával, nem akart harcolni, de az osztrákok felkutatták - olyan az egész, mint Hazafi-ban (Mel Gibson). Rózsa Sándor köztörvényes volt, utána politikai okok miatt akarták letartóztatni, elbujdosott, közben megölt pár (?) embert. Well...
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 28., 08:24 (CET)

Reklám kritikája

„És íme a 2008 őszi-téli kampányát a Vodafone Magyarország Zrt. egy rablógyilkosra(mert valljuk be őszintén, az volt, és egy mítikus alakra, Robin Hood-ra építi, és csak ők tudják pontosan ezzel mit is akarnak kifejezni.)”

Robin Hood szerepe a reklámban és a Vodafon-reklám szándékaira vonatkozó költői kérdés szerintem nem tartozik a Rózsa Sándor cikk keretei közé, ezért az anon szerkesztést visszavontam. A cikkbe illene viszont az, hogy reklámnak használják, valamint egy elemzés is arról, hogy mi Rózsa Sándor funkciója a reklámban; mindez persze csak ha minderre megfelelő forrás is megadható. Karmela^üzenőlap 2008. december 25., 06:53 (CET)

Lektorálásra kijelölve

{{segély}}^(?)

A cikk szövege gyakran formázatlan, például az ítélet leírásakor. A Jutalmazó Rózsa Sándor úgy néz ki, mintha szó szerint átvették volna valahonnan ("pökhendi gazdagok", "a XXI. században sem mutat különösebbhajlandóságot a visszavonulásra"). A filmsorozatban sem vagyok biztos, hogy a wikin így szokás stáblistát leközölni. Amit meg tudtam csinálni, azt kijavítottam, de valaki gyakorlottabb segítségére lenne szükség. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.62.211 (vitalap | szerkesztései)

Egyetértek, a A jutalmazó Rózsa Sándor legendája fejezet egy esszé, az Emlékezete részbe kelle átdolgozni. --Rodrigó ⇔ 2012. augusztus 10., 11:56 (CEST)

Áttettem az emlékezetbe. Hidaspal ^vita 2013. november 20., 10:48 (CET)

Forrás német ponyváról

Az emlékezete címü alfejezetben ez olvasható:

Irodalmi igényű feldolgozások (Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond) mindegyike felhasználja a szájhagyományban és a ponyvákból ismert kalandokat. Híre oly messzire jutott, hogy német ponyván is megjelent. Rózsa Sándor alakjához kötődnek más betyárok által elkövetett tettek is.

Ha egy mód van rá, feltétlen szükség lenne a német ponyva pontosabb címére, vagy legalább valami infóra!

Rácz Róbert ^vita 2013. január 22., 20:21 (CET)

Ezt a szöveget a cikk már létrehozásakor is tartalmazta, és valóban az akkor megadott források egyikéből, a Magyar néprajzi lexikon Rózsa Sándor (Szeged, 1813–Szamosújvár, 1878) című cikkéből származik. Ott részletesen fel is sorolták az illető ponyvákat, ezeket az adatokat is át lehet venni onnan.

--Karmela posta 2013. január 22., 23:02 (CET)

Ezeres

„Vukovics Sebő – ez időben délvidéki kormánybiztos – emlékirataiból tudjuk: Damjanich János ezredes, hadosztályparancsnok Asbóth hibás intézkedéseinek tulajdonította, hogy az ellenség ép bőrrel menekülhetett el Bogsánból; ebből támadt az első konfliktus közöttük. Nem sokkal ezután Asbóth Rózsa Sándor martalóc csapatát küldte ki Ezeres román falu megrendszabályozására; a börtönből amnesztiával éppen csak kiszabadult banda iszonyú dúlás–rablás közben 36 ártatlan embert kaszabolt le. Asbóthnak rendes, fegyelmezett egységet kellett volna Rózsa mellé adnia a feladat kíméletes elvégzésére.”
Hadtörténelmi Közlemények 1997. 2.sz. - Tanulmányok - EPA
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 27., 12:11 (CET)

Vérdíj

Szokatlanul magas, 10 000 korona vérdíj: ez az összeg nemcsak a szócikkben szereplő elfogási hirdetményen (1856) "Dead or alive" 10000 forint (pengő?) van feltüntetve, hanem egy másik, korábbi hirdetményen is - három nyelven (német, magyar, szerb) - [2] (1853, 10000 pengő).
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. február 27., 12:50 (CET)

Egy jó könyv

Minamizuka Shingo: Rózsa Sándor. Betyár vagy bandita? Budapest, 2009 (fordította Baráth Katalin)
Jól megírt, alapos, részletes, rengeteg forrással. Élveztem.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2013. március 21., 11:37 (CET)

Születése?

Július 10-én, vagy 16-án született? Mert ez a két dátum szerepel a cikkben.

– 89.135.89.51 ^üzenőlapja  2016. január 29., 23:10‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Az idevágó forrás alapján júli 10-re egységesítve. ld: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1813_julius_10_rozsa_sandor_szuletese -- ato ^vita 2018. július 16., 09:00 (CEST)

Egy másik jó könyv

Szentesi Zöldi László: Rózsa Sándor - legenda és valóság (2006)

Kimondottan érdekes adatok a lagerdorfi csatáról, az ezeresi mészárlásról, némileg elfogult vélemények a karikás ostorról stb. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2017. december 8., 07:29 (CET)