Vita:Saga
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 31. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Skandinávia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
saga szerkesztés
Szerintem "saga" (az Idegen szavak szótára szerinti kiejtés: szága). --SyP 2005. december 3., 23:28 (CET)
Félkész anonim esszé szerkesztés
Saga (ejtsd: szága): A sagairodalom egy 12-14. századi izlandi prózaírási kultúra. Őseredeti sajátosságai, régisége, óriási terjedelme, egy egész népet átható intenzitása, és nem utolsó sorban kivételesen nagy és példás esztétikai értékei és hatása révén a világirodalom különleges méltánylást érdemlő fejezete, egyik legnagyszerűbb "emberi komédiája". Máig ugyan leginkább csak a skandináv, angol-amerikai és német nyelvterületeken közismert, igazából az egész skandináv irodalomtörténet egyetlen "paradicsomi" terepe, egyetlen eredeti és autochton hozzájárulása a világirodalomhoz. Az egész komplexum páratlan ötvözetet alkot, és alig illeszthető a megírásakori dél- és nyugateurópai irodalmakhoz, a skolasztika, a nagy allegorikus művek és a lovagi irodalom fénykorához. Sarkköri klimatikus elkülönültségétől, jegyei gyakran visszautalnak az ókori (pl. sémia, görög) törzsi kultúrák jellegeire, noha javarészéből egy keresztényien érintett, evilági, tárgyilagos-realisztikus pogány szellem sugárzik. Legfőbb figyelme az ember természetjogilag alapozott méltóságára és becsületérzérzésére irányul, ami végül is az újkori progresszív és liberális életfelfogás csíraformája. A sagairodalom egy megismételhetetlen és (elvben) utánozhatatlan, pőre, verbális kultúra, létezése kizárólag a szövegek és a napi befogadás dinamikájának függvényében alakult, par excellence irodalomtörténeti (irodalomrégészeti) tárgy, hajdanvolt emberek szellemi világának empatikus feltárását igényli. Oly változatos állagú, hogy ezért tanácsos kultúrának nevezni, nemcsak különféle műnemek és műfajcsoportok együtteséből tevődik össze, hiszen elemi részének kell minősítenünk egy egész nép szinte máig élő, folklórszerű irodalomszociológiai aktivitását a sagamondás-sagaírás és a sagahallgatás-sagaolvasás terén. I. 1.(Néhány adat) 2. Az izlandi társadalom és rendkívüli írásbelisége. 3. Izlandi és/vagy norvég? 4. A szkaldköltészet "holléte". 5. A sagairodalom határai.
II. A saga szó jelentésudvara. III. A sgairodalom főbb jellemzői. 1. Eredete. 2. Szájhagyományos folklóra avagy irodalmi gyakorlat? 3. Szociológiai bepillantás.
IV. A sgairodalom műfajai. 1. Általánosságok. 2. Az általánosabb jellemzők szemléltetése. 3. A műfajokra utaló néhány jellemző.
V. A sagairodalom utóélete.
Bibliográfia: 1. Kézikönyvek, összefoglaló munkák. 2. Egyéb szakirodalom.
- * * * *
Áttettem ide a cikkből, hátha valaki még felhasználja - de ne egy-az-egybe, ez nem lexikonstílus! --Rodrigó ⇔ 2007. február 5., 22:52 (CET)