Vita:Stonehenge

hivatalos neve

A világörökségi helyszín hivatalos neve „Stonehenge, Avebury and Associated Sites”. Ezt javítani kéne a cikkben is (sajnos nem tudom az Associated Sites-nak mi lenne a legjobb fordítása). --Dami ^reci 2007. február 25., 11:24 (CET)

Én a Megalit kultúráról szóló szakaszt töröltem a cikkből, mert megtévesztő, és nem a cikk tárgyáról szól... --Dami ^reci 2007. február 25., 11:50 (CET)

Szerintem picit kevés az info arról hogy mi is lehetett az építés célja.– 79.122.42.116 (vita) 2008. december 6., 22:16 (CET)

Mihez képest kevés? Hol olvasható több, megbízható infó erről a témáról? Én kerestem, de nem találtam. (Találgatni persze lehet, de az nem szócikkbe való). misibacsi*^üzenet 2008. december 7., 10:50 (CET)

És az itt olvasható dolgok mennyire megbízhatóak? Konkrét sírleletekről ír, vizsgálatokról, mondákról, forrás meg sehol... Taz ^vita 2009. június 30., 19:40 (CEST)

A források jelölve vannak a cikk végén. Ha azokban nincs benne valamelyik infó, akkor azt a mondatot jelöld meg a forr2 sablonnal! misibacsi*^üzenet 2009. július 2., 13:00 (CEST)

Források és jegyzetek

==Időt is számoltak vele!== – SL^üzzenet 2008. január 21., 22:56 (CET)

Stonehene nem egy valódi henge

Az angol Henge cikket átnézve és részben lefordítva egy magyar Henge cikket próbáltam kezdeményezni, de egy ilyen cikket már töröltünk. Ilyen cikk megírása fontos lenne, mert a szót félreérjük a magyar wikin. A Henge nem védelemre szolgál, tehát a töltés nem sánc. Azok az emlékművek, amelyek esetében az árok a töltésen kívüll van kifejezetten ki vannak zárva a Henge jelentésből. Az angol Wiki ezen állítását az English Heritage dokumentuma, ami a Henge emlékmúveket osztályozza alátámasztja. Ezek a dokumentumok azt is állítják, hogy Stonehenge nem egy valódi henge. Az erre vonatkozó fejezetet át kellene fogalmazni, de jeleneg ez a lehetőség zárva van.Lásd [1] és [2]LouisBB ^vita 2009. július 1., 18:32 (CEST)

Az English Heritage továbbiakban EH Monument Class Description röviden MCD http://www.eng-h.gov.uk/mpp/mcd/ vagyis Emlékmű-osztály-leírás (vagy -meghatározás, vagy -értelmezés) keresője félreérthetetlenül azt fejezi ki, hogy Stonehenge nem számít henge-nek. Az EH Google-ból megtalálató webhelye azonban Stonehenge-et a henge-ekkel együtt említi. A mai helyesnek vélt álláspont megállapítása céljából a problémát jeleztem az EH kapcsolati irodájának, ahonnan a kérdést a régészeti szakértőknek továbbították.LouisBB ^vita 2009. július 4., 17:41 (CEST)

Története

Stonehenge-et több fázisban építették. Az első fázis egy földsáncgyűrű volt, melyet a henge szokásos építési gyakorlatától eltérően az árok itt nem belülről, hanem kívülről övezett. A vizesárkot valószínűleg kézzel ásták ki, állati csontokból készült szerszámokkal. Egyes szerszámok szarvasagancsból készültek, ezeket csákányként használták a föld alatt lévő mészkő megbontására. Majd ökrök lapockájából készült ásóval távolították el a kiásott földet és köveket. Az árokban végzett ásatások során épen maradt szarvasagancs maradványokat találtak, ezeket használták a hely radiokarbon kormeghatározásához. Ennek alapján az első kör kora 5000 évre tehető. A sáncon belül fúrt 56 lyukban alighanem már ekkor is cölöpök álltak, ezeket ma „Aubrey Holes”-nak nevezik („Aubrey-féle lyukak”) felfedezőjük, John Aubrey után, aki egy 17. században élt antikvárius volt, aki ezekre 1666-ban talált. Tudjuk, hogy ezek a lyukak facölöpöket tartottak, majd később újabb lyukakat ástak, amikbe a ma is látható köveket állították.

A második szakaszban (újkőkor vége) egyenes vonalban cölöpsorokat állítottak fel az északkeleti és a déli bejárat mellett. Csontleletek azt tanúsítják, hogy az emlékmű ebben a korszakban temetkezési helyként szolgálhatott.

Körülbelül 4500 évvel ezelőtt újjáépítették (nagyjából 2400 évvel a rómaiaknak Britannia földjére való behatolása előtt). Ezúttal kékkövet (bluestone) használtak, amelyeket párosával állítottak fel, ezek a kisebb kövek ma is láthatók. Ugyanekkor helyezték el az állomásköveket és az Oltárkövet, valamint az északkeleti bejáraton kívül a Sarokkövet. A köveket a Preseli-hegységben bányászták (Pembroke, South Wales, 380 km), feltételezések szerint tengeri úton juttatták el az Avon folyóig, végül szárazföldön szállították a felállítási helyükre. Egy-egy kő nagyjából 5 tonna súlyú.

Stonehenge mai alakját a 32 km-re lévő Marlborough Downs bányáiból származó homokkő tömbök adják. A hatalmas köveket mauls kőből készült golyókkal faragták méretre, ezek nyoma ma is látszik. A 30 követ felül szemöldökfákkal fogták össze. Hogy a szemöldökfák a helyükön maradjanak, a köveken - faépítményekhez hasonlóan - bevágást csináltak, majd horonykötést alkalmaztak, végül gömbcsuklót vagy furatot és eresztéket alakítottak ki. A körben felállított köveken kívül egy belső körben öt trilithon (szemöldökkővel összefogott oszloppár) emelkedik. Átépült a sánc, kisebb körkörös töltések épültek, valamint ekkor készült el az út az Avon folyóhoz.

Utolsó módosításként a kékköveket a homokkövek mintáját követően elrendezték a körben, továbbá két koncentrikus körben újabb lyukakat ástak.

Kit36a ^vita 2010. január 18., 01:10 (CET)

Áthelyezett szövegrész

Zavaros, szakszerűtlen megfogalmazás miatt lecseréltem:

Az angliai Salisbury-síkságon látható kőépítmény, amelynek korát ötezer évre becsülik.

A bronzkori megalit kultúra terméke, amely Spanyolország atlanti-óceáni partjaitól Dél-Skandináviáig terjedt, a brit-szigeteket is magában foglalva. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A külső kör nagyjából 100 m átmérőjű. Nem tudjuk milyen célokat szolgálhatott; nem csoda, mert Ótestamentum idei írásról itt szó sincs. Anélkül csakis spekulációra vagyunk szorulva. Bár Stonehenge-et a többi henge emlékművekkel általában együtt említik a mai régészeti szakemberek nem egyeznek meg eredeti névadójával, mert Stonehenge-et nem tartják valódi henge-nek. Egy henge egy körülbelül 20 méter átmérőjű, nagyjából kör, vagy ovális terület ami egy töltéssel és azon belül egy árokkal van körülvéve, tehát védelmi szempontól nem célszerű. Stonehenge esetében ahol az árok kívül van a belső terület védelmének célja nincs kizárva, de az építmény valószínűleg több célra is szolgált. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét, vagy még csillagászatban is segíthette a kőkori társadalom kiválasztott, tanult tagjait. A legutóbbi, 2008-as kutatások a hely kultikus-gyógyító szerepét emelik ki. Egyesek mérnöki műalkotásnak tekintik

Stonehenge

"Áthelyezett szövegrész":

Érdekelne, milyen megfontolásból vetted ki azt a szövegrészt, amit Stonehenge hivatalos oldala alapján fordítottam le (és nem kis munkám fekszik benne)? Semmi olyat nem látok a mostani szövegben, ami tartalmilag ezt helyettesítené, úgyhogy légy szíves, rakd vissza. misibacsi*^üzenet 2010. január 18., 22:15 (CET)

Szia ! Sajnálom, hogy a Te fordításodba akadtam bele, ha tudom, előre Veled beszéltem volna meg. Kár volt ilyen nagy fordsítási munkát végezned, hiszen a magyar források stílustisztábban megadják ugyanezeket az információkat.

A szövegre vonatkozóan:

• A felvezető szőveg - gondolom, ez nem a Te fordításod - rendkívül zavaros és nem minden kívánkozik ebbe a szócikkbe (szómagyarázatok, stb), ezért cseréltem le (betébve a vitalapra). Helyette pontosítottam a VÖR szerint ide tartozó régészeti területeket.
• Az építés története: egyrészt az építési szakaszok markánsabb - szerkesztési - kihangsúlyozása kívánatos, másrészt (nézd meg újra) beleraktam az adott időszak építő kultúrnépességeit, amit új lapokon, vagy szócikkekben tovább lehet fejleszteni. Egyébként érdekes, hogy tartalmilag több forrás is ugyanazokat a tartalmi részleteket írja le jóformán szó szerint(lehet, hogy mások is élnek a plágium tudományfejlesztő módszerével), a magyarra fordításaik kétségbeejtőek - még az UNESCO-köteteké is, szinte szaklektorálatlanok.
• Ha újra megnézede a szöveget, láthatod, hogy a terminus technicusokban (szakkifejezésekben) tisztogattam, mert ez az én szakmám, s illik érteni őket, másoknak meg külön lapon megmagyarázni (köldökcsap, stb.) - ha szükséges.
• Továbbá: mielőtt elkezdtem volna a szócikkel foglalkozni, átolvastam a vitalapját, s pont az ragadott meg, hogy Te fájlaltad, miszerint nincs róla megfelelő magyar szakiroalom . Ezért - ha megnézed - felsoroltam azokat, amik használhatók. Szerencsére még csak most kezdtem szétosztasni a könyvtáramat.
• Még tovább: amíg csináltam ezt az átszerkesztést, azon gondolkodtam, hogy megkérlek, kontrolláld le a munkámat, de hát már álmos lettem. Nem szeretnék Veled rossz viszonyban lenni, az én munkámnak is jócskán elkelnek a javítások, de kérlek, hidd el, hogy főleg olyan szócikkekkel matatok, amelyek az alapképzettségemhez tartoznak. Természetes, ha úgy látod, hogy vissza szeretnél térni a Ti kidolgozásaitokhoz, tedd meg (de kompletten!) nyugodtan, legfeljebb lesz belőle egy második szecesszió szócikk. Nem tudom, hogy békíthetnélek meg, de én nem cserélem ki a szöveget.

Szia. Kit36a ^vita 2010. január 19., 17:01 (CET)

Időzavar

A Stonehenge III rész teljesen zavaros. Hogy lehet a III.b. "Kr. e. 1550", a III.c. pedig "i. e. 1700 körül" érkezett nép műve? Az angol oldal nem feltételez időutazást.

Ha jól látom, ami itt Stonhenge II "Kr. e. 2100", az az angol oldalon Stonehenge 3 I "ca. 2,600 BC". És a 80db követ nem 390 hanem 240km-ről hozták. Én nem értek hozzá, nem akarom gyökeresen átírni, de nem hiszem, hogy jó lenne ez így.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gerbolya (vitalap | szerkesztései) 2017. november 6., 11:30‎