Vita:Szakák
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Szakadár szkíták szerkesztés
Szakák
A szaka gyűjtőnév: nem egyetlen népet, hanem a szkíták közép-ázsiai csoportját jelöli. Indoirániak voltak-e a szkíták, illetve a szakák, hitelt érdemlően máig sem bizonyított. A származásukra, nyelvükre vonatkozó állítás – miszerint irániak voltak – egyetlen tanulmányból stb. sem hiányozhat. Mi több, valamennyi szkítákkal kapcsolatos dolgozatban elsőként, lehetőség szerint már a címben, szerepel. Így van ez a Wikin is. A kétségekről, ellenkező véleményekről viszont szó sem esik. Eldöntetlen kérdésben, felebarátaim, üdvös lenne az ellenvéleményeknek is legalább akkora teret és súlyt adni, mint az előnyben részesített feltevéseknek. Másképpen felmerülhet a gyanú: a szócikk írói elfogultak. Jobb esetben: nem kellően tájékozottak, vagy kényelmesek.
Nomádok a szakák, a szó szorosabb értelmében, bizonyosan nem voltak. A szántóvetők, kézművesek, kereskedők stb. állandó településeken éltek, csak a pásztorok vándoroltak, tavasztól őszig, állataikkal.
Szakák nem csupán az Aral-tótól keletre laktak (és nem csupán az i. e. 4. században). Az avarok pl. a Kopet-dag északi előterében tanyáztak.
A kínai forrásokban szajvang (szakák királyai) címmel illetett nép neve szakaurak.
Történetük
A Buddha származásával kapcsolatos szakasz elnagyolt. Nem derül ki, például, miért illették magukat az indiai szakák, ha egyszer szaka volt a nevük, „sáka” címmel? Az első szaka csoportok talán i. e. 1700. körül költöztek az India-félszigetre. Biztosat erről, írott források hiányában, nem tudunk. Eredeti nyelvüket ott, kisebbségben, alighanem elveszették, s nevüket is elferdítette az idegen környezet.
A szakák ősi területe (fogalmazzunk pontosabban: lakóhelye) nem csupán a Pamír és a Tien-san vidéke volt. A szóban forgó területen a szakaurak tanyáztak. Sajnálatos fogyatékosság: a szócikkben a szaka kifejezés hol így, hol úgy szerepel. Egyszer általánosabb értelemben (szaka népek), másszor szűkebb jelentésben (szakaurak).
A 4. bekezdés – „Az i. e. 1. században…” kezdetű szöveg – teljességgel elhibázott. Csupán laza kapcsolatban áll az ismert tényekkel.
A szakák az ó-perzsa forrásokban
A perzsák nem voltak sem agyalágyultak, sem tájékozatlanok. Következésképpen nem nevezték a pusztai népeket – általánosságban – szakáknak. (Ez ügyben teljesen közömbös, a puszta lakói nomádok és indoirániak voltak-e.) A perzsák a szakákat nevezték szakáknak. Ráadásul a görögök is, ha erre nyomósabb okuk volt, megkülönböztették a kelet-európai és a közép-ázsiai szkíta csoportokat. A szkíta népeket, nemzetségeket stb., függetlenül egyedi nevüktől, általánosságban nevezték szkítának, aminthogy azok magukat is mindközönségesen szkítának vallották.
A draya szó nagyobb vizet, de nem feltétlenül tengert jelent. A vízen túli szakák nem lehettek az európai (királyi) szkíták, ők ugyanis nem tartoztak a szakák felekezetéhez.
Indoszkítáknak az Indiai-félszigetre költözött szakaurakat nevezik. Felületesen tájékozott írók még a kusánokat is e csoportba sorolják. Az Ó-Perzsa Birodalom fennállása idején az „indoszkíta” fogalom még nem létezett, mivel a szakaurak ekkor Közép-Ázsiában laktak.
Daha névvel az avarokat illették, nem a massagetákat.
A Szogdián túl lakó nép neve ugyan miért „tulajdonképpeni szaka”? Saját nevük – s kik közelebbről ismerték őket, ugyancsak e névvel illették őket – szakaurak. Jebusaeus vita 2015. május 22., 16:53 (CEST)