Vita:Tudomány

Habár úgy látom, legalább 6 éve senki a füle botját se mozgatja, hogy ezt a szócikket valahogy rendbe hozza, azért beírok én is egy javaslatot:

Először legalább odáig kellene eljutni, hogy felsoroljátok, mi mindent akartok besorolni. Olyanok is hiányoznak, mint például a néprajz.

Megprobaltam nagyon semleges lenni.:) --Math 2005. május 19., 19:44 (CEST)

Szerintem nagyon jó, gratulálok; már csak bővíteni kell ilyen szellemben! Gubb 2005. május 19., 20:07 (CEST)

Nekem az egyik szemem örül, a másik meg sír. Ugyanis a szócikk tényleg szakszerű lett, de sok estben oda lett a közérthetősége. A tudományt, mint módszertant szerintem le kellene írni, nagyon egyszerűen és közérthetően. Szerintem ezt valahol meg lehet tenni és remélem, hogy ebben mások is segítenek.IGe 2005. május 20., 08:22 (CEST)

Idovel megprobalom kozerthetobbe tenni. Peldaul az idegen szavak magyaritasaval, es a filozofiai megjegyzesek zarojelbe tevesevel. --Math 2005. május 20., 09:51 (CEST)

Tudja vki, hogy mitol lett a szaggatott keret a matematikatol kezdve? A kodban nem latok semmit. --Math 2005. május 19., 20:11 (CEST)

Ha a "semmit" úgy érted, hogy szóköz, akkor megvan a magyarázat.

Ugye? 

Gubb 2005. május 19., 20:31 (CEST)

OK, kosz.:) --Math 2005. május 20., 09:46 (CEST)

Már Bocsánat!

Átnézették ezt a cikket szakértővel? Egy banális fordítási hiba folytán végig keverednek benne az alapvető fogalmak, így teljes zagyvaság lett az egész.

bővítés

A tudomány azon ismeretek gyűjtőneve, amelyek a világ/valóság, illetve annak valamely megismerhető részét tekintve összefüggő, logikus, és adott paradigmán belül bizonyított vagy bizonyítható rendszert alkotnak. Olyan ismeretek, amelyek kiállták az idő, a kísérlet, az elméleti vita és a gyakorlat próbáját, és amelynek részletei rendszerint több személy nevéhez és munkásságához kapcsolódnak, akik egymás munkáira hivatkoznak, azokra építenek, azoktra hatnak és azokat javítják és továbbfejlesztik. A tudomány vizsgált vagy tanulmányozott tárgya szerint tudományterületekre (diszciplinákra) oszlik és megközelítlési módszerekre vagy felfogásokra tagolható. A tudományok önálló érdekű fejlődése és saját érdeklődési szelete (field) miatt nem létezik egységes össztudomány, de létezik a tudományok tudománya - egyesek a könyvtártudományt, mások az általános rendszerelméletet nevezik annak. Valójában azonban a tudományról szóló tudomány, vagy ismeretkör (knowledge) különböző tudományos problémákat vagy témákat takar: a tudomány elméletét (beleértve a tudomány és az ismeret elmélet filozófiai megalapozását), a tudomány történetét, a tudományszociológiát, az alkotó munka pszichológiáját, a tudományos mérést, a tudomány gazdaságtanát, a tudományos elemzés logikai, heurisztikus, matematikai és kibernetikai módszereit, a tudományos kutatás és fejlesztés szervezését és irányítását, a tudományos tájékozatás elméletét és gyakorlatát, a rendszerelméletet és rendszerszervezést, a tudományos kutatók képzését és alkalmazását, a tudománypolitikát, a tudományos intézményeket, a tudomány jogi problémáit, a tudományos kapcsolatok, programok és tapasztalatcserék szervezését, és a tudományos előrejelzés módszereit.

Hmm, van egy, amit vitatnék, nem meggyőződésből, hanem mert nem látom alátámasztottnak vagy támadhatatlannak (noha én magam egyetértek vele). Pl. a "létezik a tudományok tudománya" - ezzel mélyen egyetértek, és a cikk nagyon jól is taglalja; de nem vagyok benne biztos, hogy mások is ezt hiszik. De azért ez is teccik. Gubb 2005. május 19., 20:51 (CEST)

Szerintem ennek a meghatarozasnak ket altalanos hibaja is van:

1) Kisse olyan regies,lexikonos szagu. 2) Kisse tul sok benne az ideologia.

ELmagyarazom, hogy mire gondolok. Regi lexikonokban, es ez a szocialista lexikonokra is igaz, de a meg regebbiekre is, vannak olyanmeghatarozasok, amik hallgatolagosan tamaszkodnak bizonyos ideologiai elemekre. Ez peldaul arra, hogy van valosag. Szerintem a metodika feloli megkozelites semlegesebb. A metodikanal egyebkent is leirtam, hogy vannak ellenvelemenyek is.

Azt, hogy "marpedig nincs egyseges tudomany" meg egy teljesen szuksegtelen ideologiai hozzatoldasnak tartom. Bizonyos nezetek az egyseget, bizonyos irok a diverzitast hangsulyozzak.

--Math 2005. május 20., 09:45 (CEST)

Hgy létezik-e vagy sem - nem tudom. De ez a neve. Magyarul és angolul is van ilyen nevű tárgyszó a könyvtárakban és irodalom még a google-on is. Tehát csak annyi: van ilyen elnevezés - az (elnevezés) létezik, hasonlóan más esethez és elnevezéshez, függetlenül attól, hogy amit jelöl, az létezik-e....

Jó, ezt értem. De a "teológia" elnevezés is létezik, egyesek mégis vitatják, hogy van tartalma. Hasonló a helyzet a "cognitive science" nevű dologggal, amit egyes szerzők divathóbortnak tartanak. Vagy a "kibernetika" (esetleg "genetika") nevű dologgal, amik egy időben burzsoá áltudománynak számítottak. De mint mondtam, felőlem jöhet, nekem még tetszik is (azonkívül az én véleményem csak egy a sok közül; de ha valami visszajelzés várása miatt írtad mindezt a vitalapra, hát tőlem kaptál most egy pozitívat). Gubb 2005. május 19., 21:01 (CEST)

Kösz. :-) Linkek

http://physics2.kee.hu/__Fizika/KutatasModszertan/book/p0264.htm http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/0012/farago.html http://hps.elte.hu/oktaeder/atmeneti/tudgond.htm Irodalom: A tudomány témához (irodalomjegyzék) http://www.matud.iif.hu/04jun/vinkler.html Könyv: Dobrov A tudomány tudománya (Gondolat) 1973

Tudományfilozófia

Csak egy rövid kérdés: milyen relációban áll a 'tudomány tudománya' és a tudományfilozófia? nyenyec ☎ 2005. május 19., 21:22 (CEST)

Nem tudom a kérdés kinek szól, de a tudomány tudománya a fentieken kívül még a tudományszervezést is jelöli (tudománytan) a hivatkozott linkek szerint. A tudományfilozófia úgy tudom a tudományról, mint a megismerés speciális fajtájáról szóló elmélet(ek) köre. Elnevezésekben (szóöszetételekben) a filozófia szó általában a teóriát, az elveket jelenti szemben a gyakorlattal, a megvalósuló (szomorú) valósággal... Ha meg a filozófia alapkérdéseinek a tudományra való vonatkoztatását vagy alkalmazását értjük rajta, akkor a tudomány értelme, célja, stb. gondolatkör esik ide, ezek viszont nem fedik át a tudomány tudománya c. praktikus, szervező, megvalósító jellegű diszciplinát.

Ez nem az én asztalom, csak azért kérdeztem rá, mert fiatalkoromban mintha a tudományfilozófia címszó alatt tanultunk volna például a tudományos módszerről és hasonlókról (mi a tudomány, falszifikálhatóság, verifikálhatóság, Popper, Kuhn, stb). Mindegy, kíváncsian várom majd az ezzel kapcsolatos szócikkeket sok érdekes hivatkozással! Hajrá és sok sikert! (Ha már így nekilendültél, be is jelentkezhetnél akár. ;) ) nyenyec ☎ 2005. május 19., 21:53 (CEST)

Szerintem a tudomany tudomanya es a tudomanyfilozofia kapcsolatarol mindket nezet elfogadhato. Szocikke lehetne onteni a ketto hozzaszolast. --Math 2005. május 20., 09:39 (CEST)

Vallástudomány

Erről is lehet egy külön fejezet írni.Ugyanis csak a valástudomány valódi tudományi ág, a teológia, még ha használ is részben tudományos módszertanokat és eszközöket, már alapvető céljából, meghatásozásából adódóan áltudomány.Hiszen a teológia az eleve eltervezett koncepció igazolására jött létre. Tehát inkább propaganda ág, mint tudományi. IGe 2005. május 20., 08:31 (CEST)

Elindítottam a címszót, de sajnos csak apránként lesz időm szerkeszteni. remélem más is tud benne segíteni.IGe 2005. május 20., 15:04 (CEST)

Szorosan nem tartozik a témához, de nem tudom szó nélkül hagyni ezt:

"a teológia, még ha használ is részben tudományos módszertanokat és eszközöket, már alapvető céljából, meghatásozásából adódóan áltudomány".

2004-ben voltam egy vallástudományi-teológiai konferencián (Gottdenken 2004 Leuven), ahol egy magyar előadó a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékéről arról beszélt, hogy milyen is Magyarországon a vallástudomány helyzete. Itt említette, hogy a '89-es változások után lehetségessé vált, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálat tárgyává tegye, hogy a teológia tudomány-e, s alapos vizsgálódás után arra jutott, hogy az. Erre amolyan elnéző mosolygás futott végig a nyugati vallástudósok és teológusok között. Nekem úgy tűnt, hogy az ő szemszögükből valószínűleg méltatlan az ilyen vizsgálat: nyilván az, nincs mit vizsgálni.

Én magam a teológiában semennyire nem vagyok járatos, vallástudományban is csak műkedvelő szinten, számomra se volt teljesen egyértelmű, hogy a teológia tudomány-e. De az MTA szerint az. Kuba Péter 2007. szeptember 10., 22:33 (CEST)

Bölcsészet

Valaki bölcsész nézze már át, amit erről írtam, mert nem vagyok teljesen biztos benne! --Math 2005. május 20., 15:02 (CEST)

Ez igy zagyvaság lenne (mondta Ivángábor)

Kérdéses tudományosságú ismeretterületek

(Áltudományok és protoscience kategóriába esők)

• Asztrológia, a tudósok többsége szerint nem felel meg a tudományosságnak, noha .
• Eugenika, biológiai szempontból többségében tévesnek tartott proto-tudomány
• Memetika, jelenleg proto-tudomány állapotban van
• Spiritizmus, állításait tudományosan eddig nem sikerült igazolni

Pontosan mi is az, ami hibázik? Érvek kellenek. Gubb

Nem ertem a kerdesed. --Math 2005. június 17., 15:31 (CEST)

Én sem. Gubb

Azt kellene szerintem leírni, hogy ami nem tudomány, az miért nem az.

Mánia

Nos, nézd meg a tudomány tudományszociológiai definícióját a cikkben. Gubb 2005. június 17., 15:38 (CEST)

Ezt sem ertem.

Azt irtad, hogy " tudósok többsége szerint nem felel meg a tudományosságnak, amennyiben tudományon kizárólag az empirikus természettudományokat értjük."

Mit akartal ezzel mondani? Hogy a human es absztrakt teruletek tudosainak nagyresze elfogadja az asztrologiat? Es meirt ertenenk tudomany alatt csak az empirikus termeszettudomanyokat? Es mi koze ennek a tudomany tudomanyszociologiai megkozelitesenek?

--Math 2005. június 17., 15:46 (CEST)

ID network

A tudomany eredeteben objektivitast keres egy Intelligent Design nevre hallgato elmelet. A lenyege az, hogy nem fogadja el a Darwini elmeletet, es sokan ezert a Biblia-i teremtestortenet uj valtozatat latjak benne.

A dolog nem ilyen egyszeru. Erdemes megnezni a http://www.intelligentdesignnetwork.org weboldalt.

A Kansas Science Standard altal hirdetett tanok pl. azt mondjak, hogy nem meggyozo a mikrofejlodes igazsaga mellett az olyan erveles a fejlodessel kapcsolatban, hogy a fejlodes soran kivalasztodnak a jo megoldasok. Nincs olyan, hogy felig jo szem, vagyis a szemnek korabbai fejlodesi allomasai, ezek ertelmetlenek es bizonyithatalanok. A temat nem azert vetem fel, hogy ujabb vallashaboru torjon ki a magyar wikiben. Viszont nincs magyar ekezetem, igy bajosan tudom hasznalni ezt a lexikont (irasra es keresesre)

A jelek szerint ez egy, az evolúciót tagadó áltudományos elmélet, avagy az amerikaiak felfedezik a teleológiai istenérvet; érdekes, de mit kezdjünk vele? – KovacsUr 2005. augusztus 22., 10:52 (CEST)

Ezt a hülyeséget mindenütt sima áltudománynak nevezik. Úgyan is nem tartja be a tudományos módszertant.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 22., 10:58 (CEST)

Előbb-utóbb írni kéne róla egy cikket (Magyarországon eléggé terjedőben van a neoprotestáns egyházakban), mindenesetre a Tudomány szócikkhez nincs sok köze. --TG® 2005. augusztus 22., 11:08 (CEST)

A definíció módosítása

Szerintem a cikk nem előnyére változott: sem pontosabb nem lett, sem érthetőbb. Mit jelent, hogy "igazolt ismeret"? A párhuzamossági axióma pl. nem igazolt ismeret, mégis tudományos. A definíció tehát kirekeszt olyan dolgokat, melyek tudományosak. Másrészt, ugyanez a szerző "áltudomány"-nak minősíti a teológiát, pedig a teológiai ismeretek zöme is ifgazolható (hisz csak fel kell ütni a bibliát, és ott az igazolás). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 25., 17:35 (CET)

Szóval, valami komoly forrásból kellene inkább dolgozni. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 25., 17:37 (CET)

a parh. axioma nem ismeret, hanem prepozicio.. math

Az igazolt ismeret azt jelenti, hogy az állítás tesztelhető (ez a szigorúbb feltétel), továbbá azt, hogy valaki már tesztelte. Az igazoltság nem abszolút igazságot jelent, hiszen számos igazolt ismeretről később kiderült, hogy pontosításra szorul. Abszolút igazságokat a tudományok közül csak a matematikában kaphatunk, ott viszont az állításokat nem tesztelik, hanem bizonyítják, ami az igazolás legerősebb formája. A matematika sokak szerint inkább egyfajta nyelv, vagy a egzakt gondolkodás segédeszköze (amelyet minden más tudomány legerősebb módszertani alapként felhasznál). Éppen ezért (is) bizonytalan a helyzete a tudományok rendszerében. A Teológia viszont egyik szövegben sincs egyértelműen áltudománynak bélyegezve, hiszen a bibliakutatás például (amire Gubbubu is helyesen hivatkozik) törekedhet igazolásra és ekkor tudomány is. A teológia akkor áltudomány amikor például istenek létéről vagy nemlétéről nyilatkozik. Isten ugyanis a tudomány eszközeivel nem vizsgálható. Létéről vagy nemlétéről tudományos állítást nem lehet megfogalmazni. A tudománynak, "igazolt (és/vagy igazolható)ismeretek gondolati rendszere"kénti definiálása széleskörben elfogadott, megbízható forrásból származó állítás. Sőt ez az a definíció ami a legáltalánosabb elfogadottságú. Többek között az Akadémiai Kiadó által 1982-ben Budapesten kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár is így értelmezi. Hufnagel Levente 2006. március 25., 23:36 (CET).

Nekem a múltidő nagyon nem tetszik az "igazolt"-ban. E szerint a hipotézisek vagy egyelőre igazolatlan tudományos elméletek nem részei a tudománynak. -- nyenyec ☎ 2006. március 25., 23:47 (CET)

A cikkben az van, hogy "igazolt" ismeretek, nem, pedig, hogy "igazolható" ismeretek. Szerintem - MÉKSz ide vagy oda - ez a definíció továbbra is támadható, mint szimpla szimplifikáció; de minimum írjuk oda, hogy honnan származik. A bajom az, hogy az "igazolt" szót szerintem az olvasók 99%-a félre fogja érteni, és az "abszolút igaz" fogalommal helyettesíteni. Az "igazolható" szó sem sokkal jobb (hiszen ha valami igazolható, akkor miért nem igazolják?), de legalább óvatosságra int. De az "igazolás" fogalom helyett én inkább a "jóserő" fogalmára koncentrálnék, valahogyan erre hegyezném ki a dolgot, vagy pedig néhány szóban megmagyaráznám, hogy mit értünk "igazolhatóság" alatt. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 25., 23:51 (CET)

szerk. ütk. most látom, nyenyec nagyjából azt kifogásolja, mint én. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 25., 23:51 (CET)

Abban igazatok lehet, hogy esetleg félreértik. Ezen valóban lehetne úgy segíteni, hogy az igazolás/igazolhatóság(...)-problémakörét kicsit jobban kifejtjük. A jóserő (prediktivitás értelemben)valóban fontos szempont ezt szintén figyelembe lehet venni ugyanebben a vonatkozásban. A definíció valóban régi eredetű, de alapvetően jónak tartom. Nem gondolom, hogy "szimpla szimplifikáció" lenne csupán, mert egyszerűsége ellenére nagyon hasznos szilárd talajt nyújt a nyilvánvaló áltudományokkal szemben. Megkísérlem a dolgot egy kicsit jobban körüljárni. Hufnagel Levente 2006. március 26., 00:06 (CET).

Hogy őszinte legyek, szerintem ez az "igazolt ismeret"-dolog nemhogy szilárd talajt nyújtana az áltudományok ellen, hanem maga is echte áltudomány. Bár őszintén szólva nem szeretem az "áltudomány" szót, a körülötte lévő értelmezési nehézségek és vitatottsága miatt (pl., ha a cáfolhatóságot tekintjük kritériumnak, akkor az asztrológia kifejezetten tudományos, hiszen meg van cáfolva(?)), de a te eefiníciód is pontosan ilyen értelemben helytelen ismeret szvsz. Nehéz ügy. Maradnék a "szimplifikáció" c. kifejezésnél. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 26., 10:29 (CEST)

Javaslom a Science szócikk, illetve a (kissé ráncbaszedésre szoruló) tudományos módszer felhasználását. -- nyenyec ☎ 2006. március 26., 00:09 (CET)

OK. Rövidesen előállok egy új változattal. (és akkor folytathatjuk :-))) Hufnagel Levente 2006. március 26., 00:17 (CET).

Szvsz ez az igazolt ismeret dolog csak a természettudományokra igaz, és még ott is egy kicsit szépített változat, lásd Quine-Duhem tézis és társai, meg az se igaz, hogy minden fogalmunk definiálva lenne, még a matematikában sem; egyszerűen csak addig vezetjük vissza definiálgatással a fogalmakat, amíg olyan egyszerűeket nem kapunk, amiket már nincs szükség definiálni. --Tgr 2006. március 26., 10:15 (CEST)

Levente: amit irtal, azzal nekem a kovetkezo bajom van:

1)Tulajdonkeppen a tudomany meghatarozasarol mar volt a szocikkben szo, tehat a te leirasod redundans.

2) A te leirasod egy essze a tudomany meghatarozasarol, nem pedig egy lexikonba valo rovid leiras. Tul reszletes, tul leiras volt a tied.

3) Raadasul a te leirasod a tudomanymeghatarozasanak csak internalista, azon belul pedig popperianus felfogas volt. Tehat POV lenne, mint meghatarozast elore tenni.

Nem tehetunk ugy, mintha nem tudnank Kuhnrol, a historicista fordulatrol, a szociologiai iskolarol (Bloor), es az internalista mas felfogasokrol: Laudan, Lakatos, stb.

Tehat a te leirasod egy nagyon szep kis popperianus ismeretterjeszto essze, de ez itt nem jo.

Tgr:

1) Duhem-Quine ellenere beszelhetunk arrol, hogy igazolt ismeretrol van szo. Csak arra kell vigyazni, hogy az igazolasrol ne ugy beszlejunk, mintha ezzel az elmelet elfogadasanak kerdese el is lenne intezve. Ha tobb elmelet is van,a mely igazolt, akkro az, hogy melyiket fogadjuk el,a z egykulon kerdes, amire itt most nem kell kiterni. Majd a Duhem-Quine tezisrol szolo szocikkben kiterunk.

2)Az, hogy a tudomanyos modszer formalis betartasa a human tudomanyokban igen sok kivannivalot hagy maga utan, jogos, be is illesztettem egy ilyen megjegyzest. Ugyanez tulajdonkeppen az externalista nezet leirasanal is kitunik.

--Math 2006. március 26., 13:13 (CEST)

Túl óvatos bevezető

Jelenleg a bevezető annyira óvatos lett, hogy szinte nem derül ki belőle semmi. Szerintem nyugodtan lehetne kísérletet tenni a leggyakoribb értelmezésének tömör összefoglalására, jelezve, hogy nem ez az egyetlen és a cikk további része leírja a többit. -- nyenyec ☎ 2006. március 26., 13:43 (CEST)

Én abban látom a problémát, hogy a szócikk jelenlegi állapota nem ad eligazítást az olvasó számára abban, hogy miről ismeri fel a tudományt, mi a specifikus különbség más gondolati rendszerekhez képest. A különböző felfogások ismertetése, túl "korán" jön a cikkben. Szerintem részletesebb és általánosabb bevezetésre lenne szükség, még akkor is, ha ez nem foglal magában (rögtön az elején) minden lehetséges modern és kevésbé modern álláspontot. (Mint ahogyan egyébként jelenleg sem teszi.) Először érdemes egy fogalmat a legszélesebb körben elfogadott (köznyelvihez legközelebb álló, más művekben leggyakrabban használt, legközismertebb) jelentéssel bevezetni (én erre próbáltam a cikk korábbi változataiban kísérletet tenni), majd ezt követően lehet felsorolni és ismertetni a legfontosabb alternatívákat és azok következményeit, megjelenésük kultúrtörténeti hátterét is. Hufnagel Levente 2006. március 26., 14:23 (CEST).

"nem ad eligazítást az olvasó számára abban, hogy miről ismeri fel a tudományt" mivelhogy ezt nem lehet megmondani NPOV modon. A te bevezetod egy nem szele skorben elfogadott, haneme gy POV nezet volt. Popperianus nezet. --Math 2006. március 26., 14:25 (CEST)

Kedves Math! Sajnos Karl Popper 1994-ben elhunyt így Ő már nem tud tiltakozni. Ha ismered a műveit akkor észrevehetted, hogy az általam írt szövegek nem tekinthetők ortodox popperianusnak. Kétségtelen, hogy a tudomány legszélesebb körben ismert és elfogadott értelmezésére jelentős hatást gyakorolt. Ha a szövegeim nem tetszenek az nem baj, de akkor írj egy olyan bevezetőt ami alapján érdemben át lehet tekinteni a tudomány és tudományosság fogalmának kérdéskörét. Én nem foglak ebben zavarni. Hufnagel Levente 2006. március 26., 15:15 (CEST).

lehetetlent ne kerj tolem. a te leirasod nagyjabol popperianus. meghozza ortodox. pl. "a tapasztalatnak ellentmondo elmeletet el kell vetni". ez korai Popper. --Math 2006. március 26., 16:09 (CEST)

Lektor sablon

A cikk nagy része nem a tudományról szól. Kétes információk vannak benne, amelyek ráadásul nincsenek alátámasztva sem. Egy SN sablon is nyugodtan elmenne rá.--Immanuel 2007. május 19., 15:04 (CEST)

Picit konkrétabban mivel van baj? --Tgr ^vita / IRC 2007. május 19., 18:26 (CEST)

Kérdés

Ezt nem tudom, hogy itt kellene-e megvitatni, vagy a pszichológia szócikknél, de van egy nagyon érdekes, és távolról sem egyértelmű kérdésem. Tudomány-e a pszichológia?

Minden bizonnyal tudomány, hiszen az emberi agy működésének megismerésére irányul, az emberi agy pedig a bennünket körülvevő világ része. Hidaspal ^vita 2008. november 27., 12:49 (CET)

Új bevezetés

Rögtön írok egy új bevezetés, mert a mostani szerintem nem jó. Lényegében az 1. pont akarná közelíteni a tudományt, de nem mondja meg, végül is mi az. A 2. pontban azok vannak, akik a tudományt végzik. Ezek tehát nem a tudomány, hanem akik azt végzik. A 3. pontban pedig az eredmény szerepel, ami egyrészt akármi lehet, ha állítás, akár áltudomány is, de ha tudományos, akkor pedig az 1. pont lép érvénybe. :-) Később azután lehet beszélni a tudomány végzőiről, ahogy van is ilyen fejezet. Az első verzióm a bevezetésre rövid lesz, a "forrás" inspirálta, igyekszem átfogalmazni, nem szó szerint átvenni. Már vagy 10 perce nem néztem meg, remélem elég feledékeny vagyok. :-) Hidaspal ^vita 2008. november 27., 12:35 (CET)

---

Kivettem:

Nem tudomány például a filozófia, amely egyedi gondolkodás eredménye, ami nem csak reprodukálható módon tesz megállapításokat a világról, ezenkívül a világgal szemben elvárásokat is megfogalmaz, amit a tudomány nem tehet meg. Hasonlóan nem tudomány a teológia sem, ahogy azt már Aquinói Szent Tamás is implicit módon megállapította, amikor szétválasztotta a hitet és a tudást.

mert:

• a szócikknek nem hivatása felsorakoztatni, hogy mi és miért nem tartozik a szócikkhez
• ha a filozófia és a teológia nem tudomány, akkor egy filozófus-teológus implicit megállapítása nem mértékadó

– Jankó J A ^hapci 2011. január 4., 05:32 (CET)

"Hasonlóan nem tudomány a teológia sem, ahogy azt már Aquinói Szent Tamás is implicit módon megállapította, amikor szétválasztotta a hitet és a tudást." - Tényleg ezt írta? Mert aki ezt írta, az nem ismeri Aquinói Szent Tamást, hiszen ő pont amelett érvelt, hogy a teológia igen is tudomány. Nem természettudomány az igaz, de hát nem is csak a természettudomány, a 'science' a tudomány, hanem ebben az értelemben bármi az lehet, ami valamely ismeretek szakszerű rendszerezésére, továbbgondolására stb. törekszik.

Aquinói szerint a hit és az ész nem egymás kizáró okai, hanem komplementerei egymásnak. Amit itt Aquinói szájába akar adni, az a fideizmus, de azt a katolikus Egyház elítélte, mint eretnekséget. De ez bonyolult téma, ellenben van erről egy elég részletes pápai enciklika II. János Pál pától: Fides et Ratio - érdemes mindenkinek elolvasni, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik.

94.21.235.62 (vita) 2011. április 6., 23:20 (CEST)

Indoklás a változtatásaimhoz

1) reprodukálhatóság. Mint azt már a tudományos módszer esetében sikerült keresztülvinni http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudományos_módszer#A_tudom.C3.A1nyos_m.C3.B3dszer_jellemz.C5.91i megállapítódott, hogy a reprodukálhatóság nem feltétel. Tehát ezt kivettem a bevezetőből, mert így a Wikipédia inkonzisztens.

2) A filozófia nagyon helyesen nem tudomány, a történelem igen. De ezt nem a bevezetőben kell tisztázni.

3) Mivel a filozófia nem tudomány, ezért töröltem minden olyan helyet a szócikkben, ami ennek ellentmond, hogy a szócikk konzisztens legyen.

Sajnos a jelenlegi szócikk hihetetlenül önellentmondásos.

– Math ^vita 2008. december 2., 19:30 (CET)

Csak most láttam, mi történt. Nos, a történelem nem tudomány, a történettudomány a tudomány. Sajnos a wikipédia kategorizálásánál is látszik, hogy ez nem mindenkinek világos. Az, hogy egy királyt lelőnek, az nem tudomány, de ennek a feltárása, a körülmények megismerése, ami a történettudomány, az igen. Hammurápi törvényoszlopát csak egyszer lehetett kifaragni, a múltban, de elolvasni elolvasni elvileg bárki tudja. Egy szupernóva is csak egyszer tör ki, de elvileg akárhányan megfigyelhetik ugyanazt.

Nem a jelenség a tudomány, itt van a nagy tévedés, hanem a megismerés.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2008. december 15., 11:42 (CET)

A világ megismerésére irányuló tevékenység?

A mobil leírásban ez van. Szerintem a világ megismerésére irányuló tevékenység a "tudományos kutatás". Gabcsé ^vita 2018. augusztus 18., 23:21 (CEST)