Vita:Zebegény
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 14. | |
"Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állott. Az Árpád korban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés kolostor, aminek a neve Szöbegény volt. Minden valószínűség szerint az esztergomi püspökség által odaadományozott területre innen – a Szöbegény nevű kolostorból – települtek a bencések" Ezen adatok azonban arra is utalnak, hogy a Malom-patak völgyében malom állt. Ahhoz, hogy a malom dolgozzon erős sodrású, nagy esésű patak kell, ami ZuBoGóN folyik... A hepe-hupa, zepe-zupa, zeg-zug...stb szójátékok alapján itt tehát ZeBeGőN-ZuBoGóN folyó patak szolgáltatta a malomhoz az energiát, folyamatosan "hallattva a hangját"... ZeBeGőN-ZuBoGóN folyt a víz... ZeBeGőN, ZeBeGéNy... Mert a bencések költözése, csak feltételezés... Viszont az tény, hogy a munkájuk fontos része volt a SzöVeG-ek másolása... SzöVeGéNy munka... P-B-V hasonulással SzöBeGéNy, de ettől távol áll ZeBeGéNy-ben a ZeBeGőN-ZuBoGóN folyó patak hangja... Koszta Péter, Szeged