Vitorlás algaevő harcsa

A vitorlás algaevő harcsa (Pterygoplichthys gibbiceps) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj.

Vitorlás algaevő harcsa
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes) Család: Tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) Alcsalád: Hypostominae Nem: Pterygoplichthys Gill, 1858 Faj: P. gibbiceps
Tudományos név
Pterygoplichthys gibbiceps (Kner, 1854)
Szinonimák
Ancistrus gibbiceps Kner, 1854 Glyptoperichthys gibbiceps (Kner, 1854) Liposarcus altipinnis Günther, 1864
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vitorlás algaevő harcsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vitorlás algaevő harcsa témájú médiaállományokat és Vitorlás algaevő harcsa témájú kategóriát.

Előfordulása

A vitorlás algaevő harcsa előfordulási területe Dél-Amerika északi fele. Az Amazonas és az Orinoco folyók felső és középső szakaszain található meg.

Megjelenése

Ez a tepsifejűharcsa elérheti az 50 centiméteres hosszúságot is. Magyar nevét a hatalmas hátúszójáról kapta. A nagy úszóin és testén az alapszín barna vagy feketés árnyalatú; ezeket pedig sok apró, még sötétebb petty borítja.

Életmódja

Trópusi és édesvízi halfaj, amely a mederfenéken tartózkodik. A 23-27 Celsius-fokos hőmérsékletet, valamint a 6-8 pH értékű vizet kedveli. Éjszaka tevékeny és amint neve is mondja, algákkal táplálkozik.

Felhasználása

Kereskedelmi halászata folyik az akváriumok számára.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Pterygoplichthys gibbiceps (Kner, 1854) FishBase
• Ferraris, C.J. Jr., 2007. Checklist of catfishes, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types. Zootaxa 1418:1-628.
• Kner, R. 1854. Die Hypostomiden. Zweite Hauptgruppe der Familie der Panzerfische. (Loricata vel Goniodontes). Denkschriften der Mathematisch-Naturwissenschaftlichen Classe der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien 7: 251–286 [separate 1–36], Pls. 1–5. [Abstract in Sitzungsber. Akad. Wiss. Wien 1853, 10: 279–282. Separate probably appeared first.]
• Günther, A. 1864. Catalogue of the fishes in the British Museum. Catalogue of the Physostomi, containing the families Siluridae, Characinidae, Haplochitonidae, Sternoptychidae, Scopelidae, Stomiatidae in the collection of the British Museum 5: i–xxii + 1–455. BHL reference page