Vittorina Bartolucci

magyar operaénekesnő

Vittorina Bartolucci, Bartolucci Viktória (Firenze, 1859. április 18. vagy 1861. április 20.Budapest, 1915. március 4.) operaénekesnő (mezzoszoprán). Pártos Gyula építész felesége, Radnai Miklós zeneszerző, operaigazgató anyósa.

Vittorina Bartolucci
Született

Firenze[4]
Elhunyt1915. március 4. (55 évesen)[4]
Budapest[4]
ÁlneveBartolucci Viktória
HázastársaPártos Gyula
Gyermekeiegy gyermek:
Pártos Elza Laura (1893–1977)
SzüleiFinncesco Bartolucci
Luisa Pistelli[5]
Foglalkozásaoperaénekes
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Csengő, szép hangjával, játszi természetével már mint a ferrarai leányiskolai növendéke feltűnő jelét adta hivatottságának. E természetes hivatottságot követve lépett először színpadra 1877 december havában Pesaróban. S miután körútjában az összes nagyobb olasz városban tetszést aratott, Verdi újonnan készült Aidájával európai körútra indult. Budapesten 1881 októberében lépett föl először a Favorita címszerepében s oly osztatlan tetszést aratott, hogy azonnal szerződtették. Magyarország iránt való rokonszenvének kifejezéséül csakhamar megtanult magyarul és Bánk bán Gertrudját, Atala címszerepét, Faust és Mephistopheles Margaretáját, a Próféta Fidesét, Carmen címszerepét a legszebb sikerrel énekelte magyarul. 1880-tól a Nemzeti Színház, később az Operaház tagja 1886-ig, majd visszalépett a színpadtól miután nőül ment Pártos Gyula fővárosi műépítészhez. 1900 és 1904 között újból az Operaház tagja volt. Drámai hangja miatt alt szerepeket is énekelt.

Fontosabb szerepei szerkesztés

  • Amneris (Verdi: Aida)
  • Carmen (Bizet)
  • Gertrúd (Erkel Ferenc: Bánk bán)
  • Azucena (Verdi: A trubadúr)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].