Vizafogó
A Vizafogó Budapest városrésze a XIII. kerületben. A Duna és a Váci út közötti területen fekszik, délen a Dráva utcáig, északon a Meder utcáig terjed.
| Vizafogó | |
 | |
| A második ütemben, 1987–1989 között épült négyemeletes, cseréptetős panelházak a Vizafogó lakótelepen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XIII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 878 fő (2001. febr. 1.)[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Vizafogó
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 08″, k. h. 19° 03′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vizafogó témájú médiaállományokat. | |
Területe szerkesztés
A Dráva utca, Meder utca, a Váci út és a Duna által határolt terület, melyből 2016-ban lecsatoltak egy kisebb területet (Göncz Árpád városközpont).
Története szerkesztés
Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték (a déli területet pedig Nudlinak), Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt kezdetben a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.
A Dráva utca és a Rákos-patak torkolata között 1870-1878 között épült gát védelmében a 19. század végére jelentős ipari környék alakult ki számos gyárral, gőzmalommal és egyéb üzemmel.[2] A mai Árpád hídi felüljáró területén működött a Zarzetzky gyufagyár, ettől északra Láng László által alapított gyárak, melyeket később összevontak Láng Gépgyár néven. Az itt található Turbina utca eredeti neve Láng László utca volt, és a sarkon állott (az 1960-as évekig) a Hazám mozi.
A 20. század elejére a zsombékos Duna-parti terület feltöltődött. A Rákos-patak környékén a mai Szennyvíztisztító területén volt a Vuk és fiai Fűrészüzem. Az 1930-as években a Dagály utcában kialakították a rendőrházakat. Az Árpád hídra vezető út északi oldalán 1961-1966 között további összkomfortos szövetkezeti házakat építettek. A Dagály fürdő Szabadság Strandfürdő néven 1948-ban nyílt meg. Azóta többször átalakították. Vele szemben 1961-től az Erdért illetve a Csőszerelő SC pályája volt. 2006-ban az Erdért pálya nyugati részén lakótömböt építettek, csökkentve e terület zöld jellegét. A keleti oldalon 1977 körül a kézilabda pálya helyén teniszcsarnokot alakítottak ki. A pályáktól a Váci út felé a Láng Gépgyár hátsó telepei, illetve az MHSZ telepe található.
Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori itteni iparokat kiszolgáló Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig.
A terület rendezésére még 1938-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki az első javaslatot, amely számolt az itt lévő pályaudvar megszüntetésével is. 1970-1976 között a Párkány utca mentén fekvő telepet szanálták, majd Bene László és Szentmártoni Ferenc tervei alapján 1981-1985 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep első üteme.[3][4] A házgyári technológiával készült tízemeletes épületekben 2684 lakást alakítottak ki. Emellett a telepen kereskedelmi egységek és gyógyszertár mellett felépült egy 16 tantermes iskola, egy 200 férőhelyes óvoda, egy 100 férőhelyes bölcsőde és a Berzsenyi Dániel Gimnázium mai épülete. 1987-től a teherpályaudvar felszámolásával annak helyén felépült a második ütem, ami 1989-re készült el. Az állomásépület felújítva ma is áll.
A területének északnyugati részén található a Marina-part, melyet a 2000-es évek elején kezdtek építeni. A közelmúltban felhúzott zsúfolt lakópark utcáinak nevei az előtte évtizedekig itt üzemelő hajógyártásnak állítanak emléket. A 2017-es úszó-világbajnokság miatt épült a Dagály fürdő területén a Duna Aréna, amelyhez kapcsolódóan 2016-2017 között városrész nagy részének Duna-parti szakaszát megújították, majd ezt Moszkva sétány névre keresztelték.[5]
A Marina-part és a Rákos-patak torkolata között, 1939-1943 között kialakított mesterséges Duna-öböl körül a rendszerváltás előtt az 1948-ban alapított Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) telepe üzemelt.[6] Ma motorcsónak és kishajó kikötőként funkcionál.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Magyarország helységnévtára, 2012: Budapest 13. ker. (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat története
Források szerkesztés
- Adamecz Gyula: Angyalföld története, Budapest, 1947.
- Budapest lexikon 2. kötet (Vizafogó ill. Vizafogó lakótelep cikkek), Budapest, 1993.