Volfrám

kémiai elem, rendszáma 74, vegyjele W
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 14. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A volfrám fémes elem, átmenetifém. A rendszáma 74, a vegyjele W.

74 tantálvolfrámrénium
Mo

W

Sg
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
74
W
Általános
Név, vegyjel, rendszám volfrám, W, 74
Latin megnevezés wolframium
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 6, 6, d
Megjelenés szürkésfehér, csillogó
Atomtömeg 183,84(1)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d4 6s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 12, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 19,25 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 17,6 g/cm³
Olvadáspont 3695 K
(3422 °C, 6192 °F)
Forráspont 5828 K
(5555 °C, 10031 °F)
Olvadáshő 52,31 kJ/mol
Párolgáshő 806,7 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 24,27 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 3477 3773 4137 4579 5127 5823
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs szám 6, 5, 4, 3, 2
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás 2,36 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 770 kJ/mol
2.: 1700 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 193 pm
Kovalens sugár 146 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Fajlagos ellenállás (20 °C) 52,8 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 173 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 4,5 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (szobahőm.) (lágyított)
4620 m/s
Young-modulus 411 GPa
Nyírási modulus 161 GPa
Kompressziós modulus 310 GPa
Poisson-tényező 0,28
Mohs-keménység 7,5
Vickers-keménység 3430 MPa
Brinell-keménység 2570 HB
CAS-szám 7440-33-7
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A volfrám izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
180W 0,12% 1,8 E18 y α 2,516 176Hf
181W mest. 121,2 d ε 0,188 181Ta
182W 26,50% > 1 E21 y α nincs
183W 14,3% > 1 E21 y α nincs
184W 30,64% > 1 E21 y α nincs
185W mest. 75,1 d β- 0,433 185Re
186W 28,43% > 1 E21 y α nincs
Hivatkozások

Elnevezése angol nyelvterületen tungsten (svédül „nehéz kő”), angolul és franciául ma is így nevezik. Német nyelvterületen Wolframnak hívják. Nyelvújításkori magyar neve seleny.[1] A volfrám név a wolframit ásványból ered, amelyet német bányászok neveztek el (Wolfrahm ’farkashab’), valószínűleg a kohósítást zavaró, felhabzást okozó hatásra utalva.

Felfedezés

szerkesztés

Carl Wilhelm Scheele 1781-ben volfrámsavat állított elő az akkor még tungsten nevű, később róla scheelitnek (CaWO4) elnevezett ásványból. A spanyol D′Elhuyar testvérek volframitból állították elő a fémet 1783-ban.

Tulajdonságai

szerkesztés

Relatív atomtömeg: 183,85

Izotópok: 5 stabil és 21 instabil izotópja van

Elektronkonfiguráció: [Xe]4f145d46s2

Fizikai tulajdonságok

szerkesztés
 
Nagy tisztaságú volfrám

Kissé szürkés, erősen fémfényű kemény fém. Rácsa köbös tércentrált. A legmagasabb olvadáspontú fém (3380 °C fölött). Sűrűsége is nagy: 19,26 g/cm³. Jó elektromos vezető. Ellenállásának hőfoktényezője 4,8·10−3/K.

Kémiai tulajdonságok

szerkesztés

A krómcsoport harmadik eleme. Halogének megtámadják. Levegőn közönséges hőmérsékleten nem változik, hevítve sárga trioxiddá oxidálódik. A nitrogén még 1500 °C-on sem reagál vele. Szénnel, szilíciummal, bórral magas hőmérsékleten vegyületeket alkot. Közönséges hőmérsékleten jól ellenáll savakkal szemben. Tömény kénsav és foszforsav azonban 110 °C felett megtámadja. Salétromsav és hidrogén-fluorid elegyében oldódik. Alkálilúgok nem hatnak rá, de olvadékuk oxidáló anyag jelenlétében feloldja. Hidrogén-peroxidos KOH-oldatban is oldódik. Ammóniában hevítve nitriddé alakul. Vízgőzzel magas hőmérsékleten megfordíthatóan reagál: W + 2 H2O ⇌ WO2 + 2 H2. Ezért ha az izzólámpában vízgőz marad, a volfrámszál oxidálódik, elvékonyodik és kiég.

Előfordulás

szerkesztés

Ásványai közül a legfontosabb a scheelit (CaWO4) és a volframit [(Fe, Mn)WO4]. A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található volfrám bányászatához kapcsolódó erőszakos cselekedetekért egyes civil szervezetek az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben illegálisan, fekete piacról szerzik be a termékeik előállításához szükséges alapanyagok egy részét.[2][3] Kínában, Tasmaniában és Portugáliában is bányásszák.

Előállítás

szerkesztés

Az ércet először úsztatással dúsítják, és első lépésben nyers volfrám-trioxidot állítanak elő, majd tisztítás után tiszta hidrogénnel redukálják volfrámporrá. Ebből sajtolnak rudacskákat, amiből melegkovácsolással, izzó állapotban alakítják ki a huzallá húzható fémet. Az izzólámpákban használt spirált egy-kétszázad milliméter vastagságú szálból készítik. Megfelelő adalékok biztosítják, hogy izzás közben ne veszítse el kristályos jellegét.

Felhasználása

szerkesztés
 
Egy izzólámpa izzószála

A legnagyobb mennyiségben nemesacél ötvözetek és volfrám-karbid (vidia) gyártására használják. Kevesebbet használnak izzólámpa-gyártásra – egy átlagos izzólámpa 8 milligramm volfrámot tartalmaz. A volfrámszálas izzólámpát az Egyesült Izzóban fejlesztették ki 1903-ban. Vegyületeit a szövetfestésben és a szilikátiparban használják. A volfrám az egyik legkeményebb és legmagasabb olvadáspontú fém. Felhasználása ennek megfelelő: izzólámpákban izzószál, laborban oltópálca, harckocsikban páncéllemez és páncéltörő lőszerben harci rész. A darts játékban használt legjobb minőségű nyilak (darts) szintén volfrámot tartalmaznak.

A volfrám sűrűsége megközelítőleg azonos az aranyéval, de értéke csak századrésze annak, ezért hamisítók néha felhasználják aranytömbök belsejének kitöltésére. Mivel az arany az ólomnál hétszer erősebben nyeli el a röntgensugarakat, az ilyen visszaélést átvilágítással nem lehet kiszűrni. A volfrámban és az aranyban viszont más sebességgel terjed az ultrahang, és a két fém mágneses térben is eltérően viselkedik. Megfelelő műszerrel így sérülés nélkül eldönthető, hogy valódi-e az aranytömb.[4]

  1. Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  2. What happening in the Congo? Archiválva 2011. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelvű forrás
  3. Conflict Minerals angol nyelvű rövidfilm a Youtube-on.
  4. Honnan tudhatjuk, hogy egy aranytömb valódi-e? Arany-blog (2016. április 7.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 30.)
  • Volfrám. www.vilaglex.hu (Hozzáférés: 2015. január 4.)

További információk

szerkesztés