Buzsánok

keleti szláv törzs volt, a mai Ukrajna nyugati részén éltek
(Volinyánok szócikkből átirányítva)

A buzsánok (ukránul: бужани, ószláv nyelven Бужа̑не) keleti szláv törzs volt. A mai Ukrajna nyugati részén, a Nyugati-Bug medencéjében, az ott található erdős sztyepp vidéken éltek a 6–11. század között. A 9–10. század folyamán beolvadtak a Kijevi Ruszba és elvesztették eredeti törzsi identitásukat, majd a 14–15. században kialakuló ukrán etnikum részévé váltak. A törzs nevét a Bug folyóról kapta, azaz a buzsánok a Bug mentén lakók. Párhuzamosan a volinyánok elnevezést is használták rájuk.[1]

A buzsánok említése kora középkori krónikákban megtalálható. A későbbi időszakból azonban már nem található írásos említésük. Az ismeretlen szerző által, valószínűleg a 9. században keletkezett Geographus Bavarus említést tesz a buzsánokról, akik a szállásterületükön mintegy 230 megerősített településsel rendelkeztek.

A buzsánok központi települése Buszk (akkori nevén Buzseszk, vagy Bouzseszk) volt. További jelentős településeik voltak Belz és Buzsics (a mai Kulikiv).

Létezik alternatív, kevéssé elfogadott magyarázat is a buzsánok elnevezésére. E szerint a törzs az antok 4. században élt vezéréról, Bozsról kapta a nevét.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Font Márta, Varga Beáta. Ukrajna története. Bölcsész Konzorcium, 9. o.. Hozzáférés ideje: 2006. 

Források szerkesztés

  • Volodimir Kubijovics (szerk.): Enciklopegyija Ukrajinoznavsztva, I. kötet, Lviv, 1993, Molode Zsittya Kiadó, ISBN 5-7707-4049-3, p. 303.
  • Stvitlana Holovko (főszerk.): Malij szlovnik isztoriji Ukrajini, Libigy kiadó Kijev, 1997, ISBN 5-325-00781-5, p. 70.