Vukovich György

magyar statisztikus, demográfus, szociológus

Vukovich György (Kassa, 1929. június 1.Dunabogdány, 2007. szeptember 22.) statisztikus, demográfus, szociológus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1990 és 1995 között. Vukovich Gabriella (1954) statisztikus, demográfus, statisztikai hivatali elnök apja.

Vukovich György
Született1929. június 1.
Kassa
Elhunyt2007. szeptember 22. (78 évesen)
Dunabogdány
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásastatisztikus, demográfus, szociológus
Iskoláigödöllői premontrei gimnázium
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1990 1995
ElődHoós János
UtódKatona Tamás
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

1948-ban érettségizett a gödöllői premontrei gimnáziumban. 1952-ben szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

1950-től 1956-ig a Magyar Optikai Művek statisztikusa, majd vezető statisztikusa volt. 1956-tól a Központi Statisztikai Hivatal főelőadójaként dolgozott. 1962–1963-ban a Népességtudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársaként működött. 1963 és 1966 szeptembere között a kairói székhelyű Észak-afrikai Demográfiai Központ szakértője volt. Hazatérése után a Népességtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese lett. 1968 júniusától 1972-ig részt vett az ENSZ genfi hivatala társadalmi ügyek főosztályának demográfiai munkájában. Ezután a KSH környezetstatisztikai osztályának vezetője lett. 1974 és 1980 között a hivatal főosztályvezető-helyettese, 1980-tól 1990-ig főosztályvezetője volt. 1990 júniusában a KSH elnökévé nevezték ki. Ezt a posztot 1995 májusáig töltötte be.

1977-ben címzetes egyetemi docensi címet kapott, ugyanebben az évben szerezte meg a kandidátusi fokozatot.

Munkássága szerkesztés

Demográfusként házasodási, termékenységi és népesedéspolitikai problémákkal, a népesség-előreszámítás és a népességi optimum kiszámításának módszertanával foglalkozott. Társadalomstatisztikai munkásságában a társadalmi átrétegződés és az alkoholizmus vizsgálata játszott főszerepet. Magyarországon az elsők között végzett környezetstatisztikai kutatásokat. Statisztikatörténeti, történeti statisztikai témában is tartott előadásokat és publikált. Társadalom-, népesedés-, igazgatási és környezetstatisztikát oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-tól a Miskolci Egyetemen tanított.

1958-tól részt vett a Demográfia, 1977 májusától 1988 decemberéig a KSH Grafikon című lapja, 1990 és 1998 között a Statisztikai Szemle szerkesztésében. A Társadalmi riport című kiadványsorozat szerkesztője és állandó szerzője volt.

1991-ben és 1993-ban a nemzetközi statisztikai kongresszus meghívott előadója volt. Az 1994-es kairói népesedési világkonferencián ennek alelnökévé választották.

Társasági tagságai, elismerései szerkesztés

1960-ban a Nemzetközi Népességtudományi Unió tagja lett. Az ENSZ Népesedési Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi (később Demográfiai) Bizottsága, a Magyar Szociológiai Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Tudományos Minősítő Bizottság szociológiai szakbizottsága tagja volt.

1983-ban a Statisztikai Szemle Fényes Elek-nívódíjában részesült. 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1986-ban Fényes Elek-emlékéremmel, 1993-ban a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Családjainkért díjával, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagjai közé fogadta.

Főbb művei szerkesztés

  • Alkoholizmus (Andorka Rudolffal és Cseh-Szombathy Lászlóval; Budapest, 1968)
  • Magyarország népességének előreszámítása. 1966–2001 (Pallós Emillel és Tamásy Józseffel; Budapest, 1968)
  • Az emberi környezet statisztikája (Barta Barnabással; Budapest, 1975)
  • Népesség és környezet. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1976)
  • Fertility, Female Employment and Policy Measures in Hungary (Barta Barnabással, Klinger Andrással és Miltényi Károllyal; Genf, 1984)
  • A népesedéssel összefüggő tudományos kutatások főbb eredményei, a jövőbeni kutatás fő irányai (Cseh-Szombathy Lászlóval, Klinger Andrással és Monigl Istvánnal; Budapest, 1984)
  • A demográfia alapjai (Miskolc, 1997)
  • A magyar népesség 2000-ben (Budapest, 1997)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés