Vulkapordány

	Vulkapordány (Wulkaprodersdorf)
	Vasútállomás
	; Vulkapordány címere
	; Vulkapordány címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	mezőváros
Járás	Kismartoni járás
Alapítás éve	1292
Polgármester	Hans Rudolf Haller (SPÖ)
Irányítószám	7041
Körzethívószám	02687
Forgalmi rendszám	EU
	Népesség
Teljes népesség	1944 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	152 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	171 m
Legmagasabb pont	243 m
Terület	12,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 16° 29′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 38″, k. h. 16° 29′ 45″
	Vulkapordány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vulkapordány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vulkapordány (németül Wulkaprodersdorf, horvátul Vulkaprodrštof) mezőváros Burgenlandban, Ausztriában, a trianoni békeszerződésig Sopron vármegye része.

Fekvése szerkesztés

A Vulka patak partján, a Soproni-hegység nyugati oldalán fekszik, nem messze a Fertőtől. A falut érinti a GYSEV Sopron–Ebenfurt-vasútvonala, az ÖBB kezelésében lévő Pándorfalu–Vulkapordány-vasútvonal pedig Pándorfaluval köti össze.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 5. évezredben is éltek emberek. A 4. században területét fontos római út szelte át, így számos római emlék maradt fenn, ám az 1879/80-as vasútépítés során a helyi római temető megsemmisült.

A mai település első írásos említése 1292-ből való. 1307-ben "Kuhidparadan" néven említik. Az 1529-es és 1532-es török hadjáratokban a település olyannyira elpusztult, hogy szükségesnek mutatkozott az újratelepítése, ekkor települtek be horvát lakosai. Római katolikus temploma 1630 és 1642 között épült, helyén már korábban is állt egy erődített gótikus templom. A törökök 1683-ban elpusztították a templomerődöt védőfalaival együtt, de 1713-ban helyreállították.

Vályi András szerint " Vulka Pordány, Vulka Prodersdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stoczinyhoz nem meszsze, Soprontól 1 6/8 mértföldnyire, határja síkos, és termő, két nyomásbéli, leginkább rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje közönséges, erdeje nints, kertyei alatt Vulka-vize foly, és innen veszi Vulka Pordány nevezetét, melly víz Fraknó Váránál veszi eredetét, és Fertő Tavába ömlik; itten főzettetik salétrom, és hamuzsír is."^[2]

Fényes Elek szerint " Vulka-Pordány, horvát f., Sopron vmegyében, a Vulka mellett: 1142 kath. lak., paroch. templommal. Vizimalom. Róna, termékeny határ. F. u. hg. Eszterházy. Ut. post. Nagy-Höflein."^[3]

Az első világháború után a helyi lakosság titkos népszavazással Német-nyugatmagyarország autonómiáját követelte.

1992. június 21-én mezővárosi rangot kapott.

Népessége szerkesztés

2005-ben 1870, nagyrészt horvát lakosa volt.

Nevezetességei szerkesztés

A „Kereszt megtalálása” plébániatemplom, a korábbi gótikus erődtemplom helyén 1630-1642 között épült barokk stílusban. 1683-ban elpusztította a török, 1713-ban újjáépítették. A szószék, a keresztelőmedence és a „Madonna a gyermekkel” szobor 1700 körül keletkezett. Tornya 1801-ben épült.
A Mária-kápolna 1779-ben épült.
A Kolera-kápolnát az 1831-es nagy kolerajárvány emlékére építették.
A Szentháromság-oszlop 1725-ben készült.