Wikipédia:Homokozó

(WP:H szócikkből átirányítva)

Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!

Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Változtatások közzététele” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


„Itt szeretném jelezni, hogy ez egy intő jel.”
Herpy Miklós
Herpy Miklós
Herpy Miklós
Született 1931december 25. (88 éves)
Budapest
Foglalkozása villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár
a műszaki tudományok kandidátusa
Kitüntetései Állami-díj

Herpy Miklós (Budapest, 1931. december 25. –) Állami díjas, magyar villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. Az analóg integrált áramkörök alkalmazástechnikája és az aktív RC szűrők szakértője. 1957 és 1990 között a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa, 1974 és 1984 között a harmadik generációs mikrohullámú gerinchálózati rendszerek fejlesztésének irányítója. 1990 óta az Elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalat munkatársa.

ÉletpályájaSzerkesztés

1942 és 1950 között a budapesti Érseki Katolikus Gimnázium (államosítás után Rákóczi Ferenc Gimnázium) diákja. Érettségije után édesapja mellett órás ipari tanuló, minthogy az „osztályellenségnek” minősített kisiparos édesapja miatt egyetemi felvételét elutasították. 1952-ben szakmunkásvizsgája után munkásként már felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. Az első egyetemi éve után átiratkozott a Villamosmérnöki Kar műszer tagozatára. Ötödévesként a Simonyi Károly professzor által vezetett Elméleti Villamosság Tanszéken demonstrátorként és az Akadémia Műszerügyi Kutatóintézetében gyakornokként dolgozott. Diplomáját 1957-ben szerezte meg a Villamosmérnöki Kar, Műszer és Finommechanika Szakán, majd a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa lett. Első munkája az intézetben fejlesztett mikrohullámú rádiórelé rendszer szolgálati rendszereinek kifejlesztése volt. Az intézetben elsőként alkalmazott tranzisztoros, majd analóg integrált áramköröket.

1963-ban osztályvezetőnek, 1974-ben főosztályvezetőnek nevezték ki és megbízták a harmadik generációs rádiórelé rendszerek kidolgozásának irányításával. Ennek során bevezette a különleges pontosságot igénylő mikrohullámú mikrosztrip és felületszerelt technológiákat. A fejlesztés eredményeként gyártásba került berendezések kidolgozását, 1978-ban, munkatársaival megosztott Állami Díjjal ismerték el. Felismerve az elektronika rendkívül gyors fejlődését, 1984-ben visszatért az analóg áramköri kutatómunkához, melyek addig is megalapozták oktatói és publikációs munkáit.[1] A Műszaki tudományok kandidátusa címet 1980-ban az Analóg integrált áramkörök című disszertációjának megvédésével nyerte el.[2]

Oktatás 

A Távközlési Kutató Intézetben szerzett analóg áramkörfejlesztői ismereteire támaszkodva 1960-tól kezdve mérésvezetőként, majd 1963-tól 33 éven át félállású oktatóként tanított a BME Műszer és Méréstechnika (ma Méréstechnika és Információs Rendszerek) Tanszékén, először tanársegédként, majd adjunktusként és 1980-tól 1998-ig docensként. Oktatói munkáját később címzetes egyetemi tanári címmel ismerték el.

A fontosabb előadott tárgyakSzerkesztés

  • Elektronikus áramkörök tervezése,
  • Analóg integrált áramkörök,
  • Aktív RC szűrők,
  • Elektronikus berendezések tervezése.[1]

Munkái az Elektronika vállalatnálSzerkesztés

Az Elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalattal[3] még 1963-ban került kapcsolatba. A szigorú műszerembargó miatt a Távközlési Kutató Intézet munkatársai többnyire maguk fejlesztették ki a kutatómunkájukhoz szükséges műszereket. Így 1962-ben kidolgozott és elkészített egy műszert, amely alkalmas volt a telefon- és rádiócsatornák zajának, a nemzetközi szabványok előírásainak megfelelő mérésére. Az Elektronika megszerezte e műszer gyártási jogát és megkezdte annak gyártását és értékesítését.[4][5] Ez volt a vállalat által gyártott első tranzisztoros műszer. A szabványok változása miatt 1976-ban szükségessé vált a műszer átkonstruálása. Ennek során egy analóg integrált áramköröket és aktív RC szűrőket alkalmazó új műszer született.[6] Ennek a változatnak a forgalmazási jogát szerezte meg a Siemens Messgeräte Bereich. A műszer Siemens változatát a Bundespost (a mai Deutsche Telekom elődje) rendszeresítette és előírta annak általános használatát.[7] A 80-as években szoros együttműködés alakult ki a Siemens és az Elektronika között, melynek során fontos szerepet kapott a cégközi egyeztetések és megállapodások lebonyolításában és külső tervezőként részt vett több a Siemens igényei szerinti új mérőműszer kidolgozásában. 1990-ben megvált a Távközlési Kutató Intézettől és az Elektronika munkatársa lett. Ezt követően, 2016-ig az Elektronika kutató, fejlesztő gyártó teamjeit támogatva vett részt a nagy távközlési szolgáltató vállalatok (például Deutsche Telekom, Telecom Italia) mindig újabb és újabb méréstechnikai igényeit kielégítő távközlési mérőműszerek létrehozásában.

Nyolcvanötödik születésnapját követően, 2016 végén megvált a vállalattól és idejét Aggházy Károly zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus életpályája kutatásának szentelte. E munkája eredményeként jelent meg Aggházy-albuma a Rózsavölgyi Kiadónál.

Főbb publikációiSzerkesztés

KönyvpublikációkSzerkesztés

  • Herpy, M. – Wágner, Gy.: Elektronikus Műszerek, Tankönyvkiadó, Budapest 1967. (p. 462)
  • Herpy. M.: Analóg Integrált Áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1973. (p. 425)
  • Herpy. M.: Analóg Integrált Áramkörök 2. kiad., Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1974. (p. 425)
  • Herpy. M.: Analoge integrierte Schaltungen, Franzis Verlag, München 1976. (p. 522)
  • Herpy. M.: Analoge integrierte Schaltungen 2. Auflage, Franzis Verlag, München 1979. (p. 522)
  • Herpy. M.: Analog Integrated Circuits, John Wiley, Chichester – New York, 1980. (p. 478)
  • Herpy. M.: Analogovie integralnie shemi, Moszkva, Radio i Svjaz, 1983. (p. 416)
  • M. 赫彼著 : 模拟集成电路 (Analog Integrated Circuits), Higher Education Press, Peking, 1984. (p. 459)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktív RC Szűrők, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1981. (p. 311)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktive RC-Filter, Franzis Verlag, München 1984. (p. 326)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktive RC Filter Design, Elsevier, Amsterdam 1986. (p. 306)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktív RC Szűrők, BME Kiadó, Budapest 1991. (p. 311)
  • Herpy, M.: Aggházy Károly, egy Liszt-tanítvány élete és kora, közreadó: Gombos László, Rózsavölgyi Kiadó, Budapest 2018. (p. 228) ISBN 9786155062438

Folyóirat publikációkSzerkesztés

  • TKI Közlemények
  • Electronics Letters
  • Elektronik
  • Híradástechnika

és más szaklapokban jelentek meg.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HMArnold vita 2020. október 13., 11:53 (CEST)

Csillag HajnalkaSzerkesztés

Csillag Hajnalka 1979. június 2-án született Székesfehérváron. Általános iskolai tanulmányait az agárdi Chernel István Általános Iskolában folytatta, majd ezt követően a székesfehérvári Tatay Sándor Szakközépiskola diákja lett. Érettségi után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte meg első diplomáját, majd az SZTE-BTK-ra kerülve 2 egyetemi diplomát is szerezett, miközben a Bugát Pál Középiskolában tanított. A tanulást azonban munka mellett se hagyta abba, ledoktorált, majd a BME Társadalomtudományi Karán közoktatási vezető diplomát szerzett, sőt, szakvizsgázott pedagógussá is vált. A CEU által támogatott a Zachor Alapítvány által lebonyolított képzésen multimédiás tananyagfejlesztőként szerzett újabb diplomát. Ismertté akkor vált, amikor a Tik Tok nevű alkalmazáson @stardream007 néven egy tematikus csatornát indított. Így vált az első tanár infulencerré az országban.Jelenleg több mint 90000-en követik. Folyamatosan jelennek meg cikkei is a WakeUp Magazinban, de a tanítással nem hagyott fel, továbbra is a most már Bugát Pál Technikum nevű középiskolában tanít irodalmat, nyelvtan, történelmet és etikát.