Wikipédia:Homokozó
Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.
Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.
Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.
Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Változtatások közzététele” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.
Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!
Bojtár, telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesületSzerkesztés
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány, jogászok és állatorvosok hozták létre 2020-ban. Az állatvédelmet támogató-segítő szervezetek között elsőként az országban az egyesület tagjai telefonos jogsegélyszolgálattal szeretnének segíteni mindazoknak, akik képtelenek elmenni egy-egy rászoruló állat mellett, azonban bizonytalanok abban, hogy milyen ügyben hova fordulhatnak, egyáltalán kell-e hatósághoz, rendőrséghez fordulni vagy például elég ha állatvédő szervezetek segítségét kérik. A telefonos jogsegélyszolgálatot – amely valójában a jogi segítségnyújtáson túl jóval tágabb szakmai területeket fed le – a szakemberek önkéntes alapon, elsősorban szabadidejükben látják el. A tanácsokat legjobb tudásuk szerint, az eddig felhalmozott tudásuk és tapasztalataik alapján adják, azonban ha valakinek jogi képviselőre van szüksége hivatalos ügyekben, úgy ügyvédhez szükséges fordulnia, mert a Bojtár egyesület ilyen jellegű jogi képviseletet nem lát el. A bejelentések tapasztalatairól, a hasonló jellegű ügyekhez egységes sorvezetőül szánt összegzésekről, szakmai cikkekről folyamatosan olvashatnak a honlapon (www.bojtarallatvedelem.hu) és a facebook-oldalon. Ide bele írhatok bármi amit csak akarok MateoPRO
A magyar halászlé lényege, hogy lényegében magyarSzerkesztés
A halSzerkesztés
A magyar halászlevet csak pontyból szabad elkészíteni. A többi hal csak kiegészítője lehet, amely javítja a halászlét. A fehér húsú (egyébként drágább) halakat, mint a csukát, vagy a süllőt tilos megfőzni, hiszen szétesik a húsuk. A tengeri halak egyáltalán nem illenek a magyar konyhába, így azok még inkább tilosak. A halat nem szabad filézni, szálkának benne kell maradni. Csak így jó, és MAGUNK kell kihorgászni a halat is, KÉZZEL! A horgászbot a gyenguszoknak való.[forrás?] psgogli7 az isten.
A hagymaSzerkesztés
A halászléhez csak az ún. „öreg” hagyma való. Aki igazi halászlevet akar csinálni, az tartogat a tavalyi vöröshagymából, mert a zöldhagyma és a főzőhagyma alkalmatlan erre a célra. Ne próbálkozz még hagymakrémmel és szárított hagymával sem. Magyarország legnevezetesebb hagymatermesztő területe Makó és vidéke, ide kötelező elmenned, hogy jó hagymát kapj.
A paprikaSzerkesztés
A halászlének talán a legfontosabb alkotórésze a paprika. Jó házipaprikát szinte mindenfelé készítenek. Híres paprikatermesztő vidék Szeged, Kalocsa, Bogyiszló, Cece és más városok környéke, és ide is el kell menni hogy jó paprikát kapj.
UtánaSzerkesztés
Miután Elmentél Bogyiszlóra, hoztál onnan paprikát (CSAK IS MEZITLÁB GYALOG), és Makóra hagymáért, azután rituálét kell folytatnod hogy elkészíthesd a halászlét. Kántáld a halak istenének az imát, hogy elkészíthesd eme nemes halas lét.
Kék HoldSzerkesztés
A kék Hold (angolul Blue Moon) azt jelenti, hogy egy adott hónapban kétszer van telihold xd. A Hold színéhez az elnevezésnek nincs köze.[1] Mivel a holdfázisok gyakorlatilag bármely dátumra pontosan kiszámíthatók, meghatározható az is, hogy mikor volt, illetve mikor lesz kék Hold. A számítás során természetesen figyelembe kell venni az időzónákat is.
| Kék Hold | Hónapon belüli első időpont | Hónapon belüli második időpont |
|---|---|---|
| 2023. augusztus | augusztus 1., kedd 20:33:26 | augusztus 31., csütörtök 3:37:05 |
| 2026. május | május 1., péntek 19:24:43 | május 31., vasárnap 10:46:46 |
| 2028. december | december 2., szombat 2:41:40 | december 31., vasárnap 17:49:45 |
JegyzetekSzerkesztés
XVIII. sz.-i demográfiai változások MagyarországonSzerkesztés
Magyarország népessége a 18. századbanSzerkesztés
Magyarország népessége a XVIII.sz. elejére a török hódoltság, visszafoglaló háborúk, a Rákóczi szabadságharc és a háborúk következtében létrejött járványoknak (főleg pestisnek) köszönhetően hatalmas mértékben lecsökkent. A népesség csökkenés legnagyobb mértékben a magyar lakta területeket érintette, míg a Kárpátok vonalán és Erdélyben szinte nincs is jelen, vagy legalábbis nem olyan mértékben. Ezzel szemben Észak és Nyugat Európa (Ausztria, Csehország…) népessége jelentős mértékben növekedésnek indult. Magyarország népességének pontos adataival egészen 1787-ig nem találkozunk. Az ez előtti időkből csak kisebb területek lakosságszámát ismerjük, ezek alapján becslik mag a szakemberek az ország létszámát. II. József 1784. július 16-án népszámlálási rendeletet adott ki. A teljes adatsort 1787-ben összesítették. Ezekben az időkben Magyarország átlagos népsűrűsége 1 fő/km2.
Megszűnt a Duna mentén levő aprófalvas településhálózat, helyettük inkább ritkábban elhelyezkedő, nagyobb lélekszámú települések, városok jöttek létre a betelepüléseknek köszönhetően, de ezeket döntő részben nem magyar nemzetiségűek lakták. A betelepüléseknek három fajtáját különböztetjük meg. 1.-A peremvidékekről a centrum felé irányuló belső migráció, 2.-az öntevékeny betelepülés, 3.-a szándékos betelepítés. A betelepülők főként csonka (nemesség és vezető réteg nélküli) társadalmak voltak. Az ország Dél-Keleti része felől románok, az ukrán vidékekről ruszinok, Északról lengyelek, továbbá svábok és horvátok is települtek be.Az ország Déli része felől szerbeket telepítettek be ahol nem sokkal később létrejött a határőrvidék. Ennek következtében különböző nemzetiségekből álló etnikai szigetek, illetve kevert nemzetiségű területek jöttek létre.
A telepesek szabad költözködési joggal rendelkeztek. Adókedvezményeket, földterületeket és sok esetben kész házakat és mezőgazdasági területeket biztosítottak földesuraik számukra. II. József politikai szempontokból fontosnak tartotta a népességnövekedést ezért rendelte el a népszámlálást 1784-ben. A népességnövekedés gyarapította az állam bevételeit, a népszámlálás elősegítette a gazdasági és katonai tervezést, illetve elősegítette a birodalmi rendet. II. Józsefet felvilágosodási eszmék is vezérelték (pld. célja volt a nemesség és a papság megadóztatása…). Magyarország történelmében ez volt a legelső népszámlálás.
A svábok betelepítéséknek két háttérpolitikai irányzata volt. Az egyik Gróf Károlyi Sándortól ered, miszerint a betelepítés fő célja a katolikus vallás elterjesztése (mivel Magyarország ebben az időben protestáns országnak számított, másrészt népesség és az adófizetők számának növelése. A második Kollonich Lipót nevéhez fűződik. Az ő politikája szerint a svábok betelepítésének fő célja az ország elnémetesítése, ami azért fontos, hogy „a forradalomra és nyugtalanságra hajlamos magyar vért a némettel lehessen mérsékelni"(-Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn). Bár az Magyarország a 18. század folyamán benépesült, de súlyos gondot jelentett, hogy a magyarság, saját országában kisebbségnek számított (alig közelítette meg az 50%-ot).
„NaN” (English nyelven).
Meleg IstvánSzerkesztés
| Meleg István | |
| Született | 1954 |
| Elhunyt |
2001 Szeged |
| Nemzetisége | magyar |
Meleg István (Békéssámson, 1954. augusztus 9. – Szeged, 2001. december 30.), a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium széles körben elismert kémia tanára
ÉletútjaSzerkesztés
Meleg István 1954. augusztus 9-én született Békéssámsonban. 1978-ban a József Attila Tudományegyetemen kémia–fizika szakos tanári oklevelet kapott. 1980. augusztusától 2001-ig tanított a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban. Megszállottja volt a minőségi tehetséggondozásnak a kémia terén. 42 tanulója jutott be, illetve ért el jelentős eredményeket OKTV-döntőben, és összesen 35 diákja szerepelt az Irinyi János Kémiaverseny döntőjében. Emlékére egykori barátai, kollégái és volt tanítványai létrehozták a Meleg István Alapítvány a Kémia Oktatásáért közhasznú szervezetet.[1][2]
JegyzetekSzerkesztés
[[Kategória:1954-ben született személyek]] [[Kategória:2001-ban elhunyt személyek]] [[Kategória:Magyar kémikusok]]