Főmenü megnyitása

Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

(WP:KF-HE szócikkből átirányítva)
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Nagybetűs EgyházakSzerkesztés

  Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente   üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente   üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala   2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

  megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)
  Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltveSzerkesztés

  Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven ( ) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?Szerkesztés

  Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.Szerkesztés

  Függőben Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

  megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy   üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey   üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

  megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Kategória:Pszeudo-archeológiaSzerkesztés

Az világos, hogy a kötőjel a démonok műve, de akkor már miért nem pszeudorégészet? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. november 21., 19:47 (CET)

Vagy egyenesen álrégészet? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. november 21., 21:02 (CET)

Van mindkettőre példa: pszeudoarcheológusok, pszeudoarcheológia, pszeudo-régészet. Persze van az álrégészetre is jó pár. A lényeg, hogy a pszeudoarcheológia nem tűnik hibásnak. Xia Üzenő 2019. november 21., 21:11 (CET)

Nem mondtam, hogy hibás, de hogyha van magyar név is, akkor azt preferálnám. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. november 21., 21:58 (CET)

Elegendő forrás híján egyelőre maradt pszeudoarcheológia, később lehet folytatni. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. december 1., 18:53 (CET)

Shoqan Shynghysuly WalikhanSzerkesztés

Шоқан Шыңғысұлы Уәлихан (Shynghysuly Walikhan) orosz: Чокан Чингисович Валиханов. Ennek az amúgy kazak úrnak a nevének az átírásában kérnék segítséget, ha lehet, kazakról. Előre is köszönöm! Ogodej vitalap 2019. november 25., 15:39 (CET)

Nem tudom, hogy áll most a kazak nyelv latinbetűsítése (azt hiszem a törvény már előírja a latin betűs írást, de van valami hosszú türelmi idő). Mindenesetre felmerül a kérdés: nem volna már ideje elkezdeni a latin betűs kazakot használni a cirillel írt nevek átírása helyett? Egy észszerű terv lehetne az, hogy az új cikkekben már a latin írást használjuk, a régieket meg fokozatosan írjuk át. Az átmenet idejére valami tájékoztató sablont is használhatnánk, hogy az olvasó is értse mi folyik itt. --Malatinszky vita 2019. november 25., 15:45 (CET)

Az új latin ábécé szerint ez Shoqan Syńǵysuly Ýálıhan lenne, magyarosan - mivel nem hiszem, hogy lenne erre bármilyen forrásunk, így ez saját kutatás - Sokan Singgiszuli Ualihan lehet. - Gaja    2019. november 25., 21:30 (CET)

Köszönöm! Ogodej vitalap 2019. november 26., 07:36 (CET)
@Ogodej: Bocs, de egy kicsit átgondoltam, ha magyarosan írjuk át, akkor az Ualihan inkább Velihan lesz, mivel a [w] hangot v-vel szoktuk átírni (arab, japán stb.), az ә kiejtése meg elvileg [æ], ami meg a magyar e-hez van inkább közelebb. Ez utóbbinak utána kéne nézni pl. az azeri neveknél a KNMH-ban, ott ugyanez (volt) a helyzet. - Gaja    2019. november 27., 09:03 (CET)

@Malatinszky: ezt ki lehetne akár írni szavazásra, a törvény már életbe lépett az enwiki szerint, de 2025-ig van a türelmi idő. Mondjuk a kormányzati weboldaluk se nagyon igyekszik átállni még   Xia Üzenő 2019. november 27., 12:57 (CET)

Olyan ez, mint a metrikus rendszer az USA-ban. 1975 óta törvény írja elő a használatát, és az átállás azóta is folyamatban van, inch by inch. --Malatinszky vita 2019. november 27., 15:31 (CET)

Egzotikus nyelvek magyaros átírásaSzerkesztés

Nem szeretnék senkit megbántani, de nekem a fentiekből az derül ki, hogy fogalmunk sincs, mi a „Шоқан Шыңғысұлы Уәлихан” karaktersorhoz tartozó „az AkH és az OH ajánlásai szerinti magyaros írásmód”, amit a WP:ÁTÍR megkíván. Amit itt látok, az hősies próbálkozás arra, hogy meghatározzuk, milyen hangalak tartozhat ehhez a betűsorhoz, majd meghatározzuk azt is, hogy milyen magyar betűsorral lehet a leginkább közelíteni ezt a hangalakot. Ez, ugye, az a gondolatmenet, aminek az alapján Oroszország fővárosa Maszkvá, elnöke Vlagyímir Vlagyímirovics Pútyin, hatvan évvel ezelőtti vezére pedig Nyikíta Szirgéjvics Chrússof. Az ilyen átírások nem logikátlanok, mindenképp teljesítik azt a követelményt, hogy a lehető legpontosabban tájékoztassák az olvasót a helyes kiejtésről, de nagyon határozottan nem felelnek meg az akadémiai ajánlásoknak (bizonyos esetekben azért, mert az adott nyelvre van akadémiai átírási szabály és az mást ír elő, máskor meg egyszerűen azért, mert az adott nyelvre nincs akadémiai átírási szabály).

Javítsatok ki, ha rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik, hogy van egy-két nyelv amire részletes akadémiai átírási szabály van (ilyenek a keleti szláv nyelvek, az ó- és újgörög, a koreai és a japán), és így gyakorlatilag a betűkép alapján, szinte gépiesen meg lehet találni a szabályszerű magyar átírást. Ezekben az esetekben viszonylag könnyű tartani magunkat az irányelvünkhöz. Ezzel szemben egész mást látok például az arab neveknél, meg a nem latin betűs közép-ázsiai nyelvek esetében, ahol ha egy név benne van valamilyen szótárban, akkor annak örülünk, különben meg a kiejtést találgatva próbáljuk meg lekottázni a szót magyarra.

Szerintem megérné körbejárni ezt a kérdést, szembenézni az ismereteink korlátaival, és valamilyen pragmatikusabb irányelvet kidolgozni azokra az esetekre, ahol nincs világosan lefektetett szabály a magyaros átírásra.

--Malatinszky vita 2019. november 27., 15:31 (CET)

Évek óta ezt pofázom, hogy az ún. „akadémia magyaros átírás” idejétmúlt. Pl.: a SZU felbomlása után semmilyen akadémia anyag nem keletkezett az egykori SZU-ból létrejött új országok nyelveihez (néhány OH-ban vagy Világatlaszban szereplő névtől eltekintve). De menjünk tovább. Régebben a pinjint használtuk a kínai neveknél, mint nemzetközileg majdnem mindenki – de nekünk ez nem volt jó, csak a magyaros... És folytathatnám. Az utóbbi időben számtalanszor szembekerültünk olyan nevekkel, amiknek az átírását tényleg csak „saját kutatás” után, néha hasraütésszerűen adjuk meg, néha szembemenve a józan ésszel is. Teljes mellszélességgel támogatom a kolléga javaslatát – újra kéne ezt gondolnunk. De már előre tudom, hogy rövid úton le leszünk hurrogva, mer' a magyaros az jóaz... - Gaja    2019. november 27., 17:54 (CET)
A magyaros - fonetikus - tényleg jó mindazoknak, akik az adott nyelvet nem beszélik, nem értik, jellemzően nekem is. De nem azért, mert díszmagyarba öltözve próbálok valamiféle nemzeti ügyet csinálni ebből, hanem mert így a legkényelmesebb kiolvasni/kiejteni az egyébként idegen hangzású neveket. Az a tapasztalatom, hogy egy új, vagy kevésbé ismert nevet először leírni nagy kínlódás (én magam szinte mindig mások segítségére szorulok), de utána sokkal gördülékenyebb a leírás, képzés, ragozás. A magam részéről nagyon hálás vagyok azoknak, akik a távol-keleti nyelvek földrajzi és személyneveinek fonetikus átírását kitalálták, alkalmazták és azoknak is, akik a mai napig résztvesznek az új nevek átültetésében, mert nekem biztosan könnyebb a wikipédiás életem ezáltal. Ha muszáj, persze mindenki alkalmazkodik majd egy új átíráshoz - nyilván előbb-utóbb én is -, csak rögzíteni szeretném, hogy ennek a jelenlegi - akármilyen ellentmondásos és nehéz -, a fonatikus átíráson alapuló szisztémának egy támogatója biztos van. Palotabarát vita 2019. november 27., 18:17 (CET)

A magam részéről csak annyit mondanék, hogy a magyaros átírás valóban jó dolog. Ha nem ez lenne, akkor egyes nyelveket csak angolos, másokat csak németes vagy latinos átírásokban ismernénk. Nem tudom, miért jó az nekünk, ha más nyelvek szabályai szerintire erőltetnénk a saját átírásainkat. Inkább a sajátunkat próbáljuk meg használni, mint a már eleve megerőszakolt más nyelvű átírások helytelen kiejtéseivel. A pinjint például a legtöbben nem tudják kiejteni, speciális ejtési szabályai vannak. Ezek a gyakori idegen nyelvek már nem jelentenek különösebb problémát, a gondot a ritkábban előforduló nyelvek okozhatják. A példának hozott Шоқан Шыңғысұлы Уәлихан átírási problémáit már az angol és német összevetése is jól mutatja. A kazak ábécé cikke elég jól leírja az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, ráadásul mivel úgyis tervezik a latin betűre áttérést, nekünk legfeljebb átmeneti problémákat okozhat. Szerintem meg kéne állapodni abban, hogy a kazakot milyen módon írjuk át az átmeneti időszakban, nem kidobni ennek ürügyén a már bejáratott magyaros átírásokat. – LA pankuš 2019. november 27., 18:29 (CET)

+1 Xia Üzenő 2019. november 27., 18:32 (CET)

A probléma ott van, hogy egy csomó nyelv esetére nincs világosan meghatározva, hogy mi is az a magyaros átírás, milyen algoritmus mentén kell átírni az idegen betűket magyar betűkre.

Pozitív példa a szememben az orosz, ahol ránézek arra a karaktersorra, hogy Давыдов és -- ha kell a WP:CIRILL táblázatának segítségével -- még az is át tudja írni ezt Davidovra, aki nem tud oroszul. Van néhány jól definiált kivétel (Lenin, Sztálin, Ehrenburg, stb.), és azoktól eltekintve minden orosz szót, pusztán a betűkép alapján, egy szintén jól definiált algoritmus alapján le tudunk írni magyar betűkkel. Ez az átírás nem feltétlenül kiejtéskövető, de mindenképpen reguláris, a szabályok mögött pedig az Akadémia szaktekintélye áll.

Ehhez képest a WP:HÉBER arról tájékoztat, hogy „Eddig még nem történt kísérlet egységes, magyaros héber átírási rendszer kidolgozására”. Most akkor mit jelent a héber nevekre vonatkozóan az irányelvnek az az utasítása, hogy a magyaros írásmódot kell alkalmazni? Mik „az AkH és az OH ajánlásai” a krigiz Өмүрбек Текебаев név átírása kapcsán? Nekem eléggé az a benyomásom, hogy ilyenkor megpróbáljuk valahogy megtalálni, hogy mi a kiejtése az adott névnek, és aztán azt kottázzuk le magyar betűkkel. Most akkor ez lenne a magyaros, akadémiai átírás?

--Malatinszky vita 2019. november 27., 19:34 (CET)

Én úgy gondolom, hogy ha nincs egységes átírási rendszer sehol, akkor bizony nekünk kell megalkotnunk a sajátunkat, hogy legalább itt konzisztens legyen az anyag. – LA pankuš 2019. november 27., 20:14 (CET)

Úgy érted, megérné körbejárni ezt a kérdést, szembenézni az ismereteink korlátaival, és valamilyen pragmatikusabb irányelvet kidolgozni azokra az esetekre, ahol nincs világosan lefektetett szabály a magyaros átírásra? Szimpatikus gondolat. --Malatinszky vita 2019. november 27., 20:33 (CET)

LA+1 100%-ban. @Gaja: felvetésére, hogy „szembekerültünk olyan nevekkel, amiknek az átírását tényleg csak „saját kutatás” után, néha hasraütésszerűen adjuk meg, néha szembemenve a józan ésszel is. ” Ez a probléma lényegében egyes nyelvek kiterjedtségéből és átírásának korlátaiból (magánhangzók, magyaros fonémák hiánya) is adódik. A WP:ARAB esetén pl. benne van a következő mondat az irányelvünkben: „nem dolgoz fel minden egyes nyelvvariánst. Emiatt – a magyaros átírás megtartása mellett – tanácsos a kérdéses tárgykörben a rendelkezésre álló forrásokat számba venni, és a domináns – legvalószínűbben angolosan vagy franciásan átírt – alakot magyarítani. (Ebben a tekintetben nagyon hasznos, ha az illető személynek, helynek stb. van honlapja vagy egyéb kiadványa, ahol közli a saját kiejtéséhez legközelebb álló latin betűs alakot – mivel az arab írás nem tükrözi a kiejtést.)” Ez annyit jelent, ha ilyet nem találunk, gyakorlatilag találgatunk. Lásd fentebb a Yousif Habash? szakaszt, ahol @Mathae: tette helyre a dolgokat. Ugyanakkor az indiai átírásoknál (bráhmi) például a helyzet sokkal egyszerűbb, minden fonéma egyértelműen megfeleltethető az adott betűképnek. @Malatinszky: A magyaros átírás algoritmusa egy megfeleltetés a magyaros fonémáknak és ez pontosan meg van határozva a legtöbb nyelv esetén. Azt tudni kell hogy ezek az átírási irányelvek nem úgy jöttek létre, hogy a hasunkra ütöttünk, hanem egyrészt a nemzetközi sztenderdekből (pl. WP:BURMAI-nál lásd itt), amit pl. az enwiki is használ, másrészt az OH-ból, AKH-ból. stb., de legfőképpen a KNMH-ból, ahol a nyelv és írás legavatottabb szakértői (akadémikusok) dolgozták ki az irányelveket. Héberből is például. Tehát nem lehet ezeket az átírásokat saját kutatásnak nevezni. Valahonnan el kell indulni, és nem látom be, miért jobb az angolos átírás, vagy a németes, franciás, mint a magyaros, aminek irányelveit a fent említett szempontok alapján mi dolgoztuk ki. Természetesen az idegen írásmódokat, angolost stb. fel lehet tüntetni, így bárki megtalálja. De azt belátom, hogy lesznek nevek, ahol mindig is vitákat szül egy-egy átírás. A dévanágarinál is ugyanaz a helyzet mint az orosznál, csak az algoritmus egy kicsit bonyolultabb. Ogodej vitalap 2019. november 27., 22:11 (CET)

Még annyit, hogy az angolos vagy németes átírásnak nem nagyon vannak olyan átírt karakterei, ami ejtésközelítő lenne á é í ú ü magánhangzók esetén, nekünk meg vannak, és ez jó dolog. Ogodej vitalap 2019. november 27., 22:39 (CET)

Kicsit kényelmetlenül érzem magam, mert úgy tűnik, fenti hozzászólásommal elvetnék mindenfajta módosítást, és még @Gaja:nak is igaza lenne, hogy “rövid úton le leszünk hurrogva”  , holott erről szó sincs, nem ez volt a célom, sőt. Amit Gaja is felvetett a SZU felbomlásának átírási következményeivel kapcsolatban, valósak, ezzel kezdeni kell valamit. pl. Vagy megvárjuk, amíg valaki elkészíti a tervezetet a különböző ajánlások illetve a KNMH “ A Szovjetúnió török, mongol, mandzsu-tunguz nyelvei “ alapján, vagy addig átírjuk a meglevő tudásunk alapján, akár tényleg hasraütésszerűen, találgatással, vagy átveszünk egy nyugati írásmódot addig is, amíg nekünk nem lesz. Ezeket szerintem is előbb-utóbb el kell dönteni. Megoldandó, állandó vitát generáló kérdés, amikor az illető, bár Indiában, Marokkóban, Sri-Lankán, Kínában stb. született, de angolosan használja a nevét a nemzetközi publikációkban, úgy ismert, világhíres, vagyis az u.n. Ramanujan-eset. Ha őt igen, akkor Ravi Shankart miért nem? Az arab átírásokban mindig lesznek viták és tévedések, arra nincs ötletem, bármennyire szigorúan is figyelünk a WP:ARAB irányelveire, becsúszhatnak hibák, de egymást korrigáljuk, én ebben bízom. A magyaros átírás az nem hallás utáni átírást jelenti, hanem azt, hogy a fonémáknak és/vagy írásjeleknek van megfeleltetésünk a magyar karakterhalmazra és ezeket használjuk. Ogodej vitalap 2019. november 30., 22:52 (CET)

BHÉVSzerkesztés

Jól gondolom, hogy a Budapesti Helyiérdekű Vasút nevét kisbetűkkel kéne írni? Már régen nem így hívják az üzemeltetőjét, maga a hálózat meg nem tulajdonnév. A budapesti fogaskerekű vasút is kisbetűs lett pár hónapja. Kemenymate vita 2019. november 29., 13:22 (CET)

Teljesen igazad van. A budapesti helyiérdekű vasút köznévi jellegű hivatkozás arra a hálózatra, amiről a cikk szól. A csupa nagybetűs név talán a MÁV-HÉV Zrt. 1968 előtti jogelődjéről szóló cikknek lehetne a címe, ha volna ilyen cikk. --Malatinszky vita 2019. november 29., 13:36 (CET)

Viszont ha egy korábbi időszakban ez volt a hivatalos tulajdonneve, akkor ezt fel kellene tüntetni a bevezetőben az eredeti írásmóddal. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. november 29., 14:33 (CET)

Nem a hálózatnak volt ez a hivatalos tulajdonneve, hanem az üzemeltető cégnek. A bevezetőben azért benne lesz, átírtam az egészet, csak egyelőre próbalapon van. Kemenymate vita 2019. november 29., 14:38 (CET)

Mennyire érzitek indokoltnak, hogy legyen egy külön MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. cikkünk? Nem kéne ezt inkább beleolvasztani a budapesti helyiérdekű vasútról szóló cikkbe? --Malatinszky vita 2019. november 29., 15:06 (CET)

Szerintem maradhat, a cégről szól, és tisztességesen szét van választva a tartalom a vasútvonaltól. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. november 29., 15:11 (CET)

Olyant azért, remélem, nem fogunk írni, a szakaszcím dacára, hogy amiről szó van, az a bhév. Legalábbis én biztos, hogy sosem mondtam és írtam így. Úgy igen, hogy hév (HÉV), budapesti hév (budapesti HÉV). Binárissal egyetértek, az üzemeltető (egyik) vállalat szerintem is lehet külön szócikk tárgya, az elővárosi vasút, amin nálunk véletlenül rajta ragadt a rövidítés, az meg egy másiké. A közért is egy vállalat neve volt, mostanra pedig köznév. – Garamond vita 2019. november 30., 13:22 (CET)

@Garamond: Az üzemeltető volt jó pár évtizedig a BHÉV, és a hálózatra is sokszor hivatkoztak ezzel a névvel. Említés szintjén benne lesz, de természetesen a rövidítése továbbra is a HÉV marad. Kemenymate vita 2019. november 30., 15:48 (CET)

Nincs ezzel semmi bajom, csak ne legyen köznév belőle, mert nem tudom kimondani.   (Bocs, én voltam, csak először elfelejtettem aláírni.) – Garamond vita 2019. december 1., 10:53 (CET)

Nádor- vagy Nándor-laktanya?Szerkesztés

A Hadtörténeti Múzeum épületének nevét mióta élek, Nádor-laktanyának tudtam. De Nándorként is megtalálható. egykor.hu, Múzeum bpcity, korabeli képeslap, honvédelem, ilyenisvolt (1 lapon kétféleképpen). Ki hogy tudja? Akela vita 2019. november 30., 16:58 (CET)

Valóban kétféleképpen hivatkoznak rá, de a hiteles elnevezésére el kell fogadnunk azt, amit dr. Sisa József ír a Hadtörténelmi Közlemények 28. kötetében (Hadtörténelmi Intézet, Budapest, 1981.) a 259. oldalon: „A laktanyát építésének idején Gránátos-kaszárnyának („Grenadier Caserne") hívták, majd Ferdinánd —, illetve utóbb Nándor-kaszárnyának nevezték.” A tér neve a laktanyáról elnevezve Nándor tér volt 1874-től 1922-ig, amikor megkapta a mai Kapisztrán tér nevet. Fénykép a Nándor térről 1912-ből. – Dodi123 vita 2019. november 30., 17:23 (CET)

Egy másik hitelesnek tekinthető forrás az MTA honlapjáról: „A Nándor tér elnevezés a német Ferdinands Platzból származott, és a ma Hadtörténeti Intézetként használt Ferdinánd kaszárnyától eredt.” – Dodi123 vita 2019. november 30., 17:41 (CET)

Közben írtam a Hadtörténetinek egy levelet, hogy ők hogyan tudják. Még várok, hátha mondanak hozzá valamit, aztán kijavítom egységesre. Ez a korabeli képeslap fura, ők sem tudták jól? Akela vita 2019. november 30., 22:51 (CET)

Mivel nem tudtam hová tenni, hogy miért éppen Nándor, ezért ennek próbáltam utánajárni. Nekem az nagyon meggyőző, hogy a Ferdinánd-laktanya magyarosított neve lett Nándor-laktanya, tekintve, hogy a Ferdinánd név 19. századi magyarosított változata a Nándor, ahogyan az a Wikipédia szócikkben is olvasható. – Dodi123 vita 2019. november 30., 23:11 (CET)

Igen, úgy tűnik, ez a helyes megoldás. (Csak az vigasztal valamelyest, hogy nem egyedül én tudom rosszul). Akela vita 2019. december 1., 06:21 (CET)

Zájed sejkről elnevezett stadionSzerkesztés

  MegoldvaMalatinszky vita 2019. december 5., 14:53 (CET)

A 2019-es Ázsia-kupa (döntő) cikkünk az esemény helyszínéül szolgáló futballstadiont „Zájed sejk Stadion” néven említi. (A stadion névadója az Egyesült Arab Emírségek volt vezetője, Zájed sejk.) Nem értem, hogy milyen szabály mentén kis- és nagybetűzzük így a stadion nevét. Nekem logikusnak tűnik a „Zájed sejk stadion” írásmód (azaz a tulajdonnévi rész nagybetűs, az értelmezésre szolgáló köznévi tag pedig kis kezdőbetűs, ahogy az AkH.12 190. mondja). Elképzelhetőnek tartom „Zájed Sejk Stadion” alakot is, mondván, hogy ez egy intézménynév, és így az AkH.12 187. vonatkozik rá. De a kisbetűs sejk meg a nagybetűs Stadion sehogy se fér össze a fejemben. Tudtok segíteni? --Malatinszky vita 2019. december 2., 17:54 (CET)

Ez nekem is öszvérnek tűnik így (tudom, először én írtam le), inkább intézménynév, és ilyenkor még a tiszteleti név is nagybetűs azt hiszem. Ogodej vitalap 2019. december 2., 18:17 (CET)

Köszönöm a hozzászólást. Végül Gerry89 a Zájed sejk stadion alakra változtatta az említéseket a 2019-es Ázsia-kupa (döntő) cikkben, úgyhogy maradjunk ennél az AkH.12 190.-en alapuló értelmezésnél. --Malatinszky vita 2019. december 5., 14:53 (CET)