Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

(WP:KF-HE szócikkből átirányítva)
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?Szerkesztés

  Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)[]

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)[]

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)[]

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)[]

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)[]

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)[]

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)[]
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)[]
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)[]

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)[]

  1. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  2. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  3. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  4. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  5. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  6. Dombóvári Gazdasági Vasút
  7. Egri Gazdasági Vasút
  8. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  9. Felsőpetényi Kisvasút
  10. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  11. Gemenci Állami Erdei Vasút
  12. Hegyközi Kisvasút
  13. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  14. Kaposvári Gazdasági Vasút
  15. Kapuvári Gazdasági Vasút
  16. Kaszói Állami Erdei Vasút
  17. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  18. Királyréti Erdei Vasút
  19. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  20. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  21. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  22. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  23. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  24. Nyírvidéki Kisvasút
  25. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  26. Pálházi Állami Erdei Vasút
  27. Süttői Állami Erdei Vasút
  28. Szegedi Kisvasút
  29. Szegvári Gazdasági Vasút
  30. Szigetközi Gazdasági Vasút
  31. Szilvásváradi Erdei Vasút
  32. Tiszakécskei Gyermekvasút
  33. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  34. Vál-völgyi Kisvasút
  35. Veszprémi Gyermekvasút
  36. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)[]

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)[]
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)[]

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)[]

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)[]

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)[]

Megoldott átnevezésekSzerkesztés

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)[]
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)[]
  3. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  4. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  5. Budapesti Libegő
  6. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  7. Hortobágyi Kisvasút
  8. Kecskeméti Kisvasút
  9. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  10. Szobi Gazdasági Vasút
  11. Tiszakécskei Kisvasút

@EniPort, PZoli: egyéb résztvevők: Több mint két éve függ itt ez a szakasz, és mára meglehetősen áttekintetetlenné vált a helyzet. Amennyire ki tudom venni, volt itt egy lista kisvasútnevekből, amiknek kérdéses volt a nagybetűzése. Ezek közül, ha jól értem, a lenti, tizenegy elemű listában szereplőket elintéztétek, a fönti, 36 elemű listában szereplők státusza viszont nem világos. Ezek jók úgy, ahogy vannak?

Ha a problémakör meg van oldva, akkor azt javaslom, valaki, aki átlátja a helyzetet, írjon valami rövid lezárást. Ha vannak még elvarratlan szálak, akkor viszont azt javaslom, nyissunk egy új szakaszt, ahol tömören összefoglaljuk, mik a nyitott kérdések, és felsoroljuk azokat a cikkeket, amikkel még van valami teendő. Ezt a szakaszt viszont hagyjuk archiválódni, mert jelenlegi formájában már diszfunkcionális: átláthatatlan, hogy mi itt a teendő, és az ember csak átteker fölötte. Megköszönöm, ha foglalkoztok a kocsmafal működőképességének helyreállításával. --Malatinszky vita 2021. január 29., 15:26 (CET)[]

Én úgy értelmezem, hogy egyetértettünk abban, hogy a kisvasutakat általában kis kezdőbetűkkel lehet írni, viszont az Állami Erdei Vasút megnevezésűek kérdésesek (felmerült, hogy írjuk át azokat is kisvasútra). A 36-os lista a megoldatlan, a többi közben felmerülő szócikket közben már javították.
Valóban át lehetne tenni az átnevezendőket a botgazdák üzenőjére, és lezárni ezt a szakaszt, köszi hogy foglalkozol vele.  – EniPort   eszmecsere 2021. január 29., 15:54 (CET)[]
Mostanában nem hiszem, hogy akarok ezzel foglalkozni, úgyhogy tőlem nyugodtan archiválódhat. – PZoli vita 2021. január 31., 20:54 (CET)[]

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.Szerkesztés

  Függőben Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)[]

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL
UEFA Futsal Champions League UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)[]

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)[]

  megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)[]

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)[]
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)[]
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)[]

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)[]

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy   üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)[]

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy   üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)[]

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)[]
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy   üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)[]
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)[]
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)[]

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey   üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)[]

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)[]

  megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)[]

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy   üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)[]

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond vita 2019. december 30., 13:00 (CET)[]

A magyar bajnok BL-be jutása kapcsán a sajtóban mindenhol nagybetűsen írják. Tomcsy   üzenet 2020. szeptember 30., 04:39 (CEST)[]

Dekmai - Girl From Nowhere / Thai nevek átírásaSzerkesztés

  Függőben CrystalLemonade vita 2020. december 1., 16:10 (CET)[]

Nemrégiben készítettem el a Dekmai - Girl From Nowhere szócikket, és kellene némi segítség a színművészek nevének átírásához, mert gondolom hogy az angolos átírási formát le kellene cserélni a magyarosított formára.

Lényegiben thai nevek átírásáról lenne szó, de kicsit meg vagyok akadva. Előre is köszönöm a segítséget. --CrystalLemonade vita 2020. november 21., 20:00 (CET)[]


@Adam78: segítségére lesz ismét szükség :D már tanulgatom a thai ábécét, de egyelőre még harcol velem.. Xia Üzenő 2020. november 22., 23:41 (CET)[]

Az ügy továbbra is itt lebeg, és már ráadásul még egy újabb átírandó cikk is van: Chicha Amatayakul. – CrystalLemonade vita 2021. július 20., 12:12 (CEST)[]

@Adam78-ot megint megpingeljük Xia Üzenő 2021. július 20., 14:33 (CEST)[]

Filmes díjak neveiSzerkesztés

  Függőben Xia Üzenő 2020. december 22., 21:46 (CET)[]

Sziasztok! Lefordítjuk a külföldi filmes díjak nevét ( ld. Kategória:Filmes díjak) , avagy sem...? Mindkettőre van példa, pl. a Golden Globe-ot nem fordítjuk, de az Arany Pálma-díjat igen. A kínai, koreai filmes díjakkal van ilyen problémám... A Baeksang Arts Awardsot pl. így hagytam, a nemzetközi nevén (pedig amúgy csak koreai műveket díjaznak), a kínai Golden Horse Awards is így maradt. Meg ilyen hibridek is vannak, hogy Japán Oscar-díj a legjobb filmnek, utóbbi szerintem azonnal átnevezendő Japán Filmakadémia Díjára... Az Oscar egy védjegy, és csak informálisan nevezik "japán Oscar"-nak, nem is tudom, hogy juthatott ilyen a kolléga eszébe.

Szóval lényeg, hogy kéne valami hozzávetőleges szabályszerűség, hogy mikor fordítunk és mikor nem. Xia Üzenő 2020. december 20., 15:19 (CET)[]

Üdvözletem! Magam a távol-keleti díjak magyarra fordított elnevezését támogatnám - különösen, ha hivatalos angol elnevezése sincs, de ha van akkor is. Használjuk a forrást. (Az AkH12 a forrásból való átírást részesíti előnyben. Fordításokra miért ne lehetne ugyanezt az elvet alkalmazni? A forrásból magyarra - és nem angolra.)
A fölhozott példák: Baekszang Művészeti díj (ha jól értem, Baekszang a díj néhai alapítójának írói álneve; - ennek lefordításába már nem mennék bele, hiszen ez már egy "név"), Arany Ló díj, Japán Filmakadémia Díja (ők így nevezik, vagyis ez az "önelnevezése"; az egy dolog, hogy az amerikai díj japán megfelelőjének tartják)...
A Golden Globe-nak ez az elnevezése (még ha angol is). Az Arany Pálma már meggyökeresedett, és kétlem, hogy bárki is franciául keresne rá (meg jól is hangzik).
Nem ez az egyetlen hiányosan szabályozott területe a magyar wikinek, és általánosságban is, ahol csak lehet, a magyart választanám az elburjánzó angol helyett. Ha valaki mégis az angol elnevezésével keresne rá bármire, még mindig át lehet irányítani. Tösö8 vita 2021. május 17., 12:59 (CEST)[]

A "japán Oscar" megnevezés ne maradjon, ez legfeljebb szakmai szlengben alkalmazható (tehát itt nem), amivel valószínűleg a díj rangjára akart valaki utalni. A "Japán Filmakadémia Díja" szerintem teljesen elfogadható.

Szerintem fontosabb díjak esetén mi magunk ne fordítsuk a díjak neveit, bár zárójelben és idézőjelek közé téve oda lehet írni a magyar jelentését. A kritérium a magyar név ismertsége, elterjedtsége, ezt azért nem olyan nehéz megítélni, mondjuk filmkritikusok így írnak róla egy filmről. Ilyen az "Arany medve" például, még biztos van 1-2, most nem jut eszembe más, de szerintem nincs túl sok. A többivel az a probléma, hogy ismeretlenek.

Persze van egy szürke zóna, mondjuk "X város filmes díja", vagy "Legjobb tini-film", stb - ilyen esetekben lehet fordítani, hogy az olvasó értse, miről van szó (és ne csak az idegen megnevezése legyen ott). misibacsi*üzenet 2020. december 20., 19:31 (CET)[]

ez eddig oké, hogy ne fordítsuk, de akkor a Golden Horse Awards most pl. angol címén maradjon vagy Tajpej Csinma Jingcsan legyen...? :) Xia Üzenő 2020. december 20., 21:33 (CET)[]
Erre szavazok: "Golden Horse Awards", utána oda lehetne írni, hogy ("arany ló díj") + a kínai átírást. misibacsi*üzenet 2020. december 20., 21:53 (CET)[]
Sziasztok, hasonló témában merült fel bennem a kérdés: az Independent Spirit Awardot lefordítsuk Independent Spirit-díjra? Google találatok alapján az Award forma tűnik gyakoribbnak magyar nyelvű cikkekben, de találkoztam már több helyen a "díj" formátummal is. Illetve kell-e kötőjel? Van egy ilyen szócikkünk: Independent Spirit díj a legjobb rendezőnek, de nem vagyok benne biztos, hogy a cím helyes ebben a formában. – HG vita 2021. március 31., 09:38 (CEST)[]
[Némileg off-topic:] Ez de rossz, pedig látom, az enwiki is így hívja… Ugye ez a Film Independent által szervezett/kiosztott Spirit Award(s), teljes nevén Film Independent Spirit Award(s). Valószínűleg az 'independent spirit' a közepén teljesen szándékosan kétértelmű, de így, hogy lemarad a Film az elejéről, nekem nagyon fura. – Máté (vitalap) 2021. március 31., 11:02 (CEST)[]

BSZKRTSzerkesztés

  Függőben LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 09:32 (CEST)[]

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy bár a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (ismertebb nevén beszkárt) önmagát korábban BSzKRt formában jegyezte, de szvsz helyesen BSZKRT formában lenne írandó a rövidítés, akkor melyik fajtát kellene használni? Jelenleg mindhárom formában előfordul, egyaránt fellelhető a cikkekben a BSzKRt, a BSZKRT és a beszkárt forma is, de találkoztam helytelen Beszkárt és BESZKÁRT rövidítéssel is pár szócikkben. A szakzsargonban leginkább a BSZKRT formát erőltetik, de a beszkárt is használható szerintem (bár nem lenne tanácsos olyan cikkekben, ahol csak egyszer említik a társaságot). Mi erről a véleményetek? – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 09:32 (CEST)[]

Kieg: több korabeli újságban is észrevettem, hogy használtak BESzKÁR / BESZKÁR / BESzKART formákat i, ezek mindenképp helytelenek! – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 10:36 (CEST)[]
Véleményem szerint
  1. A szócikk címében a csupa nagybetűs írásmód a célszerű, hiszen az olvasó várhatóan így keresi. (BSZKRT-ként és nem BSzKRt-ként!)
  2. A "Beszkárt" szót érdemes megemlíteni a BSZKRT szócikkben mint kiejtett formát, sőt, átirányítás is lehetne.
  3. A BSZKRT egykor hivatalosan használt írásmódja (BSzKRt) ugyanúgy.
  4. a kis kezdőbetűs "beszkárt" forma mindenképpen kerülendő, helytelen, mivel a betűszó tuajdonnév és nem vált köznévvé. A "beszkárt" azt a téves benyomást kelti, hogy ez köznév. A BSZKRT kiejtésének egy lexikonban egyedüli helyes formája bizony a nagy kezdőbetűs Beszkárt!
  5. Az összes egyéb íírásmód szükségtelen, legfeljebb lábjegyzetben említendő, mivel pontatlan ( BESZKÁRT stb.).--Linkoman vita 2021. április 18., 11:23 (CEST)[]

Köszönöm, hasonlóképp gondolom én is, az átírással várok még, hátha van valakinek ellenvetése vagy hozzáfűzni valója. – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 13:42 (CEST)[]

A szócikk címéhez szerintem nem kéne nyúlni: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. így, ebben a formában helyesírásilag vitathatatlan, pontos, közérthető; rövidítéseknek csak a cikktörzsben kéne előfordulniuk. Egyébiránt egyetértek az előttem szólókkal. (Egyébként egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy többen keresnék BSZKRT-ként, mint BSzKRt-ként, hiszen korabeli forrásokban utóbbi fordul elő, amit valószínűleg elég sok mai forrás is átvesz. De mindegy is, hiszen átirányítással úgyis odatalál mindenki, sőt a kereső még átirányítás nélkül is megtalálja az oldalt, ha csak a kis- és nagybetűkben van eltérés.) – Tacsipacsi vita 2021. április 18., 15:54 (CEST)[]
@Tacsipacsi: a szócikk címét nem terveztem módosítani, korábban amikor létrehoztam az átirányításból, hogy valami morzsa mégis legyen róla, nem véletlenül döntöttem emellett a forma mellett. Jelenleg csupán a folyószövegekben előforduló rövidítéseket akarom egyszerűsíteni és egyértelműbbé tenni az itteni /leendő/ megállapodás alapján. – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 17:14 (CEST)[]
@LaSza: A szakasznyitó hozzászólásodat én is így értelmeztem, viszont Linkoman válaszában már a szócikk címéről is ír (1. pont). Ezzel való egyet nem értésemet kívántam kifejezni. – Tacsipacsi vita 2021. április 18., 20:32 (CEST)[]

A Beszkárt a kiejtett alak, írásban nem használjuk. Ejtéskönnyebbítő hangok vannak benne. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2021. április 18., 20:54 (CEST)[]

Kedves szerktársak, szeretném megjegyezni, hogy a „BSzKRt” írásmód nem valamiféle szabadalmazott logó, egyszerűen csak ilyen volt a korabeli nyelvszokás és ezért az ötvenes évekig ezt írta elő a helyesírás is. Akkoriban másképpen szerették. A volt munkáltatóm kezdeti éveiből is találtam olyan hirdetést, amiben „E. M. G.” alakban szerepelt a neve (rövidítése); aztán soha, sehol. (Egyébként a „MÁV” is mint „M. Á. V.” kezdte.) A magyar szabvány szabványos rövidítése „MNOSz” volt. A szovjet párt rövidített neve pláne „SzK(b)P”. (Mondjuk az ilyen, zárójeles eset akkor is igen ritka volt.)
Oda szeretnék jutni, hogy ezt a rövidítést, véleményem szerint a mai szabályzat szerint kell írni, a vegyes nagybetűs-kisbetűs alak nem kívánatos. Én a „beszkárt”-ot mindenképpen megadnám, átirányításban is, megjegyzésben is. Egészen nem igaz, hogy írásban nem használták, „Beszkárt” vagy „beszkárt” alakban is előfordult. De kétségtelen, hogy ez inkább csak familiáris forma volt, például a sportlapokban és humoros írásokban. Ladó Jánosnak van különben egy éppen ide vágó írása a Magyar Nyelv hasábjain (1963-ból). Már akkor a csupa nagybetűset tekinti a bevett formának.
Láthatólag többekkel is egyetértek, így például abban is, hogy a szócikk címében a teljes, kifejtett név az észszerű. – Garamond vita 2021. április 19., 01:22 (CEST)[]
Leszögezem, hogy a szócikk címének én magam is a teljes, végig kiírt változatot preferálom, de azt azért vitatnám, hogy a Beszkárt változatot nem írjuk le: az Arcanum adatbázisában (ami csak a nyomtatásban megjelent dokumentumokat tartalmazza) közel 70 ezer említést találni ilyen felbontásban:
  • 43308 1920-1939
  • 19191 1940-1959
  • 427 1960-1979
  • 553 1980-1999
  • 340 2000-től
Ez utóbbiból (a 2000 utániból) kivesszük a napi- és hetilapokat (melyeknek a helyesírását szokás leszólni), akkor is marad 220 találat csak a folyóiratokban. Szóval én egyáltalán nem vetném el azt, hogy a szövegben a szóismétlést kerülendő "Beszkártozzunk", csak ne legyen belőle szócikkcím. Palotabarát vita 2021. április 19., 01:41 (CEST)[]
Az is tanulságos, hogy viszont ugyanott a (különféle módon írt) BSZKRT 1920–39-ben 38022, 1940–59-ben 22238 esetben fordult elő. (A későbbieket nem néztem, mert a vállalat neve 1949 után már nem a napi használat, hanem a történelmi emlékezet része.) Garamond vita 2021. április 19., 10:56 (CEST)[]

Bertalan - Bartolomeosz pátriárkaSzerkesztés

Leggyakrabban Bartholomaioszként szerepel a magyar sajtóban, de hol így, hol úgy. Bertalanként szinte csak itt szerepel, nálunk – de még itt sem mindig így tűnik fel egyes cikkekben. Tényleg le kell-e fordítanunk a nevét? Ha nem kell, akkor Bartholomaiosz, Bartolomeiosz vagy Bartolomeosz. Ha le kell fordítanunk, akkor meg lehet-e egy pár átirányítás a mindenféle vulgáris de elterjedt alakokról, hogy biztosan eljusson a cikkhez az olvasó.

Szerintem le kell fordítani a szokásaink szerint és egységesen úgy is kellene őt megneveznünk, de kellenek az oda mutató átirányítások az elterjedt alakokról. Piraeus vita 2021. szeptember 12., 21:12 (CEST)[]

Nekem nem világos, hogy ezt a nevet le kellene fordítani. Az elnevezési szokásainkat a Wikipédia:Elnevezési szokások irányelvünk foglalja össze, az pedig nem rendelkezik pátriárkákról. Ha szeretnénk a pátriárkák nevét is az uralkodókéhoz hasonlóan kezelni, akkor arról meg kellene állapodnunk, a megállapodást meg kellene szavaznunk, bevenni az irányelvbe, és onnantól fordítgatni. Bocs, hogy ilyen rendpárti vagyok, de az alternatíva a jelenlegi káosz, amiben I. Bertalan le van fordítva, II. Alekszij meg nem.
Megjegyzem, ha igaz az, hogy ez a személy "Bertalanként szinte csak itt szerepel nálunk", az a szememben nem annak a jele, hogy fordítanunk kéne a nevét. -- Malatinszky vita 2021. szeptember 14., 17:52 (CEST)[]
Szerintem logikailag ugyanúgy kell elbírálnunk itt a konstantinápolyi (és egyéb) pátriárkákat, mint a pápákat. Pagony foxhole 2021. szeptember 14., 17:58 (CEST)[]
@Pagony: Nem feltétlenül, a pápa államfő is, nem csak legfőbb vallási vezető. Garamond vita 2021. szeptember 14., 21:50 (CEST)[]
@Garamond: A 8. század óta. Pagony foxhole 2021. szeptember 14., 22:05 (CEST)[]
Pagonnyal értek egyet: a pátriárkákat is a pápákhoz hasonlóan kell kezelnünk. Túl sok szempontból nincs köztük különbség, csak azonosság. Piraeus vita 2021. szeptember 14., 22:52 (CEST)[]
Engem meglep, hogy úgy érzitek, nincs lényeges különbség az 1,3 milliárd fős római katolikus egyházat vezető Ferenc pápa és mondjuk az antiochiai szír pátriárka között. De leginkább azt nem értem, mi az a tulajdonsága a pápáknak és a pátriárkáknak ami miatt őket magyarul kell titulálni. Mi a helyzet a velencei pátriárkával? Őt is átnevezzük Ferenc pátriárkára, vagy ő kivétel mert tulajdonképpen egy közönséges püspök? Mi van az olyan egyházvezetőkkel, akiknek nem pátriárka a rangjuk, de funkcionálisan egy nagyob nyáj fölött pásztorkodnak, mint a bolgár ortodox egyház élén álló pátriárka? Jusztin canterbury érsek? Tamás próféta, a mormonok apostola? Milyen elvek mentén menne a magyarítás? Алексий marad Alekszij, esetleg Alekszej, Alex vagy Sándor lesz? Örülnék, ha itt valami átgondolt, rendszerszintű javaslat születne, nem csak valami ad hoc ötlet. Épp eléggé szétzilált már ez az uralkodós-pápás rész a WP:NÉV-ben Malatinszky vita 2021. szeptember 15., 00:42 (CEST)[]
@Piraeus: Hát én meg nem értek vele egyet. A pápa is egy pátriárka, a római pátriárka, ennél fogva nagyon nem lehet csodálkozni azon, hogy számtalan vonatkozásban azonosak. De éppen az általam kiemelt tulajdonság, hogy a pápai állam vezetője is, az eltér. A nyolcadik század gondolom azért vetődött fel, mert a korábbi pápákat is az uralkodók módjára nevezzük meg. De akkoriban a szemlélet az volt, hogy a pápa természetesen a királyok és császárok fölött áll, hogyne vonatkozna rá az uralkodók minden attribútúma, a névhasználaté is. Malatinszky szerkesztőtárs kérdéseit teljesen jogosnak érzem.
De szeretném másképpen megkérdezni a dolgot. Akkor mint legfőbb vallási vezetőt, mondjuk a jeruzsálemi főrabbit is ugyanúgy kell kezelnünk? (Attól most tekintsünk el, hogy tudunk-e észszerű fordítást javasolni a nevére. De elvileg?) – Garamond vita 2021. szeptember 15., 00:47 (CEST)[]

Hibás, de elterjedt alakokról szoktunk készíteni átirányítást? Piraeus vita 2021. szeptember 14., 16:28 (CEST)[]

Szoktunk. Az Érdmindszent lap például átirányít az Érmindszentre. --Malatinszky vita 2021. szeptember 14., 17:23 (CEST)[]
Köszönöm! Piraeus vita 2021. szeptember 14., 22:52 (CEST)[]

@Malatinszky:, @Garamond: Maximálisan egyetértek azzal, hogy legyen egységes irányelv.

A konstantinápolyi pátriárka az ortodox világ vezetője, az első az egyenlők között elv alapján. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy az összes ortodox püspök (akár pátriárka) közül kiemelkedik, úgy ahogyan a pápa a katolikus püspökök közül. El tudom fogadni az érveiteket, sőt elsőre én is ugyanezt gondoltam. De a fentiek alapján arra jutottam, hogy a fordítás legalább annyira indokolható ebben az esetben, mint az átírás.

Ez csak megítélés és döntés kérdése – a pápák nevének magyarítása is inkább kivétel. Ezért az irányelvet itt nem venném végső érvnek, mert annak tartalma is csak a megállapodást tartalmazza.

(Nem közvetlenül tartozik ide, de megjegyzem, ha nem fordítunk, akkor az átírt forma Vártoloméosz lesz, ami aztán biztosan nem, vagy elvétve fordul elő a magyar közbeszédben.) Piraeus vita 2021. szeptember 15., 10:03 (CEST)[]

Valamikor az ősidőkben volt már egy vita erről, de nem találom. Akkor Alekszijt Eleknek akarta valaki átnevezni. Ugyanebben a beszélgetésben maradtunk abban is, hogy az *uralkodókat* is csak egy idő után nevezzük át magyarra, így megmaradt III. Alekszandrosz makedón király. Másik: az államfőség nem eredményez magyarítást, nincs Trudeau Péter, Biden Jóska, vagy Putyin Vladimír. A magyarítás csak az uralkodóknak jár. – Burumbátor Súgd ide! 2021. szeptember 15., 10:21 (CEST)[]

Mondjuk a római pápa éppenséggel uralkodó. Piraeus vita 2021. szeptember 15., 10:24 (CEST)[]
Ezt egy szóval sem vitattam, csak fent az volt az érv, hogy államfő. – Burumbátor Súgd ide! 2021. szeptember 15., 10:25 (CEST)[]
Tisztelettel kérem az eszmefuttatásaimban az államfőt uralkodóra cserélni, ha a megfogalmazásom zavarja a következtetéseket. Azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az adott viszonylatban nem feltétlenül az egyházi méltósága mérvadó, hanem hogy úgy mondjam a világi, a politikai.
A konstantinápolyi pátriárka szerepe nem szimmetrikus a pápáéval, mivel az ortodoxia nem alkot egységes hierarchiát. Van ugyan bizonyos megkülönböztetett respektusa a többi ortodox egyház között, de koránt sem olyan módon és mértékben, mint amit a katolicizmusnál tapasztaltunk. Magyar viszonyok között legalább a konstantinápolyi pátriárkát (Ausztriában székelő püspökkel) és a moszkvai pátriárkát (budapesti metropolitával) tudomásul kell venni, mint a két legnagyobb hazai ortodox egyház főpásztorait; nem szólva a magyarországi román, szerb stb. ortodoxokról. – Garamond vita 2021. szeptember 15., 12:26 (CEST)[]

Na, akkor meghallgatva a fenti érveket arra jutottam, hogy a Wikipédia logikáját követő megoldás az lenne, ha a cikk címe a görög név átírását tükröző Vártoloméosz konstantinápolyi pátriárka lenne és erre mutatna átirányítás az összes hibás, más logika szerinti vagy népszerű névalakról (mint. pl. Bartholomaiosz, Bartolomaiosz Bartholomeiosz, Bartolomeiosz, Bartolomeosz, Bertalan konstantinápolyi pátriárka). Egyetértetek? Piraeus vita 2021. szeptember 15., 14:56 (CEST)[]

Ez tükrözné az irányelv betűjét, de nem feltétlenül a bevett gyakorlatot. Ez utóbbiban elég nagy összevisszaság van. Az igazi az lenne, ha megállapodnánk valami általános szabályban (ami lehetőleg megfelel a Wikipédián kívüli szokàsoknak), amit aztán rögzítenénk az irányelvben és egységesen alkalmaznánk is. Malatinszky vita 2021. szeptember 15., 16:59 (CEST)[]
Egyfelől nem szoktunk a Wikipédián kívüli szokásokhoz igazodni, maximum a tudományosan elfogadott elvekhez, másfelől meg ami most ebben a kérdésben van a Wikipédián kívül, az leginkább káosz. Ebből mihez igazodhatnánk? Piraeus vita 2021. szeptember 15., 18:10 (CEST)[]
Érdemes lenne utánanézni, hogy az ortodox főpapság újgörögnek tekinti-e a hierarchiabeli nevét. Ezek végül is hagyományos, bizantikus alakok, szerzetesi nevek. De ha igen, akkor is azt hiszem, nem Vartolomeosz, hanem Vartholemeosz, mert a th-t megőrizzük az átírásban. (A hangsúly nem tudom, hogy lenne helyesen, ezért nem írom oda.)
Azt a hozzáállást vitatom, hogy nem szoktunk a Wikipédián kívüli szokásokhoz alkalmazkodni. Nem vagyunk a magyar tudományosság normaelőírói. A lexikonok logikája a tények tükröztetése, nem valamilyen elvárt magatartásformák irányítása. Az természetesen igaz, hogy a szokások között szelektálunk, és szeretnénk megerősíteni a valamilyen okból kívánatosakat, forrásolhatókat, szabályzattal alátámasztottakat. – Garamond vita 2021. szeptember 15., 23:19 (CEST)[]
Újgörögül beszélnek ma már, nem hinném, hogy a nevekkel bármilyen kivételt tennének ezügyben. Tegnap rákérdeztem egy magyarországi papnál a dologra. A magyar fordítást (Bertalan) nagyon furának találná, a betű szerinti átírást tartaná a legkorrektebbnek, bár az is szokatlan lenne számára. Ők is abban élnek, hogy görögből kaotikusan átírt alakok terjedtek el a magyar közbeszédben. Értelemszerű, hogy ők a görög nevén nevezik meg a pátriárkát és a weboldalaikon (weboldal, blog) a „Bartholomaios” forma a leggyakoribb, de van, hogy ott is megjelenik utána a „(Bertalan)” alak – nincs kizárva, hogy a mi hatásunkra. Szerintem ne ezt vegyük mérvadónak, mert náluk sincs elv alapján kialakult egységes gyakorlat.
(Jó, Wikipédián kívüli szokások tekintetében, pontatlanul fogalmaztam. Ugyanazt mondjuk: nem szoktunk igazodni a közbeszédben kósza módon elterjedt szokásokhoz, még akkor sem ha népszerűek, hanem valamilyen – tudományosan védhető – elv alapján alátámaszthatókhoz.) Piraeus vita 2021. szeptember 16., 08:49 (CEST)[]

@Bennó: Mi a véleményed ezzel kapcsolatban? – Hkoala   2021. szeptember 16., 09:08 (CEST)[]

Szólítottál, édes gazdám?   A Bertalan teljesen következetes és védhető eljárás, és így a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az uralkodói névmagyarítás hagyományos hatókörébe essék. Már csak azért is, mert a név fölvett név, Szent Bertalan tiszteletére választotta, születési neve egyébként Dimitriosz. Mindazonáltal furcsán hangzik kissé, ezért én pártolni tudnám a zárójelezést is: Bartholomaiosz (Bertalan). Bennó fogadó 2021. szeptember 16., 09:29 (CEST)[]

@Bennó, Piraeus: Nekem történetesen (mint sejthető volt) rokonszenves a Bartholomaiosz (Bertalan) változat. De az megvan, ugye, hogy ez a választás állásfoglalást tartalmaz az újgörög átírással szemben, rögtön azzal, hogy B-vel kezdődik. Arra már korábban céloztam, hogy az ortodox felsőpapság gyakorta a szerzetesek köréből kerül ki, ennél fogva szerzetesi nevet használ. (Nekem is van ortodox kapcsolatom, de a „konkurens” egyháznál, ott nem a görögös, hanem az oroszos kifejezésmód a menő. Például jelen esetben alighanem Varfolomejt használnának. De nem használnak, mert mint említettem, az a „másik egyház” főpásztora.) Mindazonáltal azt nem látom, hogy kik essenek az uralkodói névmagyarítás körébe és kik nem, például mi a helyzet a sok autokefál ortodox egyház első emberével, vagy mondjuk az asszír egyházfővel vagy pláne a kopt pápával (hogy ne a főrabbival provokáljam a tisztelt kollégákat). Továbbra sem tartom feleslegesnek meghallgatni Malatinszky érveit, hogy jelenleg erre nincs irányelvünk (semmi akadálya, hogy legyen, de nincs). – Garamond vita 2021. szeptember 16., 12:41 (CEST)[]

Teljesen jogos szempontok, de én azt gondolom, hogy mivel itt egy lassan kétezer éves hivatalról van szó, teljesen védhető eljárás, ha ó-/középgörögösen írjuk át a nevet, és nem újgörögösen. Nyugodtan be lehet venni az ÚJGÖR-be a kivételek közé. Bennó fogadó 2021. szeptember 16., 13:00 (CEST)[]

A kérdés formába öntéseSzerkesztés

Ismét volt egy beszélgetésem a kedves kontakttal, aki nem csak pap, de görög tanár is. Megosztom amit megtudtam, de ezt nyugodtan kezeljétek úgy, ahogy az ilyen infókat itt szoktuk. aztán teszek egy javaslatot.

Szóval.

  • Volt egy kérdés, hogy a görög papság az ógörögre, vagy az újgörögre vezeti-e vissza a nevét. A válasz az, hogy egyrészt persze, másrészt nem válik el ilyen formában a kettő: azek a nevek az ógörögben ugyanúgy léteztek, mint az újgörögben, de ma már mindenki újgörögül beszél. (Kaptam egy hallatlan érdekes hátteret arról, hogy hogy is lett az ógörögből újgörög és hogy az ógörög átírás esetleges, hisz nem tudjuk hogy is hangozhatott a nyelv, de ez most mellékes.)
  • Ők (görög ortodoxok) lefordítani magyarra csak a szenteket szokták. Már amelyiket lehet. Mert vannak olyanok, a
  • Nincs egységes gyakorlat még náluk sem. Ő pártolja azt, ami az ógörögöt veszi figyelembe, mert a magyar beszélő számára az (mivel 'b' és nem 'v' hanggal kezdődik) még értelmezhetőbb, ismerősebben cseng, jobban azonosítható a görög leírt formával.

Szerintem a fenti megbeszélést úgy lehetne összegezni, hogy a görög pátriárkák nevének átírására egyértelmű iránymutatást nem fogunk találni, több elv figyelembevételével nekünk kell döntenünk arról, hogy hogyan járunk el. Az eddigi infók alapján négy opció vetődik fel:

  1. A görög nevű pátriárkák nevét az ógörög átírás alapján írjuk át a magyar Wikipédián.
  2. A görög nevű pátriárkák nevét az újgörög átírás alapján írjuk át a magyar Wikipédián.
  3. A görög nevű pátriárkák nevét – ha van magyar megfelelőjük, akkor – lefordítjuk a magyar Wikipédián. Ha magyar megfelelőjük nincs, akkor az ógörög átírást alkalmazzuk.
  4. A görög nevű pátriárkák nevét – ha van magyar megfelelőjük, akkor – lefordítjuk a magyar Wikipédián. Ha magyar megfelelőjük nincs, akkor az újgörög átírást alkalmazzuk.

Ha ezek az opciók így elfogadhatóak, vagy ha kitisztogattuk őket, akkor egy Condorcet-módszeres szavazást javaslok. Piraeus vita 2021. szeptember 17., 21:28 (CEST)[]

Attól, hogy a lehetőségek felsorolása halmazelméletileg teljes rendszert alkot, még nem találtuk ki, hogy mi is a kérdés. Addig pedig nem kellene a választ sürgetnünk. Lehetne egy fél lépéssel hátrébb lépnünk?
Azt érzem esetlegesnek, hogy most éppen pont a görög nevű és éppen pont a pátriárka tisztségét betöltő személyeket szabályoznánk. A korábbi javaslatok nem szaladtak ennyire előre. Például egyáltalán szükséges és indokolt-e a (modern értelemben vett) pátriárkák nevének átírása?
De ha úgy gondoljuk, hogy igen, akkor is megkérdezném. Érsek, püspök, metropolita, archimandrita, protopresbiter, főesperes stb. is lehet az illető, vagy kifejezetten csak pátriárka? És csak a világi papság érdekel bennünket, vagy a szerzetesi elöljárók is szóba kerülhetnek?
Persze az is jó megoldás, hogy ezekre a problémákra majd máskor térünk ki, most kifejezetten csak az aktuálisan felmerült kérdésre keresünk választ. Csak szeretném, ha ez jól illeszkedne a szokásaink és irányelveink közé, nem véletlenszerűen. – Garamond vita 2021. szeptember 18., 01:24 (CEST)[]
Az én kérdésfelvetésem kifejezetten a görög ortodox pátriárkákra, azon belül is konkrétan Βαρθολομαίος konstantinápolyi pátriárkára vonatkozott. De a kérdésed jogos: kitágíthatnánk annyiban, hogy a görög nevet viselő ortodox pátriárkákon kívül a görög nevet viselő ortodox egyházi személyekről beszéljünk.
És azért írtam a görög formában Βαρθολομαίος nevét, mert ebből rögtön látszik, hogy a másik kérdésed nem kérdés igazán: igen, kénytelenek vagyunk valahogyan átírni a nevét/nevüket. És erre szerintem ez a négy opció van (akkor a javaslatod alapján módosítva):
  1. A görög nevű ortodox egyházi személyek nevét az ógörög átírás alapján írjuk át a magyar Wikipédián.
  2. A görög nevű ortodox egyházi személyek nevét az újgörög átírás alapján írjuk át a magyar Wikipédián.
  3. A görög nevű ortodox egyházi személyek nevét – ha van magyar megfelelőjük, akkor – lefordítjuk a magyar Wikipédián. Ha magyar megfelelőjük nincs, akkor az ógörög átírást alkalmazzuk.
  4. A görög nevű ortodox egyházi személyek nevét – ha van magyar megfelelőjük, akkor – lefordítjuk a magyar Wikipédián. Ha magyar megfelelőjük nincs, akkor az újgörög átírást alkalmazzuk.
(A beszélgetés során felvetődött többi kérdést pedig leválasztanám. Mert bár az analógia miatt érdemes volt előhozni, hogy hogyan írjuk át a többi nyelvből az ortodox pátriárkákat – vagy még annál is tágabban a vallási vezetőket főrabbitól a főmuftiig - de annyira összetett probléma, hogy ezekről szerintem nem lehet egyetlen körben megegyezni.) Piraeus vita 2021. szeptember 18., 21:12 (CEST)[]
@Piraeus, nekem eléggé mindegy, hogy a négy opciód közül melyiket követjük, de az fontos a számomra, hogy világosan legyen körülírva az érintettek köre. Szerintem Garamond is ezt feszegeti, nem pedig feltétlenül azt akarja, hogy terjesszük ki az érintettek körét. -- Malatinszky vita 2021. szeptember 19., 01:54 (CEST)[]
@Malatinszky Nyitott kapukat döngetsz. Hiszen pont ezt tettem a fentiekben: körülhatároltam az érintettek körét Garamond felvetése alapján. Az érintettek köre a görög nevet viselő ortodox egyházi személyek csoportja. Piraeus vita 2021. szeptember 19., 09:14 (CEST)[]
Kedves kollégák, hát nem arról volt szó, hogy X személyiség ugyanakkora nagy ember, mint a pápa és ezért illik magyarra fordítani a nevét (mint a királyokét)? Most fordítva közelítjük meg a kérdést, hogy nem is azért írnánk át magyarra, mert uralkodóhoz hasonló respektusa van, hanem azért mert görög a neve. Tényleg nem akarom azt, hogy sokakra, csaknem mindenkire terjedjen ki az elv érvényessége. Talán a Petőfi téri templom segédlelkésze mégsem esik bele a névmagyarításba, akkor sem ha ortodox pap és görög neve van. (Az természetesen igaz, hogy eredetileg görög betűvel írt neveket nálunk latin betűvel jelenítünk meg, és akkor állást kell foglalni, hogy melyik szokás, előírás, megállapodás szerint.)
A görög tanár ( = ortodox pap) segítő észrevételei jók, köszönet értük. Ha nem kerültünk volna bele a magasröptű tudományos vitába és a formális szavazásba, én alkalmaznám őket. Éspedig 1. Tudomásul venném, hogy az egyházak nem nyelvhelyességi és lexikonszerkesztői érvek szerint használják a neveket és titulusokat. Mindazonáltal 2. Nem fordítanám le a modern főpapok nevét magyarra, ha egyszer nem szokás. 3. Az ógörögös/középgörögös alakokat preferálnám, nem az újgörögöt (mert a magyar szem és fül arra jobban ráismer). Utána pedig lapítanék.
De sajnálatosan most már irányelv és konszenzus és mindnyájunk számára útmutatás szükséges. – Garamond vita 2021. szeptember 19., 16:09 (CEST)[]
Itt sem látom az ellentmondást, te is nyitott kapukat döngetsz. Igen, az elején azt mondtam, hogy fordítsunk, de - lehet, hogy nem derült ki - így a vita végére én is azzal értek egyet, amit írsz: ógörög alapján írnám át őket. (Elég nagy utat jártam be a magyarítástól, tudom, de sosem szégyen ha meggyőznek.) Szerintem ehhez nem is kell semmiféle lapítás. A fentiekből látszik, hogy egyrészt a téma összetett, és nincs egyértelmű igazodási pont, amihez igazíthatnánk az itteni gyakorlatot, azaz nekünk kell dönteni, másrészt az ógörög alapú átírás legalább annyira védhető, mint az újgörög alapú.
Az álláspontomban egy dolog nem változott: valamilyen konszenzus kell, hogy a jövőben ne úgy írjuk ezeket a neveket mint az ökörhunyorgás. A konszenzusnak meg legjobb módja a szavazás, azért szedtem össze a lehetséges opciókat. De az például egyáltalán nincs ellenemre, hogy a szavazás szövegét leegyszerűsítsük és kb. úgy szóljon, hogy:
Egyetértesz-e azzal, hogy a "Görög nevek átírása" irányelv a következő mondattal egészüljön ki: "A görög nevű ortodox egyházi személyek nevét az ógörög átírás alapján írjuk át a magyar Wikipédián."
Sőt, ha van ennél jobb módszer, én nem ragaszkodom a szavazáshoz sem. De szerintem (releváns és aktív műhely hiányában) nincs. Piraeus vita 2021. szeptember 19., 18:49 (CEST)[]
Bocsánat, nem szerettem volna senkit sem bántani. Csak a magam nevében mondtam, hogy adott esetben inkább lapítok, mert számomra a viták, azok bizonyos intenzitása fölött, már nem kezelhetők a konfliktuskerülő temperamentumom miatt.
Többen is mondtak a vitában jókat, a jelen szituációban örülnék, ha kommentálnátok az eszmecsere állását.
Egyébként most átnéztem az Elnevezési szokások vonatkozó részét (az Uralkodók szakasztól kezdve), mert hivatkoztunk rá, de akkor elfogadtam, hogy valamit valahogy szabályoz. Úgy látom, hogy mintha félbemaradt volna az eszmefuttatás, mert létezik egy Egyéb szuverének (hercegek, grófok) cím, ami alatt viszont nem szerepel semmi. Emlékszik erre valaki, hogy hogyan alakult így? És most azt sem találom, hogy például a szenteket minek alapján írjuk úgy, ahogy. Valahol máshol keressem? – Garamond vita 2021. szeptember 20., 14:33 (CEST)[]

Azt hiszem fönt minden felvetésre válaszoltam, de a megbeszélés kimerült. A következőt mondatot javaslom kiírni szavazásra, ha nincs más észrevétel:

Egyetértesz-e azzal, hogy a Görög nevek átírása irányelv a következő mondattal egészüljön ki: „A magyar Wikipédiában a görög nevű, ortodox egyházi személyek nevét az ógörög átírás alapján írjuk át.”

Van észrevétel? Piraeus vita 2021. szeptember 30., 16:37 (CEST)[]

SzavazásSzerkesztés

Kezdeményeztem a szavazást. Vélhetően rosszul, mert alig lehet kiigazodni a szavazás indítására vonatkozó leíráson, de sebaj. Piraeus vita 2021. október 4., 22:07 (CEST)[]

Érdektelenség miatt lezártam. Piraeus vita 2021. október 16., 12:12 (CEST)[]

Kleť csillagvizsgáló lap címe?Szerkesztés

Aki a Csillagászati műhely vitalapjára feltett tárgyi kérdéshez szeretne hozzászólni, az alábbi linken tegye meg. Köszönöm. – Porrimaeszmecsere 2021. október 20., 13:09 (CEST)[]

Hangul betűk szócikkeinek neveSzerkesztés

Dilemmában vagyok. A hangul betűk szócikkein dolgozom, és eleinte úgy terveztem, hogy a betűk neve lesz a szócikkcím, pl. kijok a ㄱ betűnek, ami mássalhangzókkal remekül működik, csakhogy a magánhangzóknál több mgh-t is azonos magyar betűvel írunk át, pl ㅗ és ㅓ is [o] a magyar átírás szerint. Így az o (hangul) egyértelműsítés nem játszik... Más wikiken összevissza van a gyakorlat, hol a betű nevét használják vagy revised romanization vagy mccune romanization szerint, vagy a koreai betű maga a szócikkcím (tehát koreaiul). Nálunk is vegyes, a görög betűk a magyaros átírt névvel vannak, de van cirill Б szócikkünk (igaz csak ez az egy). Alapvetően azon lennék, hogy magyaros címe legyen a szócikknek és ne a betű maga (a japánoknál is így hoztam létre a hiraganákat), de a magánhangzók egyértelműsítésénél itt most elakadtam.

Köszönettel Xia Üzenő 2021. október 22., 13:37 (CEST)[]

@Xinget megpingelem ide Xia Üzenő 2021. október 22., 13:50 (CEST)[]

  megjegyzés Laikus felhasználóként csak annyit tudok mondani, hogy én szeretem ha a cikkek címét (és, ha már itt tartunk, a szerkesztőtársak nevét) viszonylag egyszerűen le tudom írni a számítógépem billentyűi segítségével. --Malatinszky vita 2021. október 22., 14:08 (CEST)[]

ezért kérdezem, hogy mi legyen az inkriminált betűk cikkeinek címe... mert sajnos nem egyszerű magyarosan leírni őket. Tekintve, hogy muszáj az egyértelműsítés, mert már van o betű cikkünk. (meg amúgy is, hisz ez nem latin o betű). Xia Üzenő 2021. október 22., 14:10 (CEST)[]

Sziasztok, szerintem ha lehet, így legyen, tekintve, hogy a magyaros átírás az elsődleges:

Vagy lehetnének a koreai magánhangzók egy cikkben és azon belül külön alfejezetekben...

Üdv: Xing 興 Mesélj csak 2021. október 22., 14:19 (CEST)[]

Azt nem akarnám, mert vannak interwikik rendesen, van értelme a külön szócikknek is. Xia Üzenő 2021. október 22., 15:13 (CEST)[]

És ha zárójelbe a képzés helye kerülne (hátul képzett vs. középen képzett)? Nem tenném bele a hangul jelet, mert egy átlagos olvasónak/szerkesztőnek nehézkes elővarázsolnia (tudom, ott a kereső, de akkor is...). Az „o” egyértelműsítő lapjára meg felvenném mind, ott mellé kerülhetne a hangul jele is. - Gaja    2021. október 23., 12:00 (CEST)[]

A laikus szempontjai. Hát én például, ha valahol találnék a Neten egy koreai betűt, akkor gondolom azt csinálnám, hogy kijelölöm, és ctrl C, ctrl V. Ha így teszek, akkor az enWiki logikáját követem, mert ott a szócikk címe egyszerűen .
Számomra, aki egyáltalán nem igazodom el a koreai nyelvészetben, nem segítség az, ha ismerem a hangul jel (valamilyen) átírását, de az sem, ha a megmondják nekem a hang képzési helyét. Az egyértelműsítésben sem segít. És azt sem hiszem, hogy ennek alapján keresném.
Egy ilyen betűt nem akarnék billentyűzni sem. Sem egyszerű, sem diakritikus jelekkel bonyolított formában. Inkább valamilyen beviteli táblázatot használnék, ahonnan kikattinthatom a szükségeset. (Ez különben semmivel sem ravaszabb megadásmód, mint az IPA szerinti, hiszen [ɐ] jelet sem tudok közvetlenül bebillentyűzni! Ezzel szemben ahhoz a Különleges karakterek készlete rendelkezésemre áll.)
Saját céljaimra az ilyen egzotikusabb írásokat, ékírást, kitan jeleket a legjobban akkor tudtam kezelni (nagyon transzparens, levélben is jól küldhető és elírástűrő megoldással), ha a Unicode-kódot ismertem. Egy U+314F számomra teljesen jól használható, hiszen ezt a kódot egy kis körítéssel beírva (ㅏ) megbízhatóan előállítható a kívánt ㅏ betű. – Garamond vita 2021. október 23., 17:47 (CEST)[]
El tudnám fogadni, hogy az idegen írású jel legyen a cikkcím, de akkor minden, nem latin írással írt nyelv írásrendszerében létező betű a saját jellel legyen. Tehát nem kijok, mint fenn, hanem . Különben megint csak növeljük a katyvaszt. Ha ez nem elfogadható, akkor nem tudom, jelen esetben mi lehet a megoldás (tekintve az olvasókat is, aki a keresőn kívül nem fogja megtalálni pl. az o (hangul ㅗ) cikket..) - Gaja    2021. október 24., 10:47 (CEST)[]
@Gaja ez nem segítene, mert az egy általános HANG képzését írja le (és az az IPA dolga), ez pedig egy BETŰ szócikke. Xia Üzenő 2021. október 23., 20:48 (CEST)[]
Oké, de még mindig jobb, mint a hangul jel egyértelműsítőként, amit az átlag olvasó nem nagyon fog megtalálni a wiki-keresőn kívül, ha csak nem "korea-fan". - Gaja    2021. október 24., 10:49 (CEST)[]

Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott EmlékbeszédekSzerkesztés

Kedves Szerkesztőtársak! Ismét visszatérek a könyvsorozatok nevének helyesírására, konkrétan a tárgyban szereplő sorozat neve kapcsán, ami számomra nagyon furcsán néz ki. Miután elkezdtem a sorozat egyes elemeinek belső linkekkel való ellátását, mielőtt szétszórok sok írásmód-érzékeny linket, szeretném, ha ismét megbeszélnénk és valahogy dűlőre jutnánk a témában. A Wikidatában a terjedelmesebb nevű, illetve mondat jellegű sorozatok továbbra is az első betű kivételével kisbetűsen, a könyvtárakban elterjedt írásmóddal szerepelnek, ugyanakkor az ugyanitt 2020. október 25. körül történt megbeszélésben hivatkozott AkH.12 197. szerint a nem mondatszerű sorozatnevek elemeit kell csak a kötőszavak kivételével mind nagybetűsen írni. Kérem szépen, hogy adjatok véleményt és segítséget (ha általánosságban nem is, de legalább e konkrét esetre). Megszólítok szerktársakat (@Garamond:@Vadaro:@Sepultura:@Hkoala:@Pasztilla:@Bennó:@Malatinszky:@Palotabarát:), hogy értesüljenek a kérdésről, de természetesen nagyon megköszönöm, ha bárki megmondja a tutit :-)). Számomra pillanatnyilag szimpatikusabb a kettő-háromnál több tagú (nem intézmény-, folyóirat- stb. tulajdonnevet tartalmazó) sorozatok esetében csak az első szó nagybetűvel írása. – Bizottmány vita 2021. október 23., 08:34 (CEST)[]

A könyvtárakban a bibliográfiai címleírási szabvány terjedt el (a Wikidatát linkelted be, nem a szabványt), amely alapján a sorozatcímek elemei kisbetűsek (kiv. kezdőelem és tulajdonnevek), de a címleírási szabvány egy algoritmus, amely fittyet hány helyesírási konvenciókra, például az alcímet is kisbetűvel kezdi.
Ezzel szemben itt (és bármely szerkesztőműhelyben) helyesírási megfontolásból alakult úgy, hogy a könyvtári szabványra fittyet hányva a címeket nagybetűvel kezdjük, a sorozatcímeket pedig állandó címként kezeljük (merthogy azok) stb. Hogy számodra nem mondatszerű, többelemes sorozatcímek esetén ez “fura”, az számomra logikusan fel nem oldható dilemma, ezért érdemben kommentálni sem tudom. Ha egy folyóirat- vagy sorozatcímet állandó címként kezelünk, akkor egységesen úgy kezeljük hossztól függetlenül. Pasztilla 2021. október 23., 19:34 (CEST)[]
Én bizony azt mondom, hogy ha a szóbajött megnevezések állandó címek, akkor bizony nagybetűzve kell őket írni. Ha sokat nézegetem őket, nekem se nagyon tetszik a megjelenésük. De ettől még így szabályos.
Ez az egész a napi gyakorlatban azon múlik, hogy van-e bármilyen automatizmus, ami a könyvtári címváltozatokat bejuttatja a Wikidatába. (Valóban nem tudom, valakinek van erről információja?) Ha a magyar címek mindig kézi bejegyzés révén kerülnek bele, akkor tartani lehet az akadémiai előírást. Csak éppen figyelmeztessük a kollégákat, hogy ne úgy másolják be, ahogy a könyvtári katalógusban találják. Ha az alcímeket le tudják választani a kettőspontnál, akkor itt is ki tudják cserélni a kis kezdőbetűket.
Az Osiris hoz további apró kiegészítéseket, hogy például így helyes: A Szállodák és a Vendéglátás Eszközei, Berendezései, Új Autonómia önkormányzati lap. Ha segíteni akarjuk a szerkesztőket, talán ilyesmire is érdemes felhívni a figyelmet, hiszen az itt leírt állásfoglalásom szerint lényegében tőlük várjuk el, hogy érvényesítsék a helyesírás szabályait. – Garamond vita 2021. október 23., 22:08 (CEST)[]
Köszönöm a válaszaitokat. @Pasztilla: összefoglalójára nem hányhatunk fittyet :-)), – jót mosolyogtam ezen az érzékletes, ugyanakkor népi ihletésű kifejezésen –, és @Garamond: szerint is így szabályos, akkor a sorozatcímeknek a kötőszavak kivételével minden elemét (mint állandó címeket hossztól és jellegtől függetlenül) nagybetűvel kell kezdeni. Eszerint helyes a tárgyban megadott címforma. Ahogy néztem, olyan 60 körüli javítás lesz csak e vonatkozásban, amit majd végigviszek. Hogy még mennyi sorozatcím javítandó, nem tudom, de gyanítom, hogy igen sok (azokat csak a magam írásaiban javítom, és ha elém kerülnek.) Még pár napig várok esetleges észrevételeket, utána kezdem. Köszönöm még egyszer. Üdv, – Bizottmány vita 2021. október 24., 13:17 (CEST)[]

Fekete-ház (Szeged)Szerkesztés

A Fekete-ház (Szeged) szócikk címében egy évtizede rossz helyesírású formát terjesztünk, miután a „fekete” előtag nem tulajdonnév, hanem a színre utaló jelző, ilyenformán az AkH.12 166. által megkívánt kötőjeles forma nem jön számításba.

Egyebekben a szabályzat nem igazít el, csak analógiákra és megérzéseinkre támaszkodva dönthetünk

  1. a Téli Palota, Fehér Ház típusú megoldás mellett: Fekete Ház, vagy
  2. a Bécsi kapu, Fehér torony típusú megoldás mellett: Fekete ház.

Az 1.-ben érzékelek némi intézményszerűséget is (talán rosszul vagy csak esetenként igaz), ezért a magam ösztöneit követve Fekete ház (Szeged) alakra mozgatnám át, de vannak-e más gondolatok? Pasztilla 2021. október 24., 14:06 (CEST)[]

Nyilván Fekete ház (Szeged) a javaslatod, nem Fehér ház (Szeged), ahogy fentebb írod. --Malatinszky vita 2021. október 24., 14:15 (CEST)[]
Ja igen, igen. Pasztilla 2021. október 24., 14:19 (CEST)[]

A kötőjel elhagyásában nyilván igazad van. (Ilyen szempontból más a Fekete-ház (Kiskunfélegyháza), ami eredeti tulajdonosáról kapta a nevét.) A nagybetűzésnél talán szóba jöhet az AkH.12 171., amelyből azt tudjuk meg, hogy vannak tárgynevek (olyan tulajdonnevek, amelyek egyedi, speciális tárgyakat neveznek meg), és ezeknek jellemzője a nagy kezdőbetűs írás. Itt a szabályzat megemlít néhány olyan példát is, ahol a tárgynév két köznévből tevődik össze, amelyek aztán a tárgynév részeként nagybetűsek lesznek: Szent Jobb, Szent Korona, Rózsaszín Párduc (ez utóbbi egy gyémántkő neve). Talán ebbe a sorba beleillik a Fekete Ház tárgynév is. De hát mittudomén, nem tudok én semmit. --Malatinszky vita 2021. október 24., 14:49 (CEST)[]

Ez egy épület, számomra nem illik bele az ide-oda hurcolászott tárgyak kategóriájába. Pasztilla 2021. október 24., 14:51 (CEST)[]
Viszont az AkH.12 190. a második pontra talán-talán, az OH. még korábban ezt fejtette tovább a szájam íze szerint, csak most nem találom az OH.-t. Pasztilla 2021. október 24., 14:57 (CEST)[]
Ha megtalálod az OH-t talán okosabbak leszünk. Mindenesetre az AkH.12 190. váltig azon lovagol, hogy ebben a kategóriában (Lukács fürdő, Kis Rabló étterem stb.) a kisbetűs köznévi tag funkciója pusztán az értelmezés, és így akár el is hagyható (a Lukácsba jár, a Kis Rabló előtt). Ez az elhagyás viszont nem működik a szegedi ház esetében: az "eladták a Fekete házat" nem egyenértékű azzal, hogy "eladták a Feketét". -- Malatinszky vita 2021. október 24., 15:08 (CEST)[]
Igaz. Pasztilla 2021. október 24., 15:25 (CEST)[]
Nem értem, hogy ez a megnevezés miért intézménynév, azaz miért az AkH. 190 vonatkozik rá. Szerintem az épület önmagában nem intézmény. Ha viszont a múzeumi kiállítóhelyről, mint intézményről beszélünk, akkor a köznévi tag nem a "kiállítóhely" lenne? Azaz Fekete Ház kiállítóhely? (Amúgy maga a múzeum Fekete házként hivatkozik rá.) Hkoala   2021. október 24., 15:52 (CEST)[]
Teljesen jogos, csak kínomban fészkelődöm. A leghelyesebb az lett volna, ha helyesírászaink nem hagyják nyitva a kérdést, és a tulajdonnévi előtagú összetételek 166-os pontjából valahova egy külön pontba kiemelik a Berzsenyi-kúria, Jókai-villa, Mária-lak, Nádasdy-kastély típusú épületnevek kapcsán, hogy ezek azonban nem feltétlenül ugyanolyan köznevek ám, mint a Celsius-fok vagy a Kodály-módszer. Vagyis ha az előtag nem tulajdonnév, hanem köznév, továbbra is nagybetűvel írjuk-e vajon a szerkezetet, a főnévi előtagúakat egybe (Halászbástya, Lőportorony), a jelzős előtagúakat pedig külön (Bécsi kapu vagy Bécsi Kapu), vagy érzésük szerint nincs ilyen tulajdonnévi kategória, hogy épületnév, és minden megy kisbetűvel, de akkor mi a Halászbástya meg a Cifra palota (amit mi valamiért, számomra értelmezhetetlenül teljesen egybeírunk)? Ez érzésem szerint elmaradt, és az ember csak találgathat, hogy hogyan tud egyszerre a Gresham-palota, a Téli Palota, a Hatvani kapu, a Fehér Ház és a többi mind megférni ugyanabban a korpuszban. Pasztilla 2021. október 24., 16:13 (CEST)[]
Az OH újfajta tulajdonnévtípusként említi a házneveket, amelyek részben a földrajzi nevek közé sorolhatók. Ezeknél célszerű a különírást alkalmazni: Gizella ház, Origó ház, Hattyú ház stb. Erre gondoltál? Pagony foxhole 2021. október 24., 17:08 (CEST)[]
Igen, igen, igen! Pasztilla 2021. október 24., 18:21 (CEST)[]

Ta’ QaliSzerkesztés

T. szerkesztők!

A Ta’ Qali településfélén van Málta egyetlen nemzetközi szintű stadionja, amiről ugyan cikk még nincs, de belső hivatkozás annál több: pontosan 113 darab, de ami a legérdekesebb, 11 féle formában:

  1. Ta'Qali
  2. Ta'Qali_National_Stadium
  3. Ta'Qali_Stadion
  4. Ta'Qali_Stadium
  5. Ta'_Qali
  6. Ta'_Qali_Centenary_Stadium
  7. Ta'_Qali_National_Stadium
  8. Ta'_Qali_Nemzeti_Stadion
  9. Ta'_Qali_Stadion
  10. Ta'_Qali_Stadium
  11. Ta_'Qali

Nekem annyira szúrja a szememet, hogy szívesen egységesíteném, ha közös nevezőre jutnánk abban, hogy a majdani lapnak mi legyen a megfelelő címe. Köszönöm a segítséget. – Porrimaeszmecsere 2021. október 24., 19:09 (CEST)[]

A stadion máltai neve Grawnd Nazzjonali Ta' Qali, azaz "Ta' Qali Nemzeti Stadion". De a hozzá kapcsolódó buszmegálló neve (ha esetleg ilyen előfordul) "Ta' Qali Stadium". - Gaja    2021. október 24., 21:21 (CEST)[]
Ja, és még egy: a "Centenary Stadium" az egy másik, szomszédos focipálya, nem keverendő a kettő! - Gaja    2021. október 24., 21:22 (CEST)[]
Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet, bár remélhetőleg észrevettem volna.
Nekem is a Ta' Qali Nemzeti Stadion tetszik leginkább. Porrimaeszmecsere 2021. október 24., 22:51 (CEST)[]