Wikipédia

Wagner Sándor

(1838-1919) magyar festő
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Wagner és hasonló családnevűek listája

Wagner Sándor (Pest, 1838. április 16. – München, 1919. január 19.) magyar festő. Többek közt Gabriel Schachinger tanára.

Wagner Sándor
Wagner Sándor portréja (1880)
Wagner Sándor portréja (1880)
Született1838. április 16.[1][2][3][4][5]
Pest
Elhunyt1919. január 19. (80 évesen)[1][2][3][4][5]
München
Állampolgársága
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • tanár
Iskolái
KitüntetéseiSzent Mihály-rend
SírhelyeMünchen
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Kezdetben Weber Henrik növendéke volt, ahol a rajzolás elemeit sajátította el, majd Bécsben Carl Joseph Geiger(wd), Karl von Blaas és Karl Mayer(wd) tanároknál képezte magát, 1856 és 1864 között pedig a müncheni akadémián Peter von Cornelius mesteriskolájában és Karl von Pilotynál tanult. „Hermann von Kaulbach(wd) pedig már akkor is vonzotta messze földről az ifjú tehetségeket”.[6]

Korai művei szerkesztés

Korai művei, a Dugovics Titusz (1859, Magyar Nemzeti Galéria), Izabella búcsúja Erdélytől (1863-ban maga litografálta) a romantikus történeti festészet szellemében fogantak, az önfeláldozás és a bujdosás drámai erejű megjelenítésével.

Akadémiai korszaka szerkesztés

1866-ban a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz (Huszárbravúr, Debreceni csikósverseny), művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a bajor akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette meg. Gyakran járt itthon és Olaszországban is. Ugyancsak konzervatív a Pesti Vigadó számára készített Mátyás legyőzi Holubárt című falképe (megsemmisült), amely egykori tanára, Piloty hatását tükrözi. Ha távol állt is tőle minden újítás, kiváló mesterségbeli tudását tanárként is kamatoztatta. Tanítványa volt – többek között – Szinyei Merse Pál és Gabriel Schachinger is.

Emlegetnek egykönyves írókat az irodalomban, ennek a típusnak a megfelelője Wagner Sándor a festészetben, aki a Dugovics Titusz önfeláldozása c. egyetlen művével vonult be igazán a művészettörténetbe, ezen alkotáson keresztül érzékelte a magyar ifjúság nemzedékeken át a magyarok törökellenes, hősies küzdelmét.[7]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ a b Alexander von Wagner (holland nyelven)
  3. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ A magyar festőművészet albuma. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás. Budapest, Hornyánszky Ny., [1905, 123–124. oldalak]
  7. ↑ XIX-XX. századi magyar festészet. i. m. 34. o.

Források szerkesztés

  • A művészről többet In: Szilvia Rád (Rad): Das Leben und Werk des aus Ungarn stammenden Malers und Kunstprofessors Sándor (Alexander) von Wagner (1838–1919), mit besonderer Berücksichtigung seiner Münchner Jahre. Dissertation. 2014 (A magyar származású festő és művészpedagógus Sándor (Alexander) von Wagner (1838–1919) élete és művészete különös tekintettel a müncheni éveire. Német nyelvű monográfia – disszertáció) Würzburg, 2014. Megjelenés:
  • http://opus.uni-wuerzburg.de/frontdoor/index/index/docId/9912
  • Dr. Rád Szilvia a festőművész Wagner legismertebb és legjelentősebb kutatója/művészettörténésze.
  • Magyar festészet. Szerk. és írta Ibos Éva. Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás, 2007. Wagner Sándor, 34–35. o. ISBN 978-963-9677-95-1
  • MÉL
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wagner_Sándor&oldid=26636968”