Főmenü megnyitása

Waidhofen an der Ybbs város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban. Egyike Alsó-Ausztria négy önálló tartományi városának. Történelmét meghatározta, hogy évszázadokon át a vasfeldolgozás központja volt. 2016-ban a Protestáns Egyházak Európai Közössége a Reformáció európai városa címmel tüntette ki.

Waidhofen an der Ybbs
Waidhofen an der Ybbs, Drohnenaufnahme.jpg
Waidhofen an der Ybbs címere
Waidhofen an der Ybbs címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang önálló tartományi város
Alapítás éve1186
Polgármester Werner Krammer (ÖVP)
Irányítószám 3340
Körzethívószám 07442
Forgalmi rendszám WY
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 11 364 fő (2016. jan. 1.)
  • 11 333 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület131,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Waidhofen an der Ybbs (Ausztria)
Waidhofen an der Ybbs
Waidhofen an der Ybbs
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 58′, k. h. 14° 46′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 14° 46′
Waidhofen an der Ybbs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Waidhofen an der Ybbs témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

Alsó-Ausztria délnyugati részén, a Mostviertel területén, az Eisenwurzenben fekszik, 362 m tszf magasságban az Ybbs-völgyi Alpok hegyei között. A várost kettészeli az Ybbs folyó. Közigazgatási területének legmagasabb pontja az 1115 m magas Wetterkogel Opponitz határán; „házi hegyei” a Buchenberg (790 m) és a Schnabelberg (958 m).

KözlekedésSzerkesztés

A város Ausztria fő közlekedési útvonalaiból kiesik. A B121-es főút (Weyerer Straße) északi irányban, Amstettennél eléri a 25 km-re húzódó A1-es autópályát. A B31-es főút (Ybbstal Straße) déli irányban az Ybbs-völgyet tárja fel. További jól kiépített közúti kapcsolatai vannak Weyer (B121), Scheibbs (B22-es főút, Grestner Straße) és Steyr felé.

Waidhofen fontos állomása a normál nyomtávú, villamosított Amstetten–Selzthal-vasútvonalnak, a Kronprinz Rudolf-Bahn egy mellékvonalának, mely Amstettennél a Westbahnhoz csatlakozik. A vasútállomás egyben a keskeny nyomközű, nem villamosított Ybbstalbahn kiindulópontja is, amely 2009 óta már csak egy rövid, bezárással fenyegetett szakaszon közlekedik Gstadtig.

A várost érinti az Ybbs-völgyi kerékpárút.

NépességSzerkesztés

 

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Waidhofen an der Ybbs című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

  • Friedrich Almer: Waidhofen an der Ybbs in alten Ansichten. Europäische Bibliothek, Zaltbommel/Niederlande 1994, ISBN 90-288-5988-8.
  • Peter Maier: Waidhofen an der Ybbs. Metropole des Ybbstales Herausgegeben von der Stadtgemeinde Waidhofen an der Ybbs. 2. Auflage. 2003.
  • Peter Maier: Waidhofen a. d. Ybbs. Spuren der Geschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Herausgeber: Magistrat. Waidhofen an der Ybbs 2006, DNB 987038753.
  • Martin Prieschl: Urkundenschätze: Aus dem Stadtarchiv Waidhofen an der Ybbs und dem Marktarchiv Ybbsitz Band I 1355–1500. Eigenverlag, Waidhofen an der Ybbs 2009.
  • Friedrich Richter, Mathias Settele, Wolfgang Sobotka, Walter Zambal: 800 Jahre Waidhofen an der Ybbs 1186-1986. Hrsg. von der Stadt Waidhofen an der Ybbs, 1986.
  • Stefan René Buzanich: „Erstlichen gebietten richter und rate alhie …“. Das „Memorabilienbuch“ der Stadt Waidhofen an der Ybbs – die Edition eines Stadtbuches aus dem 16. Jahrhundert (Dipl. Wien 2011).
  • Stefanie Moser, Das Spital Waidhofen an der Ybbs in der Frühen Neuzeit. Rekonstruktion des Spitalalltags anhand von Rechnungsbüchern (Dipl. Wien 2011).
  • Franz Hofleitner: Waidhofen an der Ybbs unter Bürgermeister Franz Josef Kohout, 1952–1973. Der Strukturwandel der Stadt von der Besatzungszeit zur kommunalen Strukturbereinigung (Dissertation Wien 2014).
  • Martin Prieschl: Eine Kleinstadt im Nationalsozialismus: Waidhofen an der Ybbs 1938–1945. in: Edition Österreich 1938-45 (Archiv-Verlag), Wien-Braunschweig 2015.
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)