Walter Bradford Cannon

amerikai orvos, fiziológus, neurológus

Walter Bradford Cannon (Prairie du Chien, Wisconsin, USA, 1871. október 19.Lincoln, Massachusetts, 1945. október 1.) amerikai orvos, fiziológus, neurológus.

Walter Bradford Cannon
Született1871. október 19.[1][2][3][4][5]
Wisconsin
Elhunyt1945. október 1. (73 évesen)[1][6][2][3][4]
Franklin
Állampolgárságaamerikai
HázastársaCornelia James Cannon
Gyermekeiöt gyermek:
  • Marian Cannon Schlesinger
  • Bradford Cannon
  • Wilma Canon Fairbank
SzüleiDr. Colbert Hanchett Cannon
Foglalkozása
  • fiziológus
  • szakíró
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • Croonian Medal and Lecture (1918)
  • Baly Medal (1931)
  • George M. Kober Lectureship (1934)[7]
  • Foreign Member of the Royal Society (1939. május 11.)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Bradford Cannon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Munkássága szerkesztés

A bostoni Harvard Egyetemen tanult, egyik kiváló tanára William James, az egyetem elvégzése után ugyanott tanított (1900–42). Elsőként alkalmazott röntgensugarat (1896) fiziológiai vizsgálatokhoz (gyomormozgások), s bevezette a kontrasztanyagok alkalmazását. Felismerte, hogy az emocionális tényezők gátolják a gyomor mozgásait, ebben a mellékvese központi szerepét és az általa termelt adrenalin közvetítő hatását (1899).

Kimutatta, hogy az asphyxia és a nervus ischiadicus (ülőideg) centrális csonkjának ingerlése is fokozza az adrenalin vérbe bocsátását (1911). Vizsgálta a szervezetben a fájdalom, a félelem vagy a düh esetében reflexesen kiváltott adrenalin- és cukor-felszaporodást a vérben (1914). Összefoglalta a vészreakciót kiváltó tényezőket, leírta a róla elnevezett Cannon-féle vészreakció jelenségét (1915).

Tanulmányozta az áldüh jelenségét (az agykéregtől megfosztott macskák viselkedésére utaló megnevezés, 1925). Bizonyította, hogy egy adrenalinszerű anyag (az ő elnevezése szerint a szimpatin) szabadul fel a szimpatikus idegrendszer posztganglionáris idegrostjainak effektorvégződésein (1937). Felismerte a denervációs hiperszenzitivitást (1939).

Művei szerkesztés

  • The Mechanical Factors of Digestion (1911)
  • Bodily Changes in Pain, Hunger, Fear and Rage (1915)
  • Traumatic Shock (1923)The Wisdom of the Body (1932)
  • Autonomic Neuroeffector Systems (társszerző, 1937)
  • The Way of an Investigator (1945)The Supersensitivity of Denervated Structures (1949)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Base biographique (francia nyelven)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кеннон Уолтер Брэдфорд, 2015. szeptember 27.
  7. https://aap-online.org/kober/
  8. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

Források szerkesztés