Wikipédia

Walter Dornberger

német tüzértiszt, tábornok

Walter Robert Dornberger (Gießen, 1895. szeptember 6. – Sasbach, 1980. június 27.) német tüzértiszt, tábornok, akinek az életútja átfogta a két világháborút. Ő vezette a német hadsereg fegyverfejlesztési kutatásait a peenemündei kutatóközpontban, a V–2 és más kutatási programok irányítója.

Walter Dornberger
Született1895. szeptember 6.[1][2][3][4][5]
Gießen
Elhunyt1980. június 27. (84 évesen)[1][2][3][5]
Sasbach
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBerlini Műszaki Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Dornberger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Dornberger (balra, kalapban) és Wernher von Braun, miután megadták magukat a Szövetségeseknek 1945 májusában

Élete szerkesztés

Hessen tartomány Gießen egyetemi városában született. 1914-ben[6] önkéntes szolgálatra jelentkezett, és szolgált az első világháború végéig. Tüzérhadnagyként 1918 októberében az amerikai csapatok fogságába került, innen két évre francia hadifogolytáborba került. Fogságát főként magánzárkában töltötte, a többszöri szökési kísérletek miatt.[6] Az 1920-as évek végén befejezte mérnöki tanulmányait kitüntetéssel a Berlini Műszaki Egyetem[7] főiskolán, majd 1930 tavaszán,[8] ötéves képzésén MSc gépészmérnöki vegzettséget szerzett.[6][9] Díszdoktori címet kapott 1935-ben Karl Emil Becker ezredestől, egyetemi dékántól.[10]

Rakétakutatása szerkesztés

1930 áprilisában[11] Dornbergert kinevezték a német hadsereg (Reichswehr) Ballisztikai Tanácsának Fegyverzeti Osztályára vizsgálati asszisztensnek a titkos fejlesztésű katonai, folyékony hajtóanyagú, tömeggyártásra alkalmas tüzérségi lőtávolságot meghaladó hatótávolságú rakétafejlesztési programba.[12][13] 1932 tavaszán Dornberger, parancsnoka (Ritter von Horstig százados), és Karl Emil Becker ezredes meglátogatták a Verein für Raumschiffahrt (VfR)'s által bérelt Raketenflugplatz (rakéta repülőteret) és ott támogatási szerződést kötöttek.[9][10] 1932. december 21-én Dornberger százados látogatásakor a kísérleti rakétahajtómű felrobbant Kummersdorfban, amikor Wernher von Braun megpróbálta begyújtani egy négy méter hosszú rúd végén lángoló benzinnel.[8][9][10]

1933-ban a Heereswaffenamt (Hadsereg Fegyverzeti Osztály) szervezetébe tartozó Waffenamt Prüfwesen (Wa Prüf, a. m. fegyverzettesztelés) 1/1, részlege megkezdte munkáját dr. Dornberger ezredes vezetésével. Dornberger 1934. október elsején távozott a königsbrücki szilárd hajtóanyagú rakétakiképző század katonai parancsnokságából.[8] 1937 májusában Dornberger és kilencven fős szervezete áttelepült Kummersdorfból a peenemündei fejlesztő telepre.[14] 1942 szeptemberében kinevezték a V-1 "szárnyas bomba" és a "V–2" rakétafejlesztési programok vezetőjévé.[15] Az első sikeres V–2 rakétaindítás 1942. október 3-án történt, a harmadik kilövési próbán. 1943 július hetedikén reggel a személyes használatú Heinkel He 111 repülőgépén Dr Ernst Steinhoff[16] von Braun és Dornberger vezérőrnagy Hitler főhadiszállására Führerhauptquartier "Wolfsschanze" repül és másnap Hitler megtekinti a sikeres tesztről készült filmet von Braun magyarázatával, valamint a Watten bunker és a mobil kilövőállványok modelljeit:[17]


„ 1942. október harmadika, az első űrutazás napja, új korszak a közlekedésben... ”
„ Egész életemben csak két férfitől kértem bocsánatot. Az első von Brauchitsch tábornagy. Nem hallgattam rá, amikor ő újra és újra mondta, milyen fontos kutatásokat végez ön. A második ember pedig ön. Soha nem hittem a munkájának sikerében. ”

1944 januárjában kinevezték a 191. alakulat parancsnokává, főhadiszállása Saint Germain közelében lévő Maisons-Lafitte-ben volt. Dornberger teljhatalmú irányítója volt a légvédelmi rakétafejlesztésnek. (Flak E Flugabwehrkanonenentwicklung).[18]

1944. augusztus 8-án leváltják a V–2 fejlesztési program vezetéséből, helyét Hans Kammler vette át.[19] 1945. január 12-én Albert Speer – Dornberger javaslatára – ezt átalakította a Nagytávolságú Fegyverzeti Bizottsággá a Dornberger-munkacsoportot.[20] 1945 februárjában Dornberger és munkatársait áthelyezték Schwedt-an-der-Oder-ből Bad Sachsa helységbe, majd 1945. április 6-án innen Bajorországba, az Allgäu-hegységben Hindelang közelében levő Oberjoch településre. Itt az Ingeborg-házban volt a háború végéig.[21][22] Mielőtt azonban az hegyek közé települtek Dornberger vezérőrnagy elrejtette a személyes dokumentumait Bad Sachsa,[23] közelében, amit később a 32nd Engineer Regiment talált meg.

1945. május 2-án Dornberger, Wernher von Braun és öt ember elhagyta az Ingeborg-házat, és Adolf Hitler menlevelével elutaztak Schattwaldba egy kis osztrák faluba. Ekkor éjjel[24] találkoztak a tiroli Reutte[25] felé tartó konvojban közlekedő amerikai csapatokkal. Más források szerint Patton 3. Hadseregével 1945. május 3-án Csehszlovákiában Prága mellett esett fogságba.

Fogsága alatt a CSDIC Camp 11 táborban az angolok beszervezték, tárgyalásokat folytatott Gerhard Bassenge (GOC Air Defences, Tunis & Biserta) vezérőrnaggyal. Ekkor mondta, hogy ő és Wernher von Braun már 1944 végén már amikor a háború már elveszett, kapcsolatba léptek a General Electric társasággal a portugál német követségen keresztül azért hogy egyezkedjenek a későbbiekről.[26]

A második világháború után szerkesztés

1945. augusztus második felében az Operation Backfire művelet keretében Cuxhavenből Londonba kísérték a Brit Háborús Bűnöket Kivizsgáló Egység kihallgatására. Ez a V-2 rakétagyártással összefüggő kényszemunkatáborokkal kapcsolatos szerepére irányult. Ekkor két évre egy South Wales-i táborban internálták.[27]

Ezután őt és rakétatudós társait az amerikai állam a Gemkapocs fedőnevű műveletben az Egyesült Államokba szállították, ahol a légierő foglalkoztatta tovább őket irányított rakétafejlesztési kutatásokkal három évig. 1950-ben elhagyta a légierőt, és a Bell Aircraft Corporation alkalmazásában dolgozott 1965-ig néhány fejlesztési programban. Személyes karrierje a társaság alelnöki posztjáig emelkedett. Vezető szerepet játszott az X–15 repülőgép fejlesztési programban és főtanácsadó volt az X–20 Dyna-Soar fejlesztési projektben. Szintén fontos szerepet töltött be olyan projektek és elméletek kidolgozásában, ami az űrrepülőgép megalkotásához vezetett.[28][29][30] Dornberger részt vett a Bell Aircraft Corporation Rascal projektjében ami a világon az első irányított nukleáris levegő-föld rakétafejlesztés volt a Stratégiai Légierő Parancsnokság számára.[31] Az ötvenes években von Braun és még néhányan lemorzsolódtak a munkacsoportból és a USAF számára végeztek fejlesztést a Huntsville-i telepen. Ezek közül a leginkább említésre méltó Krafft Ehricke aki részt vett a Centaur rakétafokozat megalkotásában és aktívan közreműködött több védelmi projektben.

A visszavonulása után Mexikóban élt, majd később visszatért Németországba. Baden-Württembergi Sasbachban halt meg 1980-ban.

Munkái szerkesztés

Díjak és kitüntetések szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter Dornberger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Dornberger témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  6. ↑ a b c McGovern, J. Crossbow and Overcast. New York: W. Morrow, 18. o. (1964) 
  7. ↑ Middlebrook, Martin. The Peenemünde Raid: The Night of 17–18 August 1943. New York: Bobs-Merrill, 19. o. (1982) 
  8. ↑ a b c Dornberger, Walter. V2--Der Schuss ins Weltall (német nyelven). Esslingan: Bechtle Verlag, 17, 20, 26, 36. o. (1952 -- US translation V-2 Viking Press:New York, 1954)  NOTE: Dornberger's detailed account of the V2 project was one of the first to be published by a major participant.
  9. ↑ a b c Ordway, Frederick I., III. The Rocket Team, Apogee Books Space Series. New York: Thomas Y. Crowell, 21, 26, 27, 40. o. (1979). ISBN 0-69001656-5 ; edition for pagerefs unknown; 1979, 1982, 2003, 2008 editions.
  10. ↑ a b c Neufeld, Michael J.. The Rocket and the Reich: Peenemünde and the Coming of the Ballistic Missile Era. New York: The Free Press (1995) , pp.  19, 33, 55.
  11. ↑ Heashall. Hitler’s Rocket Sites. St Martin's Press, 12. o. (1985) 
  12. ↑ Klee, Ernst. The Birth of the Missile: The Secrets of Peenemünde. Hamburg: Gerhard Stalling Verlag, 117. o. [1963] (1965) ; The 1965 translation is Publisher: E. P. Dutton, New York – not Stalling; another translation?; citations may be to German edition; https://books.google.com/books/about/The_birth_of_the_missile.html?id=owgNMSQVl_EC.
  13. ↑ Collier, Basil. The Battle of the V-Weapons, 1944-1945. Yorkshire: The Emfield Press, 24. o. [1964] (1976). ISBN 0-7057-0070-4 
  14. ↑ Braun, Wernher von. Space Travel: A History. Harper & Row, 45. o. (1985) 
  15. ↑ Collier, Basil. The Battle of the V-Weapons, 1944-1945. Yorkshire: The Emfield Press, 20. o. [1964] (1976). ISBN 0-7057-0070-4 
  16. ↑ Neufeld 1995, p. 191
  17. ↑ Garliński, Józef. Hitler's Last Weapons: The Underground War against the V1 and V2. New York: Times Books, 73, 74. o. (1978) 
  18. ↑ Ordway & Sharpe 1979, pp. 61, 214
  19. ↑ [1]
  20. ↑ Dornberger 1954, p. 260
  21. ↑ Ordway & Sharpe 1979, p. 301
  22. ↑ Dornberger 1954, pp. 266, 271
  23. ↑ McGovern, J. Crossbow and Overcast. New York: W. Morrow, 184. o. (1964) 
  24. ↑ Huzel, Dieter K. Peenemünde to Canaveral. Prentice Hall, 187. o. (1960) 
  25. ↑ Klee & Merk 1965, p. 110
  26. ↑ C.S.D.I.C Report Entitled G.R.G.G. 341 dated 7 August 1945 (summary of Dornberger's revelations)
  27. ↑ Ordway & Sharpe 1979, p. 343
  28. ↑ Paul Dickson. A Dictionary of the Space Age. Johns Hopkins University Press, 199. o. (2009) 
  29. ↑ SP-4402 Origins of NASA Names. NASA
  30. ↑ The Space Shuttle Decision. NASA
  31. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Walter_Dornberger&oldid=24384921”