Warnemünde

Warnemünde (alnémet nyelven: Warnemünn) egy Balti-tengeri üdülőhely, Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tagállamában. Közigazgatásilag Rostock egyik városrésze.

Warnemünde
Közigazgatás
Település	Rostock
Alapítás ideje	1200 körül
Városhoz csatolás	1323. március 11.
Korábbi rangja	parti falu
Irányítószám	18119
Körzethívószám	0381
Népesség
Teljes népesség	5937 fő (2017)
Népsűrűség	1 065,89 fő/km²
Tszf. magasság	2,0 m
Terület	5,57 km²
Elhelyezkedése
Warnemünde Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
é. sz. 54° 10′ 31″, k. h. 12° 05′ 18″54.175277777778, 12.088333333333
Warnemünde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Warnemünde témájú médiaállományokat.

Warnemünde helyzete Rostockon belül

A település területén torkollik a Warnow folyó a Balti-tengerbe, innen is ered neve, melyről dán oklevelek már 1195-ben említést tesznek. 150 méter széles homokpartjával a Balti-tenger német partszakaszának legszélesebb strandjával rendelkezik. A nyaranta megrendezésre kerülő Warnemündei Hét (Warnemünder Woche) és a Hanse Sail közel egymillió turistát vonz a városrészbe. Nyugatról Diedrichshagen, északról a tenger, keletről a Breitling-öböl, délről Groß Klein és délnyugatról pedig Lichtenhagen határolja.

Története

Földrajzi változások Warnemünde környékén

Warnemünde 1830-ban

„Vörreeg”: Ház az Alter Strom mentén

„Achterreeg”: Házak az Alexandrinenstraße-n

A móló éjszaka

A történelem folyamán nem csak a mai Warnemünde helyén állt a település, mely a kezdetekben nem számított Rostock kikötőjének. A hanza-város korábbi kikötőjének pontos helye ismeretlen. A rostockiak már 1264. október 12-én megszerezték a város tulajdonjogát a Rostocki Hercegségtől, jóval a Warnemündének a városhoz való csatlakozása előtt.

Rostock városa 1323. március 11-én megvásárolta az 1200 körül keletkezett falut, hogy bebiztosítsa magának a Balti-tengerre való kijáratot. A 20. századig a parti falu Rostock exklávéja volt. A 18-19. században még szegény halászfalunak számított, és csak kevés előnye származott a közeli hanza-város gazdagságából. Azonban Warnemünde kereskedelmi jelentősége folyamatosan nőtt: 1288-ban Rostock városa szerződést kötött Rötger Horn patríciussal, mellyel biztosította a kikötő fenntartását. A patrícius a szerződés értelmében vállalta, hogy a kikötő bejáratánál öt éven keresztül 12 láb mélységet biztosít. Cserébe a város százezer téglát adott számára, és az elvégzett munkáért 400 márka ezüst vagy 1350 Mk. Pfennige fizetést helyezett kilátásba.

Az Alter Strom menti régi házak építészete alapján megállapítható, hogy a városka első lakói a szlávok után a frízek és az alsószászok voltak, akik 1100 körül telepedtek itt le, és alapították meg Warnemündét. Ezek a vasúti hídtól délre található házak ma is a korabeli stílusjegyeket őrzik.

Az építkezések a 19. századig csak a Vöörreeg (alnémet nyelven: első sor, ma Am Strom vagyis: a folyónál) és Achterreeg (alnémet nyelven: hátsó sor, ma: Alexandrinen utca) utcákra korlátozódtak, melyek a Warnow egykori ágával (Alter Strom) párhuzamosak. A warnemündei vámházat 1605-ben építették, és a település egyik legrégebbi épületének számít. A 19. században nőtt a tengeri üdülőhely jelentősége. Fürdőhelyként először 1821-ben említik. 1834-ben 1500 lakójára már 1000 fürdővendég jutott. 1899-től már saját napilapja volt a városkának.

1886. június 26-án megindult a vasúti közlekedés Rostock és Berlin irányába, illetve postagőzhajók indultak a dániai Gedserbe. A két első kerekes gőzhajó a „Kaiser Wilhelm” és a „König Christian” hajók voltak. 1903-ban felavatják az Alter Strom jobb oldalán az új vasútállomást és üzembe helyezik a Warnemünde-Gedser vasúti kompot is, mely 1926 óta gépkocsikat is szállít. 1971-ben közvetlenül a tengerparton felépült a Neptun Hotel.

Vallás

Az evangélikus templom

A településen három keresztény egyház van jelen: a lutheránus egyház, melynek temploma a település központjában található, és neogótikus stílusban épült, a római katolikus egyház (Maria Meeresstern Egyházközség), illetve az Új Apostoli Egyház.

Látnivalók

1897-ben felépült a 37 m magas világítótornya, mely ma is működik. Április és október között a torony a turisták által is látogatható, ahonnan Warnemündére és a Breitling-öbölre is kilátás nyílik. Közvetlenül a világítótorony mellett áll a Teásbögre (Teepott Warnemünde), melyet 1968-ban építettek Ulrich Müther tervei alapján. A kagylóformájú tetejével kitűnő építményt 2002-ben felújították, jelenleg több étterem működik falai között. Neve egy korábban az épület helyén álló tea-pavilonból, és annak alakjából ered.

A lutheránus templom 1866 és 1871 között neogótikus stílusban épült, a városka akkori nyugati peremén, mivel elődje, egy kis gótikus templom túl szűknek és düledezőnek bizonyult. Utóbbi a községi bíróság mellett állt, és a berendezés egy része (egy gótikus faragott oltár, egy Szent Kristóf szobor és a szószék) átkerült az új templomba. A templomban egykori warnemündei házfeliratok és két fogadalmi hajómakettet is megtekinthetnek a látogatók.

A Teásbögrenél kezdődik a tengerparti sétány, mely közvetlenül a dűnék mögött halad egészen a „Bolygók útja” nevű tanösvényig. A Rostocki Csillagvizsgáló munkatársai által kialakított ösvényen a Naprendszer kerül bemutatásra. A sétányról megközelíthető strand több mint 3 km hosszan halad nyugati irányba, ahol egyre csökken szélessége.

A tengerparti sétány és a település központja között létesült 1910-ben a gyógypark, melyhez egy park és egy szabadtéri színpad is tartozik. A parkot nyugatról az olvasócsarnok, a Rostocki Városi Könyvtár egyik kihelyezett részlege határolja.

Az Alter Strom (a Warnow egykori ága) mentén találhatóak különböző éttermek, kávéházak és boltok, illetve a halászkikötő is. A vasútállomásról az Bahnhofsbrücke forgóhídon keresztül lehet a település központjába eljutni, ahol a régi, szűk utcácskák között álla a templom is. Az régi ágtól keletre található a Neuer Strom, az új folyó, mely a rostocki kikötő mai bejárata. Itt alakították ki 2005-ben a kikötő utasterminálját is. A folyó ezen két ága között fekszik a Vasúti-félsziget (Bahnhofshalbinsel), az régi kompkikötővel, a vasútállomással és a Középső-mólóval (Mittelmole), mely a helyi halpiac helyszíne. 2005 szeptemberétől a Warnow keleti partján (Hohe Düne) egy modern jachtkikötő és egy kiterjedt hotelkomplexum épült, melyeket két komppal lehet megközelíteni.

Egy 1767-ben épült halászházban rendezték be a helytörténeti múzeumot (Heimatmuseum Warnemünde), ahol mintegy 220 m² területen a tengerészetről, a halászatról, a révkalauz munkájáról, a tengeri vízimentőkről, illetve a városrész üdülővárossá válásáról szóló kiállítások tekinthetőek meg.

A Warnowtól keletre látható a Német Haditengerészet támaszpontja, amely azonban Rostock Hohe Düne városrészéhez tartozik.

Oktatás és kutatás

• Warnemündeben található a Wismari Főiskola tengerészeti kara, mely egy modern tengerészeti szimulátorközponttal is rendelkezik.
• A Leibniz Tengertudományi Intézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) a Balti-tenger és partvidékének ökoszisztémáját kutatja. Az intézmény négy részlegében fizikai oceanográfiai, tengeri kémiai, tengerbiológiai és tengeri geológiai kutatások zajlanak. Az intézmény a rostocki és greifswaldi egyetemeken is szervez rendezvényeket.
• A településen található a Rostocki Egyetem Informatikai és Elektrotechnikai Karának egyik intézménye is.
• A Fritz Reuter utcában működő egykori iskola jelenleg egy nemzetközi magángimnázium
• A tengerparti sétánytól nem messze működik a Heinrich Heine Általános Iskola

Gazdaság

Hajógyár konténerhajóval

Warnemünde gazdaságának két legfontosabb ága a turizmus és a halászat. A Warnow hajógyár elődjét 1928-ban alapították, a második világháborúban légiforgalmi bisztosító hajókat is gyártottak az üzemben. A háború után államosították , majd Németország újraegyesítése után privatizálták, jelenleg a Genting HK leányvállalataként működik.1946 óta a településen működik a Warnow Hajógyár (mai nevén: Nordic Yards Warnemünde), mely 1960-tól az NDK legnagyobb hajóépítő vállalata volt. 1990-ben megalapították a Warnow-Werft Warnemünde GmbH. Az 1990-es években a hajógyárat többször felújították és kibővítették. Többször is gazdát cserélt, jelenleg Nordic Yards Warnow névvel a wismari Nordic Yards hajóépítő részvénytársaság tulajdonában van.

Egy ideje az itt kikötő körutazást végző hajók is fontos szerepet játszanak. 1990-ben még csak három ilyen jellegű hajó kötött ki, 2011-ben azonban 158 kikötéssel megdőlt a korábbi rekord, és 2012-re 180 hajót várnak, 2013-ra pedig 198 kikötést terveznek. 2005. május 1-jén külön kikötőrészleg fogadja ezeket a hajókat, biztosítva az utasok minél jobb kiszolgálását. Az ide érkező utasok egy része egynapos hamburgi, rostocki vagy berlini utazásokon vesz részt. Ennek tudható be, hogy a hajók hosszabb ideig állomásoznak Warnemündében. A nyári szezon idején a rostocki AIDA Cruises hajótársaság is Warnemündét használja báziskikötőjeként, 2010-től pedig az olasz Costa Crociere is jelen van a kikötőben.

Kultúra és sport

Tengerparti sétány, háttérben a Hotel Neptun

A Teásbögre (Teepott) és a világítótorony

Zene

A városrész számos zenész és együttes otthona is, melyek gyakori vendégei a kulturális rendezvényeknek. Warnemündei együttesek:

• De Klaashahns
• De Plattfööt
• TonArt
• Irish Coffee
• Heide Mundo

Sport

A csekély áramlat és a jó szélviszonyoknak köszönhetően Warnemünde közelében a tenger kiválóan alkalmas kite-szörfölésre, szörfölésre, úszásra és búvárkodásra. Ugyanakkora a tengerpart is alkalmas különböző sporttevékenységek gyakorlására (sárkányeregetés, nordic walking, strandröplabda, ultimate). Egyes sportágakban nemzetközi tornákat is rendeznek a településen.

Warnemündébem három vitorlás klub is található: Warnemünder Segelclub (WSC), Akademische Segelverein Warnemünde (ASVW) és Kuttersegelclub Warnemünde (KSC). Ezek az egyesületek többek között fiatal tehetségek gondozásával és a Warnemündei Hét rendezvényein való részvétellel is foglalkoznak.

A helyi futballcsapat, az SV Warnemünde a Mecklenburg-Előpomerániai területi bajnokság résztvevője. Az egyesület évente egyszer megrendezi az Atlantic-Cup ifjúsági tornát. Ennek keretén belül a gyerekcsapatok mellett a pékek és kéményseprők csapata is megmérkőzik, akik a játék kezdetén liszttel és korommal támadnak egymásra.

Az SV Warnemünde férfi röplabdázói a 2. Bundesligában vesznek részt. A női röplabda-csapat a regionális liga résztvevője.

A labdarúgó és röplabda szakosztályok mellett a SV Warnemünde e. V. kézilabda szakosztállyal is rendelkezik (5 férfi, 2 női és több ifjúsági csapat, melyek a tartományi bajnokság különböző szintjein képviselik a sportegyesületet). A szakág jelentős, évente megrendezésre kerülő rendezvénye a Warnemünde Kupa, melyen májustól szeptemberig Németország számos kézilabda egyesülete mérkőzik meg egymással.

Az év csúcseseményének számít a tengerparton rendezett Sun of the Beach frizbitorna is.

Az 1990-es évek közepétől évente 15 ország 300 sportolója nyílt vízi életmentésben méri össze erejét a Német Életmentő Társaság (Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft) által szervezett kupán. 2008-ban Warnemündében került megrendezésre az vízi életmentő világbajnokság is.

A warnemündei strandon évente több strandröplabda-torna is megrendezésre kerül (pl. AnBagger Cup).

Fürdőkultúra

Tengerparti fürdőhelyei kiépítettek és nyaranta turisták százezreit vonzzák a városba.

Híres emberek

A település szülöttei

• Stephan Jantzen (1827–1913) tengerész, révkalauz, tengeri vízimentő
• Hans Seehase (1887–1974) mérnök, feltaláló
• Werner Schmidt-Boelcke (1903–1985) zeneszerző, karmester
• Karl Heinz Robrahn (1913–1987) lírikus
• Horst Köbbert (* 1928) énekes, televíziós műsorvezető
• Hartwig Eschenburg (* 1934) kántor, egyházzenész
• Norbert Werbs (* 1940) teológus, segédpüspök
• Horst D. Schulz (* 1942) geokémikus, hidrogeológus
• Raimund Borrmann (* 1960) politikus (NPD)
• Kirsten Emmelmann (* 1961) Európa-, és világbajnok atléta
• Michael Niekammer (* 1961) énekes, színész, író
• Simone Tippach-Schneider (* 1962) író, kiállításszervező
• Nils Busch-Petersen (* 1963) jogász, politikus
• Matthias Hahn (* 1965) kézilabdázó
• Wilfried Eisenberg (* 1968) menedzser
• Jörn Lenz (* 1969) labdarúgó

A településen tevékenykedő híres emberek

• Friedrich Flügge (1817–1898) nagyhercegségi mecklenburgi főpostamester, tevékenyen részt vett a Warnemünde-Gedser kompjárat létrehozásában
• Edvard Munch (1863–1944) norvég festő és grafikus, gyakran dolgozott a településen
• Gustav Wilhelm Berringer (1880–1953) építész, a gyógyüdülő megépítője
• Walter Butzek (1886–1965) építész, részt vett a gyógyüdülő megépítésében
• Ernst Heinkel (1888–1958) repülőgép-készítő, iparos
• Karl Eschenburg (1900–1947) fényképész
• Gotthilf Hempel (* 1929) tengerbiológus 1992 és 1994 között a Tengertudományi Intézet igazgatója
• Ulrich Müther (1934–2007) építőmérnök és építkezési vállalkozó, a Teepott megépítője
• Klaus Lass (* 1950) zenész, énekes
• Mathias Rieck (* 1979) vitorlázó (Laser osztály)

Galéria

• 

  Az Alter Strom éjjeli megvilágításban

• 

  Az Alter Strom napnyugtakor

• 

  Az Alter Strom napnyugtakor

• 

  Stephan Jantzen-emlékmű

• 

  Homokszobor a strandon

• 

  Városi felvonulást ábrázoló szobrok egy kúton

• 

  Híd az Alter Strom-on

• 

  Vámház

• 

  Régi ház

• 

  A jachtkikötő madártávlatból

• 

  A Teásbögre és a világítótorony

• 

  A Teásbögre és a világítótorony

• 

  Alte Strom - látkép

• 

  "Kurhaus"

• 

  Bahnhof Warnemünde

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Warnemünde című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Warnemünde hivatalos honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Rostock
• Mecklenburg-Elő-Pomeránia