Wayne Shorter

(1933–2023) amerikai jazz-szaxofonos, zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 3.

Wayne Shorter (Newark, 1933. augusztus 25.Los Angeles, 2023. március 2.) amerikai jazz-szaxofonos és zeneszerző.

Wayne Shorter
Életrajzi adatok
Születési névWayne Shorter
Született1933. augusztus 25.[1][2][3][4][5]
Newark[6][7]
Elhunyt2023. március 2. (89 évesen)[8][6]
Los Angeles[6]
Iskolái
  • Steinhardt School of Culture, Education, and Human Development
  • Newark Arts High School
Pályafutás
Műfajokdzsessz, hard bop, poszt-bop, fúziós zene
Hangszertenorszaxofon
Díjak
  • Guggenheim-ösztöndíj (2016)
  • National Endowment for the Arts
  • Doris Duke Performing Artist Award
Tevékenység
KiadókBlue Note

Wayne Shorter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wayne Shorter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Gyermek- és ifjúkora

szerkesztés

Wayne Shorter szülővárosában járt művészeti középiskolába. most Wayne-t eleinte jobban érdekelte a képzőművészet, mint a zene. Rajzolni, festeni kezdett, komplett képregényt is készített. De imádta a zenét, és apja bátorítására szaxofonozni kezdett. A New York-i egyetem elvégzése után két évet szolgált a hadseregben. A leszerelése után Maynard Fergusonnal játszott. 1959-ben beszállt Art Blakey Jazz Messengersébe, ahol zenészként, zeneszerzőként és művészeti vezetőként tevékenykedett öt évig.

Miles Davisszel

szerkesztés

Miles Davis már 1960-ban, John Coltrane távozása után felkérte Shortert, hogy csatlakozzon hozzá, de csak 1964-ben sikerült meggyőznie, hogy otthagyja Blakeyt. Így Herbie Hancock, Ron Carter valamint Tony Williams mellett tagja lett Miles Davis nagyszerű második kvintettjének. Részt vett az E.S.P., a Miles Smiles, a Sorcerer, a Nefertiti, a Miles in the Sky és a Filles de Kilimanjaro felvételein. A kvintett tagjai visszaemlékezéseiben elsősorban Shorter zeneszerzői jelentőségét emelik ki. Shorter szerezte az első közös album címadó számát, a Miles Smiles hat számának felét, köztük az ikonikussá vált Footprints (Lábnyomok) című szerzeményt.

A kvintett fejlődésében, így Shorter játékában és kompozícióiban is érezhető volt az elmozdulás a hagyományos post-bop formáktól a fúziós jazz felé. A formáció feloszlása után Shorter továbbra Davis zenésztársa maradt, és részt vett a két korszakalkotó lemez, az In a Silent Way és a Bitches Brew felvételein. Míg Shorter korábban kizárólag tenorszaxofonon játszott, ezeken a lemezeken már a szopránszaxofont is felvette a repertoárba.

Zenekarvezetőként

szerkesztés

A Miles Davis kvintett működésével párhuzamosan Shorter egész sor lemezt vett fel a saját neve alatt, zenekarvezetőként a kor egyik legfontosabb dzsesszkiadójánál, a Blue Note-nál. 1964 és 1970 között tizenegy, stílusában, hangszerelésében és zenekari tagságában nagyon változatos albumot készített. Általánosságban elmondható, hogy Shorter zenekarvezetőként is egyre erősebben mozdult el a hagyományos dzsesszkompozícióktól a fúziós dzsessz és a free jazz felé. Ezt jól példázza utolsó lemeze a kiadónál, az Odyssey of Iska, amely már sokkal inkább egyfajta hat tételes kísérleti konceptalbum.

Díjai, elismerései

szerkesztés

Grammy-díjak

szerkesztés
  • 1979, legjobb fúziós dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Fusion Performance), Weather Report: 8:30
  • 1987, legjobb hangszeres kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Dexter Gordon: Call Sheet Blues
  • 1994, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Best Jazz Instrumental Performance, Individual Or Group), A Tribute to Miles
  • 1996, legjobb kortárs dzsesszalbum (Grammy Award for Best Contemporary Jazz Album), High Life
  • 1997, legjobb instrumentális kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Aung San Suu Kyi
  • 1999, legjobb instrumentális szóló (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Solo), In Walked Wayne
  • 2003, legjobb instrumentális kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Sacajawea
  • 2003, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Performance, Individual or Group), Alegría
  • 2005, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Performance, Individual or Group), Beyond The Sound Barrier

Válogatott diszkográfiája

szerkesztés

Saját néven kiadott lemezek (válogatás)

szerkesztés
  • Introducing Wayne Shorter (1959) - Vee-Jay
  • Second Genesis (1960) - Vee-Jay
  • Wayning Moments (1962) - Vee-Jay
  • Night Dreamer (1964) - Blue Note
  • JuJu (1964) - Blue Note
  • Speak No Evil (1965) - Blue Note
  • The Soothsayer (1965) - Blue Note
  • Et Cetera (1965) - Blue Note
  • The All Seeing Eye (1965) - Blue Note
  • Adam's Apple (1966) - Blue Note
  • Schizophrenia (1967) - Blue Note
  • Super Nova (1969) - Blue Note
  • Moto Grosso Feio (1970) - Blue Note
  • Odyssey of Iska (1970) - Blue Note
  • Native Dancer with Milton Nascimento (1974) - Columbia
  • Atlantis (1985) - Columbia
  • Phantom Navigator (1986) - Columbia
  • Joy Ryder (1988) - Columbia
  • High Life (1995) - Verve
  • Footprints Live! (2002) - Verve
  • Alegría (2003) - Verve
  • Beyond the Sound Barrier (2005) - Verve

A Weather Reporttal

szerkesztés
  • Weather Report (1971) - Columbia
  • I Sing the Bodí Electric (1972) - Columbia
  • Sweetnighter (1973) - Columbia
  • Mysterious Traveler (1974) - Columbia
  • Tale Spinnin (1975) - Columbia
  • Black Market (1976) - Columbia
  • Heavy Weather (1977) - Columbia
  • Mr. Gone (1978) - Columbia
  • 8:30 (1979) - Columbia
  • Night Passage (1980) - Columbia
  • Weather Report (1982) - Columbia
  • Procession (1983) - Columbia
  • Domino Theory (1984) - Columbia
  • Sportin' Life (1985) - Columbia
  • This Is This! (1976) - Columbia

Könyve magyarul

szerkesztés
  • Herbie Hancock, Daisaku Ikeda, Wayne Shorter: Önfeledt improvizáció. Beszélgetések jazzről, buddhizmusról, életről; Soka Gakkai Magyarország Buddhista Egyesület, Bp., 2019
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b c https://www.lemonde.fr/disparitions/article/2023/03/02/le-jazzman-wayne-shorter-est-mort-a-l-age-de-89-ans_6163920_3382.html, 2023. március 13.
  7. Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
  8. Wayne Shorter, icon of jazz saxophone, dies aged 89 (angol nyelven), 2023. március 2. (Hozzáférés: 2023. március 2.)

További információk

szerkesztés