Wayne Shorter
Wayne Shorter (Newark, 1933. augusztus 25. –) amerikai jazz-szaxofonos és zeneszerző.
| Wayne Shorter | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Wayne Shorter |
| Született |
1933. augusztus 25. (89 éves)[1][2][3][4][5] Newark |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz, hard bop, poszt-bop, fúziós zene |
| Hangszer | tenorszaxofon |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Blue Note |
| Wayne Shorter weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wayne Shorter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Wayne Shorter szülővárosában járt művészeti középiskolába. most Wayne-t eleinte jobban érdekelte a képzőművészet, mint a zene. Rajzolni, festeni kezdett, komplett képregényt is készített. De imádta a zenét, és apja bátorítására szaxofonozni kezdett. A New York-i egyetem elvégzése után két évet szolgált a hadseregben. A leszerelése után Maynard Fergusonnal játszott. 1959-ben beszállt Art Blakey Jazz Messengersébe, ahol zenészként, zeneszerzőként és művészeti vezetőként tevékenykedett öt évig.
Miles Davis már 1960-ban, John Coltrane távozása után felkérte Shortert, hogy csatlakozzon hozzá, de csak 1964-ben sikerült meggyőznie, hogy otthagyja Blakeyt. Így Herbie Hancock, Ron Carter valamint Tony Williams mellett tagja lett Miles Davis nagyszerű második kvintetjének.
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
Grammy-díjakSzerkesztés
- 1979, legjobb fúziós dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Fusion Performance), Weather Report: 8:30
- 1987, legjobb hangszeres kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Dexter Gordon: Call Sheet Blues
- 1994, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Best Jazz Instrumental Performance, Individual Or Group), A Tribute to Miles
- 1996, legjobb kortárs dzsesszalbum (Grammy Award for Best Contemporary Jazz Album), High Life
- 1997, legjobb instrumentális kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Aung San Suu Kyi
- 1999, legjobb instrumentális szóló (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Solo), In Walked Wayne
- 2003, legjobb instrumentális kompozíció (Grammy Award for Best Instrumental Composition), Sacajawea
- 2003, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Performance, Individual or Group), Alegría
- 2005, legjobb instrumentális dzsessz előadás (Grammy Award for Best Jazz Instrumental Performance, Individual or Group), Beyond The Sound Barrier
Válogatott diszkográfiájaSzerkesztés
Válogatás saját néven kiadott lemezeiből:
- Introducing Wayne Shorter (1959) - Vee-Jay
- Second Genesis (1960) - Vee-Jay
- Wayning Moments (1962) - Vee-Jay
- Night Dreamer (1964) - Blue Note
- JuJu (1964) - Blue Note
- Speak No Evil (1965) - Blue Note
- The Soothsayer (1965) - Blue Note
- Et Cetera (1965) - Blue Note
- The All Seeing Eye (1965) - Blue Note
- Adam's Apple (1966) - Blue Note
- Schizophrenia (1967) - Blue Note
- Super Nova (1969) - Blue Note
- Moto Grosso Feio (1970) - Blue Note
- Odyssey of Iska (1970) - Blue Note
- Native Dancer with Milton Nascimento (1974) - Columbia
- Atlantis (1985) - Columbia
- Phantom Navigator (1986) - Columbia
- Joy Ryder (1988) - Columbia
- High Life (1995) - Verve
- Footprints Live! (2002) - Verve
- Alegría (2003) - Verve
- Beyond the Sound Barrier (2005) - Verve
Könyve magyarulSzerkesztés
- Herbie Hancock–Daisaku Ikeda–Wayne Shorter: Önfeledt improvizáció. Beszélgetések jazzről, buddhizmusról, életről; Soka Gakkai Magyarország Buddhista Egyesület, Bp., 2019
ForrásokSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Wayne Shorter diszkográfia, jazzdisco.org
|
Ez az amerikai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)