Főmenü megnyitása

Weber Arthur

magyar irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár
(Weber Artúr szócikkből átirányítva)

Weber Arthur (Késmárk, 1888. augusztus 18.Berlin, Németország, 1929. augusztus 17.) bölcseleti doktor, középiskolai tanár, sajtóattasé, egyetemi magántanár, irodalomtörténész.

Weber Arthur
Született 1888. augusztus 18.
Késmárk
Elhunyt 1929. augusztus 17. (40 évesen)
Berlin
Álneve Német Ákos
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1906–1910)

ÉleteSzerkesztés

Késmárkon született, ahol apja az evangélikus líceum tanára volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte; 1906-ban beiratkozott a budapesti egyetem bölcseleti karára. 1910-ben szakvizsgálatot tett magyar-, német- és francia nyelv- és irodalomból. Egyetemi tanulmányai alatt a báró Eötvös József kollégium tagja volt. Gyakorlati évét a budapesti VIII. kerületi községi reáliskolában, majd a református főiskolában töltötte. 1911-től a budapesti Baár-Madas református felsőbb leányiskola rendes tanára volt; 1918-tól egyetemi magántanár volt Budapesten. 1919. februárban a nemzetiségi minisztériumban osztálytanácsos lett, 1923-ban a berlini magyar követséghez osztották be sajtószolgálatra.

Cikkei az Ethnographiában (1909. Zrínyi halála egy német népmondában, 1912. A Zrinyi-legenda); Erdélyi Múzeumban (1910. Jósika ifjúkori kísérletei); Revue de Hongrieban (1910. Louis Katona); Irodalomtörténeti Közleményekben (1911. Jósika irodalomtörténeti levelezése); az Irodalomtörténetben és a Budapesti Hirlapban.

MunkáiSzerkesztés

  • "Szigligeti Rózsá"-jának forrásai. Bpest, 1910. (Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből).
  • Zrinyi halála. Bpest, 1910. (Különnyomat a Hadtörténelmi Közleményekből.)
  • A hűtlen özvegy történetének egy ismeretlen alakja. Bpest, 1911. (Különnyomat az Irodalomtört. Közleményekből.)
  • Shakespeare hatása a vígjátékíró Vörösmartyra. Bpest, 1911. (Különnyomat a Shakespeare-Tárból.)
  • Kleist. Bpest, 1912. (Különnyomat az Urániából.)
  • Don Juan en Hongrie. Bpest, 1912. (Különnyomat a Revue de Hongrieből.)
  • Szenczi Molnár Albert Németországban. Bpest, 1912. (Különnyomat a Heinrich-Emlékkönyvből. Philologiai dolgozatok. Szerk. Grogger Róbert.)
  • Kazinczy Amerikai Podocza (Budapest, 1914)[1]
  • Viharvirágok (Német Ákos álnéven; színmű, 1915)
  • A szepesi nyelvjárás-tanulmányozás története (Budapest, 1916)
  • Shakespeare és a legújabb német irodalom (Budapest, 1916)
  • Rauch, Erinnerungen eines Offlziers aus Altösterreich (München, 1918)
  • Die Zipser-Deutschen (Berlin, 1919)
  • Német fonetikus társalgási nyelvkönyv; Kultura, Bp., 1921 (Kultúra nyelvtanai. Világnyelvek tanító nélkül)
  • Einsame und verkannte Erzählungen aus der Zipser Vergangenheit (Lipcse, 1921)
  • Einsame und Verkannte (elbeszélések, Potsdam, 1925)
  • Der Zufluchtsstein (elbeszélések, Potsdam, 1926).
  • Graf Tisza und der Eintritt in den Weltkrieg (Berlin, 1927).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Hans Giebisch-Gustav Gugitz: Biobibliographisches Literaturlexikon Österreichs. (Wien, 1964)
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.