Főmenü megnyitása

Wenckheim Béla

magyar politikus, miniszterelnök

Báró Wenckheim Béla (teljes nevén Wenckheim Béla Ferenc Xavér; Pest, Osztrák Császárság, 1811. február 16. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1879. július 7.), a Wenckheim családból való magyar arisztokrata földbirtokos, politikus, Békés vármegye főispánja, előbb magyar belügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1875 márciusa és októbere között. 1871-től haláláig a király személye körüli miniszter volt.

Wenckheim Béla
Wenckheim Bela.jpg
Magyar Királyság 7. miniszterelnöke
Hivatali idő
1875. március 2. 1875. október 20.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Bittó István
Utód Tisza Kálmán
Magyar Királyság 3. király személye körüli minisztere
Hivatali idő
1871. május 19. 1879. július 7.
Uralkodó I. Ferenc József
Előd Festetics György
Utód Orczy Béla
Magyar Királyság 2. belügyminisztere
Hivatali idő
1867. február 20. 1869. október 21.
Kormányfő Id. Andrássy Gyula
Előd Szemere Bertalan
Utód Rajner Pál

Született 1811. február 16.
Pest
Elhunyt1879. július 7. (68 évesen)
Budapest
Sírhely Wenckheim-vadászkastély
Párt Deák-párt (1867–1875)
Szabadelvű Párt (1875–)

Szülei Wenckheim József
Orczy Terézia
Foglalkozás táblabíró, miniszter
Vallás római katolikus

Wenckheim Béla aláírása
Wenckheim Béla aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim Béla témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Fadrusz János: Wenckheim Béla mellszobra (tanulmány) 1901

Báró Wenckheim József (1778–1830) és második felesége, báró Orczy Terézia (1790–1875) gyermeke. Fiatalon vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben sűrűn megtalálhatóak az ő jegyzései. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harmincéves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reformpártban jó nevű szónoknak ismerték.

1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és emiatt menekülnie kellett és amikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ben megint békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnöki tisztséget is betöltött. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.

EmlékezeteSzerkesztés

A család síremléke, kriptája a szülőföldjükön, Körösladányban, vadászkastélya Bélmegyeren található.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Wenckheim Béla
Wenckheim család
1811. február 16. – 1879. július 7.
Előző
Bittó István
Magyarország miniszterelnöke
1875. március 2. – október 20.
Következő
Tisza Kálmán
Előző
Festetics György
Király személye körüli miniszter
1871. május 19. – 1879. július 7.
Következő
Orczy Béla
Előző
Szemere Bertalan
Magyarország belügyminiszte
1867. február 20. – 1869. október 21.
Következő
Rajner Pál
Előző
Bonyhády Gyula
Békés vármegye főispánja
1865. augusztus 23. – 1867.
Következő
Tomcsányi József
Előző
Torkos Kálmán
Békés vármegye főispánja
1860. november 18. – 1862. október 26.
Következő
Keresztessy József
Előző
Károlyi György
Békés vármegye főispánja
1848. április 21. – 1849.
Következő
Szűcs Sámuel
Előző
Novák Antal
Békés vármegye (másod)alispánja
1837. április 17. – 1840. november 23.
Következő
Wenckheim József