Werner Adolf

zirci apát

Werner Adolf O.Cist, születési nevén Werner Vilmos (Tiszafüred, 1867. május 14.Zirc, 1939. február 5.) ciszterci szerzetes, zirci apát. Publikált Werner Adolf Vilmos és Werner A. Vilmos néven.

Werner Adolf
Werner Adolf zirci apát.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Werner Adolf O.Cist
Született 1867. május 14.
Tiszafüred, Magyar Királyság
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1939. február 5. (72 évesen)
Zirc, Magyar Királyság
Sírhely Zirci apátság, Zirc
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

Hivatal zirci apát
Hivatali idő 1924-1939
Elődje Békefi Remig
Utódja Endrédy Vendel

Werner Adolf aláírása
Werner Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Werner Adolf témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Werner Adolf Vilmos Tiszafüreden született 1867. május 14-én. 1890-ben szentelték pappá. A székesfehérvári ciszterci gimnázium tanárává nevezték ki. 1895-ben Egerbe helyezték át. 1904-től a bajai rendház főnöke lett. Két évvel később megalapította a bajai Szabadliceális Egyesületet. 1917-től perjel és egyúttal az egri gimnázium igazgatója lett. 1921-ben tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. 1922–24 között szerkesztette A ciszterci rend egri Szent Bernát-főgimnáziumának értesitőjét.

1924-ben apáttá választották, a pápa pedig a violaszínű zucchetto és birétum viselésének engedélyezésével tüntette ki, mely alapjában püspöki jog.

A nevelésügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Horthy Miklós kormányzó 1929. október 26-án a II. osztályú magyar érdemkereszttel és csillaggal tüntette ki. A felsőház tagja, a Gárdonyi Társaság egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke, valamint a Katolikus Tanáregyesület védnöke. Magyar irodalmi, művészettörténeti és pedagógiai tanulmányokkal foglalatoskodott.

Szociális tevékenységeSzerkesztés

Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. Több szociális intézkedést is hozott: a kor szociális követelményeinek megfelelően 1928-ban rendezte a cselédség konvencióját (a szegődményes cselédek természetbeni bére), 1936-tól kezdve bevezette a családi bért is, mégpedig úgy, hogy egy közcseléd évi fizetését 923 pengőre emelte (az országos átlag ekkor 720 pengő körül mozgott).

1930-ban elsőnek rendezte a gazdatiszti nyugdíjat: 35 évi szolgálat után 5400 pengő nyugdíjat fizetett. Jelentős összegeket fordított ínségakciókra, gyermeknyaraltatásra, diákjóléti intézményekre mindazon helyeken, ahol a rendnek gazdasági és kulturális érdekeltsége volt. Az előszállási birtokon éveken keresztül nyaraltatott szegény gyermekeket, s a rend gimnáziumaiban 30 000 pengő tandíjat engedett el a szegény tanulóknak.

Rendszeresen támogatta a Szent Vince Szeretethölgyeinek zirci egyesületét, amely 1932-ben alakult, a zirci szegények gondozására, ellátására.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

  • A székesfehérvári kath. főgymnásium története. Székesfehérvár, 1896
  • Goethe és Kármán. Esztétikai tanulmány; Bertalanffy, Szombathely, 1890
  • Kisfaludy Sándor levélregénye. 1890
  • Pázmány Péter négy prédikációja; s.n., Szeged, 1914 (Irodalmi segédkönyvek)
  • A bajai főgimnázium története; Kazal Ny., Baja, 1914

ForrásokSzerkesztés