Főmenü megnyitása

Wesel város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliaiban, a Wesel járásban.

Wesel
Wesel01.jpg
Wesel címere
Wesel címere
Wesel zászlaja
Wesel zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Wesel (1974. december 31. – )
Rang város
Polgármester Ulrike Westkamp (SPD)
Irányítószám 46483, 46485, 46487
Körzethívószám
  • 0281
  • 02803
  • 02859
Rendszám WES, DIN, MO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség60 496 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség493,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság23 m
Terület122,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Wesel (Németország)
Wesel
Wesel
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″
Wesel (Észak-Rajna–Vesztfália)
Wesel
Wesel
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
Wesel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesel témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Rajna egyik kanyarulatában fekvő település. A város déli peremén ömlik a Rajnába a Lippe folyó.

TörténeteSzerkesztés

 
Wesel légifelvételen
 
Wesel egy középkori metszeten

Wesel az Alsó-Rajna-Vidék fontos gazdasági és bevásárlóközpontja. Legfontosabb iparága az üveggyártás.

Nevét 800 körül említették először az oklevelekben. Martell Károly okirataiban "Wesele" néven szerepel. A 12. század elején óta a Kleee grófság része volt. Város jogát 1241-ben kapta. A középkorban kereskedelmi metropolisként volt ismert Köln és Rotterdam között, tagja volt a Hanza-szövetségnek is. 1609-ben Brandenburg-Poroszországé, a 17. század második felében Poroszország legerősebb nyugati erődítményévé építették ki.

1809-ben I. Napóleon parancsára a császár ellen lázadó 11 porosz tisztet lőttek itt agyon, emléküket emlékmű őrzi.

A város restaurált, megmaradt műemlékei közül a Markt nyugati oldalán található Willibrord-dóm a legérdekesebb., melyben ma hangversenyeket tartanak.

NevezetességekSzerkesztés

  • Willibrord-dóm - az eredetileg román stílusú bazilika fölé 1434 és 1537 között öthajós gótikus templomot építettek, azóta többször is átalakították.
  • Porosz erődítmény maradványai
  • Berlini-kapu (Berliner Tor)

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)