Wesselényi Ferenc (kincstárnok)

(1540-1594) kincstárnok

Hadadi Wesselényi Ferenc (Véglesvár, 1540Krakkó, 1594) főkamarás, kincstárnok.

Wesselényi Ferenc
Született 1540[1]
Végles[1]
Elhunyt 1594. július 26. (53-54 évesen)[2]
Krakkó[1]
Állampolgársága erdélyi
Gyermekei
SzüleiDorottya Segnyey de Lapispatak
Wesselényi Farkas
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • politikus
Tisztsége kamarás
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

I. Wesselényi Ferenc Wesselényi Farkas és Szegnyey Dorottya fia volt. Egy fiútestvére, Miklós erdélyi ítélő volt, kitől a gyekei ág származott le.

Wesselényi eleinte Bekes Gáspár híve volt, akinek Nyárádtőnél és Szentpálnál való leveretése után Báthory István pártjára állt, annak főkincstárnoka lett, és emellett tőle még a hadadi uradalmat is megkapta, melyről később ága előnevét is vette.

Miután Báthori István lengyel király lett, Wesselényi az oroszok elleni hadban is kitüntette magát, ezért landskorni és ligniczi főnök, majd tanácsos lett, 1582-ben pedig báróságot szerzett.

Wesselényi neje Sárkándy Anna lett, aki Sárkándy Pál egri kapitány és Nyáry Krisztina leánya volt. 1581-ben házasodtak Véglesváron. E házasságával egyben Bekes Gáspár sógora is lett, mivel Bekes Gáspár neje Sárkándy Anna nővére volt. Az ő tulajdonuk volt Krakkóban a híres Bárányokhoz címzett fogadó.

Wesselényinek Sárkándy Annától két fia és egy lánya maradt:

  • I. István - kinek 3 gyermeke közül való volt II. Ferenc nádor és gróf, kinek II. neje Szécsy Mária volt.
  • Anna - Csáky István neje lett
  • I. Pál - kincstárnok (15851621), neje Gyulaffy Zsuzsa volt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  2. 2017. október 9., Wesselényi, Franz, 10621

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Merényi-Metzger Gábor: Wesselényi Ferenc krakkói síremléke. In: Honismeret, 2013. 2. sz. 16–17.