Weszelszky Gyula

	Weszelszky Gyula
Született	1872. május 10.; Szlatina
Elhunyt	1940. június 20. (68 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Veszelszky Béla
Foglalkozása	kémikus, ; gyógyszerész, ; radiológus, ; hidrológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1895, gyógyszerészet)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Weszelszky Gyula témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Weszelszky Gyula (Szlatina, Verőce vármegye, 1872. május 10. – Budapest, 1940. június 20.) kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója, a budapesti hévizek eredetének, összetételének elemzője, leírója.

Életpályája

A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett,^[2] majd 1893-ban a Budapesti Egyetemre iratkozott be, ahol 1895-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel Béla mellett a II. számú kémiai intézetben tanársegédként, utóbb adjunktusként működött. 1898-ban, miután bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki tanfolyama előadójának. 1907-től 1937-ig a tanfolyam vezetője volt. 1912-ben anorganikus kémiából egyetemi magántanárrá képesítették, 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg.

Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. 1911-ben emanációmérő módszerével a forrásvizek radioaktivitását mérte. Fizikai és kémiai módszerekkel vizsgálta a vizek összetételét és alkotóelemeinek gyógyhatását. Mint a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a budapesti hévizek juvenilis eredetének egyik legnagyobb hirdetője volt.

A Révai Lexikon munkatársa volt. Sírját a budapesti Farkasréti temetőben felszámolták.^[3]

A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Budapest, 1911.
A budapesti hévvizek radioaktivitásáról és eredetéről, Budapest, 1912.
A rádióaktivitás, a Magyar Chemiai Folyóirat XXIII. évfolyamának melléklete, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1917. REAL-EOD
Chemia, Gyógyszerész tankönyv, Budapest, 1917.
A rádium és az atomelmélet, Szent István Könyvek 30., Szent István Társulat, Budapest, 1925.
A juvenilis vizekről, Budapest, 1927.
A balatonfüredi szénsavas forrásvizek radioaktivításáról, Hidrológiai Közlöny, 1931/1.

Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája, Budapest, 1931 és 1957.
Emszt Kálmán: Weszelszky Gyula emlékezete, Hidrobiológiai Közlemények, 1940.
Weber Dezső: Weszelszky Gyula emlékezete, Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1940.
Hegedüs Lajos: Dr. Weszelszky Gyula (1872-1940), Gyógyszerészet 29. 1985/5.
Vértes Attila: Egy évszázada fedezték fel a polóniumot és a rádiumot, A tudomány történetéből, Magyar Tudomány, Budapest, 1999/1.
Cziráky József: Megemlékezés dr. Weszelszky Gyuláról, halálának 50. évfordulóján, Hidrológiai Tájékoztató, 1991.
Ijjas Gáborné: A radiokémiai kutatások kezdetei Magyarországon - Weszelszky Gyula, a Radiológiai Intézet első igazgatója, Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Budapest, 1997.
Lorberer Árpád: Adalékok a hazai hévízkutatás történetéhez, VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, Budapest, 2003. [1]
Szalay Tibor : Weszelszky Gyula (1872–1940), Kémia Tanítása (módszertani folyóirat), Mozaik Kiadó, Szeged, 2006/5.
Radiokémia, A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában [2] Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Radnóti Katalin: A magfizikai kutatások hőskora, női szemmel, Fizikai Szemle, Budapest, 2008/3. [3]

Weszelszky Gyula

Született	1872. május 10. Szlatina
Elhunyt	1940. június 20. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Veszelszky Béla
Foglalkozása	kémikus, gyógyszerész, radiológus, hidrológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1895, gyógyszerészet)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)^[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Weszelszky Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség