Weszelszky Gyula

Weszelszky Gyula (Szlatina, Verőce vármegye, 1872. május 10. – Budapest, 1940. június 20.) kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója, a budapesti hévizek eredetének, összetételének elemzője, leírója.

Weszelszky Gyula
Született	1872. május 10. Szlatina
Elhunyt	1940. június 20. (68 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Veszelszky Béla
Foglalkozása	kémikus, gyógyszerész, radiológus, hidrológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Weszelszky Gyula témájú médiaállományokat.

Életpályája

A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett, majd 1893-ban a Budapesti Egyetemre iratkozott be, ahol 1895-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel Béla mellett a II. számú kémiai intézetben tanársegédként, utóbb adjunktusként működött. 1898-ban, miután bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki tanfolyama előadójának. 1907-től 1937-ig a tanfolyam vezetője volt. 1912-ben anorganikus kémiából egyetemi magántanárrá képesítették, 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg.

Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. 1911-ben emanációmérő módszerével a forrásvizek radioaktivitását mérte. Fizikai és kémiai módszerekkel vizsgálta a vizek összetételét és alkotóelemeinek gyógyhatását. Mint a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a budapesti hévizek juvenilis eredetének egyik legnagyobb hirdetője volt.

A Révai Lexikon munkatársa volt. Sírját a budapesti Farkasréti temetőben felszámolták.^[forrás?]

Művei

• A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Budapest, 1911.
• A budapesti hévvizek radioaktivitásáról és eredetéről, Budapest, 1912.
• A rádióaktivitás, a Magyar Chemiai Folyóirat XXIII. évfolyamának melléklete, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1917. REAL-EOD
• Chemia, Gyógyszerész tankönyv, Budapest, 1917.
• A rádium és az atomelmélet, Szent István Könyvek 30., Szent István Társulat, Budapest, 1925.
• A juvenilis vizekről, Budapest, 1927.
• A balatonfüredi szénsavas forrásvizek radioaktivításáról, Hidrológiai Közlöny, 1931/1.

Irodalom

• Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája, Budapest, 1931 és 1957.
• Emszt Kálmán: Weszelszky Gyula emlékezete, Hidrobiológiai Közlemények, 1940.
• Weber Dezső: Weszelszky Gyula emlékezete, Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1940.
• Hegedüs Lajos: Dr. Weszelszky Gyula (1872-1940), Gyógyszerészet 29. 1985/5.
• Vértes Attila: Egy évszázada fedezték fel a polóniumot és a rádiumot, A tudomány történetéből, Magyar Tudomány, Budapest, 1999/1.
• Cziráky József: Megemlékezés dr. Weszelszky Gyuláról, halálának 50. évfordulóján, Hidrológiai Tájékoztató, 1991.
• Ijjas Gáborné: A radiokémiai kutatások kezdetei Magyarországon - Weszelszky Gyula, a Radiológiai Intézet első igazgatója, Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Budapest, 1997.
• Lorberer Árpád: Adalékok a hazai hévízkutatás történetéhez, VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, Budapest, 2003. [1]
• Szalay Tibor : Weszelszky Gyula (1872–1940), Kémia Tanítása (módszertani folyóirat), Mozaik Kiadó, Szeged, 2006/5.
• Radiokémia, A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában [2]
• Radnóti Katalin: A magfizikai kutatások hőskora, női szemmel, Fizikai Szemle, Budapest, 2008/3. [3]

Külső hivatkozások

• Kereső.hu
• Neumann-ház
• ELTE TTK Magkémiai Laboratórium
• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. 405. o. ISBN 963-950-132-8  
• Révai nagy lexikona
• Tolnai világlexikona
• A Magyar Gyógyszerészet Pantheonjának története
• História-Tudósnaptár
• Álmok Álmodói Világraszóló Magyarok, Millenáris Park, 2001-2002.

• A Wikimédia Commons tartalmaz Weszelszky Gyula témájú kategóriát.