Weszelszky Gyula
Weszelszky Gyula, névváltozata: Veszelszky (Szlatina, Verőce vármegye, 1872. május 10. – Budapest, 1940. június 20.[4]) kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója, a budapesti hévizek eredetének, összetételének elemzője, leírója.
| Weszelszky Gyula | |
 | |
| Született | 1872. május 10.[1] Szalatnok |
| Elhunyt | 1940. június 20. (68 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hlavacsek Erzsébet (h. –1912) Széll Jolán (h. 1912–1940) |
| Gyermekei | Veszelszky Béla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1895, gyógyszerészet) |
| Halál oka |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Weszelszky Gyula témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésKlema Anna törvénytelen gyermekeként született.[5] Veszelszky Ferenc örökbe fogadta.[6] A középiskola első hat osztályának elvégzése után a pécsi Gőbel-féle gyógyszertárban volt gyakornok.[7] A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett,[8] majd 1893-ban a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1895-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel Béla mellett a II. számú kémiai intézetben tanársegédként, utóbb adjunktusként működött. 1898-ban, miután bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki tanfolyama előadójának. 1907-től 1937-ig a tanfolyam vezetője volt. 1912-ben anorganikus kémiából egyetemi magántanárrá képesítették, 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg.
Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. 1911-ben emanációmérő módszerével a forrásvizek radioaktivitását mérte. Fizikai és kémiai módszerekkel vizsgálta a vizek összetételét és alkotóelemeinek gyógyhatását. Mint a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a budapesti hévizek juvenilis eredetének egyik legnagyobb hirdetője volt.
Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztőbizottságának.
Sírját a budapesti Farkasréti temetőben felszámolták.[9]
Családja
szerkesztésElső felesége Hlavacsek Erzsébet (1882–1912)[10] volt, akitől két fia született: Béla (1905–1977) és László (1906–1954). Második házastársa Széll Jolán (1880–1957) volt.[6]
Művei
szerkesztés- A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Budapest, 1911
- A budapesti hévvizek radioaktivitásáról és eredetéről, Budapest, 1912
- A rádióaktivitás, a Magyar Chemiai Folyóirat XXIII. évfolyamának melléklete, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1917. REAL-EOD
- Chemia, Gyógyszerész tankönyv, Budapest, 1917
- A rádium és az atomelmélet, Szent István Könyvek 30., Szent István Társulat, Budapest, 1925.
- A juvenilis vizekről, Budapest, 1927
- A balatonfüredi szénsavas forrásvizek radioaktivításáról, Hidrológiai Közlöny, 1931/1.
Irodalom
szerkesztés- Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája, Budapest, 1931 és 1957
- Emszt Kálmán: Weszelszky Gyula emlékezete, Hidrobiológiai Közlemények, 1940
- Weber Dezső: Weszelszky Gyula emlékezete, Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1940
- Hegedüs Lajos: Dr. Weszelszky Gyula (1872-1940), Gyógyszerészet 29. 1985/5.
- Vértes Attila: Egy évszázada fedezték fel a polóniumot és a rádiumot, A tudomány történetéből, Magyar Tudomány, Budapest, 1999/1.
- Cziráky József: Megemlékezés dr. Weszelszky Gyuláról, halálának 50. évfordulóján, Hidrológiai Tájékoztató, 1991
- Ijjas Gáborné: A radiokémiai kutatások kezdetei Magyarországon - Weszelszky Gyula, a Radiológiai Intézet első igazgatója, Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Budapest, 1997
- Lorberer Árpád: Adalékok a hazai hévízkutatás történetéhez, VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, Budapest, 2003. [1]
- Szalay Tibor: Weszelszky Gyula (1872–1940), Kémia Tanítása (módszertani folyóirat), Mozaik Kiadó, Szeged, 2006/5.
- Radiokémia, A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában [2] Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Radnóti Katalin: A magfizikai kutatások hőskora, női szemmel, Fizikai Szemle, Budapest, 2008/3. [3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17084.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. május 21.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1261/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 21.)
- ↑ Születési bejegyzése a szlatinai római katolikus keresztelési akv. 42/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 21.)
- ↑ a b Házasságkötési bejegyzése Széll Jolánnal a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 645/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 21.)
- ↑ Dobos, Imre (1997). „Emlékezés dr. Weszelszky Gyula hidrológiai munkásságára, születése 125. évfordulóján”. Hidrológiai tájékoztató (1). (Hozzáférés: 2025. május 21.)
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon - Weszelszky Gyula
- ↑ A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke
- ↑ Hlavacsek Erzsébet gyászjelentése. (Hozzáférés: 2025. május 21.)
Források
szerkesztés- Kereső.hu[halott link]
- Neumann-ház
- ELTE TTK Magkémiai Laboratórium
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=273914&date=2021-02-28 273914&date=2021-02-28 Weszelszky Gyula] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.
- Tolnai világlexikona
- http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-Magyar-Gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-Pantheonj%C3%A1nak-t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf
- História-Tudósnaptár
- Álmok Álmodói Világraszóló Magyarok, Millenáris Park, 2001-2002.