Főmenü megnyitása

A Wiener Zeitung a világ egyik legrégebbi még most is megjelenő napilapja. A Bécsben magánvállalkozásként indult lap 1812-től az osztrák kormány hivatalos lapja lett, és 1857/58-tól kezdve az osztrák állam adta ki.[2]

Wiener Zeitung
Logo Wiener Zeitung.svg
Adatok
Típus napilap
Formátum broadsheet

Ország Ausztria
Alapítva 1703
Tulajdonos Osztrák Köztársaság
Kiadó Wiener Zeitung GmbH
Főszerkesztő Reinhard Göweil (2009 óta)[1]
Példányszám 24 000 (2000)[2]
Nyelv német
Politikai kötődés liberális[1]
Székhely Bécs, Media Quarter Marx 3.3
Maria-Jacobi-Gasse 1
A Wiener Zeitung weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiener Zeitung témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Hadüzenet Szerbiának, 1914. július 29.

1703. augusztus 3-án jelent meg a lap őse, a Wiennerisches Diarium, amely egyetlen évig élt ezzel a címmel, majd nevéből egy „n” betűt levéve megszületett az új – „Wienerisches Diarium” – név, mely egészen 1780-ig működött, ekkor változott a neve Wiener Zeitungra.[2]

Kezdetben magánvállalkozásként indult, majd 1812-től az osztrák kormány hivatalos lapja lett.[2] A 19. század elején a magyarországi lapokban csak olyan híreket vehettek át a külföldi újságokból, amelyek a Wiener Zeitungban is megjelentek.[3]

A lap a kezdeti időkben szerdán és szombaton jelent meg, majd az 1800-as évek elején, egy rövid szünet után áttértek a napi megjelenésre.[4] 1848 és 1921 között megjelentek az újság esti kiadásai is „Beilage der Wiener Zeitung” és "Wiener Abendpost" címmel.[5] Jelenleg naponta keddtől szombatig jelenik meg.[1]

A Wiener Zeitung a 19. század második felében fontos kulturális és tudományos sajtótermékké nőtte ki magát.[2] Egy 1855-ben készült felmérés szerint Magyarországon a császárhoz lojális érzelműek is inkább ezt járatták a Budapesti Hírlap helyett, mert mind politikai, mind tudományos és irodalmi szempontból jobbnak tartották.[6] A második világháború alatt a lap szünetelt, majd 1945-ben a köztársaság újraéledésével az újság is újjászületett.[2]

Az 1855-ben 4500 példányban megjelenő lap 1920-ban elérte a 10 000 -es, 1938-ban a 25 000 -es, 1970-ben a 30 000 -es példányszámot, 2000-re pedig 24 000-re esett vissza.[2] 2009-ben 40 000 példányban forgalmazták.[1]

1810 óta a Wiener Zeitung egyúttal az ország hivatalos közlönye;[2] itt teszik közzé többek között a cégalapításokat,[7] a közbeszerzési felhívásokat,[8] a befektetőknek szánt, jogszabály által előírt információkat[9] és az ágazati kollektív szerződéseket.[10]

2011-ben a Wiener Zeitung elindított egy Bécsről szóló internetes enciklopédiát, a Wien-Wiki-t.[11]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d Wiener Zeitung, eurotopics.net
  2. a b c d e f g h Wiener Zeitung, AEIOU
  3. Sajtónk a 19. század első évtizedeiben. In A magyar sajtó története I. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. 244. o. ISBN 9630517728  
  4. Bokor József (szerk.). Hirlap, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  5. Kurt Paupié: Handbuch der österreichischen Pressegeschichte 1848-1959 I. Wien: Braumüller. 1960.  
  6. Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849–1859. In A magyar sajtó története II. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. 339–340. o. ISBN 9630517728  
  7. Ausztria jogrendszerével és osztrák joggal kapcsolatos információk, osztrakjog.at
  8. Public contracts - Austria, europa.eu
  9. Befektetési kommunikáció Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, erste-am.hu
  10. Kollektív szerződések gyűjteménye, eures-pannonia.hu
  11. A Wien-Wiki kezdőlapja. [2013. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)

További információkSzerkesztés