Wikipédia-vita:Szócikkek felépítése/Archív01

Lásd még rész

Szerintem a lásd még az irodalom előtt szokott lenni, és úgy is jó, mivel jobban érdekli a csak úgy olvasgatókat, akiket a források már megakasztanának. Ha előbb van a lásd még, akkor könnyebb továbbkalandozni a Wikipédiában. Különben nagyon jó kis gyűjtemény, köszi! Bináris ^ide 2008. április 18., 17:37 (CEST)

Szerintem ez azért nem a legjobb ötlet, mert az irodalom valamilyen egységet alkot a jegyzetekkel (valamint kisebb részben a megjegyzésekkel), így egy „blokkot” alotnak. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 18., 19:00 (CEST)

Ebben igazad van, csak figyelmen kívül hagytad azt a tényt, hogy a jegyzetek meg az én figyelmemet kerülték el! Tehát akkor tartalom, majd a Lásd még, és utána az összes forrással kapcsolatos holmi. Bináris ^ide 2008. április 18., 19:03 (CEST)

Szerintem a lásd még rész pedig a külső hivatkozások részhez kapcsolódik :) De kérdezzük meg a többieket, és meglátjuk mi lesz. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 18., 19:08 (CEST)

Ezzel értek egyet én is. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. július 6., 12:28 (CEST)

Na de éppen hogy az a lényege, hogy ez belső hivatkozás a saját wikinkre. A külső hivatkozásokról nem lehet általánosságban tudni, mifélék és miért vannak ott (sok minden lehet, akár csak egy fan club linkje is, ami igazából irreleváns), viszont a lásd még arra hívja fel a figyelmet, hogy a témát nem kimerítően írtuk le, hanem bizonyos nem alapvető vonatkozásai más szócikkben keresendők, de azokkal a szócikkekkel lesz teljes az információ, amit nyújtani tudunk. Bináris ^ide 2008. április 18., 19:32 (CEST)

Szerintem is úgy kellene, hogy (én persze én így is szoktam, irányelv ide vagy oda)...

1. szócikk (a téma, ami engem érdekel)
2. lásd még a Wikipédiában (háttérinformációk, ha a téma még jobban érdekel)
3. külső hivatkozások / továbbvezető irodalom (még több háttérinformáció, ha a téma már annyira érdekel, hogy másra sem tudok gondolni... vagy pedig a szócikk még annyira nem teljes, hogy legalább a máshonnani tájékozódásban segítsük a mindenek felett álló Olvasót!)
4. lábjegyzet (ezek vagy források vagy pedig magyarázatok, amikre viszont a szócikk olvasása közben, nem pedig után vagyunk kíváncsiak)
5. források (tulajdonképpen csak arra jó, hogy a szócikk hitelességét ellenőrzők megtalálják, mi alapján íródott a mű; aki tisztességes szócikket ír, úgyis „kimásol” belőle minden hasznos infót, s így felesleges újra elolvasnunk)
6. csilli-villi táblázatok, amik logikailag a belső hivatkozások közé tartoznának, de formailag eltérnek a fentiektől – Gregorius P. ^vita 2008. október 22., 20:57 (CEST)

Szerintem, ha lehet inkább hanyagoljuk ezt a fejezetet. Olyanokat szoktak néhányan odaírni, ami már alapból is benne van a cikkben. Szajci ^pošta 2010. szeptember 30., 08:05 (CEST)

A bevett forma a következő:

1. szócikk
2. hivatkozások
   1. lásdmég
   2. Jegyzetek/refelt források
   3. nem refelt (további) források
   4. további írott irodalom/bibliográfia (opcionális, általában ritkán van)
   5. (egyéb) külső hivatkozások (amik nem fértek bele a refelésbe)

Ezek közül egyedül a lásdmég és a források sorrendje vitatható. Más tekintetben a sorrend elég logikus: minél közelebb van egy hivatkozás tartalma a cikkéhez, ideális esetben annál közelebb esik a szócikk szövegéhez magához. A külső hivatkozások, amik - óh istenek! - elvezetik a Wikipédiától az olvasót(!), nyilván csak a legutolsóként kaphatnak helyet, akkor is csak szívességből! ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 10:24 (CEST)

Wiki process

Oly kevesen vagyunk még, hogy szinte nem is követünk el hibákat!

Most már elég sokan vagyunk, és sok hibát elkövetünk!

És amint a túloldal mutatja, az elkövethető hibák se lettek kevesebben.

A kérdésem: ha több ember több hibát csinál, és az elkövethető hibák is gyarapodnak, akkor

• miért akarunk még többen lenni?
• miért akarunk még több szócikket és kelléket?
• hány munkaórát kíván az eddig begyűjtött és tárolt hibák kijavítása?
• mire alapozzuk azt a kijelentést, hogy a Wikipédia napról napra jobb lesz?

Nem viccelődök, mert nem vicces. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 18., 17:38 (CEST)

Ezek kb. olyan kérdések, mint az, hogy mi végre vagyunk a világon?– lacihobo ^{citation needed} 2008. április 18., 19:50 (CEST)

Azzal az apró különbséggel, hogy a wikipédistaságom - éz én (tév?)hitem szerint legalábbis - akaratlagosan szabályozható tevékenység, míg a létem - adottság. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 18., 23:57 (CEST)

Az allap nem a wikipédistasággal foglalkozik, vagy azzal, hogy van-e értelme a wikipédiát jobbá tenni. Nem filozofáló írás, egy vázlat az oldalak lehetséges felépítésével kapcsolatban. Hozzászólásokat azzal kapcsolatban kérnék, és nem más témában… //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 00:07 (CEST)

Jó, akkor direktben fölteszem a kérdést: ezzel az allappal jobbá teszed-e a Wikipédiát, vagy rontasz rajta? Ugyanis ha nem fogod következetesen kikényszeríteni vagy kiimádkozni, hogy a meglevő és jövőbeli szócikkek hozzáidomuljanak ehhez a sémához, akkor lesz egy norma, amely csak arra lesz jó, hogy megmutassa, mennyi normán kívüli cikk van a a Wikipédiában. Tehát: te, Dani, a Wikipédiát rongálod ezzel a lappal. Kimutatod, hogy mennyi a selejt azokból a szócikkekből, amelyek enélkül a norma nélkül teljesen ép cikknek számítanának.

Így eléggé tárgyszerű a problémafelvetés? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 08:51 (CEST)

Ha ismered a próblémát, könyebben tudsz javítani rajta. Szerintem azokon a cikkeken, amelyek "ép" cikknek számítanak, nem kell olyan nagy lélegzetvételű átformázást véghezvinni, hogy ebbe a normába beleférjenek. Ez a javaslat inkább építőjellegű, mint romboló a jövőre nézve.– lacihobo ^{citation needed} 2008. április 19., 10:16 (CEST)

Eléggé érdekes, hogy csak te gondolod így. Mert mi értelme is van egy olyan oldalnak, ha nincs normálisan struktúrálva, nincs egy útmutató, ami alapján felépítheti. Mi értelme van pl. egy ilyen sornak: „itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt,itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt,itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt,itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt,itt, vagy itt. Vagy itt. Esetleg itt” – gondolom rémlik valahonnan. A távolról jött felhasználó majd biztos rámutat minden linkre, persze... vagy mi értelme az ömleteknek? Ez is rémlik, ugye? Biztos végig fogja böngészni a júzer, hogy megtalálja, amit akar... Nem a Wikipédia káros, hanem a te gondolkodásod, 0extra. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 12:14 (CEST)

"Nem a Wikipédia káros, hanem a te gondolkodásod, 0extra."

Ehhez azért szerezhetnél még pár aláírást. Csak hogy tisztán lássunk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 12:35 (CEST)

Kezdjek aláírásgyűjtésbe? Mennyi legyen a minimum aláírásszám, hogy érvényes legyen az állításom?? :D //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 12:56 (CEST)

Kezdj. És hogy tétje is legyen: ha vasárnap éjfélig össze tudsz szedni tízzel több igent, mint nemet az állításod alá, akkor onnantól kezdve itt a Wikipédián nem kell tovább elviselni a káros gondolkodásomat. Érvényességi köszöböt nem állítok: mindegy, hogy 10:0 vagy 50:40, itt vesztettem.

"Nem a Wikipédia káros, hanem a te gondolkodásod, 0extra."

Egyetértek ezzel az állítással:

Nem értek egyet ezzel az állítással:

Nosza rajta: itt a nagy lehetőség, hogy békés úton megszabadítsd a Wikipédiát egy káros gondolkodású szerkesztőtől. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 13:13 (CEST)

Mit erölködsz, nem te leszel az első akit kiutálnak, még csak nem is a tizedik, hanem a sokkal többedik!– Texaner ^vita 2008. június 23., 09:18 (CEST)

Hol kell aláírni? Bináris ^ide 2008. április 19., 14:58 (CEST)

"Ehhez szerezhetnél pár aláírást." Nos, ahogy Han Solo mondta volt: "egy már van." ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 10:28 (CEST)

Danit noszogasd a forma megadásával, ő kezdte összevetni a Wikipédia kollektív ostobaságát az én privát ostobaságommal. Én mindössze élek azzal a lehetőséggel, hogy a Wikipédia ismeretlen személyazonosságú adminisztrátora egy névvel ellátott magánhonlap tulajdonosának gyalázásával igyekszik a Wikipédia fényét emelni. Ha egy közhasznú ajándék tudástár minőségét, megbízhatóságát, szerkesztési elveit latolgatja az ember, és ezt kapja válaszul, akkor csak praktikusnak tűnik az efféle közreműködői magatartás támogatottságát minél pontosabban fölmérni. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 16:04 (CEST)

Nullextra: egyáltalán nem az oldalad lejáratása a cél, sőt az sem szándékom, hogy elmenj, csak nem értem, mi a bajod konkrétan a javaslattal. Mert ugye arról még nem volt szó. Elég érdekes, hogy csak neked nem tetszik. Kifejtenéd, hogy mi is konkrétan a baj vele? Egyébként meg nem vagyok névtelen, aki akar, megtalál az iwiwen és hasonló oldalakon (sajnos ez van, könnyű kideríteni mások személyazonosságát a mai világban). Vagy erősítsem meg a személyazonosságomat a Wikimedia Alapítvány felé? Bármikor megteszem. Minden egyes mondat, ami a userlapomon rólam szól, igaz (bármilyen meglepő). //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 16:40 (CEST)

El tudod magyarázni, hogy hogyan és mitől fog működni ez a tervezet? Meg tudod mondani, hogy hogyan, milyen eszközökkel éri el, hogy a szócikkek fölvegyék azt a szerkezetet, amelyet előír? Azaz: milyen erő fogja érvényre juttatni?

Az aláírásgyűjtést mindettől függetlenül igen hasznos lenne végigvinni. Túl sok meggondolatlan megállapítás szaladt itt ki mostanában a szájakon ahhoz, hogy mindre csak legyintsünk. Ha te ilyen hamar fölfortyansz azon, hogy valami nem a te igényeid szerint készül, akkor különösen érdekes az összefüggés tisztázása a tervezeted bevezetésének körülményei és a kritikakezelési módszereid között.– Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 17:22 (CEST)

Hogy mitől működne? Aki nem ismeri, az úgy sem fogja alkalmazni, és biztos lesz olyan is, aki direkt nem alkalmazza (pl. van olyan, aki az olyan de facto szabályokat, amelyek részei a netikettnek, sem alkalmazza – ezzel nem lehet mit tenni). Ez a tervezet (vagy majd „howto” a jövőben) mintegy támpontként szolgál arra, hogy hogyan is legyen szervezve a szócikk, mi hol legyen (pl. ne legyen húsz helyen commons-hivatkozás, vagy a kiemeltcsillag ne a szócikk végén legyen, hanem a szócikk elején).

Fölfortyanok: meghallgattam az eddigi összes értelmes kritikát vele kapcsolatban, és (úgy látszik nem olvasol a Wiki process fejezeten kívül mást), láthatod, hogy felőlem lehet máshol is a Lásd még fejezet, ha a többiek úgy goldolják. Te csinálsz túl nagy ügyet egy ilyen apró tervezetből, ami nem csinál mást, csak rögzíti az eddig kialakult szócikkszervezési szokásokat, hogy mindenki számára elérhetővé tegye azt. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 18:09 (CEST)

Jó-jó, fölfogtam már korábban, hogy ha egy intézkedés céljára kérdezek rá, az értelmetlen kritika. Biztos attól van, hogy a bevezetőben ezt írod: mivel foglalkozzanak a wiki „szerkesztői” az értelmetlen viták helyett, és én balga bevettem, hogy itt végre olyan valami készül, aminek aztán lesz is valami komolyabb foganatja. Dehát nem az első, hogy lépre megyek ... :)

És ha te nem is, én azért találtam hasznosítható elemeket ebben a beszélgetésben, úgyhogy egyáltalán nem volt tök fölösleges. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. április 19., 18:43 (CEST)

Elég vicces, hogy egy ártatlan megjegyzéstől (amely .....ra nem része magának a vázlatnak) sírva fakadsz. No comment. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 18:45 (CEST)

És hogy mi az értelme? Hogy ne össze-vissza legyenek bedobálva az oldal elemei. Ennyi. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 18:48 (CEST)

Pedig csak az eddigi gyakorlatot kodofikálnánk. (Nem?)

– chery 信 2008. április 19., 18:57 (CEST)

Pontosan. Ezt leírtam fentebb is. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 19:12 (CEST)

A cikkek egységes felépítése jó az olvasónak, mert ha mexokja, könnyebben találja meg azt, amit keres.

A cikkek egységes felépítése jó a szerkesztőnek, mert nem kell azon gatyáznia, hogy mit is kéne még belevennie a műbe, nem hagy ki részeket puszta feledékenységből.

Pusztán ettől a cikkek nem lesznek jobbak, de gyártani és olvasni is kényelmesebben tudjuk őket. Közvetve tartalmilag is jobbak lesznek, mert a sablon strukturált gondolkodásra nevel.

P/c ^vita 2008. június 24., 11:58 (CEST)

Kedves Nullextra! Korántsem jáccogatunk, csak éppen az egésznek semmi köze a témához és abszolút nem visz sehova. Az egészre csak azt tudom mondani: So what? Csak a helyet foglalja. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. július 6., 12:39 (CEST)

Nahát... És én még azt gondoltam, hogy egy újabb szabványtervezetnek van valami köze a szabványon kívülesők szaporodásához... Te vagy az ész, Zimmy, be kell lássam: offot neki, de izibe!!– Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 6., 12:53 (CEST)

Ó, én nagyon nem vagyok ész, mert ezt a mondatodat se nagyon értem. De amit felfogok belőle, az alapján azt mondom, hogy ilyen filozófiai felvetések tárgyalásának nem ezen a vitalapon van a helye. Itt a javaslatot vitassuk meg inkább. Vagy mondd meg légyszíves, mennyiben kapcsolódik pl. az, hogy miért akarunk még többen lenni? a témához? – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. július 6., 13:27 (CEST)

Hát úgy valóban nehezebb lesz megérteni, ha kikapod egy alkatrészét, és azt rázogatod magába: minek ez? semmi értelme!! De ha megkísérled végiggondolni a bevezetőt - négy-öt lépés követése talán még nem abszurd kívánság -, akkor megfejtheted, hogyan jutunk a szereplők és szabályok szaporodásától a minőség alakulásáig. (Ösztönzésül: a tét csak annyi, hogy ez a tervezet jámbor óhaj marad-e, amit a többség körberöhög, vagy akár meg sem ismer, vagy szankciókkal behajtható követelménnyé válik.)

Ha nem megy - ne erőltesd. És mint mondtam: off bátran! Elvitte cica - már nincs is ... :)) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 6., 14:27 (CEST)

Én ehelyett a rejtvény-parádé helyett nagyon egyszerű dolgot javaslok: ha nem értesz egyet az útmútató létrehozásával, akkor ezt írd le. Ha módosítanivalód van, akkor azt írd le. Ha a Wikipédia összműködésével kapcsolatban van fejtegetnivalót, írj esszét vagy írj a kocsmafal-egyéb rovatába. Miután elolvastam fél oldalnyi szöveget tőled, még mindig nem tudtam, hogy mit is akarsz. De nem csak én voltam ezzel így, mint azt az első hozzászóló válaszából magad is megítélheted. Én már egyszer offba tettem, most te jössz. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. július 6., 15:28 (CEST)

És ha ennek a javaslatnak nem a tartalmával, hanem a működésével, a szerepével kapcsolatosan támadnak gondolataim, azt hová szabad írnom? :) Tegnap este Dami elpöttyentette valahol, hogy ő inkább útmútatóként látná szívesen, Dani viszont szeretné irányelvvé avatni. Lehet, hogy az én elmém görbe, de mintha pontosan erre a különbségre mutogattam volna én is: nagyon nem mindegy, hogy mi lesz ebből a javaslatból. A rendcsinálás eszköze, vagy újabb fügefalevél a szemérmeink elé?

Képzeld, hogy ezt a szabályt is úgy használjuk, mint a 3VSZ-t: „a portálsablont makacsul a csonksablon elé pakolod, ezért két nap pihi, hogy legyen mődod bemagolni a sorrendet!”

Képzeld, hogy lesz néhány jobb sorsra érdemes jámbor, aki csak rendezgeti-rendezgeti-rendezgeti az összevissza behányt kellékeket, míg egyszercsak rá nem un, és szép csöndben kisurran, hogy a hátát se látjuk többet ...

Persze az is lehet, hogy ezek nem olyan kérdések, amiknek bármi köze is lenne a javalathoz. Biztos van valami oka annak, hogy miért hajtogatod ezt olyan meggyőződéssel, úgyhogy lassan elárulhatnád magát ezt az okot is, nem csak annyit, hogy ebbiony nemidevaló, denemám, demégmennyirenem ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 6., 16:14 (CEST)

Jegyzetek - Forrás

• "Lásd még" - Binárissal értek egyet.
• Eddig is tudtam, hogy a sablonokhoz nem értek. Sajnálom, de ezek többségét sokáig nem fogom, mert nem tudom használni.
• A másik dolog a "Tartalom" után következő rész: Minden eddigi cikkemhez írtam "Külső hivatkozás"-t, utána gyakran "Irodalom" is volt, és úgy tudtam, ezzel "Források"-at adtam meg. Ebből a listából viszont úgy látom, hogy az egyetlen kötelező a "Jegyzetek (a szokásos jegyzetek, kötelező, mert a cikkeket el kell látni forrással). Ezek szerint egyik cikkemhez sem adtam meg "forrást"? Vagy át kell javítani a "Külső hivatkozás"-t "Jegyzetek"-re? Megnéztem a Wall Street cikket, ami most kiemelt. A végén van "Források" (alatta rengeteg hivatkozás), utána "Külső hivatkozások", de nincs "Jegyzetek". (Egyébként az egész Wiki-ben nem találtam meg, hogy mi is valójában a "Forrás" jelentése, - de ez nem ide tartozik.) - Vadaro ^vita 2008. április 18., 23:35 (CEST)

Sablonhasználatnál erre gondolok: az infoboxok így nézzenek ki:

{{Valami infobox<br>
|paraméter = érték<br>
|paraméter = érték<br>
|paraméter = érték<br>
|paraméter = érték<br>
}}

A tartalomban:

{{Sablon neve |paraméter = érték |paraméter = érték |paraméter = érték |paraméter = érték }}.

Ez csupán formai megkötés, nem kell hozzá sablonszakértőnek lenni.

A források = jegyzetek (a ref-eket listázó szakasz, én az előbbivel ritkábban találkozom, az utóbbihoz tegnap előttig még sablon is volt). Természetesen ha meg van adva az irodalom, akkor az is megfelel a forrásnak. A külső hivatkozásoknak pedig nincs köze a forrásokhoz. Félreértetted. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 18., 23:47 (CEST)

Pl. a mostani Kezdőlapon a Wall Street cikk végén "Források" szakasz-cím alatt kb. 60 db hivatkozás van, mindegyik külső weblapra mutat. Ezeket tehát "forrás"-nak lehet tekinteni, mert ref-fel készültek, az utána következő "Külső hivatkozás" alatti hivatkozások pedig emiatt nem "forrás"-ok? Így gondolod, jól értem? Ha így van, segítenél utánanézni, hol tudom magamnak tisztázni ezt az egészet? - Vadaro ^vita 2008. április 19., 14:27 (CEST)

Elmagyarázom: a forrás/jegyzet részben adott állításokra vonatkozó konkrét oldalakra rakunk hivatkozást (pl. a {{cite web}}^(?) sablonnal), vagy mondjuk egy könyv adott oldalára, újságcikkre, stb. A külső hivatkozások rész a szócikk témájához kapcsolódó honlapokat listázza. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 16:45 (CEST)

Kb. értem, köszönöm. Az állításokra vonatkozó konkrét oldalakat én mindig a "Külső hivatkozások" cím alatt tüntettem fel. Elég rossz érzés, hogy soha, egyetlen cikkre sem írta ki senki, hogy "Nincs forrás". Kiváncsi lennék, hányan tudják/nem tudják mindezt a szerkesztők közül. - Vadaro ^vita 2008. április 19., 19:34 (CEST)

A "Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!" első szakasza ezt írja: "Ha a szócikknél csak néhány forrás található, akkor a szövegbeli hivatkozások általában kevésbé fontosak." Tehát ezek is "források"! Egyszerűen csak a "Külső hivatkozások" helyett "Források"-at kell írni, és ennyi. - Vadaro ^vita 2008. április 19., 23:03 (CEST)

Persze, a külső hivatkozások fejezetnek más a célja. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 23:07 (CEST)

Talán be lehetne venni egy-egy rövid definíciót a leírásba, hogy mi a különbség a jegyzet, forrás, külső hivatkozások között. Valami olyanra gondolok, amit itt fentebb írtál Vadaronak. – Hkoala 2008. július 6., 12:40 (CEST)

Hkoala +1. Nagyon is bele kéne venni! Annál is inkább, mert a túloldalon lerajzolt Felépítés-ben a "forrás" szó nem is szerepel; viszont a 10. pont leírásában 3 különféle "fejezet" is van: forrás, irodalom, jegyzet. Vadaro ^vita 2008. július 12., 22:56 (CEST)

Kötelező elemek

A fenti szövegben ez áll: A magyarázó szövegben félkövérrel kiemelt részek kötelezőek minden szócikk esetében. A magyarázó szövegben viszont ki vannak vastagítva a Minta, Szorosan, elején és elé szavak is. Át kellene nézni még egyszer, hogy minden ki van-e vastagítva, ami kötelező és semmi egyéb ne legyen kivastagítva. – Hkoala 2008. május 19., 07:29 (CEST)

Commonshivatkozás

commons helyett commons-natúr, ha nincs más külső hivatkozás? Bináris ^ide 2008. április 19., 18:07 (CEST)

Igen, fejezetcím nélkül. Beleírom. //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. április 19., 18:10 (CEST)

oda kell csak írni a külső hivatkozás szakaszcímet és alá a commonscat-ot. Szajci ^pošta 2010. szeptember 30., 08:06 (CEST)

Nem értek egyet azzal, hogy "ha nincs külső hivatkozás, akkor a Commons, Wikiszótár, Wikidézet stb. sablonokat fejezetcím nélkül kell elhelyezni, a külső hivatkozások fejezet helyére";szerintem épp az vezetne egységes kinézethez ha a Commons sablon egy üres "Külső hivatkozások" fejezetbe kerül, mert ez jobban néz ki és ráirányítja a figyelmet arra hogy még nincsenek külső hivatkozások. – Dami ^reci 2008. június 23., 00:27 (CEST)

Egyetértek. Ha a Commons sablonok külső hivatkozásnak minősülnek, akkor nyilván célszerű felvenni egy ilyen szakaszt. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. július 7., 20:21 (CEST)

Én is ezt támogatom. Szajci ^pošta 2010. szeptember 29., 09:17 (CEST)

Források, jegyzetek, lábjegyzetek

Nem vagyok teljesen megelégedve az egységesítési iránnyal, a következőeket javasolnám:

• Ha nincs különválasztva a megjegyzések és források a lábjegyzeteknél: "Források és jegyzetek" alá kerülnének a lábjegyzetek. (Ha a lábjegyzetek vagy csak forrásokat, vagy csak megjegyzéseket tartalmaznak, akkor a következő sorban említett szakaszcímek használandóak, értelem szerint).

• Ha külön van választva a lábjegyzeteknél a megjegyzés és a forrás (ahogy jó lenne, ha lenne, és ahogy le is van írva most is a javaslatban), akkor a források lábjegyzetei "Források" a megjegyzések lábjegyzetei "Jegyzetek" fejezetcím alá mennének.

Mindkét esetben a források tételes felsorolásánál: a nyomtatott források "Irodalom" (esetleg lehet Felhasznált ~ , és Ajánlott ~ ), míg a webesek "Külső hivatkozások" szakasz alá (a többi külső hivatkozással) mennének (mivel a külső hivatkozásokat már most is forrásnak tekintjük, és ahol nem egyértelmű, hogy mi a forrás, ott lehet kérni {{forr}}^(?) sablonnal). – Dami ^reci 2008. június 23., 00:36 (CEST)

Szedjük ketté a kérdéscsokrot, hátha többre megyünk. Először azt kéne rögzíteni, hogy milyen szerepeket töltenek be a főszöveg alatti kellékek, és csak utána csoportosítani őket formájuk szerint.

• ezekből szedtük össze a szócikk információit - egyik nagy bokor (lábjegyzet, jegyzet, forrás)
• ezekben lehet további okosságokat találni - másik nagy bokor (irodalom, külső webes hivatkozás)

Hogy a két nagy funkcionális csoport dokumentumai éppen milyen technikai hordozón vannak, az csak a második kérdés. Mindkét funkcionális csoportban lehet bármifajta dokumentum, könyvtől a hangfelvételig.

A lásd még külön ketrec: vagy az összes nemwiki dokumentum elé, vagy az összes mögé kéne tenni. Én az utóbbit látnám logikusabbnak, mintegy a "további okosságok" lezárásaként. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 7., 21:28 (CEST)

Bocs hogy közbe, de a kettéosztásnál a lábjegyzet kilóg a sorból. Az forma, nem tartalom. – Peyerk ^vita 2008. július 19., 21:08 (CEST)

hivatkozások nyelve

Külső hivatkozások nyelvének megjelölésére nem a {{hivnyelv}}^(?)-et szavaztuk meg valamikor? – Tomeczek ^Słucham! 2008. július 19., 17:42 (CEST)

Igen, ezt így alkalmazzuk szerintem legtöbben. Szajci ^pošta 2010. szeptember 30., 08:08 (CEST)

Átstrukturálás és átnevezések

Áthozva a Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok) lapról

Kontos javaslata

Sziasztok! Régóta kelt zavart bennem, hogy a források nagyon rendszertelenül vannak listázva. Onnan kezdve, hogy a lábjegyzetek és az "egyéb források" külön cím alatt vannak, azon keresztül, hogy a címek szócikkenként mások, egészen odáig, hogy a sorrendjük sem állandó. Ennek a káosznak a mérséklésére kezdeményezem egy újabb típusú forráslistázó sablon bevezetését. A sablon jelenleg {{forráslista}} néven érhető el, és az Archaeopteris című cikkben látható használat közben. További részletek, amiket nem szeretnék itt is leírni, itt olvashatók: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Speciális függvény. - Kontos ^vita 2010. szeptember 27., 15:55 (CEST)

Kár a technikával foglalkozni addig, amíg nincs közmegegyezés az elvekben. A sablon, amit készítettél, szembemegy a jelenlegi forráshasználat logikájával; nem ártott volna az elkészítése előtt konzultálnod vagy legalább megnézned a legutóbbi néhány sikeresen kiemelt cikket. Nálad a "lábjegyzetek" és "további források" címszó alatt az van, amit eddig együttesen forrásnak neveztünk. A jelenlegi gyakorlat szerint minden felhasznált mű megjelenik a "források" alatt, a lábjegyzeteknél pedig csak egy rövid hivatkozás a konkrét előfordulással. – Hkoala 2010. szeptember 27., 18:26 (CEST)

Ogodej javaslata

A káosz valóban nagy, egyszer jó lenne konszenzusra jutni ez ügyben. Jelenleg tényleg a "kiemelési szokások" határozzák meg (elég rugalmasan, már ami a szakaszok elnevezését illeti), hogy milyen rendszer alapján elfogadható egy forráslista. Ezt már megpróbáltam egy nem túlságosan reklámozott lapon összeírni formai segítség címmel. A forráslistának vannak egyéb elemei is, pl. a tényleges refekben meghivatkozott, többnyire könyvforrások, majd egy másik szakaszban az ajánlott, vagy további irodalmak. Előbb-utóbb szerintem megkerülhetetlen lesz, hogy ezt a témát napirendre vegyük. A {{forráslista}} sablont jelenlegi formájában nagyon kevésnek találom. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 27., 19:03 (CEST)

Logika

Nekem úgy tűnik, hogy a forráshasználatnak jelenleg nincsen logikája. Éppen ezért javasoltam egyet, amit persze meg lehet vitatni, és engem az sem feltétlenül zavar, ha végül valami teljesen más sül ki belőle. Szerintem is az elvekben való közmegegyezés a legfontosabb. Egy elvi vita átláthatóságát azonban jelentősen megkönnyítheti, ha az elvek gyakorlati alkalmazása még a vita során meg is jelenik valahol. - Ne kerülgessük a témát, szerintem vágjunk bele. - Kontos ^vita 2010. szeptember 27., 21:34 (CEST)

Akkor menj a véleménykérésre és terjeszd elő a javaslataidat, mert itt a kocsmafalon mindig elül a beszélgetés, mint a kiemelt listával kapcsolatban, most az is el van ülve, de van külön lapja, így fel tudjuk éleszteni. Szajci ^pošta 2010. szeptember 27., 21:36 (CEST)

Re Kontos: engem is régóta zavar, másokat is, az újonnan érkező szerkesztőket vsz. még jobban. Korábban több nekifutás is történt a rendezésre, eddig hiába. Teljesen egyetértek Hkoalával: amíg nincs sablonok nélküli megegyezés, addig mindenféle új sablon - a jószándék ellenére is - csak növeli a zavart. – Vadaro ^vita 2010. szeptember 27., 22:39 (CEST)

Hkoala, Vadaro+1: Megnézve a mintacikket, amit Kontos már ezzel oldott meg, hááát... Lehet, hogy a jelenlegi elnevezések és szisztéma nem egységes, de ez viszont nagyon összeboronál mindent, kevésbé egyértelmű, és kevesebb lehetőséget biztosít, ahogy látom, mint a jelenlegi gyakorlat. Előbb a szócikk általános felépítésénél kellene ezt a területet egységesíteni (bár olyan nagy eltéréseket azért nem látok), és örüljünk, ha azt legalább többé-kevésbé mindenki szem előtt tartja. A cite és opcit sablonok használata már kihívás. Nem kéne újabbal növelni, ha még az sem megy rendesen.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 28., 08:03 (CEST)

Abban viszont Kontosnak igaza van, hogy ha nincs javaslat, elképzelés, hogy milyen fejezetekre van szükség, azok mit tartalmazzanak, és hogy nevezzük el ezeket, akkor megtárgyalni sincs mit. Ha lesz egy kis időm a közeljövőben, megpróbálok összeállítani egy tervezetet egy allapon, amit meg lehet vitatni, de mindenki előtt szabad a pálya, aki nincs megelégedve a jelenlegi szabályozatlan és szokásokon alapuló lábrésszel. Egyébként azt sem gondolom, hogy kötelező jelleggel kellene ezt előírni, inkább kezdetben csak ajánlási szinten, a kiemelési eljárások eddigi tapasztalatai alapján. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 28., 09:36 (CEST)

Kontos én azt mondom, hogy próbáld meg végigvinni a forrásegyértelműsítést a véleménykérésben! Szajci ^pošta 2010. szeptember 28., 10:36 (CEST)

Ötletgyűjtés

Én nagy segítségnek tartanám, ha Ogodej beszállna ebbe, mivel már a kiemelésen körvonalazódott egy rendszer, ami megfelel a tényleges forrásolási igényeknek, hiszen egy kiemelt cikknél mindenféle jegyzet, hivatkozás, forrás, külső linkek stb előfordul. Ha jól emlékszem még megvan Ogodejnek a megkezdett Lorem ipsum allap, ami kiváló lenne kiindulásnak. Jól emlékszem?--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 28., 12:33 (CEST)

En szeretnem, ha Karmela is ide tudna nezni, nala bizonzosan megvannak a korabbi megbeszelesek linkjei. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 28., 12:36 (CEST)

Szerkesztő:Ogodej/Formai segítség a szócikkek forrásolásához, nekem ez egy kicsit nagyon elter az eddigitol. Ebben megallapodas szuletett? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 28., 12:40 (CEST)

Ez egy allapi próbálkozás, amely még javaslat szinten sem került nyilvánosság elé. Lásd fentebbi megjegyzésemet erről, és alább Pasztilla hozzászólását. Egyébként egyáltalán nem tér el "nagyon", ha figyelemmel kíséred a jelenlegi kiemelési eljárás elvárásait.Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 28., 14:10 (CEST)

Maradjunk annyiban, hogy ez is egy lehetőség a sok közül. Pasztilla 2010. szeptember 28., 12:56 (CEST)

Karmela javaslata

Tessék, egy javaslat:

A szöveges megjegyzéseket a Megjegyzések szakasz gyűjti össze a {{jegyzetek}}^(?) sablon segítségével. Ehhez a cikk szövegében a ref-et vagy a h-sablont group=j megjelöléssel kell ellátni.

A Források szakaszban a {{források}} sablon gyűjti össze az egyedi forráshivatkozásokat.

Ezek egészen tömörek, a forrás néhány jellemző adatából vannak összeállítva.

A {{h}} sablon ezt így oldja meg: {{h|Eckhard|1958|loc=Függelék}}

Így néz ki mindez a cikkben:

Cikkbeli szöveg, szöveg.

Szöveg, szöveg.

Szöveg, szöveg.

További szöveg.

Meg még szöveg.

Szöveg, szöveg

Kapcsolódó Wikipédia-cikkek

• Cikk1
• Cikk2

Megjegyzések

Források

• Nagy János, Kis József. A kristály, mint olyan (1958)
• Robertus Eckhard. Journal de voyage (1958)
• Kovácsy (2008. június 5.). „A kiszolgáltatottság arcai”. Magyar Narancs XX (23).  

A Források vagy esetlet Felhasznált források szakasz második részét a cikk forrásainak hosszú leírásai alkotják.

A rövid hivatkozások szövege egy kék link, így át lehet ugratni a rövidből a források hosszú leírására, ami ekkor beszinesedik. (Próbáld ki!) Ehhez a hosszú leírásokat egyelőre a {{href}}^(?) sablonba kellett tenni, de bele lehet építeni a cite sablonokba ezt is, akárcsak az angol Wikipédián. Talán megspékelhető azzal is, hogy nyomtatáskor megjeleníti a hosszú hivatkozás előtt a hozzá tartozó rövidítést.

Azok az általános források, amelyekhez ugyan nincs egyedi referencia a szövegből, de a cikk támaszkodik rájuk, szintén a Források szakaszba kerülnek.

A felhasznált forrásokat követi az ajánlott irodalom és az érdekes webhelyek felsorolása:

Forrásértékű még

• Electricity, National Physical Laboratory, Posters : Educate + Explore. UK’s National Measurement Institute, NPL 
• Benkő Loránd. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1967. április 25.) 

Kapcsolódó webhelyek és médiák

• Liste des "Liens Utiles" - Fédération des Aveugles et des Handicapés Visuels. (Hozzáférés: 2009. március 13.)
• W3C Link Checker. (Hozzáférés: 2009. február 6.)

Ez az utolsó két szakasz megkülönbözteti a gondozott helyeket, ahol a szerzőség világos, a szöveg gondozott és a tartalom stabil (könyvek, folyóiratok, CD-k, tudományos igényű weboldal) az efemer webhelyektől.

Igaza van Szajcinak, ezek a megbeszélések itt folyton lefulladnak. Ha elegen érdeklődnek iránta, akkor csinálok ebből egy szavazási javaslatot.

Érdemes-e?

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 28., 19:31 (CEST)

A cikktörzs alatti szakaszok

Igen, érdemes, de itt hozzátenném, hogy a cikktörzs alatti szakaszok összességét rendbe kellene szedni, nem csak a szigorúan vett forrásokat (mint ahogy nálad a jegyzetek szakasz se szigorúan vett forrás). Tehát a Lásd még (ez pl. nagyon csúnya, de több helyen előfordul), További irodalom, Külső hivatkozások, meg még ami előfordulhat. Meg kellene egyezni a szakaszok szabatos elnevezésében, sőt még abban is, hogy szükséges-e, érdemes-e szétválasztani a jegyzeteket a forrásoktól, és ha igen, mikor. Ez lenne az első lépés, és a legfontosabb. A második, pedig a különböző sablonok (Harvard, citeweb, citebook korrekt használatára vonatkozna. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 28., 21:51 (CEST)

Zsinórmérték

Mielőtt elszállnánk a sok újítás bevezetésével, a szócikk felépítésének gyökeres megváltoztatásával, van nekünk egy ilyen mint zsinórmérték, ez az ajánlott forma:[1] Jelenleg ez az érvényes ajánlás, ez alapján kezd el valaki szerkeszteni a wikin. Ennek kellene biztosítania az egységes megjelenést.Abból kell kiindulni, hogyha ide betér egy új szerkesztő, akkor nem tud ( szerintem a többség nem, azért kell utánuk megcsinálni sokszor az alapvető formázásokat is) hsablonokkal, meg mindenféle kacifántos újítással rögtön megbirkózni, ez maradjon meg a haladóknak opciónak. Az alapelveket kell, amennyiben hibásak (elnevezés, tartalom stb) módosítani, kiegészíteni. De nem gyökeresen újat alkotni, mert véleményem szerint egy ettől merőben eltérő ajánlás felborítja a wiki eddig úgy-ahogy kialakult formai rendjét, és akkor lesz csak kaotikus az állapot. Leginkább tehát az érvényes ajánláshoz (az alaphoz) kellene módosító javaslatokat tenni. Nem elmerülni a mezei wikipédista számára elrettentő sablonok villámgyors beépítésében. Még a kiemelésen is sokszor küzdelem az alapvetőnek számító cite-ok alkalmazása, pedig oda nem naposcsibék járnak jelölni... Szóval szerintem csak sorjában, átgondolva, nem nekiesni nagy garral mindennek egyszerre.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 28., 22:28 (CEST)

Tegyük át a megbeszélést a Szócikkek felépítése vitalapjára

Esetleg lehetne annak a vitalapján folytatni a további eszmecserét, ahogy már vannak ott előzmények 2008-ból is...--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 28., 22:43 (CEST)

Miután átkerült ide a megbeszélés

• Az (vagyis most ez) az "alap" soha nem lett általánosan elfogadott minta, és sajnos, az is ellentmondásos volt, pl.: "...a cikknek rendelkeznie kell forrásokkal vagy irodalommal...". Ez a pár szó önmagában is elegendő arra, hogy elbizonytalanítson egy kezdő szerkesztőt, mert úgy is érthető, hogy nem kell minden cikkhez forrás... Azóta is volt a KF-n erről eszmecsere, javaslatok is voltak, de nem alakult ki konszenzus. – Vadaro ^vita 2010. szeptember 28., 23:26 (CEST)

• Ez az útmutató sajnos nem állta meg a gyakorlat próbáját, mert a javasolt felépítés nem felel meg az igényeknek, nem logikus, és a megnevezések nem világosak. Ezért találni ezerféle próbálkozást wikipédiaszerte.

A javaslatomat módosítottam kicsit, és most már a Lásd még szakasz átnevezését is tartalmazza, így:

(cikktörzs)

• Kapcsolódó Wikipédia-cikkek

(az, amit eddig Lásd még néven neveztünk)

• Megjegyzések

(szöveges lábjegyzetek)

• Források

(rövid egyedi hivatkozások a cikktörzsből)

(a hivatkozott források hosszabb leírása, amikre a rövid hivatkozásokból át lehet ugrani)

(a cikk általános forrásai, amikre nincs egyedi hivatkozás)

• Forrásértékű még (vagy esetleg Kiegészítő irodalom)

(Könyvek, folyóiratok, újságok papíron, CD-n vagy a weben, továbbá gondozott, stabil, szakirodalom értékű weblapok)

• Kapcsolódó webhelyek és médiák

(videók, fotók, változékony weblapok)

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 00:20 (CEST)

Javaslatösszehasonlítás: Ogodej vs. Karmela

Nagymértékű az átfedés Ogodej javaslatával, hasonló igényeket ismertünk fel. Az egyedi hivatkozások kezelését tartom a leglényegesebb különbségnek a két javaslat között.

• Mindketten átneveztük a Lásd még szakaszt, ő a Kapcsolódó szócikkek, én pedig a Kapcsolódó Wikipédia-cikkek megnevezést javasoltam.
• Mindketten elkülönítettük egy Megjegyzések megnevezésű szakaszba a szöveges megjegyzéseket, és nem kevertük hozzá az egyedi forráshivatkozásokhoz.
• Mindkettőnknél van egy Források megnevezésű szakasz, ez Ogodej javaslatában csak a cikk általános forrásait tartalmazza, nálam az egyedi hivatkozásokat is. Ő az egyedi forráshivatkozásokat Jegyzetek név alatt különíti el.
• Annak érdekében, hogy a cikktest szövege még a szerkesztőablakban is áttekinthető maradjon, az egyedi hivatkozások hosszú leírása egyikünknél sem a cikktestben történik, hanem a Források szakaszban. Így a cikktestben csak a forrásokra való rövid egyedi hivatkozások vannak.
• A rövid egyedi hivatkozáshoz tartozó hosszú leírást meg is kell találni, ezért nálam át lehet ugratni róla a hosszú forrásleírásra. Ez a lehetőség azért hiányzik Ogodejnél, mert ő nem a h/href sablonpárt alkalmazza, hanem az opcit mellett tette le a voksot.
• Több egyedi hivatkozás is tartozhat ugyanahhoz a hosszú forrásleíráshoz mindkettőnknél.
• Mindketten elkülönítünk egy szakaszt, ami nálam a Forrásértékű még, vagy a Kiegészítő irodalom nevet viseli, Ogodejnél ugyanennek Ajánlott irodalom a neve. Én azért igyekeztem kerülni az irodalom szót, mert ez nem minden fajta cikknél találó megnevezés.
• A nálam Kapcsolódó webhelyek és médiák nevet viselő résznek Ogodej sajnos meghagyta az eddigi obskurus Külső hivatkozások megnevezést. Pedig ez azt az hibás értelmezést is lehetővé teszi, mintha a cikkre hivatkozó külső helyekről lenne szó. Ebből a sajnos meggyökeresedett szakasznévből még az sem derül ki, hogy a cikkben felhasznált (hivatkozott) külső lapokat egyáltalán nem is tartalmazza.
• Nálam a felsorolások egyszerű betűrendet követnek, Ogodej a kiegészítő irodalom és a kapcsolódó webhelyek felsorolásakor előre veszi a magyarul olvashatóakat. Jó ötletnek tartom ezt, és szerintem a következetesség érdekében a hosszú forrásleírásoknál ugyanezt a szabályt lehetne követni. Kérdésesnek tartom azonban, hogy ez a rendezés újabb két szakaszt megérdemel-e? Csak egy kivételesen hosszú irodalomjegyzéknél tartom ezt a magyar és idegennyelvű szakaszokra bontást indokoltnak, amúgy elég lenne a magyarokkal kezdett egyszerű felsorolás.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 01:35 (CEST)

Ha itt gyorsan reflektálhatok, a saját álláspontom:

• Kapcsolódó szócikkek.
• Nem értek egyet megjegyzés és jegyzet elkülönítésével. Egyrészt ilyen gyakorlat csak sporadikusan létezik, másrészt megjegyzés és forráshivatkozás egymást sok esetben kiegészítik. Például: Kispéter 1970:20–21. Szalai Sándor (1977:68–80.) ugyanakkor nem tud a Tanítóbarát szélmalomharcáról és stílusváltásáról, éppen ellenkezőleg: harcosan „szocialista” és nagy hatású lapként ír róla.
• Hivatkozások Jegyzetek cím alatt, címleírások feloldása Felhasznált források alatt (a Forrásról még nem tudjuk, hogy használtuk-e vajon).
• h/ref kiváló és gyönyörű, egyszer megtanulom.
• További források vagy További irodalom címen szoktam megadni a fel nem használtakat
• Nekem mindegy, hogy külső hivatkozások vagy kapcsolódó webhelyek, mert egyáltalán semmi értelmét nem látom a nyomtatott–netes források ilyetén elkülönítésének, annak meg különösen nem, hogy valójában nyomtatott, de neten is elérhető források linkjeit szokták sok esetben külső hivatkozásként megadni. A fenti szemléletbe illesztve vagy felhasználtuk, és akkor a felhasznált források között kell hogy szerepeljen (esetleg tipográfiailag, soremeléssel eltagolva), vagy további forrásként hasznos, ezért a további források között a helye.
• A források felsorolásánál hagyományosan akár a betűrend, akár a kronológia jó. Én utóbbit favorizálom, mert nem zavarják meg olyan értelmezési nehézségek, hogy pl. minek a betűrendje? Szerzőé, de ahol nincs, a szerkesztőé vagy a címé? Önmagában a nyelv szerinti tagolást én is csak brutál irodalomlista esetében tartom ésszerűnek, ott is tipográfiailag, akár címmel széttagolva. Pasztilla 2010. szeptember 29., 09:47 (CEST)

A felvetett problémán már régebben gondolkodtam én is. Az elképzeléseim röviden a következők:

• Kapcsolódó szócikkek. Kérdés, hogy idegen nyelvű Wikik szócikkeiről is szó lehet-e (korábban valahol találkoztam ilyennel).
• Megjegyzések. A szokásos lábjegyzetek (ezekre néha szükség lehet, mert olyan járulékos információkról lehet itt írni, ami nagyon szorosan nem tartozika a szócikk témájához, de mindenképpen érdekes lehet).
• Forráshivatkozások. Az opcit-stílusú vagy {{h}} sablonos rövid hivatkozások helye. A {{h}} sablon nagyon tetszik, látványos is, csak azért ódzkodom tőle, mert egy újabb dolgot kell megtanulni , meg szerintem esetenként jellemzőbb lehet az irodalom címe, mint a szerzője (tulajdonképpen mindkettőt szükségesnek gondolom).
• Források. Ez a tulajdonképpeni klasszikus irodalomjegyzék. Minden olyan anyag ide kerül, amelyeket a szócikkben felhasználtak (book, web, journal, CD stb.). Sorrendjének követnie kellene az első előfordulást.
• Kapcsolódó források. Ide kerülnek a korábbi külső hivatkozások (nem csak webes!) és egyéb olyan források, amelyek arra adnak lehetőséget az olvasónak, hogy kényelmesen tovább tudjon kutakodni a témában, már ha akar. It a nyomtatott + egyéb sorrendet javasolom.  … szalax ^vita 2010. szeptember 29., 11:19 (CEST)

Hát akkor lássuk:

• A Források alatt, áttekinthetősége miatt, csak azokat a forrásműveket kellene felsorolni (könyvek, kiadványok, az mindegy, hogy neten is elérhetők-e), amelyekre utána röviden hivatkozni fogunk. Szerintem az ábécé sorrend praktikusabb, mert ha valaki keresgél benne utólag, nem segítség számára, ha felbukkanási sorrendben találja. Nem gondolnám, hogy ide kívánkoznának azok a weboldalak, amelyekre a későbbiekben közvetlenül citewebbel meg stb hivatkozunk. Abban úgyis minden info megtalálható lesz, kattintható, itt meg rettentő terjedelmes lenne. (Szalax mintha ilyesmit javasolna, ha jól értem. Sok netes forrás esetén, végeláthatatlan lenne a Források listája.)
• A Megjegyzés és a Jegyzetek elkülönítése mellett szól: tartalmilag másról van szó (az egyik forráshivatkozás, a másik plusz információ), és ha több is van belőle (mondjuk 5-nél több), akkor érdemes már különszedni, mert könnyebben megtalálhatók, mint beömlesztve a forráshivatkozások közé. Feleslegessége mellett szólhat, hogy így is, úgy is odaugrik kattintásra a kurzor, meg vissza a szövegbe, és ne foglaljon külön fejezetet. Azzal együtt én a különválasztást támogatom.
• A Jegyzetek alatt lenne alkalmas felsorolni egyrészt a normál cite-sablonos refeket, valamint a fenti forrásokra való rövidhivatkozásokat (az opcit lenne az alap, a href opcionális, lelkesedéstől függően). Amennyiben nem kerülnek külön a megjegyzések, akkor azok is ide. Amennyiben a Megjegyzések külön kerülnek, a Jegyzeteknél pontosabban tükrözné a valóságot a Forráshivatkozások elnevezés, mert ugye valójában arról van szó...
• h/ref használata: erősen opcionális. Csudaszép, de ha belegondolunk a gyakorlatba, egyrészt a használata nem várható el a bonyolultsága miatt mindenkitől (nekem speciel baromi bonyolult), másrészt egy rövidhivatkozásnál elég egyszer rápillantani, hogy melyik forrásműre is utal, utána már emlékszik rá az ember, nem kattintgat rá minden újabb oldal-hivatkozás felbukkanásakor.
• A további fejezetekben már nem szerepelhetnek forrásként felhasznált dolgok. Azok helye fentebb van. Ebből kiindulva a szócikk záró fejezetei ne tartalmazzanak "forrás" vagy "hivatkozás" szót, mert megtévesztő. Támogatom a Kapcsolódó szócikkek, Kiegészítő irodalom és a Kapcsolódó webhelyek elnevezést.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 29., 18:18 (CEST)

• Megjegyzések és forráshivatkozások szétszedése: Az a tervezet, amit készítettem ezzel a témával kapcsolatban (Formai segítség a szócikkek forrásolásához), valóban külön kezeli a jegyzeteket és forráshivatkozásokat. Eredetileg már leírtam valahol, hogy szétszedésükkel magam sem értek igazán egyet , hiszen nem a jegyzetekről és forrásokról ugrunk a cikkre, hanem onnan a refek segítségével ezekhez, és akkor meg mindegy, hol vannak. Voltak ezzel kapcsolatban azonban olyan vélemények is, hogy tulajdonképpen a megjegyzések feleslegesek is, azoknak a szövegtörzsben van a helyük, ha fontosak, ha meg nem, akkor meg minek szaporítani a bájtokat? Illetve akkor mit csináljunk a <ref group="J" > Ingyombingyom </ref> konstrukcióval, ami ugye nem érv. Ezért odaírtam, hogy opcionális, aki szét akarja szedni, szedje szét. Ami viszont ésszerűnek tűnik, ha valaki a forráshivatkozások felől közelít meg egy művet (vannak ilyen megszállottak ) azok csak a forrásanyagban mélyedhetnek el akkor, ha külön kezeljük ezeket.
• A Külső hivatkozásokat magam sem értettem soha, szívesen lemondok róla. Ha a "Külső hivatkozásból" van valami a szövegben, akkor az már forrás, meghivatkozható, és a források között a helye. Ha nem, akkor csak további irodalom, és oda is tartozik.
• A felhasznált források irodalomjegyzékében éppen a visszakeresés megkönnyítése érdekében javasoltam a névsor szerinti rendezést, ami ugye a {{h}} sablon használatánál nem szükséges, mert odaugrik. Arra gondolok, hogy ilyen szöveg a forráshivatkozásokban, hogy például Verne, i.m. 567.o. egyszerűen megtalálható legyen a felhasznált forrásanyag között.
• A Kapcsolódó szócikkek, és a Kiegészítő irodalom nekem is szimpatikusabb.
• A {{h}} sablon használatát támogatom egyébként, azzal a megjegyzéssel, hogy aki {{Opcit|n=||c=|o=}} sablont használ, vagy egyszerűen beírja, hogy Verne, i.m. 567.o. , az se legyen megróva. – Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 29., 18:58 (CEST)

Felvetődött még bennem, ha nem szedjük szét a megjegyzéseket és a forráshivatkozásokat, akkor a struktúra is átalakul, ugyanis akkor már nem jó a Források megnevezés, hiszen általános megjegyzéseket is tartalmaz, tehát további alábontást igényel, valahogy így:

"A Külső hivatkozásokat magam sem értettem soha, szívesen lemondok róla. Ha a "Külső hivatkozásból" van valami a szövegben, akkor az már forrás, meghivatkozható, és a források között a helye. Ha nem, akkor csak további irodalom, és oda is tartozik. " - mindegyik állítás tévedés. 1). Attól, hogy nem értesz valamit, még lehet funkciója, és másnak szüksége lehet rá. 2). A külső hivatkozások között csak források lehetnek - ezt ki mondta neked? Nézz meg egy tetszőleges találomra választott cikket, mondjuk pl. ezt. Látni fogod, hogy az ott külső hivqatkozásként vszereplő link nem forrásként szolgál. Ugyanígy a "linkfarmokra" mutató linkek (porcsinrózsa.lap.hu), amik gyakran vannak e szakaszban, önmagukban nem is források, de "további irodalomnak" sem tekinthetőek, mivel egy linkfarm nem irodalom, hanem irodalmakhoz vezető linkek gyűjteménye. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 1., 18:41 (CEST)

Összevont változat

(cikktörzs)

• Jegyzetek

(szöveges lábjegyzetek) és (rövid egyedi hivatkozások a cikktörzsből, illetve a cite web, cite journal sablonokkal leírt webhely ) vegyesen

• Kapcsolódó szócikkek

(az, amit eddig Lásd még néven neveztünk)

• Felhasznált források

(a hivatkozott források hosszabb leírása, amikre a rövid hivatkozásokból át lehet ugrani)

(a cikk általános forrásai, amikre nincs egyedi hivatkozás)

• Kiegészítő irodalom

(Könyvek, folyóiratok, újságok papíron, CD-n vagy a weben, továbbá gondozott, stabil, szakirodalom értékű weblapok)

• Kapcsolódó webhelyek és médiák

(videók, fotók, változékony weblapok)

– Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 29., 19:30 (CEST)

Szimpatikus ez a beosztás. A cite webről és a cite journalról írottakat azonban nem értem, lejebb külön szakaszt nyitottam ennek a kérdésnek. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 23:15 (CEST)

Hadd írjak most már én is néhány szót ehhez, előremenve a megegyezés irányába. Az általános sorrendhez egy kérdés: korábban volt egy olyan gondolat, hogy a "Jegyzetek" fejezet közvetlenül a szöveg után jöjjön, hiszen a megjegyzések egy könyvben is közvetlenül a szöveg részeinek tekinthetők, a források stb. pedig csak utána. Sőt, olyan ötlet is volt, hogy egyáltalán ne legyenek Jegyzetek, hiszen nincs terjedelmi korlát, mindent bele lehetne írni a szövegtörzsbe. Hangsúlyozom, nekem tetszenek a megjegyzések (lábjegyzetek), csak kérdezem, hogy ezek az érvek most hol vannak? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 07:14 (CEST)

Ez pontosan így van, ahogy írod, a jegyzetek könyvszerkesztési szempontból a főszöveg alkotórészei, és nem olyan járulékos részek, mint az irodalomjegyzék, a névmutató, a melléklet stb. Igazából, ha jól látom, itt csak a kapcsolódó szócikkek rondít bele a tájképbe, amennyiben a szöveg és a jegyzetek közé ékelődik, ami wikispecifikum. Tekintettel arra, hogy a wikistruktúrára utaló egyéb eszközök, a portálsablonoktól a navigációs sablonokon át a kategóriákig minden a szócikk legvégén helyezkedik el, indokolt lehet ennek az áttétele is oda. Pasztilla 2010. szeptember 30., 08:43 (CEST)

Jól értem, hogy a Jegyzetek alatt keveredve jelennek meg a lábjegyzetek és egyfajta forráshivatkozások? Ha így van, ez kavarodás, ami forrás, azt a forrásokhoz kellene besorolni. Rosszul látom?  … szalax ^vita 2010. szeptember 30., 09:47 (CEST)

Jól érted, de szerintem ezzel az égvilágon semmi baj nincs, a tudományos publikálásban is vegyülnek értelmező kiegészítések forráshivatkozásokkal, szétválasztásuk – legalábbis a hagyomány felől nézve – mesterkéltnek tűnik. Erre írtam fent egy példát, ebben az esetben például egészen káros volna szöveges megjegyzés és forráshivatkozás kettéválasztása: „Kispéter 1970:20–21. Szalai Sándor (1977:68–80.) ugyanakkor nem tud a Tanítóbarát szélmalomharcáról és stílusváltásáról, éppen ellenkezőleg: harcosan „szocialista” és nagy hatású lapként ír róla.” Pasztilla 2010. szeptember 30., 10:20 (CEST)

Népszerű könyvekben ismert az a megoldás, hogy lapalji jegyzetbe csak kiegészítő, az rételmezést segítő megjegyzések kerülnek, a felhasznált irodalolm meg valahol ömlesztve a kötet végén található. Ebben az esetben azonban nincsenek forráshivatkozások. Pasztilla 2010. szeptember 30., 10:23 (CEST)

Fentiek miatt megcseréltem őket, nézzük így milyen. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 10:53 (CEST)

Kapcsolódó webhelyek és médiák

Ez az a fejezet, aminek a létét Pasztilla indokolatlannak érezte. Ezt a külön szakaszt az erről szóló megbeszélésnek nyitottam.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 23:09 (CEST)

Én is úgy gondolom, hogy beleférnének a közvetlenül forrásként nem felhasznált irodalom közé, magyarul: "kiegészítő irodalom és médiák" névre volna összevonható az utolsó két bekezdés. Igazán nem látom a különbséget az egyre inkább multimédiássá és többcsatornássá váló világban. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 07:14 (CEST)

A források egymás közötti sorrendje

Végiggondolva a fentebbi érveket abban maradhatnánk, hogy a források egymás közötti sorrendjét csak hosszabb listák esetén érdemes egyáltalán szabályozni.

A cikkbeli felbukkanási sorrendjét szerintem nem érdemes követni, alig könnyíti a megtalálást és a cikk későbbi bővítésekor ez a sorrend könnyen meg is változhat.

Pasztilla érvelése a kronologikus felsorolás javára meggyőzött engem, valóban jobb, mint a betűrend. A magyar szövegű forrásokat tipográfiailag feltűnőbbé lehetne tenni.

A különösen hosszú forráslistáknál a cikk természetéhez illeszkedő további tagolást egyszerűen a szerzők belátására bízhatnánk.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 22:59 (CEST)

Ezek nekem nagyon tetszenek. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 07:14 (CEST)

A Kapcsolódó szócikkek szakasz

Ez az, amit eddig Lásd mégnek neveztünk, és csak a magyar Wikipédia kapcsolódó szócikkeire hívta fel a figyelmet. Van azonban, amikor egy az adott témához szorosan kapcsolódó cikk valamelyik idegen nyelven kiemelkedően jó, esetleg csak más nyelven található meg. A nyelv megjelölésével persze kiegészítve, de indokoltnak találom egy ilyen cikk feltüntetését is a Kapcsolódó szócikkek szakaszban. A források között sem szorítkozunk a magyar nyelvre, a Kiegészítő irodalom szakaszban sem. Miért éppen a Wikipédia-cikkek lennének mostohák?

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 22:59 (CEST)

Ezzel egyetértek, hiszen a Wikipédia egy nagy nemzetközi projekt, integrált minden szempontból a sok nyelvi változata. Javaslom egyben, hogy ennek a fejezetnek az átnevezését vegyük ki a további vitából, annyira nagy az egyetértés (Lásd még --> Kapcsolódó szócikkek), szerintem ez eldöntöttnek tekinthető volna. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 07:14 (CEST)

Most már "csak" azt kell eldönteni, hogy az idegen nyelvű wiki-cikkekre hogy hivatkozzunk? Mert addig, amíg a belső hivatkozás egyszerű kettős szögletes zárójel, addig ez külső hivatkozásként jelenik itt majd meg. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 08:00 (CEST)

Ez is megy szögletes zárójellel, így:

• [[:fr:Hadrosauridae|]] {{fr}}

ez lesz belőle:

• Hadrosauridae (franciául)

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 08:56 (CEST)

Ez így nekem tetszik! Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 09:10 (CEST)

Szerintem is szép. Természetesen ez a szakasz nem veszi át az iw-k szerepét, az azonos cikk idegen nyelven nem lehet itt felsorolva. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 10:55 (CEST)

Nekem nagyon nem tetszik az ötlet. A "kapcsolódó szócikkek" cím nem tükrözi a szakasz szándékát, ezért káoszhoz fog vezetni. Össze fogják keverni a lásdméggel. Azonkívül teljesen felesleges az idegen nyelvű cikkekre hivatkozás az intervwikik miatt. Akiket érdekel, azok úgyis megnézik ott. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 11:04 (CEST)

Gub, ne haragudj, valamit nagyon félrenéztél. A kapcsolódó szócikk az a Lásd méget váltja ki, tehát ha valaki összekeveri vele, azt jól teszi. Az interwikikkel meg azért nem keverhető össze, mert ha a szócikk címe pl. Kutya, az enwiki en:Dog és bal oldalon szerepel az interwikik között, ide meg azok lennének felsorolva, hogy póráz, nyakörv, és ezeknek interwiki megfelelői. Teljesen más szerepe van. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 11:24 (CEST)

Ez maga a Lásd még szakasz, csak új néven. Elsősorban a kapcsolódó magyar szócikkeket tartalmazná, ugyanúgy, mint eddig. Ha azonban egy kapcsolódó témához csak egy idegennyelvű Wikipédiában van cikk, akkor azt is feltüntetnénk itt. Ez teljesen más ügy, mint az interwikik, bár ha azok között van egy rendkívül jó, akkor esetleg még arra is fel lehet hívni a figyelmet.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 11:18 (CEST)

Továbbra is azt mondom, hogy a dolog felesleges és szokatlan. Én egy idegen nyelvű wikipédiában sem láttam ilyet és nem is nagyon tudom elképzelni. A források teljesen más tészta, azonban a magyar főszövegben az idegen szövegű linkek nagyon furán fognak hatni. És mi azokkal a témákkal, amelyek mondjuk már tizenöt-tizenhat nyelven is jól ki vannak dolgozva? Cikkenként mondjuk három továbbvezető belső linkkel számolva, az negyvennyolc link cikkenként? Minek? Nem, ez hosszú távon egy szerencsétlen, elvetélt ötlet, ha jobban belegondoltok, ti is belátjátok. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 11:38 (CEST)

Gubb, ami jelenleg a "Lásd még" szakaszban van, az kerül ezután a "Kapcsolódó szócikkek" alá, és a Lásd még megszűnik. Magyarul egy bot végigdzsal mint a 176 ezer cikken és lecseréli. Ebben a szakaszban soroljuk fel a Wikipédia más cikkeit, amelyek valahogy kötődnek az adott cikkhez. Újdonság volna, hogy nagyon kiváló külföldi cikket is (de csak wikiset!!!) felsorolnánk, de őszintén én nem látom, hogy ebben a szakaszban tömegével volnának majd külföldi cikkek. Tehát nem a főszövegben jelennének meg, hanem itt, a korábbi "lásd még" fejezetcím alatt. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 11:43 (CEST)

Legyünk akkor pontosabbak, mert ha Gubb félreértette, más is félreértheti. Az én felfogásomban nem arról van itt szó, hogy kötelezővé tennénk vagy akár csak ajánlanánk kapcsolódó wikicikkek elhelyezését a szócikkben. Ellenben a helyzet ma az, hogy az irányelveink kifejezetten nem tűrik ezt az eljárást, irtani is szoktuk volt, ettől függetlenül mégis előfordul. Minthogy a kérdés tiltva van, ergó nincs rendezve, ötletszerű megoldásokkal – akár a szövegtörzsben elhelyezett kettőspontos interwiki-hivatkozásokkal is – találkozhatunk. A fenti ajánlás a tiltás (és a nyomában születő rendezetlenség) helyett egy megoldást nyújt arra, hogy amennyiben mégis nagyon úgy érzed, hogy kell ennek az enwiki szócikknek a linkje, akkor légy oly kedves, ide tedd, a kapcsolódó szócikkek alfejezetbe, ahova már a releváns huwiki szócikkeket bepakoltuk, ne máshova. Mindez nem jelenti azt, hogy a lavinaszerű interwiki-behelyezést nem kellene kontrollálni és megakadályozni. Első körben is a témához szorosan kapcsolódó, huwikin nem létező témák interwiki szócikkeit tartom elfogadhatónak, számomra a kutya szócikkben elhelyezett póráz interwiki nem túl meggyőző, kanyargós asszociációk kiszolgálásának szerintem nem szabad teret engedni itt. Egyáltalán, már a huwiki linkek betételét is szabályozni kellene, vagy legalábbis valamiféle alapelveket lefektetni, nemegyszer találkoztam olyannal például, hogy egy botanikus életrajzi szócikke végén a lásd még alatt ott van belinkelve a Magyar botanikusok listája, ami totál felesleges, tekintve, hogy a szócikk már be van sorolva a magyar botanikusok kategóriájába, amelynek legtetejéről ugyanaz a lista elérhető. Én maximum – ez esetben – a személlyel és munkásságával szorosan összefüggő szócikkeket linkelném be, az általa felfedezett és leírt (netán róla elnevezett) zuzmót, nem az ilyen általános, a kört csak tágító, indifferens linkeket. Pasztilla 2010. szeptember 30., 12:04 (CEST)

Szerintem ti értettétek félre, amit én mondtam.

1. Fölöslegesség.
   1. Akár lásd még, akár kapcsolódó szócikkek a most vitatott szakaszok címe, idegen nyelvű Wikipédiák cikkeinek túl sok helye ott nincs, amiatt, hogy ez egy magyar nyelvű lexikon. Ez az egyik gond. Ha van kiemelkedő külföldi cikk a témában, akkor azt az oldalsávban interwikik dobozában csillag jelzi. A cikkben duplán feltüntetni felesleges (Az ilyesmi - mármint az idegen wikipédiákra hivatkozás - a Wikipédia korai szakaszában bevett dolog volt, de Grin/Linkoman(?) kérésére kiirtottuk az ilyesmit). Az idegen nyelvű linkek számára van egy oldaldobozunk. Felesleges ezt a cikk szövegébe behozni, akár külön szakaszban, akér nem - így értettem a "főszöveges" dolgot. Idegen nyelvű cikk linkje a magyar cikkek között egyféle formában elfogadható: a "fordítás" sablonban, és ott is csak ideiglenesen, amíg nem lehet nem-wikiszerű forrásokat találni.
   2. A lásd még szakaszok átnevezése kapcsolódó szócikkekre lehetséges, de véleményem szerint ez is felesleges. Bevetté vált a lásdmégezés, mindenki, olvasók és szerkesztők is érteni szokták, miről van szó. De mindegy, végül is zavarónak egyik sem annyira zavaró.
2. Visszás hatás.
   1. Ugyanakkor az idegen nyelvre hivatkozás furcsa is, mert a magyar és a külföldi nyelvű linkek összeömlesztve szvsz fura hatást keltenek. A Wikipédia nem szótár és lehetőleg ne is legyen szükség szótárra az olvasásához.
3. Értelmetlen pluszmunka, ellenőrizhetetlenség'. Hogyan ellenőrzöm, hogy ha belinkeltetek egy kiszuhaéli nyelvű cikket, az valóban kiemelkedő minőségű? Mi van, ha valaki belinkel egy rossz angol cikket, de úgy találom, hogy semmi helye ott, mert egyáltalán nem kiemelkedő, sőt tele van hülyeséggel? Kitörlöm. Ugyanezt a kiszuhaéli nyelvű cikkel megtenni elég nehéz egy átlagszerkesztő számára. A legegyszerűbb és legildomosabb az idegen szócikkek értékelését az egyes nemzeti pédiák szerkesztőire bízni.
4. Pasztilla: "Egyáltalán, már a huwiki linkek betételét is szabályozni kellene, vagy legalábbis valamiféle alapelveket lefektetni, nemegyszer találkoztam olyannal például, hogy egy botanikus életrajzi szócikke végén a lásd még alatt ott van belinkelve a Magyar botanikusok listája, ami totál felesleges" - ezzel tökéletesen egyetértek. De ki fogja ellenőrizni a kiszuhaéli lásdmégek tartalmi relevanciáját? Ha mondjuk elmegy a kiszuhaéli szerkesztő, akkor senki. Valami külföldi belinkel valami koreai cikket. Honnan fogjuk tudni, hogy ez nem vandalizmus, és a Kutya cikkbe nem a "Tien-San vízrajzát" vagy valami vállalatról szóló izét nyomott be? Sehonnan. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 15:30 (CEST)

Gubbubu, ezzel az érveléssel a forrásoknál és a kiegészítő irodalomnál is a magyarra kéne szorítkozni. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 18:15 (CEST)

Gubbubu, szerintem továbbra is elbeszélünk egymás mellett. Karmela felvetése a következő volt:

1. Lásd még helyett legyen a szakasz neve Kapcsolódó szócikkek
2. A kapcsolódó szócikkek szakasz alatt az eddigi ténylegesen, valamilyen logika szerint a szócikkhez kapcsolódó szócikkek legyenek felsorolva + legyen a fontosabb interwikis link is itt. Tehát nem annak a szócikknek, amelyiknek ez egy alszakasza – minek is? Az tényleg ott van az oldalsávon – hanem amelyiket a szerkesztő kapcsolódó témaként a nem magyar wikik közül fontosnak tart, és nincs róla a magyar wikiben szócikk. Tehát nincs ott az oldalsávban az interwikik között se csillaggal, sem anélkül, hanem valahol a wikis hálón van.

Ok, a póráz csakugyan nem oda való, akkor lássuk a példát Sztrókay Kálmánnal
A Cikk címe Sztrókay Kálmán, az interwikik oldalt mindenhol Sztrókai Kálmán különböző nyelveken (sajnos jelenleg egy külföldi link sincs a valóságban, de ez egy példa)
Kapcsolódó szócikkek

• Sztrókayit (ásvány)
• Wherlit (angolul) (a szerkesztő azért gondolta ide tenni, mert ezt az ásványt Sztrókay vizsgálta a legtüzetesebben, és nincs róla magyar szócikk)

Lehet azon variálni, hogy kell-e, vagy sem, alapvetően ez volt az elgondolás, és semmi más, abból a logikából kiindulva, hogy ha a lejjebb felsorolandó forrásanyag között is vannak magyar és nem magyar források, akkor ide miért ne tehessünk. Ha nem hát nem, el kell dönteni. – Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 18:33 (CEST)

Egyetértek Gubb fenntartásával: ellenzem, hogy a Lásd még vagy Kapcsolódó cikkek szakasz felsorolásába id. nyelvi wikik cikkei is bekerülhessenek. - Nem tudom, mit nyernénk ezzel a megoldással, kinek és miért fontos ez? Hogy mit veszítenénk, azt kb. így gondolom: Újabb bonyodalmakat, ellenőrizhetetlen listákat, vitákat, energia pocsékolást. Lehet, hogy X meg Y be fogja tartani, hogy igazán ritkán és csak nagyon fontos külföldit linkeljen, de Z már nem fogja betartani, Q pedig esetleg már az iw-t is be fogja linkelni. Ki fogja eldönteni, hogy egy linkelt külföldi cikk fontos-e, mennyire fontos? Hányan tudunk finnül vagy törökül? Vagy legyünk tele angol cikkek linkjeivel, hiszen milliós cikktömegből biztos minden témához található pár "nagyon fontos"?! Írjuk meg magyarul, ha annyira fontos, és ne adjunk magunknak felmentést azzal, hogy itt az id. nyelvi link! Tehát: ne tegyük! Egyszerüsítsünk, tisztázzunk dolgokat, de ne bonyolítsunk, ha nem feltétlenül szükséges. – Vadaro ^vita 2010. szeptember 30., 19:32 (CEST)

Teljesen világos, mindenkinek megvannak a maga félelmei és érvei. Csak fontosnak tartom, hogy ha már szavazunk valamiről, tudjuk azt is, hogy miről. Itt most arról, hogy ha a Lásd még szakaszban ajánlunk a témával kapcsolatos újabb cikkeket a wikin, akkor azok között legyen-e más nyelvű wikiről cikk. Amiket felvetettél, az megfontolandó, főleg az, hogy amíg magyar cikkeket ajánlunk, azt a hu.wiki szerkesztői, olvasói ellenőrizhetik, de egyéb wikik linkjei esetében ez bizonytalan. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 23:29 (CEST)

Bizony. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 22:22 (CEST)

"Gubbubu, ezzel az érveléssel a forrásoknál és a kiegészítő irodalomnál is a magyarra kéne szorítkozni." - A forrásoknak nincs külön oldalboxuk. Valahol szerepelniük kell. Az interwikiknek van külön helyük. Ott jók, ahol vannak. Aki fontosnak érez egy angol cikket, írja meg magyarul, és akkor linkelheti. A magyar szövegben idegen nyelvű lapra mutató link viszont totálisan ellenkezik az eddigi bevett gyakorlattal, ráadásul számos más hátránya is van, és előnye szinte semmi. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 22:22 (CEST)

Az ebben a szakaszban szereplő wikis hivatkozásoknak semmi köze az oldalboxokhoz. Fentebb modelleztem is. A Lásd még szakasznak, és az abban szereplő linkeknek sincs külön oldalboxa. Továbbra is másról beszélünk, én itt leállok, csak azért erősködtem, ha már esetleg szavazásra kerül a dolog, akkor tudjuk mi a javaslat. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 23:29 (CEST)

Cite web

Fentebb volt, aki abból indult ki, hogy a refek közé zárt cite web továbbra is szükséges lehet az opcit vagy a h használatával párhuzamosan. Nem értem, hogy miért ne lehetne a weblapokra is az opcittal vagy a h sablonnal hivatkozni. Van-e emögött valamilyen különösebb meggondolás? Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 22:59 (CEST)

Elvileg lehetne, de ha az összes weblapos hivatkozást letennénk a források közé, hatalmas káosz keletkezne, amit talán a h sablon a ráugrással ki tudna küszöbölni, de egyszerűbb az, ha a refek közötti citewebre azonnal rámutatunk. Példának, hogy lássuk miről beszélek, itt van egy cikk: Tyrannosaurus. Nézzük meg ennek a forráslistáját. Vagy egy másik: Persepolis (képregény) Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 29., 23:55 (CEST)

Ó, én ezekkel éppen azt példáznám, hogy milyen kellemetlen, ha a szerkesztőablakot megnyitva kilométeres refek szakítják meg a szöveget. Abban viszont igazad van, hogy ha egy forrásra csak egyetelenegy helyen hivatkozunk, akkor a kétlépcsős megoldás nehézkesebb. De még ilyenkor is áttekinthetőbbnek tartom a források rendezett felsorolását. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 07:22 (CEST)

Most esik le a tantusz, Karmela, lehet, hogy neked azért szakítják meg kilométeres refek a szövegtörzset, mert mindig függőlegesen tagolod a sablonokat (ld lejjebb az általad hozott példákat)? Mert így tényleg idegesítő...--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 15:45 (CEST)

Egy kilométeres ref keresztben is, hosszában is kilométeres. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 18:18 (CEST)

Igen, szerkesztés közben a cite sablonok zavaróak lehetnek, de a wikied más színnel jelzi őket, átugorhatók. Szerintem aki a {{h}} sablonokkal operál, annak egyébként ez már nem is probléma. Mezei szerkesztő meg legalább látja, hogy mit idézünk, ott helyben. Azt is el kell dönteni, hogy az olvasót segítjük, vagy a szerkesztőt. Én az előbbit preferálnám. A gyakorlott szerkesztőknek is ott a látszer, az egeret olvasás közben az index fölé húzva rögtön látja az idézett forrást, nem kell ugrálni. Továbbra is azt mondom, hogy aki a {{h}} sablont szeretné használni, az tegye, de ne szüntessük meg annak a lehetőségét, hogy a webes hivatkozásokat egy egérmutató ráhúzásával (látszer) láthatóvá tegyük. A webes hivatkozásokból gyakran akár 50-60 különböző is összegyűlhet. Ezeket mind felsorolni külön a források között, amikor van amelyikre csak egyetlen hivatkozás van, nem tartom célszerűnek. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 07:45 (CEST)

Én csak az egyazon cikkben kevert használatot ellenzem. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 07:59 (CEST)

Egyazon cikkben ref, opcit és h?

Három módon tudunk a cikktörzsben egyedi forráshivatkozást elhelyezni: a legrégebbi < r e f > megoldással, az opcit és a h sablon segítségével.

• A ref a legismertebb és leginkább elterjedt, de ennek van a legnehezebb szintaxisa és a hosszú szövegek zavarossá teszik a szerkesztésre megnyitott kódot.
• Az opcit már számos kiemelt cikkben következetesen keresztülvitt módszer és lényegesen egyszerűbb a használni, mint a refet.
• Hasonlóan egyszerű a legújabb h sablon használata is, sőt ez lehetővé teszi a hosszú leírásra való továbbugratást is és feleslegessé teszi a ref-et. Az ugrathatósághoz azonban az is szükséges, hogy vagy a célszöveg hrefben legyen, vagy hogy a cite sablonok ki legyenek okosítva.

Mindhárom mellett is, ellene is fel lehet hozni érveket. Konfliktusok várhatóak, ha az azonos cikken dolgozó szerkesztők előszeretete más és más. Mégsem javasolom, hogy valamelyik megoldást egységesen kötelezővé tegyük.

Egyazon cikken belül azonban kövessünk egyetlen módszert, ne keverjük ezeket. Mondjuk ki azt az elvet, hogy ha egy cikk korábbi szerzői letették a voksot valamelyik hivatkozási szisztéma mellett, akkor a későbbi szerzők se bontsák meg ezt az egységességet.

Ha valaki szívesen átalakítaná a teljes cikkben a régebbi típusú hivatkozásokat egy modernebbre, akkor előbb jelentse be ezt a szándékát a cikk vitalapján. Ha nem ütközik a korábbi szerzők ellenállásba, akkor egy {{tataroz}}^(?) védelme alatt egyszerre modernizálja a teljes cikkben a hivatkozásokat. Ha a régiek óvást jelentenek be, akkor hagyja meg úgy, ahogyan van.

Ezeket az elvet követik az angol Wikipédián is, és úgy tűnik, jó konfliktusmeglőző modszer. Hogy tetszik?

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 29., 22:59 (CEST)

Egyazon cikkben egyféle forráshivatkozási módot érdemes használni, már csak az áttekinthetőség miatt is. Van itt azonban egy félreértés: az opcit hivatkozás is tulajdonképpen egy ref, hiszen ref tagok közé kell tenni. Nem csinál mást, mint a kiíratás azonos tipográfiáját biztosítja a cikken belül. pl. {{Opcit|n=Kovács |c=|o=135}} eredménye Kovács, i. m. 135. o. , ami egyenértékű azzal, ha beírjuk kézzel, hogy Kovács, i. m. 135. old. (persze az opcitot is, és ez utóbbit is a ref tagok közé). Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 29., 23:45 (CEST)

A h sablon segítségével teljesen meg lehet szabadulni a refektől. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 07:06 (CEST)

A h sablon is egy ref, csak éppen sablonozva van. Nem azt írjuk a forrásolni kívánt szöveg mögé, hogy <ref.. hanem azt, hogy {{ h .... Persze a h sablon azért többet tud mint a sima ref, hatalmas forrásanyag esetén előnyös, de kisebb szövegek, cikkek esetében szerintem nem nagyon érdemes használni. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 07:54 (CEST)

Na, ezek azok a technikai tudást igénylő kérdések, amikről az a véleményem, hogy a hozzáértők dolgozzák ki, majd írjanak róla 3 bekezdést a szerkesztési útmutatóban, hogy mit és hogyan kell használni. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 30., 07:14 (CEST)

 támogatom a Karmela által megfogalmazott elv követését. - Kontos ^vita 2010. szeptember 30., 13:59 (CEST)

A h sablon

A h sablon az hogy van? Föld-lét ^vita 2010. szeptember 30., 07:16 (CEST)

• A h sablon első pillantásra talán hasonlít az opcithoz, de nem kell refek közé tenni.

Abból például, hogy {{h|Auiler|2001|p=45-46}} az lesz, hogy

• Segítséget ad ahhoz is, hogy odataláljunk a forrás hosszú leírásához, mert a megjelenített Auler 2001 egy rendes link. A link oda mutat, ahol leírás egy ugyanolyan kezdetű href sablonban van, mint a h volt: {{href|Auiler|2001|. Például:

• Auiler, Dan. Billy Wilder's Some Like It Hot. Köln: Taschen Verlag (2001). ISBN 3-8228-6056-5

Ha erre ráugratunk, kikékül.

A href szolgáltatását a cite sablonokba is bele lehetne építeni.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 07:54 (CEST)

Azért szerintem egy valamiről elfelejtkeztek a webes források megadásánál. Mégpedig, hogy a refnek oda kell a honlapon belül ugrania, ahonnan az info van. Itt van a szócikk, amit éppen barkácsolok: Edinburgh. Még csak a felénél tartok, de van benne könyvforrás - opcitokkal, a könyv kismillió oldalára; vannak olyan weboldalak töménytelen menyiségben, amire csak egy-egy info erejéig hivatkozok és egyszer; van olyan, aminek egy oldalára többször; de vannak olyan website-ok, amelynek több oldalára is hivatkozok egyenest egyszer-egyszer, mert ugye oda kell mutatnia közvetlenül a refnek. Ilyenkor mire ugrik a href? Nem tudom megadni egyszerű rövidhivatkozással, mert akkor a forrásokban felsorolt home page-re ugrik, ami nem jó. Vagyis az egész baromi hosszú linket meg kell adnom egy cite sablonban, az aktuális címmel. Vagy minden website minden egyes hivatkozott oldalát fel kell sorolni a forrásokban, hogy arra ugorjon a hsablon? Szerintem nyakatekert, felesleges.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 08:41 (CEST)

Összefoglalva: a szócikken belül csak az opcit és a hsablon ne keveredjen, annak tényleg semmi értelme, de az opcit+cite-ok, hsablon+cite-ok együttesen nyugodtan működhetnek együtt, másképp csak bonyolult és kibogozhatatlan litániák jönnének létre. Egyébként nem értem miért kell annyira erőltetni ezt a hsablont. Ha jól látom, az eddigi hozzászólók nem fogadták lelkes éljenzéssel, és megnézném, hogy ki tudja használni az eddig használatos sablonokat is a szerkesztők közül korrekten. Legyen, mint opció az opcit helyett :-). De a már letisztult cite-okat ne váltsuk ki vele, mert maradéktalanul szerintem nem is lehetne, lásd a fenti webes refek sokszínűségét.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 08:58 (CEST)

Én egyébként, mint már többször jeleztem, lelkesedem, csak próbálom kihangsúlyozni, hogy ezt is körültekintően, és főleg értelemszerűen kell használni. Ezt bizonyítandó legközelebbi szócikkemet h sablonnal készítem! Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 09:15 (CEST)

Ivanhoe: Ez maximum a te interpretációid összefoglalása volt. Sok hozzászóló nem fordult meg itt, hogy ne lehessen észrevenni, legalább ketten azt mondtuk, hogy a h sablon gyönyörű, emellett például Peligro aktívan is használja tudomásom szerint. Azt meg, hogy a cite sablonok le lennének tisztulva, egyéni vélkeményként értékelendő, nem közösségi felfogásként, egészen pontosan az én egyéni véleményem meg az, hogy a cite-sablonoknak annyira nincs közük semmiféle címleírási sztenderdhez, hogy már csak ezért sem nyúltam hozzájuk soha, inkább a refekkel szenvedek. Pasztilla 2010. szeptember 30., 09:22 (CEST)

Kedves Pasztilla, mivel az összefoglalásom eggyel beljebb kezdtem, természetesen csak az én egyéni véleményem összefoglalását jelenti, ha a bonyolult taglalás nem lett volna világos. Természetesen a cite sablonokon is van még mit egységesíteni, de az általam felvázolt sokféle webes hivatkozás kezelésére adjon valaki megoldást a href/hsablon logikáját felhasználva. A hsablon szerintem is gyönyörű (ezt fentebb le is írtam, úgyhogy akkor már 3.) Használata praktikus lehet a rövidhivatkozásoknál, de bonyolultnak tartom az általam boncolgatott webes esetekre. Vagy van ezekre valami egyszerű kezelési módszer a hrefen belül, amit mindenki (a kezdő szerkesztők is, merthogy az alapokról beszélünk, ami az ajánlás lesz) tud alkalmazni? Lehet, hogy csak én látom ezt nehézkesnek mindenféle hivatkozás használatánál, nyitott vagyok a javaslatokra és magyarázatra, ami egyszerűsíti a forrásolást és megvilágosítja elmém.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 09:41 (CEST)

Vá Ivanhoe: Ne haragudj, akkor félreértettem az intencióidat. Ha rövid hivatkozásokról, forrásutalókról van szó, egységesen jó gondolkodni róluk, legyen bár nyomtatott vagy webes forrás. Az utalókulcsok összessége egy rövid kódrendszer, amelyet a szerző/szerkesztő maga alakít ki (term. egységes elveket alkalmazva) és amely pusztán arra szolgál, hogy a fődokumentum teljes leírásához vigye az olvasót, legyen az könyv vagy honlap. A fődokumentumokon belüli egyedi helyazonosítók (legyen oldalszám, hasábszám vagy URL-oldalcím) helye a forrásutalóban van meglátásom szerint (és ezzel nem látok problémát, ha oda teszed be a honlap egyes oldalait). A forrásolás kérdése sajnos soha nem lesz olyan egyszerű, hogy mindenki biztonsággal kezelje, ez biztos. Egyszer Hkoalával beszélgettünk valami hasonlóról, a magam részéről ennek megfelelően szoktam eljárni, más kérdés, hogy csak a ref-et használom utalásként, a címleírást meg mindenféle cite sablon nélkül bepötyögöm, mert abban a véleményem és tapasztalatom szerint közelítően konvencionális címleírást generálhatom anélkül, hogy egy sablon beavatkozna. Pasztilla 2010. szeptember 30., 09:57 (CEST)

re Ivanhoe:

A cite okat semelyik megoldás sem váltja ki, arról itt nincs is szó. Az angol Wikipédián viszont nem szükséges külön href sablon a cite köré, mert a href bele van építve a cite-ba. Ezt mi is átvehetnénk.

A refek kiváltására viszont van lehetőség a h sablonnal, mert ebből:

{{h|.|loc = [http://www.klikker.hu/ Klikker.hu] }}

ez lesz:

(Azon még dolgozom, hogy a pont se kelljen az elején.)

Nem tartom azonban jónak, ha hosszú hivatkozásokat hozzákeverünk a szöveghez. Nálunk az olvasók egyben szerkesztők is, gyakran alkalmi szerkesztők. Nem mindegy, hogy a szerkesztésre megnyitott szöveg jól olvasható vagy sem. A hosszú hivatkozásokat tegyük inkább a felhaszált források külön szakaszába.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 09:50 (CEST)

Re: Pasztilla, Ivanhoe, Karmela: Szerintem első lépésben az is előrelépés lenne, ha a szövegtörzs alatti fejezetek sorrendjét és elnevezését valami megegyezéses alapra hoznánk. Az, hogy hogyan néz majd ki a tartalmi része, cite, vagy h sablonok, ugrál, vagy nem ugrál, az egy másik, ennél sokkal nehezebb megbeszélés lenne. Ha sikerülne megegyezni például Pasztilla forrásleírási metódusában – erre is már több nekifutás volt (pl. Szerkesztő:Raziel/Laboratórium/Forráshivatkozások ) – annak valamilyen cite-s programozása már másodlagos kérdés szerintem. Ogodej ^vitalap 2010. szeptember 30., 11:44 (CEST)

Teljes mértékben egyetértek, fókuszáljunk erre. Pasztilla 2010. szeptember 30., 11:56 (CEST)

Jogos. Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 13:09 (CEST)

Ivanhoe: ha valaki használja az opcit sablont, onnan egy ugrás csak a h sablon, ami egy opcit v2.0-nak tekinthető, nem rosszabb, csak többet tud. Peligro (vita) 2010. szeptember 30., 18:30 (CEST)

Peligro: bizonyám! Amikor az opcitet összehoztam, főleg az vezetett, hogy egységes kinézetet adjon, és egy fejlettebb sablonra lehetőleg minél egyszerűbben lehessen átalakítani. (Hogy ez sikerült-e, az más kérdés.) De eleve átmeneti dolognak készült. -- 2010. október 2., 19:49 (CEST)

Ogodej megjegyzése: Fókuszáljunk, Jogos... Hol lehet van ennek a folytatása, nem ismerem ki magam. Most épp hol lehet rá fókuszálni? – Vadaro ^vita 2010. szeptember 30., 22:25 (CEST)

Ezért nem bírtam eddig én sem megszólalni. Lélegzetvisszafojtva lestem, hogy mi zajlik itt… -- 2010. október 2., 19:49 (CEST)

Lent, az érvek táblázatos összevetésénél. Karmela^üzenőlap 2010. október 1., 00:15 (CEST)

Sajnos, ott nem találom az Ogodej által említett első lépést és alapot. - Vadaro ^vita 2010. október 1., 17:21 (CEST)

A javaslatokat és érveket szembesítő lenti táblázatokban a szövegtörzs alatti fejezetek mibenlétéről és sorrendjéről van elsősorban szó. Az elnevezéseket szerintem csak ezek eldöntése után kéne lefixálni. Pasztilla forrásleírási metódusára a cite sablonok, az opcit sablon és az h/href sablonpár kialakítását lehet alapozni, az áldást egy külön eszmecsere keretében kéne rá kimondani. Karmela^üzenőlap 2010. október 1., 17:49 (CEST)

Ogodej pedig első lépésnek a fejezetek sorrendje mellett épp az elnevezéseket javasolta. A táblázatban a fejezetek sorrendjére vonatkozó részt sem találom, legalábbis így külön, mint alapot nem. De láttam, hogy wikiszabira mentél, nem szeretnélek terhelni ezzel, így is nagyon fontos és jó, ahogy ezt a témát (is) a kezedbe vetted. Szerintem megvárunk a folytatással. – Vadaro ^vita 2010. október 1., 18:56 (CEST)

Valójában az ebben a szakaszban ismertetett sorrendről, és elnevezésről van szó. (a lista sorrendjét az alatta levő megbeszélés – Burum és Pasztilla – módosította már. Alant táblázatos formában arról van szó (érvek, ellenérvek), hogy milyen "tételek" szerepeljenek a szakaszok alatt, gondolom Karmela úgy vélte, csak akkor lehet korrekt elnevezéseket megadni, és végleges sorrendet, ha ezek tisztázva vannak. De nem nyilatkoznék helyette. Ogodej ^vitalap 2010. október 1., 19:49 (CEST)

Válasz a Terv a megbeszélések sorrendjére részben. Karmela^üzenőlap 2010. október 1., 23:54 (CEST)

Ha ugyanannak a honlapnak különböző helyeire akarunk ugratni

Én ha inkább olvasok, és zavar a sok ref, akkor rákattintok a refek elrejtése gombra a wikied-ben és akkor mutatja csak meg,ha rávezetem az egeret, ha éppen szükségem van rá. A hosszú hivatkozásban, webes esetén szükség van az iromány címének megadására is - title (ha példul több fejezet/anyag is van azon az oldalon), és nem hivatkozhatok csak a klikker.hu-ra szimplán.Ráadásul összevonni is kéne, ha több helyen hivatkozok rá a cikktörzsben.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 10:15 (CEST)

Az alkalmi szerkesztők nem használják a wikEd-et, de itt egy példa a megoldásra, aminél a cikktörzs szövege között ilyesmik lesznek: {{h|Klikkker.hu|loc=[http://www.klikker.hu/gyik GYIK] }}

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

Jegyzetek

Felhasznált források

• Népszigeti kutyaiskola: A klikkerképzés elméletének és gyakorlatának honlapja. Klikker.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)

A Klikker.hu-ra kattintva a cikk forrásos szakaszába jutunk a honlap cite sablonos részletes leírásához, és ez ki is kékül. A honlap egyes oldalaira pedig a megvelelő címre való kattintás vezet.

Ebben az esetben a kis számocska fölé húzott egérrel a látszer barátai közvetlenül is a megfelelő oldalra ugrathatnak.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 10:53 (CEST)

Na, ez egy barátságos megoldás a több refhez tartozó, releváns weboldal forrásként is való feltüntetésére, aminek igénye már korábban is felmerült bennem. Ugyanakkor azt gondolom, hogy amikor csak egyszer hivatkozunk egy webforrásra a szócikk során, maradjunk az egyszeri, hivatkozások/jegyzetek-beli feltüntetésnél citesablonnal, mert az esetben dupla munka, dupla helyigény lenne a href használata.Meg minden piszlicsáré weboldal feltüntetése a források között nem is indokolt, szerintem. Mit tud a href ajánlani a ref name="..." összevonásra, amikor ugyanarra hivatkozunk többször (ilyenkor ugyancsak bekerülne a források közé is a teljes leírás, tehát mehetne a href rá)?--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. szeptember 30., 11:45 (CEST)

Pontosan az a megoldás, amit mondasz, ugyanis a h sablon nem más, mint egy felokosított <ref name="...">. Tehát ez így nézne ki a gyakorlatban:

• a cikktörzs szövegében csupa-csupa: {{h|Klicker.hu }}
• a Felhasznált források szakaszban addig, amig a cite web nincs kiokosítva azzal, amit a href tud:

{{href|Klicker.hu| {{Cite web
| author = Népszigeti kutyaiskola
| title = A klikkerképzés elméletének és gyakorlatának honlapja
| work = Klikker.hu
| accessdate = 2010-09-30
| url = http://www.klikkertrening.hu/
}} }}

Ez lesz belőle:

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

szöveg, szöveg, szöveg

Jegyzetek

Felhasznált források

• Népszigeti kutyaiskola: A klikkerképzés elméletének és gyakorlatának honlapja. Klikker.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 30., 13:05 (CEST)