Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek/Cadinene

Cadinenes
Α-Cadinen.svg
α-Cadinene
Β-Cadinen.svg
Γ-Cadinen.svg Δ-Cadinen.svg
Kémiai azonosítók
CAS-szám 24406-05-1
PubChem 12306048
KEGG C16815
ChEBI 80749
UNII X650G04I0A
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C15H24
Moláris tömeg 204,35 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cadisztin egy számos izomert tartalmazó vegyület csoport, amelyek sok, illóolajt termelő növényben megtalálható. Nevüket a  Vörös boróka (Juniperus oxycedrus) után kapták aminek olajából először mutatták ki.

Előfurdalásuk:Szerkesztés

Izomerei megtalálhatók a legtöbb illóolajt termelő növény olajában, nagyobb menyiségben a Juniperus [1]nemzetség olajaiban található meg.

Fizikai tulajdonságuk:Szerkesztés

Sárgás sűrűn folyó folyadékok, amiknek a forráspontjuk 250-280°C közé esik. Gyenge kellemetlen szaguk van. Hajlamosak gyantásodásra ezért érzékenyek a levegő oxigénjére.

Kémiai tulajdonságaikSzerkesztés

Kémiai szempontból a cadinen-ek biciklusos szeszkviterpének. A kettős kötések viszonyított helyzete szerint megkülönböztetünk α-cadinene ((1S,4aR,8aR)-1-isopropyl-4,7-dimethyl-1,2,4a,5,6,8a-hexahydronaphthalene) β-cadinene ((1S,4aR,8aS)-1-isopropyl-4,7-dimethyl-1,2,4a,5,8,8a-hexahydronaphthalene) γ-cadinene ((1S,4aR,8aR)-1-isopropyl-7-methyl-4-methylene-1,2,3,4,4a,5,6,8a-octahydronaphthalene) δ-cadinene ((1S,8aR)-1-isopropyl-4,7-dimethyl-1,2,3,5,6,8a-hexahydronaphthalene)

Reakcióik:Szerkesztés

Sósavban oldódik dikloridot alkotva amiből anilinnel vagy nátrium acetáttal fellehet szabadítani, ezáltal ellehet különíteni a szennyeződésektől.

Katalitikus hidrálásával terahydrocadinen nyerhetünk.

IrodalomSzerkesztés

  1. (2019. február 15.) „Boróka (növénynemzetség)” (hu nyelven). Wikipédia.  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Cadinene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források:Szerkesztés

Zemplén Géza : Szerves kémia